A személyes tanulási környezet eszköz- és

A személyes tanulási környezetben egy tudatosan felépített technikai kör-nyezettel találkozunk, ami elsősorban információszerzésre, a megszerzett in-formációk menedzselésére, rendszerezésére, szervezésére, produktív tevékeny-ségekre irányul. Egy hatékony személyes tanulási környezet alapvetően nem az

információ tárolására törekszik, hanem felhőalapú szolgáltatásokban az infor-máció címkézésére, kategorizálására, minőségi szelekcióra. A személyes tanulá-si környezetnek nem része, hogy az internetről tartalmakat töltsünk le, és azt saját számítógépünkön vagy a háttértárolókon tároljuk, és innen használjuk fel tanulási célra. A felhőalapú személyes tanulási környezetben az oktatási tartal-mak döntő többsége, beleértve az ehhez kapcsolódó interaktív tevékenységün-ket, az általunk létrehozott produktumokat, mind-mind szinte kivétel nélkül online környezetben érhetők el. A felhasznált oktatási tartalmak forrása is a felhőalapú tanulási környezet. Az oktatási tartalmak szelekciójánál figyelembe vesszük az esetleges tanítási-tanulási folyamatból származó instrukciókat, ugyanakkor bármely oktatási tartalom felhasználható a tanulási folyamatban, amennyiben az releváns és minőségi tartalmat jelent. A felhőalapú személyes tanulási környezetben a minőségi szelekció alapvetően közösségi tevékenység.

Léteznek előre megadott rendszerek, adatbázisok, tárolók, amelyeknek az ada-tait, információit relevánsnak, hitelesnek fogadjuk el. Ugyanakkor ezzel csak-nem egyenértékű a közösség szelektáló ereje is. Ha egy közösség több tagja ugyanazokat a tartalmakat többször említi, ugyanazokat a tartalmakat többször tartja értékesnek, többször hivatkozik rá, akkor azok a tartalmak a közösség számára tanulási folyamatban felhasználhatónak minősülnek. A közösségi, mi-nőségi szelekció egymással együttműködve történik. Az online környezetben megtalált tartalmakat kulcsszavakkal, címkékkel látjuk el, és ezek alapján mások számára is kereshetővé tesszük, illetve ajánljuk tanulási folyamatban történő felhasználásra. Hasonlóképpen ugyanezekben a rendszerekben a tanuló a sze-mélyes tanulási környezetének információszerzése során felhasználja mások által készített címkéket, kategóriákat, illetve azt is, hogy mások korábban mit tartottak releváns értékes információnak. A személyes tanulási környezet fel-hőalapú megközelítésének mindenképpen alkalmasnak kell lennie arra, hogy produktívak legyünk a tanulásban, ezt másokkal képesek legyünk megosztani, és a másoktól érkező reflexiót felhasználva tegyük eredményesebbé a tanulási folyamatot. A személyes tanulási környezet működése közben négy különböző tanulói tevékenység figyelhető meg.

1. A tanuló tartalmakat szervez, tartalmakat és információkat menedzsel.

Ebbe beletartozik a jegyzetek készítése, kulcsszavak, hivatkozások előál-lítása, illetve több, különböző forrásból származó információ párhuza-mos kezelése. A tanuló közösségi tartalomminősítő szolgáltatásokat használ, ebben interaktívan közreműködik. Különböző hírforrásokra iratkozik fel, interaktív hírforrásokat, például mikroblog-szolgálta-tásokat, szakmai blogközösségeknek az információit használja fel.

2. A személyes tanulási környezet működése közben második nagy tevé-kenységcsoportként az együttműködést és a társas közösségben

törté-nő tevékenységet, aktivitást említhetjük. A személyes tanulási környe-zet működésének hatására a tanuló másokkal kommunikál, kérdez, kérdéseket tesz fel, vitatkozik, érvel, véleményét kifejti. Az interaktivi-tás messze túlmutat az egyszerű kapcsolatfenntartó kommunikáción. A kommunikációban közösségi hálózatokat, e-mailt, videokonferenciát, mikroblog- és blogszolgáltatásokat, azonnali üzenetküldő alkalmazáso-kat, illetve a mobil tanulási eszközöket használja fel. A kommunikáció szükségszerűen interaktív, a tevékenység nem korlátozódhat az egysze-rű kapcsolatfenntartó kommunikációra. Az együttműködés és közös-ségben történő tanulással kapcsolatban számos hiedelem, tévképzet kerül elő a közgondolkodásban. A tanuló tartalom- és tudásmegosztása mások számára forrás, ugyanakkor a tanuló azzal, hogy ezeket a pro-duktumokat, információkat közreadja, alapvetően nem lesz szegé-nyebb, az ő ismereteinek a tárháza nem csökken, de mások tanulási fo-lyamatában mégis hatékonyan képes közreműködni. A blogszolgál-tatások használata, a mikroblog-szolgálblogszolgál-tatások szabadon, nyilvánosan elérhető oktatási tartalmak. Az előbbiekkel kapcsolatos együttműködés és közösségi tevékenység egyféle értékelő környezetként, visszajelző, visszacsatoló környezetként is felfogható.

3. A személyes tanulási környezet működésének harmadik nagy ismérve és jellemzője a tartalmak szintetizálása, újrarendezése, illetve a tarta-lom előállítása. A tanuló a személyes tanulási környezeten keresztül a hozzá beérkező információkkal kapcsolatban reagál, reflektál. Ennek a lehetősége lehet akár szövegalapú, lehet akár hang-, videóalapú, illetve különböző kombinációja ezeknek a médiaformátumoknak. A tanulás akkor mondható tevékenységközpontúnak és eredményesnek, hogy ha a tanuló közösségi tartalom-előállító rendszereket, például Wikipédia rendszereket, közösségi blogokat vagy videóblog-rendszereket is hasz-nál. Nem nevezhetjük tartalommal kapcsolatos produktivitásnak azt, hogyha a tanuló tevékenysége a szintetizálásban, rendszerezésben me-rül ki. Eredményes és hatékony a felhőalapú tanulási környezet műkö-dése, hogyha a tanuló új információkat, új ismereteket állít elő.

4. A személyes tanulási környezet működése közben megfigyelhető ne-gyedik nagy elem, hogy a tanuló online tevékenységét egyféle konst-ruktív digitális állampolgárság jellemzi. A tanuló kommunikációját inte-raktív és produktív tevékenységét egyértelműen konstruktív, segítő, támogató szándék vezérli. A tanuló betartja az online tartalommegosz-tással kapcsolatos írott és íratlan szabályokat, jogszabályokat, szerzői joghoz fűződő előírásokat. A személyes tanulási környezet információ-kezelésében kiemelt szerepet kap az információk szűrése, az informá-cióáramlás menedzselése. A személyes tanulási környezet által a

tanu-lóhoz érkező információkat gyakran áttekinthetetlen, felhasználhatat-lan, irreális mértékűnek szokták nevezni. Az információs túlcsordulás, a beérkező információk nagyságrendekkel nagyobb mértéke, mind-mind arra utal, hogy a személyes tanulási környezet nem teljesíti szűrő funk-cióját. A tanuló személyes tanulási környezetének működtetése során kiemelt feladat, hogy képes legyen a hozzá beérkező, felé áramló in-formációkat megfelelő, hatékony, szelekciós rendszerekkel, szűrőkkel ellátni. Ezeknek a szűrőknek a felülvizsgálata épp annyira a tanulási fo-lyamat menedzseléséhez tartozik, mint az újabb források megkeresése vagy akár a tanulás eredményeképpen létrejött produktumok megosz-tása.

5. ábra: A személyes tanulási környezet eszközrendszere