A
Terméket Hiftóriájának ha£nai. - - ILövENHUCKnak a' Fog sírjában találtató Férgek' formájáról, 's felettébb való
kitsinységekröl való tapaktalásai II Ugyan az, a' S U L Z E H és Guátriéni Uram
Mi-croscopiumaival is meg eröíittetik. not. tt Ennek alkalmatofságaval formált elmélkedéíek, III Melly lok Mefterségeit mutatta a' Teiméfiet
a' Kövek, Plánták, és Élö-állatok'
or-fágában. . . . IV Míqden Plántákban, Élö-állatckban, éí más
dol-gokban lok bagarak laknak.
Azon egy dolognak fok féle haéna vagyon. V
Szoros határokat tett a' TerméÉet a' maga Munkái között. Ennek példája a'
Kövek orfiagaban. - VI
» - - - Á' Plán rák orÉigiban. VII - Az élö-áiUtak oi£ágában.VIII - A' láthat tlan Lelkekben. IX.X Az emberen felyül lévő Lelkeknek
tökéletességek.
-» - - - Az efmérctre nézve - XI
• - - - A' vtrtu«ra nézve - XU E R K Ö L T S I .
E L M É L K E D É S E
K-Ezen elmélkedésnek ha£na - XIII Ez által a1 Teremtő Felségéről illendő
gondo-lat formaltatik. . . . Az emberi Nemzetnek tiÉtességére Éolgá! - XIV Ezzel minden kevélység ki vétetik az
ember-_ böl XV-XVI Nemes nagyra vágyódáft indic • - XVII
M Á S O D I K E L M É L K E D É S .
A' P L Á N T Á K K Ö Z Ö T T L É V Ő S Z É P R E N D R Ő L .
A' Tavafinik gyönyörűsége. - - XVIII Mimódon álitja elő a' TerméÉet a'
Plántá-kat. . . . . XIX
EgéÉ eÉrendön által tartanak azok. - XX Mi végre Éolgülnak a' Plánták ? - - XXI
Az emberek, 's élö-állatok eledelére és
gyönyö-rűségére. - XXII Nem lehetne egykersmind minden gyümöltsöt
bétakaritani,
-Másképen fok állatok éhei meg-halnának A' Szemnek, 's fülnek gyönyörűségei
TavaÉ-Éal, és Nyárban. - XXIII Minden Plánták kelletekorán állanak elö XXIV
A' Teremtő minden Munkáiban a' jó rendet
tartja Éemei előtt. - - XXV E R K ö K ö L T S I
E L M É L K E D É S E K . Ezt kell nékünk.-is. minden munkáinkban
követ-nünk. . . . - XX\ I
Sok hibát találnak a.' Teremtő Munkáiban , a'
kik ö magok rendeletlenek. XXVII Minden mi tseţekedeteinket egy fö régula
£e-rént kell el-rendelnünk - XXVIII Az embernek tselekedetei egy épülethez
haíon-littatnak. - XXIX Ollyan Éép rend vagyon az élö-állatok, és
em-berek között-is, mint Éintén a'
Plán-ták között. - X X X
H A R M A D I K E L M É L K E D É S .
AZ É L Ö - Á L L A T O K K Ö Z Ö T T LÉV Ő S Z É P R E N D R Ö L
-Mitsoda dolgokra figyelmeznek a' TérméÉet-visgálók, midön az élö-állatokat
bizo-nyos Rendekre és üamiliákra o£rják?KXXIII
Ebben a' Rekben ?z ö eledelek Kerént három rékekre oktatnak az élő allatok XXXIV i ) A1 Huffal elö allatokat ifmét
kü-lönböző rékkre l hec oktani. XXXV Z ) A'Plantákkal élö ali t«>k-»s újra
el-oktattathjtnak., a1 Plánták azon ré-kci kerént, a1 mellyeket
keret-nek. - XXXVI Némelly állatok a1 Plántának gyö
kerét. málok a' karát, ágiit, ha-ját, levelét, gyümöltsét kéretik, j ) A' Kövek oréagabul többnyire a'
bogarak élnek. - - XXXVII Annyi élö-állatok sormáltattak, a' mennyinek
táplaltatására elégséges az ö
testek-től ineg-maradott matéria. XXXVIII E R K ö L T S I
E L M É L K E D É S E K
Ezekből fottyó meg-jegyzésre méltó három
dör-gők. - XXXIX A» emberi lelkeknek az ö eledelek Éerént
va-ló eí-oktáfa. . . XL-XLI I ) A' méllyen gondolkodó,
aj Az eleven kinckktl leTeftetett dol-gokban gyö' yörködö.
3 ) A' külsé érzékenységbéli gyönyö-lüségeket kedvellö lelkek. - XLII Az indulatokra nézve is illyen külömbségek
vágynák a' lelkek között. - - XLIII Az egyiigyü tudatlan ember , a' Vadák , a'
Grammátieus, a' fösvény, az Udvari ember, melly külömbözö formán
gyö-nyörködtetik magokat. • - . XLIV
Épen ollyan gondja vólt az Iftenntk az ala-tsonabb rei.dii leik kre, mint
LEIBNI-Ttusra 's NEUTONra. - - X L V Minden talal ollyan d. Igot e'
Világon,a'mclly-ben gyö..yörködtelse magát. - XLVI Véghetetlen Böltselség rendelhette ugy e' Vi
lagot, hogy az u indenntk telsek. XLV II Azon egy dclrgban-is külömbözö módon
gyö-n y ö i k ö d i ek az cn b rek. - XLVIII Miképen gyönyörködik a Plántákban, a'
Botatii--kus.a* parakt ember, az Orvos? mikepen az e^efe Vilaebi a Kereskedő v a*'
Katona? - - XLVIII A' Világ tllen való pan k. - - XL1X Ennek el-haritáfa. Az emb rek magok
vekre-getik-meg az ö terméket ker. - L Ezekből való tudomány. 1 ) Vigyázva kell ítél- •
ni a' Teren tö Munkáiról. - Ll-1? II 2 ) Követni kell a' Terméketet. LiU Boldogtalanok azok a' Gyermekek, Igazgatók,
Orvolok, Kö. yv írók, Poéták, 's Pa- v
pok, a.' kik Terméketek ellen
v.Jakt-ják az ö eleteknek módját. - L1V N E G Y E D I K
( E L M É L K E D É S .
E ' V I L Á G A L K O T V Á N Y Á N A K N A G Y S Á G Á R Ó L .
Az Égi tellek nsgyságának világos efmérete olly mekfce vagyon mi rolürtk miit tsak av Vlieroscopiummal láttatható
kis állatok elmérete. « « LVI
Ai Egi tettek nagyságának mértéke, a' Föld-közepén által menő lineának a' fele ( Seniidiameter Teliaris ) 8<5o.
mért-földnyi hoÉÉaság, . - LVIII A' Mi Napunk JŐ Égi tetteket világolit, 's
melegit . . . . j jX
Mit neveznek Syftema Plánétáriumnalc í not. LIX A' Nap körül forgó Tetteknek attól való
tá-vulságok mért-föld Éerént. - LX Ugyan az a' távulsag ágyúból ki-lövetett
gol-lyóbis példájában adatik elö. - LXI Egy ágyú golyóbis a1 Naptól fogva a'
Földün-kig 25; Márjig 40; Jupiterig 140 ; Saturnufig 250. EÉtendeig el-neni
juthatna. - LXt A' Bujdofó Tsillagokban 1200-fzor több
lakha-tó t^gafság vagyon, mint a' földön. LXIII Mennyivel több tágofság vagyon ez egéÉ
Vi-lágon, ha minden állandó
Tsallagak-nak Plánétái vágynák - LXIV Egy ágyú golyóbis a' Naptól fogva, a*
leg-kö-zelebb való állandó Tsillagig öoo.ooo
.EÉtendöre el-nem érne. * - LXVI Ha tsak 20 külömbözö Nagyságú Tsillagok
vól-nának-is; ugy-is 24. millió EÉtendök alatt, végig nem mehetne az Ég közepén, egy ki-lövetett ágyú
golyó-bis. - LXVII Ha az a' Világ teremtetéfekor kí-lövetett
vól-na, még eddig egyőooo-mí' réÉét elnem futotta vólna.
-Nem tsak huÉ, hanem Éáz rendbéli nagyságú
Tsillagok-is vágynák. - LXVIII Melly nagynak kell lenni ezeknek
Teremtőjé-nek, - - - LXJX-LXXI
Némellyeknek az Itten Nagysága felöl való
helytelen gondolatjok. . - LXXII Ollyan a' Föld az egéÉ Világhoz képért, mint
egy Éem fövenyetske, egy nagy h«.gy
hez képeft. - - LXXIII E R K Ö L T S I
E L M É L K E D É S E K . Ennek mcg-fontolásából formált Éép gondolatok,
a' Földi valtozáfoknak alatsonsagokról Ezen gondolatokból vétetett tudományok a ke-vélyeknek, a' Félelmeseknek, a' Ki-rályoknak,és Tudóioknak LXX1V-LXXVI Miben lehet hát tiÉtefsége az emberi
Nemzet-nek. - - - LXXVII Abban, hogy az Ittennek ezen nagy
Várolsa-nak, ö-is Polgár-Tarfa.
Ö T Ö D I K E L M É L K E D É S .
A' FÖLDÖN LENNI LÁTTATÓ NÉMELY RENDELETLENSÉGLKRÖL
A' TerméÉet, és a' Mefterség munkái között lévő külömbséger, ki-tudja meg itéln?
- LXXIX Némellyeknek a' TerméÉet felöl való balgatag
Ítéletek. - - - LXXX Nem jobb lenne-é, ha a' két pólusnál nem
vól-na ollyan vól-nagy hideg, a' minémü va-gyon r - » LXX XI
És ha az egék Föld minden hegyek, völgyek, Kökiklák, rengeteg erdője nélkül való
térség vólna ? - . LXXXU Erre való Felelet. Ha a' pólusoknál ollyan
hi-deg nem vólna ; fi>k plánták eş élő-állatok nemei el veÉnének, a' Kereske-dés, Tudományok nem
neveked-"ének. - - - LXXXIV i ovábbá, a' Éerént mindenütt nagyobb, meleg
lenne az egék Földön, mint moll az
Aeq tator alatt. - - LXXXV Ha mindenütt egy forma meleg vólna , nem
Lőnének Éelek; ezektől nem tiktittai-.
ván pedig a' Lgvegö-Ég, veÉcdelmes
lenne;, - - - LXXXVI Ha a" fold mindenijrt térség vólna, ugy az értz
Nemek, Sók Plánták, és állatok
ne-mei nem lennének. - LXXXVIU A' Hegyeket bé-fedö hóból nem erednének lok
nagy follyó-vizek; Nyárban minden kut fejek kifáradnának. - LXXXlX Ne vádolja hat fenki rendeletlenséggd a'
Ter-méketet). . . . XG
A' Lelkşk Ork.igában lévő fiines
rendeletlensé-gek-is haknoíok. - - XCI Az ember, tsak magában gondoltatván
künte-len ollromoltatik a' rendel tle-n
in-dulatoktól. . , - XCIJ A? emberi tárfaság pedig gyilkofsággal,
lopás-sal, csalárdsággal, 's más
gonoÉsagok-kal teli vagyon. - - XCIIt Mindezek nagyobb tökéletességeknek kut-fejei.XClV Ha ki vétetnék az emberből a' maga
Éerete-tc, az ö leg-nemeísebb tselekedeteinek
sur.^ámentoooától foÉtatnék-mec, XCV
Ha a' nagyra való vágyódás nem vólna, nem oltalmazná a' Vitéz azorÉágot; feni a' Tudós nem tanítana málokata'
ma-ga Böltseíségére. - - XCVt Ha teíli gyönyörűségek nem volnának, ugy az
emberi nemzet Éaparodáfa, és (ok ne-mes mefterségek
akadályoztatnának-meg. - - - XCVIl Ha vetélkedés nem volna, el-nyomattatnék az
igazság. - - - XCVIIÍ Az irigységből, gyűlölségből, boÉÉu-allásra
va-gy ódásból-is, minden r.ap fok jók
kár-maznak. . . . XCIX
Melly nagy böltsefsége láttzík ki ebből a'
Te-remtőnek. - G Mindenek jók az egék Világra nézve. Nints
íetnmi Éerentse, vagy fcerentsétlenség. C£
Az egéé Világot kell meg-tekinteni, mikor
an-nak tökéletelségéröl akarunk Ítélni: Cll H A T O D I K
E L M É L K E D É S .
A' T E R M É S Z E T T I T K A I R Ó L , A' melly munkái a' TerméÉetnek felyíil
halad-ják az emberi böltsefséget, azokat nem
foghatjuk-meg. - - CIII Kétfélék a' TerméÉet Titkai. Némelly
dol-goknak munkálkodátu látjuk ; de mi-módon mennek azok véghez, fel-nem
vehetjük. - - ClV Másoknak formá jókat, 's kéÉületeket elmérjük;
de mi végre Éolgalnak, azt nem tudjuk.
Az első Nemű Titkokra tartozik a' PolypKs. CV
A' Polypus Híftóriáji, ' s tsudál.itos
tulajuonsá-gai. . . . CVI A' máfodik Nemű titiiokra tartozik a'
plánták-nak, 's élő-allatoknak tsudálatos
al-kocványok. . „ GVII A' melly erölséggel élnek némellyek a' lélek
halhatatlanságának nieg-bizonyitására-azzal a' teft halhatatlansagát-is
meg-lehetne mutatni. . , "CVIII Hasonlatos titok vagyon a' Tengerekben lévő
Pl inták, és állatok mefterséges
formá-j.iban-is . . . ^JJJ Nem k ülöm ben a' Világ igazgatásában-is. CX CXI Sok Oréagoknak, plántáknak, cs élö-allacoknak
lenki le véfii hafinát. . . • A' Tudományok, és egyébb ralalmányok-is, sok
Nemzetek elöct későre lettek eíinére-tefek. .
E R K Ö L T S I E L M É L K E D É S E K . Őrizkedve kell járni a' Terméfieti dolgok meg.
ítélésében. . . CXII Az emberi elme ki-nem találhatja sr.t, mit
í-tél jónak lenni a' véghetetlen Lélek. CXII A' véghetetlen lel-k tselekedeteinek Maxintii
kiilömböznek a' mieinktől. CXIV Ha valamit meg-nem foghatunk, abbSl nem
következik, hogy az illetlen vólna e'
Világ URához. . CXV Ha ollyan dolgok vágynák a' Éent írásban, a'
mellyeket meg-nem foghatunk; abból tsak a" következik, hogy ott-is vágy-nák titkok, mir.t Éintén a'
Termé-Éetbn. . . CXVI Jó erőségeken kell épülni a' Theológiának. CXVH
Mcg-gyöz bennünket ez az elmélkedés» a1 mi
magunk erötelenségéröl. CXV1IL
V E G E .