Becsüld a népet!
A Székely Útkereső irodalmi és művelődési folyóirat gyermekirodalmi antológiája.
Válogatás a folyóirat 1990—1999-es évfolyamaiból.
Válogatta, összeállította és az előszót írta Brauch Magda.
Székely Útkereső Kiadványok —
Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008 2008-ban újabb kötettel állt nyilvánosság elé a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A könyv nem más, mint a Székely Útkereső irodalmi és művelődési folyóirat gyermekirodalmi antoló
giája. Címe: Becsüld a népet!, összeállítója és az előszó írója Brauch Magda.
A Székely Útkereső folyóirat 1990 áprilisában indult tízéves útjára Székelyudvarhelyen Beke Sándor irányításával. A színvonalas fo
lyóirat hasábjain történelmi, néprajzi, szociális, vallási, irodalom- történeti, nyelvészeti, zenei, pedagógiai tárgyú írások s nem utolsó sorban irodalmi alkotások (versek, elbeszélések, regényrészietek) jelentek meg. Ez utóbbihoz kapcsolható a Székely Útkereső gyerme
kekhez szóló irodalma. E gazdag termésből válogatta össze Brauch Magda a gyermekirodalmi antológiát, melynek szerzői: Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, Beke Sándor és P. Buzogány Árpád. Benedek Elek Itthon, Húsvéti ének, Búcsú egy vén körtefától című versei a szülőföld iránti szeretetet tükrözik. Kis falum tól búcsút vettem című versében Kisbacont a nagyvárossal hasonlítja össze:
„Ha az utcán át kell mennem, A hideg is kiráz engem, S amielőtt nekivágok, Elmondok egy imádságot.”
becsüld a népet! című költeményét fiához intézi. Mióta nagyapó let
tem és az Üres a hág, üres a fészek... című gyermekversei unokái iránti szeretetének adnak hangot.
Benedek Elek mondafeldolgozásaiból a Síyent Anna tava, A. ká
polna harangja és a Csicser került be a kötetbe, ám Édes anyaföldem című önéletrajzi regénye sem maradhatott ki. Az antológia közzéte
szi a mű egyik legérdekfeszítőbb részletét.
Igen megkapó Marton Lili Találkozásom Elek nagyapóval című memoárja. Egykor a kolozsvári színházban a szerző a nagy mese
mondóval találkozott, aki ekképpen bátorította: „azt akarom neked mondani, (...) hogy én te benned készséget látok a meseírásra. Arra biztadak, bárhová visz a sorsod, mesélj te is a gyerekeknek. (...) Meleg tekintetű, gyönyörű dióbarna szeme olyannak tűnt nekem, mint mesebeli csodalámpája, mely minden utat bevilágít. Kezet szorított velem, mint egy felnőttel. Lehajolt hozzám, megsimogatta a hajamat, megcsókolta kipirult arcomat. Úgy éreztem, bármi is lesz, betartom az ígéretemet.”
Nagy Olga kiváló esszésorozatot közöl M it tanulhattok a mesétől?
címmel. Mégis a legmegragadóbb Egy gyermekkori emlék című prózai írása, mely életének egyik sorsdöntő pillanatát ragadja meg: „Talán ezen a sötét éjszakán, míg apám kezét fogtam, értettem meg, hogy tartozom ehhez a néphez. Tartozom ennek a közösségnek azzal, hogy gyönyörű költészetét összegyűjtsem és felmutassam önma
gunknak s a világnak: lám, milyen gazdagok vagyunk...” A kiváló pedagógus, író, újságíró így lett egyben neves folklorista is.
Csire Gabriella Megszólal az aranycsengő című elbeszélése egy régi karácsony estét ecsetel, melyet szüleinek közösségében töltött:
„Nem megmondta, hogy egyedül én hiszek az angyalban? Szint már kibuggyant belőlem: ne ámítsatok többé! Tudok én mindent.
Jól tudom, hogy ők maguk az angyalok! De túlságosan örültek mind a ketten. Egyik jobban, mint a másik. így hát elnapoltam az igazság kimondását.”
A Eelvinci nyár szintén prózában írt lírai vallomás Csire Gabriella tollából. E műből tudjuk meg, hogyan talált rá a kiváló művésznő nagyapja gyümölcsöskertjében az irodalom világára. Benedek Elek születésének 140. évfordulóján Szín arany az ága, levele címmel közöl megemlékezést. íme, egy részlet az írásból: „En csupán a nép me
semondó fia vagyok — mondotta magáról. A mi Elek apónk ő — vallja most széles olvasótábora és minden irodalmi értékre, tiszta
forrásból táplálkozó mesére kíváncsi gyermek.”
Az antológiában kortárs költők versei is megjelennek. Ráduly János gyermekek számára írt versei lelket melengető, meghitt iro
dalmi gyöngyszemek:
„A csillagló csillagfüvet legelész,
Csillagréten csillagpásztor heverész...
Csillagmesét hallgatnak a csillagok,
A csillaghős a mesében én vagyok.”
(Csillagvers).
Papp Attila Télelő és Papírrepülő című írásai is meghódítják a gyermekolvasót:
„Szél toporog, küszöbünkre pali magáról friss havat, mivel nem nyit ajtót senki, hát nyüszítve elszalad.”
( l el e l o) P. Buzogány Árpád rusztikus tárgyú versei, verssorai is elbűvöl
nek:
„Már ennek a napnak is vége, ráhúzták a redőnyt az égre.
Még egyet szól ajtómon a csengő majd este, ha a nyáj megjő.”
Fábián Imre egy állatmesével (Katalinka férjbe% megy) és két han
gulatos költeménnyel szerepel az antológiában:
„Kökénykék fája,
fürjikék háza: csipegetnek-csipegetnek, mintha én lennék a legfinomabb.
Pedig csak álmodom, s kinyújtom a karom kökény kék fájába, fürjikék házába/’
(Almom) A már több gyermekvers-kötetet megjelentető Beke Sándor Elek apó meséje, Olivér verse, A homokóra, M pulyka, Előttem a földgömb és FF? megáll a falióra című gyermekverseivel van jelen. Minden köl
teménye egyaránt megragad, ám talán legszebb, a FF^ megáll a falióra című gyermekverse:
„Ismét jár a falióra, Tiki-tiki
ták,
Kakukkol a világ újra, Tiki-tiki
ták.
Nép télén a világ útja, Tiki-tiki
ták,
Ha megáll a falióra, Tiki-tiki
ták.”
László László történész A nándorfehérvári diadal című munkájá
ban az 1456 nyarán lejátszódó törökellenes hadviselés csatájáról szól, Hunyadi János hőstettéről. Mivel Nándorfehérvár megvédése a kereszténység győzelme is volt, Calixtus pápa elrendelte, hogy
Róma minden templomában meghúzzák a harangot: „S mivel ép
pen déli 12 óra volt, azt is elrendelte, hogy ezentúl minden délben, minden templomban harangozzanak a törökökön aratott legna
gyobb győzelem emlékére”.
A kötet az antológiában szereplő írók életrajzi adataival zárul.