2.1.1. A feladat bemutatása, a könyvvezetés általános szabályai
Az alaptevékenységhez kapcsolódó gazdasági feladatokat az ONYF és a központi igazgatási szervek szervezeti és mûködési szabályzatai tartalmazzák.
A Mûködési szektor eszközeirõl, illetve forrásairól, az azokban bekövetkezett változásokról, valamint a pénzforgalomról és az egyéb gazdasági mûveletek hatásáról módosított teljesítés szemléletû kettõs könyvvitelt vezetnek az ONYF és a központi igazgatási szervek. A könyvelés alapja az Áhsz.-ben meghatározott számlakeret, illetve az Áhsz. mellékletében rögzített számlakerettükör. A könyvviteli elszámolás az SAP Pénzügyi-számviteli integrált információs programrendszerben rögzített bizonylatok alapján történik. 2011. január 1-jétõl a gazdasági események alapbizonylatai az üzemgazdasági SAP komponensben kerülnek rögzítésre. Itt történik a vevõi, szállítói, készlet-, tárgyi eszköz, bank-, pénztár-, analitikus és egyéb fõkönyvi nyilvántartások kezelése. Az SAP rendszer háttérbeállításai alapján, automatikusan, a pénzforgalmat érintõ gazdasági esemény könyvelésével egyidejûleg aktualizálódnak a pénzforgalmi fõkönyvben az adatok, a módosított teljesítés szemléletû könyvelés szabályainak megfelelõen.
Az integrált rendszer alkalmazott moduljai:
– HR-PY Személyi juttatások számfejtése, – HR-PD Személyzet-menedzsment, – FI Pénzügy-számvitel,
– CO Kontrolling, – AA Eszközgazdálkodás,
– PSM-FM Költségvetés-menedzsment, – MM Beszerzés és készletvezetés, – SD Értékesítés,
Az SAP HR moduljai a gazdálkodási moduloktól külön álló rendszerben mûködnek. Az integrációt standard interfészek biztosítják.
A humánerõforrás-gazdálkodás moduljai közül a HR-PD a személyügyi adminisztrációval, a HR-PY az illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatok ellátására szolgál.
Az FI modul a pénzügyi számviteli elszámolások lebonyolítására szolgál. A szállítói és vevõi, valamint az eszközszámlák analitikus számláin történõ mozgások közvetlenül megjelennek a hozzájuk rendelt fõkönyvi számlákon, ezáltal az analitikus feljegyzések folyamatos összhangban állnak a fõkönyvvel. Az FI modul részét képezi a készpénzkezeléssel kapcsolatos házipénztári nyilvántartási feladatok ellátása is.
A kiadás felosztás funkcionális fõkönyvi könyvelése havonta átkönyvelõ program alkalmazásával történik.
Az AA modul az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását tartalmazza. A modulban történik az értékcsökkenés elszámolása.
A PSM-FM modul biztosítja a rendelkezésre álló elõirányzatok kezelését, az elõirányzatokkal való gazdálkodás megfigyelését.
Az MM modulban valósul meg a beszerzésekhez kapcsolódó megrendelések, valamint a hozzájuk tartozó kifizetések kezelése, a raktári nyilvántartások vezetése, szerzõdés-nyilvántartás vezetése, a szállítói számlák kezelésével kapcsolatos, illetve a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatok ellátása.
Az SD modul az értékesítéssel kapcsolatos tevékenység ellátására szolgál.
Az egyes modulok és a kapcsolódó almodulok mûködésének, funkcióinak részletes leírását, az alkalmazáshoz szükséges ismereteket a vonatkozó kézikönyvek tartalmazzák.
A Mûködési szektor keretében vállalkozási tevékenység nincsen, ezért a könyvvezetés kizárólag az alaptevékenység keretében végzett feladatokra vonatkozik.
Az adott évre vonatkozó könyvelési elõírások és az adott évre meghatározott költségvetés alapján elkészített számlarendtükör, valamint gépi fõkönyvi számlák törzse biztosítja az Áhsz.-ben meghatározottak alapján a gazdasági események funkcionális és közgazdasági osztályozás szerinti megkülönböztetését. A részletes szabályokat a kötelezõen alkalmazandó számlarend tartalmazza.
Az elszámolási rendet tartalmazó „1051. Mûködési szektor számlarendje” a következõ jellemzõ sajátosságokat rögzíti:
1. Számlaosztály Befektetett eszközök
Immateriális jószágként a könyvek vagyonértékû jogokat és szellemi termékeket tartalmaznak.
Tárgyi eszközként kerülnek kimutatásra: ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek.
A gépek, berendezések és felszerelések között elkülönült csoportot képeznek az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések.
Az elkülönített eszközcsoportokba tartozó eszközök körét részletesen az „Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és központi igazgatási szerveinél nyilvántartott és használt eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályairól” szóló fõigazgatói szabályzat melléklete tartalmazza.
A klaviatúrák, egerek, egérpadok, monitorszûrõk, pendrive-k és memóriakártyák, PC konfigurációba tartozó csatlakozók beszerzésére fordított összegek végleges kiadásként számolandók el, ezért sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartásban nem szerepelhetnek.
A felsorolt nyilvántartási egységek elõzõk szerinti elnevezésének használata az egységes rendszer érvényesítése érdekében kötelezõ.
Az értékcsökkenést az eszközök jellegének megfelelõen az Áhsz. 30. §. (2) bekezdésében szabályozott leírási kulcsokkal negyedévente, a tényleges használatnak megfelelõen, idõarányosan
– az immateriális javak és – a tárgyi eszközök után kell elszámolni.
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök tekintetében az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdésében elõírt leírási kulcsok alapján számított használati idõ figyelembevétele miatt, kisebb mértékû leírási kulcsot nem lehet megállapítani, illetve alkalmazni.
Azon immateriális javaknál, ahol a szerzõdés eltérõ idõtartamot jelöl meg mint az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdésében elõírt leírási kulcsok alapján számított használati idõ, ott a várható használati idõ tekintetében a szerzõdés szerinti idõtartamot és az ennek megfelelõ leírási kulcsot kell alapul venni.
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt beszerzési áron szerepelnek a könyvviteli mérlegben.
Az év végi értékelési feladatokat megelõzõen kell dönteni arról, hogy a tárgyévet követõ évben történik-e értékesítés az immateriális javak, illetve a tárgyi eszközök körébõl. Amennyiben ilyen eszközök értékesítése mellett döntenek, akkor az értékesítésre szánt eszközöknek a piaci értékét meg kell állapítani, továbbá ha a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegû különbség tartós és jelentõs összegû, akkor az év végi fordulónappal készítendõ könyvviteli mérlegben az eszköz értékelésénél terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
Nem kell a piaci értéket megállapítani, és a terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az értékesítésre szánt eszköz:
– már a tárgyévet megelõzõen „0”-ra leíródott, – a tárgyévben íródik le „0”-ra,
– a tárgyévet követõ évben íródik le „0”-ra,
– illetve a tárgyévben szerezték be, vagy a tárgyévben helyezték üzembe.
Az értékesítésre szánt tárgyi eszközöket, a készletek közé át kell sorolni. Nem kell a tárgyi eszközt átsorolni, ha azt értékesítésig nem vonják ki a használatból.
Az ONYF és a központi igazgatási szervek a könyvviteli mérlegükben a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként értékhelyesbítést (értékelési tartalékot) nem mutatnak ki.
A beruházások között tényleges bekerülési áron szerepelnek a könyvviteli mérlegben azok az új eszközök, amelyeknek használatbavétele, üzembe helyezése még nem történt meg. A beruházások között kerülnek kimutatásra azok az új, kis értékû immateriális javak és tárgyi eszközök is, amelyek a költségvetési év végéig nem kerültek használatba vételre.
2. Számlaosztály
Készletek, követelések és értékpapírok
A Mûködési szektor könyveiben csak készleteket és követeléseket mutat ki.
A vásárolt készleteket a könyvviteli mérlegben átlagos súlyozott beszerzési áron kell nyilvántartani.
A készletek között kell kimutatni a fallóskúti élelmezési nyersanyag, göngyölegkészletet is.
A 234. Értékesítési céllal átsorolt eszközök fõkönyvi számlán a tárgyi eszközök körébõl átsorolt eszközöket kell kimutatni. Az átsorolást minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az értékesítés nem következik be a használatból történõ kivonás negyedévének végéig.
A készletváltozásokat az alkalmazott nyilvántartási rendszer a gazdasági eseménnyel egy idõben rögzíti tételesen a könyvekben.
A gazdasági eseménnyel egy idõben kell tételesen könyvelni a készletváltozást – a térítés nélküli átvételnél,
– az értékesítési céllal átsorolt eszközöknél, – a követelés fejében átvett eszközöknél.
Könyvviteli mérlegben készletként csak az új (raktáron lévõ) készleteket lehet szerepeltetni.
Raktári készlettel az ONYF, a NYUFIG rendelkezik. A raktári nyilvántartás az SAP rendszer részét képezi.
A különféle egyéb követelések között kell szerepeltetni a könyvviteli mérlegben a hosszú lejáratra adott munkáltatói lakásépítési és vásárlási kölcsön összegébõl a könyvviteli mérleg fordulónapját követõ egy éven belül esedékes részletet, valamint a tárgyévben esedékes, de pénzügyileg a következõ évben realizálódó IV. negyedévi törlesztõ részleteket. Ezeket a követeléseket a könyvekben nem szabad rögzíteni.
A jelentõs összegû eltérés meghatározásánál az Áhsz. 5. §-ának 7. c) pontjában foglaltakat kell irányadónak tekinteni.
Az 1000 Ft alatti, költség-haszon elv alapján ki nem számlázott bevételeket, a követelésállomány analitikus nyilvántartásán kívül a fõkönyvi számlákon, és a könyvviteli mérlegben sem kell kimutatni.
3. Számlaosztály Pénzügyi elszámolások
A könyvek a pénz- és pénzforgalmi számlákat, a támogatásértékû kiadásokat, a véglegesen átadott pénzeszközök számláit tartalmazzák. Az itt kimutatott függõ, átfutó és kiegyenlítõ kiadásként elszámolható tételek jogcímeit a számlarend tartalmazza.
Források
A fõkönyvi számlák a saját tõkéhez és a kötelezettségekhez kapcsolódó elszámolásokat tartalmazzák. A szállítói kötelezettségek nyilvántartásba vételének bizonylata különösen a számla. A számla kézhezvételének idõpontja az a nap, amikor a számla bizonyítottan az ügyrend szerint illetékes munkatárshoz eljut.
5–9. számlaosztályok
Kiadások elõirányzata és elõirányzat-teljesítése Közvetetett (általános) kiadások
Tevékenységek kiadási elõirányzata és elõirányzat-teljesítése Bevételek elõirányzata és elõirányzat-teljesítése
A 7. számlaosztály fõkönyvi számlái a kiadásokat szakfeladatonként és az „A“ Intézményi elemi költségvetési beszámoló 21-es „Kiadások tevékenységenként“ ûrlap kiadási jogcímeinek megfelelõ bontásában tartalmazzák, figyelembe véve a tárgyévi költségvetési törvény mûködési kiadásainál meghatározott kiemelt jogcímeket.
A 6-os számlaosztályban kell kimutatni mindazon közgazdasági osztályozás szerint elsõdlegesen elszámolt kiadásokat, amelyek a mûködtetéssel, üzemeltetéssel, irányítással kapcsolatban felmerültek, de felmerüléskor csak a kiadás helyét lehet eldönteni, közvetlenül nem állapítható meg, melyik szakfeladatot (tevékenységet) terhelik.
A 7. számlaosztályba csak felosztás után rögzíthetõk.
A bevételek funkcionális osztályozás szerinti kimutatására a 991–992. fõkönyvi számlák alszámlái szolgálnak.
A fõkönyvi számlák tagolása megfelel az „A“ intézményi elemi költségvetési beszámoló 22-es ûrlapján felsorolt jogcímeknek.
A kiadási és bevételi elõirányzatok és teljesítések közgazdasági osztályozás szerinti kimutatását az 1., 2., 3., 4., 5. és 9-es számlaosztály pénzforgalmi számlái biztosítják, kivéve a 991–992. funkcionális elszámolást biztosító technikai számlákat, az aktív, valamint passzív pénzügyi elszámolások, a lebonyolítási (továbbadási) pénzeszközök, továbbá a költségvetésen kívüli pénzügyi teljesítések számláit.
A bevételeket elsõdlegesen közgazdasági osztályozás szerint kell könyvelni:
– a 4. számlaosztály és – a 9. számlaosztály
fõkönyvi számláin, kivételt képeznek a passzív pénzügyi elszámolások, a lebonyolítási (továbbadási) pénzeszközök és a költségvetésen kívüli pénzügyi teljesítések. A közgazdasági osztályozás szerint elszámolt bevételt, a számítógépes program az átvezetési számlák közbeiktatásával könyveli funkcionális osztályozás szerint. Így az éves elemi költségvetési beszámoló összeállításakor a bevételek kimutathatók funkcionális osztályozás szerint is, amely biztosítja az egyeztetést a szakfeladatonként kimutatott, közgazdasági osztályozás szerint könyvelt kiemelt jogcímek adataival.
A kiadásokat elsõdlegesen közgazdasági osztályozás szerint kell könyvelni az – 1. számlaosztály
– 2. számlaosztály – 3. számlaosztály – 5. számlaosztály
megfelelõ fõkönyvi számláin, kivéve az aktív pénzügyi elszámolásokat, a lebonyolítási (továbbadási) pénzeszközöket és a költségvetésen kívüli pénzügyi teljesítéseket. A könyvelt elsõdleges kiadásokat másodlagosan a 6–7.
számlaosztályokban kell elszámolni, meghatározva ezzel a költséghelyet és a szakfeladatot. A közgazdasági osztályozás szerint elszámolt kiadást, a számítógépes program, az átvezetési számlák közbeiktatásával könyveli funkcionális osztályozás szerint.
Mind az eszközök, mind a források fõkönyvi állományszámláihoz, valamint a ténylegesen teljesített bevételek, kiadások forgalmi fõkönyvi számláihoz analitikus nyilvántartások kapcsolódnak. Az adott fõkönyvi számla és a hozzá kapcsolódó analitikus nyilvántartás elõírását a számlarend tartalmazza. Az analitikus nyilvántartások vezetése az Áhsz.
9. mellékletében foglalt rendelkezések szerint történik számítógépes támogatással. A számlarend rögzíti azt is, hogy mely fõkönyvi számlákhoz tartozik analitikus nyilvántartás.
A számlaosztály nyilvántartási számláit és nyilvántartási ellenszámláit alkalmazni kell – a bérbe vett eszközök,
– a peresített függõ követelések,
– a peres ügyekkel kapcsolatos függõ kötelezettségek, – a kötelezettségvállalások
állományi értékének kimutatására.
2.1.2. Az ONYF és a NYUFIG valamint a KNYI elszámolási kapcsolatainak lényeges szempontjai
A központi igazgatási szervek önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szervek. Ennek megfelelõen az ONYF-tõl elkülönült önálló költségvetéssel, könyvvitellel és elemi költségvetési beszámolóval rendelkeznek. Ez többek között azt jelenti, a központi igazgatási szervek elkülönülten „A” jelû költségvetést és elemi költségvetési beszámolót készítenek.
Az önállóságból következõen a KNYI, valamint a NYUFIG és az ONYF egymás közötti eszközátadását a térítésmentes átadásra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani, amelynek eljárási szabályait külön megállapodás tartalmazza.
2.1.3. Adóalanyiság
Az ONYF és a központi igazgatási szervek mint önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szervek az általános forgalmi adónak alanyai.
Az általános forgalmi adó alanya, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségét (nyilvántartás, megállapítás, bevallás, elszámolás) a hatályos jogszabályok alapján számolja el, és pénzügyileg teljesíti. A kibocsátott számlákon fel kell tüntetni az értékesítésnek megfelelõ forgalmi adó mértékét. Az adóalanyoknál a levonási jog a hatályos törvény szerint érvényesül.
A központi igazgatási szervek kibocsátott számlájukon adómértéket és adóértéket nem tüntethetnek fel, amennyiben a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA tv.) szabályai alapján alanyi mentességet választották.
2.1.4. Jelentõs összeg, nem jelentõs összeg
A mûködési szektor elszámolásaival kapcsolatban jelentõs összeget a következõ esetekben kell megállapítani:
– terven felüli értékcsökkenés elszámolása, – készletek értékvesztésének elszámolása, – követelések értékvesztésének elszámolása.
Nem kell elszámolni a piaci érték változása miatt terven felüli értékcsökkenést a mûködési szektor tárgyi eszközei és immateriális javai után.
Készletek esetében az értékvesztés megállapításánál jelentõs összegû eltérésnek kell tekinteni, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete meghaladja az adott készletféleség nyilvántartási egysége egyedi beszerzési értékének 20%-át.
Amennyiben a 20% alapján megállapított érték 100 000 Ft-nál nagyobb, akkor a különbözet mindenképpen jelentõsnek minõsül.
A Mûködési szektor valamennyi követelését – a kisösszegû követelések kivételével – egyedileg kell értékelni.
Az értékelésnél jelentõs összegû eltérésnek kell tekinteni a bekerülési érték (nyilvántartásba vételi érték) 20%-át.
Amennyiben a 20% alapján megállapított érték 100 000 Ft-nál nagyobb, akkor a különbözet mindenképpen jelentõsnek minõsül.
Minden esetben jelentõs összegûnek kell tekinteni, ha az Áhsz. 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történõ beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzõdés, piaci információ, jogszabályi elõírás) alapján megállapított bekerülési érték és a késõbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a 100 000 forintot.
2.1.5. Lényeges szempontok a kis értékû tárgyi eszközök, szellemi termékek, vagyoni értékû jogok minõsítésénél Immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek az az eszköz minõsül, amely a tevékenységet, mûködést tartósan, legalább egy éven túl rendeltetésszerûen szolgálja.
(beszerzési) érték alatti eszköz, amelyet egy összegben, a beszerzéssel egyidejûleg dologi kiadásként kell elszámolni.
A használt és használatban lévõ kis értékû vagyoni értékû jogról, szellemi termékrõl és tárgyi eszközrõl mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Mentes a mennyiségi nyilvántartási kötelezettségtõl a 10 000 forint egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékû jog, szellemi termék, tárgyi eszköz.
Az elõzõek szerinti minõsítés a következõ szempontok figyelembevételével történt:
– a Mûködési szektor eszközei értékének a megõrzése, – a köztulajdon védelme,
– a leltározási feladatok végrehajtása,
– az eszközök használhatóságának kimutatása, – az eszközök elhasználódásának megfigyelése.
2.1.6. Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolása
Terv szerinti értékcsökkenést az eszközök jellegének megfelelõen az Áhsz.-ben szabályozott leírási kulcsokkal negyedévente, a tényleges használatnak megfelelõen, idõarányosan
– az immateriális javak és – a tárgyi eszközök után kell elszámolni.
Az ONYF és a központi igazgatási szervek az immateriális javak, a tárgyi eszközök tekintetében az Áhsz.-ben elõírt leírási kulcsok alapján számított használati idõ figyelembe vétele miatt, kisebb mértékû leírási kulcsot nem állapítanak meg, illetve nem alkalmaznak.
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt beszerzési áron szerepelnek a könyvviteli mérlegben.
A piaci érték változása miatt terven felüli értékcsökkenést a mûködési szektor tárgyi eszközei és immateriális javai után nem kell elszámolni. A teljesen 0-ig leírt és elkülönített számlán nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök esetében, az azokon végzett ráaktiválható felhalmozási kiadások (felújítás, beruházás) felmerülését követõen, a ráaktiválandó összeggel növelt bruttó értékkel kell az eszközt mind az analitikus, mind a fõkönyvi nyilvántartásban visszavezetni a megfelelõ állományi számlára. Az értékcsökkenést a bruttó érték után kell elszámolni, amelynek elszámolása a mûködési szektorban az SAP FI-AA almodulban történik.
Nem mutatnak ki az ONYF és a központi igazgatási szervek a könyvekben és könyvviteli mérlegben a piaci érték és a könyvszerinti érték különbözeteként értékhelyesbítést (értékelési tartalékot).
2.1.7. A követelések és a készletek értékelésénél (értékvesztésénél) figyelembe veendõ lényeges elvek
A készletek és a követelések értékelésénél alapvetõ szempontként kell figyelembe venni azt a célt, hogy a könyvviteli mérlegben bemutatott információknak a megbízható, valóságot tükrözõ összképet kell tartalmazniuk. Ennek érdekében
– csak olyan készletek értéke szerepelhet a könyvviteli mérlegben, amely teljes értékû, megfelel a szabványoknak és a mûszaki elõírásoknak, a feladatok ellátásához szükséges, vagyis nem felesleges, továbbá korszerû, a tevékenységet megfelelõ színvonalon elégíti ki; amennyiben a készlet nem teljes értékû, akkor csak az értékvesztéssel csökkentett érték mutatható ki,
– a követelések csak ténylegesen teljesített feladatellátást tükrözhetnek, amelyek értékének megállapításánál figyelembe vették a követelés megfizetésének realitását, illetve, ha a követelés pénzügyi teljesítése bizonytalan, akkor annak elõírt értékét megfelelõ értékvesztéssel csökkentették.
Az adósonként 1000 Ft alatti követeléseket csak analitikus nyilvántartásban kell rögzíteni, azokat a fõkönyvi könyvelésben szerepeltetni nem kell, értéküket értékelés alapján a könyvviteli mérlegben bemutatni nem kell.
Az értékelés és az értékvesztés elszámolásának részletes szabályait az értékelési szabályzat tartalmazza.
2.1.8. A kompenzáció és a káló elszámolása
Kompenzációt alkalmazni és kálót (kezelési veszteséget) elszámolni csak a raktárral rendelkezõ ONYF-nél és a NYUFIG-nál szabad. A kompenzálható anyagok körét, az elszámolható káló mértékét az érintettek belsõ szabályozásban kötelesek rögzíteni. A kálót a leltározás megkezdése elõtt kell elszámolni.
Kompenzálni csak olyan anyagokat lehet, amelyeket – azonos raktárban tárolnak,
– beszerzési áruk azonos, vagy megközelítõleg azonos, – kezelésük során az összecserélés lehetõsége fennáll.
Raktári hiány káló címén nem számolható el.
2.1.9. Az elõirányzat-módosítások feltételei, lebonyolítása, dokumentumai
Az ONYF és a központi igazgatási szervek jogi személyiséggel rendelkezõ, önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szervek,.
Az elõirányzat-gazdálkodással kapcsolatos részletes feladatokat, az elõirányzat-módosítások feltételeit, lebonyolítását a költségvetés tervezésének, az elõirányzat-gazdálkodásnak, a zárszámadás készítésének rendjérõl szóló fõigazgatói
Az elõirányzat-gazdálkodással kapcsolatos részletes feladatokat, az elõirányzat-módosítások feltételeit, lebonyolítását a költségvetés tervezésének, az elõirányzat-gazdálkodásnak, a zárszámadás készítésének rendjérõl szóló fõigazgatói