A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA

A Tanácsköztársaság Szentendrén 1919. március 22-én délután vette kezdetét, amikor Vásárhelyi Kálmán kikiáltotta a város főterén összehívott népgyűlésen a proletárdiktatúrát, amellyel egyidejűleg a Szentendrei Munkástanács – ellenállás és vérontás nélkül – átvette a város feletti hatalmat¹⁹⁴ és statáriumot hirdetett.¹⁹⁵ A hatékony döntéshozatal és határozatképesség érdekében a munkástanács fölött álló, irányító szervként direktórium, végrehajtó- és intézőbizottság is alakult, amely testületek tevékenységét a vármegyei direktórium által kiküldött politikai megbízottak ellenőrizték.¹⁹⁶

Egyes későbbi, sematikus ábrázolásokkal szemben¹⁹⁷ le kell szögezni azt, hogy Szentendrén nem a kommunisták,¹⁹⁸ hanem szinte teljes mértékben a helyi szociáldemokrata pártszervezet¹⁹⁹ és a szakszervezeti csoportok²⁰⁰ vezetői vették kézbe a város irányítását.²⁰¹ A korábbi néptanács képviselői közül többen is bekerültek a munkástanács tagjai közé.²⁰² Lényeges hangsúlyozni azt is, hogy a munkástanács nem csupán

1919. február 8.

194 Sin, 1976: 60–62., Sin, 1981: 1981. 23–24. A szentendrei Munkástanács határozatai.

Új Kor, 1919. március 25., 2.

195 Forradalom és Statárium! Új Kor, 1919. március 25., 2.

196 Lásd bővebben: Szerényi, 1969: 146–149., Vigh, 1979: 64–65., Sin, 1981: 23–24., Magyar, 2019: 27–29.

197 A színárnyalatok nélküli uniformizálás egyik példája a Pest megye 1918–1919-es irataiból válogatott forráskiadvány, amelynek szerkesztői annotációja a Tanácsköztársaság alatti tevékenységük miatt elítélteket úgy hozta közös nevezőre, hogy mind a 45 személyt kommunistaként tüntette fel. Lásd: Csicsay–Göndics–

Kende–Koltai–Lakatos, 1969: 444.

198 Vö.: MNL PML, V. 373. b. 1510/1919. A szentendrei polgármester-helyettes főjegyző jelentése az Országos Propaganda Bizottságnak. Fogalmazvány, kézirat, 1919. január 25. Eszerint: „[k]ommunista pártot is szerettek volna alapítani, de tagok nem jelentkeztek”.

199 Uo. 1390/1919. A szentendrei MSZDP átirata a képviselőtestületnek, 1919.

március 12. A helyi katonatanácsról csak elszórt adatokkal rendelkezünk, ennek képviseletében Fehér Miklós aláírása olvasható.

200 MNL PML, IV. 408. b. 11011/1922. Szentendre polgármesterének jelentése az alispánnak, a szakszervezetek kommün alatti pénzgazdálkodása tárgyában, 1922.

január 9.

201 MNL PML, XVI. 5. a. 61/eln.1919. Kimutatás az intézőbizottság tagjairól, 410.

202 MNL PML, XVI. 25. 3285/1919. A városi néptanács tagjai, 1919. március 16. Vö.:

Uo. XV. 21. a/1. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 22-i alakuló ülés résztvevőinek névsora.

elkötelezett, ideológiailag motivált funkcionáriusokból állt. Különbséget kell tennünk a szakértőként felvett, szavazati joggal nem rendelkező, valamint a választott tagok között. Perjessy sem választott tagként, hanem hivatalból, referensként vett részt a munkástanács ülésein.²⁰³

A munkástanács legelső teendői között szerepelt egy 50 főből álló, úgynevezett vörös gárda felállítása. Az erről szóló határozat a „város közrendjének és biztonságának érdekében” felállítandó új testület legfőbb feladataként „a munkástanács határozatainak végrehajtásában való segédkezést”

jelölte meg, szoros együttműködésben a helyi katonatanáccsal.²⁰⁴ Ez a gyakorlatban a kényszerítő intézkedések (letartóztatások, házkutatások, rekvirálások stb.) végrehajtásához szükséges karhatalmi asszisztencia biztosítását jelentette.²⁰⁵

A munkástanács elnöke a sógorát, Takácsy Józsefet nevezte ki

„karhatalmi népbiztosnak”,²⁰⁶ aki 1919. március 23-tól kezdve a vörös gárda parancsnoka lett.²⁰⁷ A vörös gárda felállításával kapcsolatos feladatokat Hermann József végezte. A felvételnél azok a hazatért katonák élveztek elsőbbséget, akik hadifogolyként a szovjet-orosz csapatoknál szolgáltak.²⁰⁸ A tagtoborzás a helyi pártlapban közzétett felhívások útján történt. A vörös gárda elsődleges célcsoportjának számított „minden osztálytudatos proletár, aki meg akarja védeni a magyar tanácsköztársaságot és a proletárdiktatúrát”.²⁰⁹

A vörös gárda szervezési és fenntartási költségeit – paradox módon – éppen azoknak kellett finanszírozni, akiknek az a legkevésbé sem állt érdekében. A direktórium és az intézőbizottság, vörösőrök kíséretében a városházára idézte a város tehetősebb polgárait.²¹⁰ Egyesektől a vörös gárda céljaira szánt „szeretetadományt”²¹¹ kértek, másoktól csak azt kérdezték, hogy

203 Uo. Mt. jkv. 1919. április 18., 1. határozat.

204 Uo. Mt. jkv. 1919. március 22., 3. határozat.

205 Lásd bővebben: Magyar, 2014: 104–110. és 123–130.

206 A szentendrei Munkástanács határozatai. Új Kor, 1919. március 25., 1.

207 SZN, 1920. november 30., 1. A II. világháború után Takácsy lett a szentendrei járási rendőrparancsnok. Lásd: FMC A, 979-74, 4. Bánhegyi (Básics) János: Szentendre város felszabadulása. Hangfelvétel leirata, 1974. december 12.

208 MNL PML, XV. 21. a/1. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 22., 3. határozat.

209 Új Kor, 1919. március 25., 2. és Új Kor, 1919. április 30., 4.

210 Lásd bővebben: Magyar, 2014: 101. és 131. (2. melléklet.)

211 Takácsy József kihallgatása. SZN, 1921. január 25., 2.

mennyi pénze van.²¹² Amennyiben kevesellték a felajánlott összeget, akkor további fogva tartásukat helyezték kilátásba.²¹³A fenyegetést azonban nem váltották be, hanem inkább megegyeztek velük egy adott összegben és azután hazaengedték őket.²¹⁴

A vörös gárda eleinte kettős feladatkört látott el. Egyrészt előállította mindazokat, akik a direktórium által kiküldött idézésnek nem tettek eleget, másrészt, házkutatások útján összegyűjtötte a magánszemélyeknél lévő fegyvereket.²¹⁵ Feladatkörük attól kezdve tovább bővült, hogy a munkástanács határozata alapján több, mint 50 szentendrei polgárt²¹⁶

„karhatalmi ellenőrzés” alá helyeztek.²¹⁷ Az előterjesztés indoklása mindössze

„a mai helyzet kényszerítő hatására” hivatkozott.²¹⁸ Ez a gyakorlatban a határozatban felsorolt személyek rendszeres ellenőrzését jelentette, akik a továbbiakban nem (vagy csak külön engedéllyel,²¹⁹ illetve egy fegyveres vörösőr kíséretében²²⁰) hagyhatták el a város területét.²²¹

A hatalomátvétel első napjaiban Perjessy betegszabadságon volt.

1919. április 3-án szolgálatra jelentkezett a direktóriumnál, majd másnap – addigi tisztségét megtartva, helyettes rendőrkapitányként, április 9-től pedig városparancsnokként, illetve hivatalvezetőként – átvette a rendőrségi hivatal vezetését.²²²

212 Perlusz László vallomása. SZN, 1920. december 15., 1–2.

213 Uo.

214 A vádlottak enyhítő körülményt keresnek. SZN, 1920. december 15., 1.

215 Forradalom és Statárium! Új Kor, 1919. március 25., 2.

216 Perlusz László vallomása. SZN, 1920. december 15., 1–2., Dr. Péchy Henrik vallomása. SZN, 1920. december 17., 2.

217 MNL PML, XV. 21. a/1. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 22., 5. határozat.

218 Uo. Lásd bővebben: Forradalom és Statárium! Új Kor, 1919. március 25. rendkívüli kiadás, 2.

219 Bednárcz János vallomása. SZN, 1920. december 17., 2–3., Lásd még: MNL PML, IV. 408. v. Szentendre. X. Fejezet. Egészségügy. Dr. Péchy Henrik városi ügyvezető tiszti orvos sz. n. jelentése, 1921. július 9.

220 MNL OL, K 579. PTI 653-3. 1921-U-12731, 43. Pestvidéki Kir. Törvényszék, mint kegyelmi tanács véleménye ifj. Mohács József ügyében, 1921. február 26., Ifj. Mohács József. SZN, 1920. december 11., 3.

221 MNL PML, XV. 21. a/1. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 22., 3–5. határozat., Uo. 33–34. Pestvidéki Királyi Törvényszék B VII. 5721/1920. ítélet, 1921. május 3.

222 Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11., 4.

1919. április 9-től, a városi rendőrség és a vörös gárda²²³ egyesítésével jött létre a Szentendrei Vörös Őrség,²²⁴amely augusztus 1-ig állt fenn.²²⁵ Hadrendi beosztás szerint a Budapest-vidéki II. számú vörösőrkerület 1.

ezredének 1. zászlóalja alá rendelt 1. számú Szentendrei Vörösőr század volt.²²⁶

A Vörös Őrség felállítására vonatkozó rendeletet²²⁷ Szentendrén egészen sajátos módon értelmezték. A rendelet 2. § A) pontja alapján felállított Városparancsnokság alárendeltségébe került az egyesített Szentendrei Vörös Őrség parancsnoksága. Perjessy, mint városparancsnok egyúttal a Vörös Őrség főparancsnoka lett, századparancsnoki rangfokozatban.²²⁸ Az „egyesített” Szentendrei Vörös Őrség valójában egyáltalán nem volt egységes. Fennállása során mindvégig sajátos kettősség jellemezte: a rendőrségi hivatal fölött (annak 1919. április 9-én történt névleges megszüntetését követően is) Perjessy városparancsnokként, illetve hivatalvezetőként rendelkezett, a karhatalmi jellegű vörös gárda (mint vörösőr szakasz) pedig Takácsy szakaszvezető parancsnoksága alatt állt.²²⁹

223 A rendőrséggel egyesített vörös gárdát őrségnek, őrszemélyzetnek, őröknek és egyszerűen vörös őrségnek is nevezték.

224 MNL PML, XVI. 25. 3073/1919. Dilber Izsák rendőrőrmester illetményeinek rendezése. Vö.: Uo. 2522/1919. A Szentendrei Vörös Őrség tagjainak névsora, 1919.

május 6. Vö.: Takácsy József kihallgatása. SZN, 1920. december 9., 3–4., Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11., 4.

225 MNL PML, V. 373. b. 4385/1919, 1–3. Hajagos Pál rendőr illetményének rendezésével kapcsolatos iratok.

226 A Vörös Őrség felállítását a Belügyi Népbiztosság 1919. március 26-án kelt 1. sz.

rendelete mondta ki. Lásd: Népszava, 1919. március 27. A végrehajtási rendeleteket lásd: MNL OL, K 148. PTI 603-4. 1. ő. e. Belügyi Népbiztosság 73. sz. rendelete a Vörös Őrség felállításának végrehajtásáról., Uo. 2. ő. e. A Vörösőrség szervezete.

Melléklet a Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága 4348/Nökl-919. sz.

rendeletéhez.

227 Belügyi Népbiztosság 1. sz. rendeletét lásd: Rendelet a Vörös Őrségről. Népszava, 1919. március 27., 4.

228 MNL PML, XVI. 25. 3013/1919. Szentendrei Vörösőr század jelentése a direktóriumnak. 1919. június 4.

229 Uo. 3143/1919. Szentendrei Vörösőr század 350/1919. jelentése a munkástanácsnak, 1919. május 26., Uo. 2832/1919. Szentendrei Vörösőr század 350/1919. jelentése a munkástanácsnak, 1919. június 14., Perjessy Sándor kihallgatása.

SZN, 1920. december 11., 4., BFL, VII. 5. c. 7901/1920, 146. Jegyzőkönyv Sárközy Aladár rendőr őrmester tanúvallomásáról. 1919. december 5.

A Szentendrei Vörös Őrség szervezetileg a városi direktóriumnak volt alárendelve,²³⁰ azonban más vezető funkcionáriusoktól is közvetlen utasításokat kapott, illetve teljesített.²³¹

Perjessy később, a vizsgálati fogságban szerkesztett védelmi előterjesztésében a következőképpen – az 1919. május 5-ig fennálló viszonyokra vonatkozóan – vázolta föl hivatalvezetői hatáskörének határait:

„Minthogy abban az időben még nem volt szabályozva a vörösőrség és a direktóriumok közti jogviszony, […] [a] direktórium akkor még fenntartás nélkül rendelkezett a vörösőrséggel, melynek parancsnoka Takácsy József volt. Meg kell itt jegyeznem, hogy a Belügyi Népbiztosság 1. számú rendelete alapján a direktórium engem terjesztett föl a városparancsnoki állásra; kinevezésem azonban nem történt meg. Ebben az időben én, mint hivatalvezető működtem a vörösőrségnél, az őrszemélyzet fölött Takácsy József parancsnokolt, aki azzal kizárólag rendelkezett is. Nekem csak fölhívási jogom volt az őrséggel szemben, rendelkezési jogom nem”.²³²

A Szentendrei Vörös Őrség a város főtere melletti (jelenleg Fő tér 6.

szám alatti) szerb iskola kisajátított épületében állította fel a parancsnokságát. A rendőrségi fogda a hivatal átköltözése előtti székhelyén (a leányiskola és a plébánia közötti, úgynevezett Piacsek-házban²³³) maradt, amelyet a volt rendőrökből lett vörösőrök kezeltek.²³⁴

A rendőrségi hivatal legénysége jórészt volt rendőrökből és csendőrökből állt. Takácsy József tanúvallomását idézve: „Az akkori rendőremberek csak szolgálatra jöttek be este, megkapták a szolgálati utasítást, s így csak este érintkeztünk”.²³⁵ Ettől függetlenül, ha a helyzet úgy hozta, Perjessy

230 HL, MTK II. 1086. 87/9. IV. hadtestparancsnokság 793/1919.karh. sz. rendelete, 264. lt-i j., 916–924., 1919. június 17.

231 Tóth András vörösőr vallomása. SZN, 1920. december 11., 3.

232 MNL OL, K 579. PTI 653-3. 1921-U-226, 20. Perjessy Sándor védelmi előterjesztése, 1920. március 6.

233 Horváth Levente: Piacsek Rezső szerkesztő úr emlékezetére… Szentendre, 1967.

április 1., 1.

234 MNL PML, XVI. 25. 1921/1919. Szentendrei Munkástanács 1919. április 4-i határozata a szerb iskola kiutalásáról., MNL PML, XV. 21. a/1. B 5721/1920, 65.

Pestvidéki Kir. Törvényszék B VII. 5721/1920. ítélete, 1921. május 3., Takácsy József kihallgatása. SZN, 1920. december 9., 4., Chudy Ferenc kihallgatása. SZN, 1921.

február 2., 2.

235 Takácsy József kihallgatása. SZN, 1921. január 25., 2.

és Takácsy is utasításokat adott a vörös gárdának éppúgy, mint a rendőrségi hivatal legénységének.²³⁶

1919. április végén, Joanovics Sándor vármegyei direktóriumi elnök, a Belügyi Népbiztosság rendelete alapján arra utasította a Szentendrei Intézőbizottságot, hogy „egyházi személyek kivételével, a társadalom vezető emberei közül, belátása szerint, saját felelősségére, a szükséghez képest vegyen túszokat”.²³⁷ Joanovics a végrehajtásról is gondoskodott: Kiss Mátyás direktóriumi elnököt és az intézőbizottság néhány tagját (köztük Brannauer Károlynét²³⁸ és Molnár Varga Gézát²³⁹) a saját, szentendrei villájába hívta és ott, közösen állították össze a túszok névsorát.²⁴⁰ Végül 13 polgárt jelöltek ki,²⁴¹ akikről azt feltételezték, hogy május 1-jén megzavarhatják az ünnepséget.²⁴²

Amikor Kiss Mátyás átadta a túszszedés végrehajtására vonatkozó utasítást,²⁴³ Perjessy tiltakozott,²⁴⁴ de Kiss azzal intette le, hogy – Perjessy vallomását idézve – „ez felsőbb, szigorú parancs, mely a népbiztosságtól jött”.²⁴⁵ Ezt követően Perjessy – önmaga biztosítása érdekében – lemásoltatta a hivatalban a parancsot és annak eredeti példányát magához vette,²⁴⁶ majd pedig kiszivárogtatta a kijelölt túszok listáját.²⁴⁷ Többeket személyesen,

236 SZN, 1920. december 9., 3–4., SZN, 1920. december 10., 1. és 4.

237 MNL PML, XV. 25. 2230/1919, 1. Pestvármegyei Direktórium távirata a Szentendrei Intézőbizottságnak, 1919. április 25. Ezt kiegészítő, 1919. április 27-i és 29-i rendeleteket lásd: Uo. 2–3.

238 MNL OL, K 579. PTI 653-3. 1921-U-12731, 45. Pestvidéki Kir. Törvényszék, mint kegyelmi tanács véleménye Bran[n]auer Károlyné ügyében, 1921. január 26.

239 Uo. 82–83.

240 Az egymásnak ellentmondó vallomások alapján nem tudni, hogy Perjessy jelen volt-e volt-ez alkalommal. Az intézőbizottság volt-egyik tagjának állításával szvolt-embvolt-en tagadta a részvételét. Lásd: Brannauer Károlyné. SZN, 1920. december 10., 2. Vö.: Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11., 4.

241 Sárközy Aladár vallomása. SZN, 1920. december 18., 2.

242 MNL PML, XV. 21. a/1. B 5721/1920. 36. Pestvidéki Királyi Törvényszék B VII.

5721/1920. ítélet, 1921. május 3.

243 Uo. Lásd még: MNL PML, IV. 408. b. 5252/1920. Magyar Államrendőrség Szentendrei Rendőrkapitánysága jelentése a Pestvidéki Kir. Ügyészségnek, 1919.

október 2., 12. pont.

244 Kiss Mátyás vallomását lásd: Gaál Ferenc kihallgatása. SZN, 1920. december 28., 4.

245 Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11.

246 MNL OL, K 579. PTI 653-3. 1921-U-226, 21. Perjessy Sándor védelmi előterjesztése, 1920. március 6.

247 Sin, 1976: 132.

másokat családtagjaik,²⁴⁸ vagy ismerőseik által²⁴⁹ figyelmeztetett a várható letartóztatásukra, így végül Weresmarthy és idősebb Perlusz Gyula kivételével senkit sem találtak otthon a letartóztatásukra érkező vörösőrök.²⁵⁰

Miután a direktóriumhoz is eljutott a híre, hogy Perjessy „a túszoknak besúgta, hogy le lesznek tartóztatva”,²⁵¹ a Weresmarthy-villában május 3-án megtartott pártértekezlet Perjessy leváltását²⁵² és azt határozta, hogy Perjessynek be kell vonulnia a Vörös Hadseregbe.²⁵³ Ezt Kiss Mátyás direktóriumi elnök úgy módosította, hogy május 5-től irodavezetővé fokozta le,²⁵⁴ a vörösőr század vezetését és a városparancsnoki tisztséget pedig Takácsy József vette át.²⁵⁵

Mivel a helyi vörösőr parancsnokságok személyi ügyeivel kapcsolatban – legalábbis papírforma szerint – nem a helyi direktórium, hanem az illetékes kerületi parancsnokság rendelkezhetett,²⁵⁶ Perjessy felettes parancsnokságának is jelentést tett a történtekről. Ekkor Polesznyák vörösőr zászlóaljparancsnok²⁵⁷ arra utasította, hogy – Perjessy vallomását idézve – „foglaljam el a parancsnoki állásomat, a direktóriumtól függetlenül és ha a direktórium okoskodik, megvasaltatja őket. Később azt mondta, hogy azért ragaszkodik hozzám, mert a szentendrei intelligencia kívánja az én

248 Befejezés előtt a bizonyítási eljárás… SZN, 1920. december 22., 1.

249 László Zoltán vallomása. SZN, 1920. december 14., 3., Fadgyas Jánosné vallomása.

SZN, 1920. december 15., 3.

250 Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11., 4.

251 Szádeczky Károly vallomása. SZN, 1920. december 28., 2.

252 Nagy András vallomása. SZN, 1920. december 18., 3., Lyubojevits Demeter vallomása. SZN, 1920. december 21., 4., Szádeczky Károly vallomása. SZN, 1920.

december 28., 2.

253 MNL OL, K 579. PTI 653-3. 1921-U-226, 21. Perjessy Sándor védelmi előterjesztése, 1920. március 6.

254 Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11., 4.

255 Az említett változások a Szentendrei Vörös Őrség ügyvitelében a következőképpen tükröződnek: MNL PML, XVI. 25. 3244/1919. irat felzetén: Perjessy, mint a Rendőrkapitányi Hivatal hivatalvezetője 469/1919. sz. jelentése a direktóriumnak, 1919. május 8., Uo. irat felzet: Takácsy, mint városparancsnok, 1919. május 10., Uo.

irat felzet: Takácsy, mint vörösőr századparancsnok 18/1919. sz. átirata a Szentendrei Forradalmi Törvényszéknek, d. n. [Relatív keltezés a beérkezett válasz dátuma alapján:

1919. május 10–16. között.]

256 MNL PML, XVI. 18. c. 3885/1919. Budapest-vidéki II. Vörösőr Kerületi parancsnokság körrendelete a direktóriumoknak, 1919. május 23.

257 BFL, VII. 18. d. 1919-IV-13-6511, 12–18. Budapesti Csendőrlaktanyában felvett jegyzőkönyv Polesznyák Aladár Zoltán volt csendőrtiszt ügyében, 1919. augusztus 22.

visszahelyezésemet”.²⁵⁸ Takácsy vallomása szerint Perjessy május 20-án tért vissza.²⁵⁹ A vörös őrség ügyvitelével kapcsolatos levéltári iratok alapján legkésőbb május 21-én folytatta vörösőr századparancsnoki szolgálatát.²⁶⁰

Az 1919. június 24–25-i szentendrei ellenforradalom idején Perjessy volt a Szentendrei Vörös Őrség századparancsnoka. Az ellenforradalom megtorlására kiküldött munkásszázad megérkezését követően néhány órára fogságba került. A következő transzporttal befutó tengerész-géppuskás különítmény parancsnoka, Chudy Ferenc átvette a városparancsnokságot, így Perjessy a szabadulását követően, az ő alárendeltségébe került.²⁶¹

Sárközy Aladár rendőr őrmester tanúvallomásából ismerjük a későbbi történéseket: Perjessyt az „ellenforradalom után bevezényelték Budapestre, 14 nap után kijött újra [Szentendrére, és ettől kezdve] mint városparancsnok szerepelt a kommunizmus bukásáig. Helyettese Loidl Imre volt”. Az őrmester szerint Perjessy mindig csak írásbeli utasításra hajtotta végre a direktórium rendeleteit²⁶² és a volt rendőrök jelenlétében „a kommunizmus ellen többször kikelt”.²⁶³ Egyikük úgy emlékezett vissza, hogy amikor a diktatúra miatt panaszkodtak Perjessy előtt, ő azzal biztatta őket, hogy „legyünk nyugodtak, nem tart sokáig ez az állapot”.²⁶⁴ A júniusi ellenforradalom után azonban már szigorúbban kezelte a vörösőröket és valamennyien kerültek minden politikai témát.²⁶⁵

A Katonai Állomásparancsnokság 1919. áprilisban megszűnt. A május végétől újjászerveződött géppuskás tanfolyamnak Moser Elek százados lett a parancsnoka.²⁶⁶ A Hadügyi Népbiztosság Kudla Géza

258 Perjessy Sándor kihallgatása. SZN, 1920. december 11., 4.

259 A tárgyalás harminchetedik napjának folytatása. SZN, 1921. április 21., 1

260 MNL PML, XVI. 25. 2838/1919. Perjessy, mint vörösőr századparancsnok 515/1919. sz. átirata a munkástanácsnak, létszám fölötti vörösőrök átadása tárgyában, 1919. május 21.

261 Lásd bővebben a Perjessy szerepe a szentendrei ellenforradalomban című részben.

262 BFL, VII. 5. c. 7901/1920, 146. Jegyzőkönyv Sárközy Aladár rendőr őrmester tanúvallomásáról. 1919. december 5.

263 Uo. Lásd még: Koller Ferencné vallomása. SZN, december 18., 4.

264 Nagy András vallomása. SZN, 1920. december 18., 3.

265 BFL, VII. 5. c. 7901/1920, 146. Jegyzőkönyv Sárközy Aladár rendőr őrmester tanúvallomásáról. 1919. december 5.

266 MNL PML, XVI. 25. 2951/1919. Hadsereg Géppuskás Tanfolyam I/1919.sgt. sz.

átirata a Szentendrei Direktóriumnak, 1919. május 27. Lásd még: Uo. Hadsereg Géppuskás Tanfolyam 17/1919.sgt. sz. átirata a Vörös Őrszázad Parancsnokságnak,

katonai-politikai megbízottat állította mellé.²⁶⁷ Kudla – tisztázatlan körülmények között – 1919. május 22-én megszökött.²⁶⁸ Miután a helyére nem érkezett más,²⁶⁹ az 1919. június 24–25-i ellenforradalom idején nem volt politikai megbízott a parancsnokságon.²⁷⁰

Szentendrén állomásozott a IV. hadtest alárendeltségében álló hídfőhadosztály parancsnokság 7. védőkerületéhez tartozó civil munkásszázad is. Ez a munkásszázad erődítési munkákat végzett, hadműveleti és karhatalmi feladatokra egyaránt alkalmatlan volt.

Legénységét a századparancsnok úgy jellemezte, mint amely „kevéssé fegyelmezett, tisztán kiképzetlen fiatal emberekből áll, minden felszerelés és fegyverzet nélkül”.²⁷¹ Miután a Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 3-án hadműveleti területté nyilvánította a főváros területét, a Szentendrén és a Pomázi járás területén élő, kiképzetlen, hadköteles (18–45 éves) korú férfiak kötelesek voltak ehhez a századhoz bevonulni.²⁷² Az általános sorozás 1919.

június 23-án kezdődött meg, ám az akkor frontszolgálatra alkalmasnak ítélt férfiak bevonultatására nem került sor, mert másnap este kitört az ellenforradalom.²⁷³

1919. május 30.

267 Uo. 2744/1919. Szentendrei Direktórium jelentése a megyei direktóriumnak, 1919.

május 30.

268 Uo. 3306/1919. Szentendrei Direktórium átirata a Hadsereg Géppuskás Tanfolyam parancsnokságához, 1919. május 23.

269 Uo. 3661/1919. sz. irat felzetén: Hadsereg Géppuskás Tanfolyam Gazdasági Hivatala 121/gh.1919. sz. jelentése a parancsnokságnak, 1919. június 18.

270 Mozer Elek százados a következő tanú. SZN, 1921. február 20., 3.

271 HL, MTK II. 1086. 88/7. IV. hadtestparancsnokság 403.hadm/1919. sz. rendelete.

238. lt-i j., 833–837.

272 MNL PML, XVI. 25. 2613/1919. Szentendrei Direktórium mozgósítási parancsa, 1919. május 3.

273 Uo. 3916/1919. Horváth János szentendrei politikai megbízott 3327/1919. sz.

jelentése a vármegyei direktórium hadügyi osztályának, 1919. június 26.

AZ 1919. JÚNIUS 24-25-i SZENTENDREI ELLENFORRADALOM

A szentendrei ellenforradalom kezdeti sikerei

Az 1919. június 24-én Budapesten kitört – és még aznap elfojtott – ellenforradalmi felkelést követően, Szentendrén is megkezdődött a Hőnig-féle összeesküvéssel szoros együttműködésben,²⁷⁴ körülbelül 200 fő részvételével egy ellenforradalmi hatalomátvételi kísérlet. A tervezett forgatókönyv szerint a szentendreiek a „helyi akció után” a fővárosi felkelők segítségére siettek volna.²⁷⁵

Az úgynevezett „nemzetiszínű platform” politikai vezetője dr.

Weresmarthy Miklós ügyvéd, volt országgyűlési képviselő²⁷⁶ és dr. Salamon Rezső ügyvéd,²⁷⁷ az akció katonai parancsnoka pedig Valentin Ottó József főhadnagy²⁷⁸ és Benkő Gábor százados volt.²⁷⁹

Este 10 órakor egy nyolcfős küldöttség kérte a plébánostól a Keresztelő Szent János templom²⁸⁰ tornyának a kulcsait, hogy harangszóval adhassanak jelet a felkelésre. A plébános később úgy nyilatkozott, hogy a kulcsok átadását megtagadta.²⁸¹ Ezt utólag azzal magyarázta, hogy „a

274 Romsics, 1982: 129. és 134.

275 HL, MTK Vegyes iratok. 124/2. Hőnig Vilmos tüzér őrnagy ellen lefolytatott becsületügyi vizsgálat iratai, 37. Igazoló jelentés az 1. sz. törzstiszti becsületügyi választmánynak, 4. sz. melléklet, 1921. május 1.

276 Darázs István kihallgatása. SZN, 1921. február 3. (2. kiadás), 3. Vö.: BFL, VII. 153.

362/1920. dr. Weresmarthy Miklós közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata, 1920.

október 10.

277 BFL, VII. 18. d. 1919-IV-13-5050. Budapesti M. Kir. Államrendőrség 12.340/919.fk.eln.res. (I.) sz. jelentés, 1919. szeptember 18.

278 Ifj. Mohácsi József. SZN, 1921. február 12., 4.

279 MNL PML, IV. 415. b/1. XI. 979/1925. Benkő Gábor nyugalmazott százados, nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata, 1921. szeptember 22. Benkő volt a szentendrei, valamint a Friedrich István holdudvarához tartozó Seprényi Imre és Szakács Andor által szervezett, illetve a bécsi (gr. Schönborn Ernő és Szmrecsányi György körüli) ellenforradalmár csoportok közötti összekötő. Lásd: Emlékezés a múltra. Kik mentették meg a túszok életét? SZN, 1920. május 9., 1–2.

280 Katona, 1996: 125.

281 Katona Gyuláné szerint a kulcsok átadására utalt a plébános 1919. március 22-i

„Nocte veniunt pro clavibus” naplóbejegyzése. Idézi: Uo. 43. és Katona, 2013: 128. Ezt az elméletet azonban kétségbe vonja az ugyanott olvasható „Hitelszövetkezet” megjegyzés.

budapesti ellenforradalom sorsáról semmi pozitív értesülésünk nem volt”.²⁸² Ezzel szemben a küldöttség azzal érvelt, hogy – a plébános jelentését idézve –

„a nép haragját provokálom, ha a kulcsokat ki nem adom, mert a nép megutálta már a zsidóuralmat”.²⁸³

A harangokat pár perc múlva mégis félreverte egy kőműves, Valentin János,²⁸⁴ Atyimity Sebő vörösőr²⁸⁵ és Herczeg Vince lakatos kíséretében.²⁸⁶

A későbbi események szempontjából lényeges, hogy sem a plébános, sem a káplán nem hagyta el aznap éjjel a plébániát és csak másnap reggel értesültek arról, hogy „egyes kommunistákat összefogdostak és a nép a piacon este elénekelte a Himnuszt” – olvashatjuk a plébános jelentésében.²⁸⁷

A jeladást követően a Fő téren tüntetés kezdődött, amely később a városháza előtt folytatódott.²⁸⁸ Az ünneplő, örömmámortól – és jelentős mennyiségben csapra vert bortól – megrészegült tömeg²⁸⁹ fegyvereket

In document clio kötetek 1. (Pldal 36-52)