A leveleket a mai helyesírás és központozás szabályai szerint, de az erede-ti, a szerzőre jellemző szófordulatok megtartásával – pl. nehány, ösmerve, legfelebb, felrusszanok – adom közre.
A mai központozásnak megfelelően, a szöveg értelmének megtartásá-ra figyelve pótoltam vagy elhagytam egyes központozási jeleket (többnyire vesszőt, ritkábban gondolatjelet).
A szövegben csak a szerző által aláhúzott részek dőlt betűsek. Ha az aláhúzást nem a levélíró tette, hanem Thallóczy Lajos vagy Károlyi Ár-pád, ezt a tényt lábjegyzetben külön jelöltem.
A vezetékneveket leszámítva a cz-k helyett c-t írok, a maitól eltérő hosszú és rövid magánhangzó-jelölést, az (-)ép végű szavakat (épp, ered-ményeképp, mindenképp) a mai szabályoknak megfelelően alkalmazom.
A földrajzi neveket a mai helyesírás szerint közlöm (Dubicza → Dubi-ca, Füzes Gyarmat → Füzesgyarmat, alsófehérmegyei → Alsófehér me-gyei, Fejérm. → Fejér m., kolozsmegye → Kolozs megye, pestmegyei → Pest megyei, pestvármegyei → Pest vármegyei, Sopronmegye → Sopron megye, trencsénmegyei → Trencsén megyei, Vasmegye → Vas megye).
Az eredetiben előfordulás alakjától függetlenül a mai helyesírás sze-rint, külön jelölés nélkül írtam át az alábbi szavakat: alapítótagság,59 egy-idejűleg, ezenkívül, Franklin Társulat, hazamegy, helytáll, küszködik, legalábbis, mégiscsak, mégpedig, mindenesetre, mivelhogy, műemlékbi-zottság, nemsokára, nyélbe ütni, nyolcheti, posta-takarékpénztár, techni-kai, úgyszólván, vajon.
A ministerium, minister, programm szavakat Csánki többnyire ebben az alakban írta, de esetenként a mai helyesírásnak megfelelően. Az olva-sást megkönnyítendő, egységesen a mai alakot használom (minisztérium, miniszter, program).
Az egyértelmű rövidítéseket – mint pl. a hónapnevek – a levelekben nem oldom fel: b.ü.m. = Belügyminisztérium, f. hó = folyó hó, frt = forint, K. L., k. Lajos = kedves Lajos, k.u.k. = kaiserliche(r) und königliche(r), Kmf. = Kelt mint fent, lltár(i) = levéltár(i), mk. = maga kezével, orsz. levél-tár = országos levéllevél-tár, sat. = satöbbi, tiszt. díj = tiszteletdíj, tört. levél-társ. = Magyar Történelmi Társulat, u. p. = utolsó posta; ugyanakkor a mai rövi-dítésnek megfelelően közlöm, pl.: de., du., ti. (délelőtt, délután, tudniillik).
A nem egyértelmű rövidítéseket külön jelzés nélkül feloldottam: ex-cellentiája, Méltóságos, földhitelintézet; a tollhibákat jelölés nélkül javí-tottam (küld → küldd, megálldott → megáldott, tud → tudd).
A mondatkezdő kisbetűket nagyra, a mondaton belül naggyal írt köz-neveket, így számos alkalommal a napokat (Kedd, Szombat, Vasárnap) és a Feleség szót külön jelölés nélkül kisbetűs alakra javítottam.
A szövegben előforduló idegen – többnyire latin – szavakat nem fordí-tom le. A latin kifejezések – esetenként modern helyesírású – alakját az eredeti formájában meghagyom (classicus, reflektálva, supervisitatión).
Tekintettel arra, hogy valamennyi levelet Csánki Dezső írta Thallóczy Lajosnak, ezt az adatot nem tüntetem fel. A levelek azt a [sorszám]-ot kap-ják, amelyet az OSZK-ban viselnek (tehát jelzetük: OSZK Kézirattár, Fond XI/197. xxx. levél), és a címben csak a keltezés időpontját és helyét adom meg a dokumentum azonosításaként.
A szövegben – a keltezés kivételével – mindent közreadok (pl. a leve-lezőlapok esetén a címzést is), ha tehát a levélben mellékletről vagy csatol-mányról esik szó, és annak szövegét nem közlöm, az azt jelenti, hogy az
59 A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás, 118.) szerint ha az -ó, -ő képzős „igenévi jelzős alakulat tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (vagy az igenév nem folyamatot fejez ki), a két egyszerű szót egybeírjuk”, tehát az alapítótag helyes alak volna. Az MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata e szó különírását, míg az alapítótag-ság szó egybeírását javasolja, a szövegközlésben erre figyelemmel jártam el.
említett melléklet nem volt meg a levél mellett. Ezeket a hiányokat külön nem jelöltem.
Csánki a keltezést vagy a levél elejére, vagy a végére, vagy a búcsúfor-mulába illesztve írta, Budapestet és a hónapneveket teljes alakban vagy rövidítve (Bpest, Bp.; jan., feb. stb.), Jegenye esetében pedig többnyire az utolsó posta (Egeres) feltüntetésével adta meg. A levelek keltezését (idő, hely) az egyes dokumentumok címében adom csak meg, a levelek szövegé-ben nem, mert többletinformációval a keltezés helye és betűhív alakja nem szolgál. Ez a megoldás a szöveg olvasását is könnyebbé teszi.
A leveleket a lehető legkevesebb lábjegyzettel terheltem (személyazo-nosítások, szóalakok, javítások, feloldások nem szerepelnek). A szöveg-elő-készítés során feltárt, elsősorban (szak)irodalmi adatokat, a hivatalos lap-ban, tudományos folyóiratban vagy önállóan megjelent szövegeket, azono-sítható publikációkat vagy a levéltári iratanyagban található kapcsolódó ügyiratokat a további kutatások megkönnyítése érdekében megadom.
A személynévmutató
Csánki Dezső a levelekben számos személyt csak vezetéknévvel (Bara-bás), csak keresztnévvel (Dénes) vagy monogrammal (H. E.), esetenként pedig Thallóczy Lajos baráti körének kedveskedő nevével (Prácser) emlí-tett.60 Ezek feloldását nem a levelekben, számos és sokszor ismétlődő láb-jegyzet beillesztésével adtam meg, hanem a forrásközlés végén egy olyan személynévmutatót állítottam össze, amely a szövegben előforduló alako-kat mint utalószóalako-kat is tartalmazza. Így tehát ha a szövegben Tisza, B.
vagy Cusek fordul elő, akkor a személynévmutató segítségével azonosítha-tó a konkrét személy. Csak akkor adom meg lábjegyzetben a teljes nevet, ha a vezetéknév nem egyértelműen azonosítja a személyt.
Legalább a születési és halálozási év megadására törekedtem. Nem teljes életrajzokat állítottam össze, hanem a legjellemzőbb
tevékenysége-60 Thallóczy Lajos baráti körének tagjai egymást különféle kedveskedő néven nevezték, sok-szor a levelekben is így említi őket Csánki. A személyek azonosításához segítség az OSZK Kt. XI/1134. Thallóczy Lajos levelezésben és naplóban előforduló nevek kulcsa című tétel, valamint WakTor a. idézett munkája. Megjegyzendő, hogy a névkulcs szerint dr.
Fejérpataky László neve Csisek vagy Czusek, Szalay László neve Czisek vagy Czusek, Csánki leveleiben C(z)usek egyértelműen Fejérpatakyt takarja.
ket (foglalkozást) vagy a levelek keletkezésének idején betöltött tisztséget adtam meg. Az MTA-tagság (levelező, tiszteleti vagy igazgatósági taggá válás) kezdőévét mindenhol feltüntettem.
A – főként lábjegyzetben szereplő – (szak)irodalom személynevei (szerzők, szerkesztők) dőlt betűvel, életrajzi adatok nélkül szerepelnek.
A bevezetőben említett személyeknél az oldalszám (dőlttel), míg a levelek-ben előforduló személyeknél a levél sorszáma szerepel.