Egy társadalom életében számtalan közügy létezhet, amelyek jellegüknél fogva különböznek egymástól. Következésképp a közigazgatás olyan komp-lex irányítási rendszert feltételez, amelynek tárgya mindenképp közügy, de annak jellegzetessége által különböző területekre osztható. A közigazgatás kialakulásának hajnalán az államigazgatásnak három elkülönült pillére léte-zett: a hadügyi, a külügyi és a pénzügyi igazgatás (Petruska, 2019). Később, a premodern közigazgatás kialakulásával ez a fajta differenciálódás kristályo-sabbá vált, s ekkor az igazgatás öt alapvető területét lehetett elkülöníteni: kül-ügyi, hadkül-ügyi, rendészeti, igazságügyi és pénzügyi igazgatás (Patyi, 2017; Pa-tyi – Varga Zs., 2008).
„A közigazgatásnak mindenkor egyik jellegzetessége a társadalom biztonságos üze-meltetése” – írja Tamás András (2005, 52). Vagyis a közigazgatás egyik feladata az emberek biztonságának megteremtése. Az állam polgárainak biztonsága egy olyan nyilvánvaló szükséglet, amelyet az emberek önmagukban nem ké-pesek kielégíteni, ezért ennek az igénynek a kielégítése jelentősrészt a köz-igazgatásra hárul (Finszter, 2018).
Az állam és polgárainak biztonságát fenyegető veszélyek eredetük szerint le-hetnek külső és belső forrásúak. Ebből következően a közigazgatás két – ha-gyományosnak tekinthető – biztonsági funkciója (Erdős, 2018):
» az ország külső védelme, és
» az ország belső rendjének és biztonságának fenntartása.
Az ország külső szuverenitásának és belső rendjének biztonságát fenyegető veszélyek elhárításával kapcsolatos feladatokra az állam fegyveres szerveket tart fenn.
Az ország függetlenségének, területi szuverenitásának biztosítása, vagyis a külső védelem szavatolása a honvédelmi igazgatás feladata, amely a
közigaz-27
gatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer (Vinczéné, 2009). „A honvé-delem rendeltetése hagyományosan az ország külső fegyveres támadásától való meg-védése. […] A honvédelem mint fogalom, szorosan kapcsolódik a szuverén állami lét-hez is. Szervezett államiság nélkül nem beszélhetünk honvédelemről, legfeljebb egy-egy terület uralom alatt tartásáról. A honvédelem a szervezett állami működés meg-kerülhetetlen, egyik legkomplexebb rendszere, megszervezése és fenntartása a szuve-rén állam alapvető jelentőségű feladata. […] A honvédelem egyértelműen nem azo-nosítható a kizárólagos fegyveres tevékenységgel, annak nem fegyveres védelmi ele-mei (gazdaságbiztonság, polgári védelem, védelmi igazgatás) is meghatározók” (Ká-dár, 2019, 29-30). A honvédelmi igazgatás fegyveres állami szerve a Magyar Honvédség.
Az ország belső rendjének és biztonságának fenntartása ezzel szemben a ren-dészeti igazgatás terrénumába tartozik. „A rendészet olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul” – írja Szamel (1990, 30). Finszter (2002) szerint a rendészet fogalmának immanens részét képezi továbbá az állami impériumból (államhatalomból) származó legitim fizikai erőszak alkalmazásának joga is.
A rendészeti igazgatás sajátos tartalmi jegyei tehát a következők szerint fo-galmazható meg:
» a közigazgatás részét képező állami tevékenység,
» társadalmi rendeltetése a közrend és közbiztonság fenntartása,
» tevékenysége során jogosult fizikai erőszak formájában megnyilvá-nuló kényszert alkalmazni (lsd. kényszerítő eszközök),
» feladatait és a tevékenysége során alkalmazható eszközök rendszerét a jogszabályok határozzák meg.
28
A rendészeti igazgatás feladatainak végrehajtására az állam, rendészeti szer-veket hoz létre.2 Csak úgy, mint a közigazgatás egészét, a rendészeti igazga-tást is a szervezeti komplexitás jellemzi. Vagyis a rendészeti igazgatás körébe tartozó feladatokat nem egyetlen szervezet látja el. „A rendészeti szervek azok a közigazgatási hatóságok, amelyek rendészeti ügyekben a jogszabályokban meghatáro-zott hatáskörrel és illetékességgel kötelesek és jogosultak eljárni” (Finszter, 2018, 263).3 A rendészeti igazgatás szervezetrendszerének tipizálása többféle mó-don is elképzelhető. Balla Zoltán (2017) szerint megkülönböztethetünk (1) el-sődleges, és (2) másodlagos rendészeti szerveket, (3) egyes rendészeti felada-tokat ellátó vegyes szerveket, (4) törvényhozói hatalom rendészeti szervét, valamint (5) közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkező rendészeti jellegű egyéb szerveket. Finszter Géza (2018) pedig (1) szűkebb értelemben felfogott rendészeti hatóságokról, (2) rendvédelmi szervekről, (3) rendészetet támo-gató hivatalokról és központokról, valamint (4) járulékos, korlátozott hatás-körű helyi rendészeti hatóságokról beszél.
Ezek a tipológiák a közigazgatás és a rendészeti igazgatás természetének, szervezetrendszerének egy mélyebb szintű ismeretét feltételezik. Kötetünk-ben – az egyszerűség kedvéért – az egyes rendészeti szerveket az általuk vég-zett speciális feladat (rendvédelmi feladat) alapján tipizáljuk.Aszerint külön-böztetjük meg egymástól e szerveket, hogy azok törvényben meghatározott
2 A rendészeti szervek munkáját egyéb társadalmi és civil szervezetek is segítik (pl. polgár-őrség). Ezek azonban mindössze támogatják a rendészeti igazgatás tevékenységét és szi-gorú értelemben véve nem része azoknak. Ettől függetlenül azt mondhatjuk, hogy az or-szág belső biztonsága a rendészeti szervek és más civil szervezetek, személyek együttmű-ködéseként jön létre, vagyis ilyen tekintetben a biztonság ún. kooperációs termék. E felfo-gás szerint, amennyiben a biztonságot a rendészeti szervek szolgáltatják, akkor közbizton-ságról, ha pedig a magánszervezetek (pl. biztonsági cégek) akkor magánbiztonságról beszé-lünk (Finszter, 2018).
3 A szakirodalomban és a különböző szintű jogszabályokban a rendészet és rendvédelem kifejezésekkel egyaránt találkozhatunk. A rendvédelem/rendvédelmi szerv elsősorban jogi kifejezés. Leegyszerűsítve a dolgot azt mondhatjuk, hogy rendvédelmi szerv az, amit a jog-szabály annak nevez (Patyi – Varga Zs., 2013). A rendészet fogalma ezzel szemben az általa társadalmi rendeltetés mibenlétére, funkciójára helyezi a hangsúlyt (Erdős, 2018). Tekintve, hogy a NAV klasszikus értelemben nem minősül rendvédelmi szervnek, előnyösebbnek, ha elsősorban a rendészet, rendészeti szerv kifejezést alkalmazzuk.
29
feladatát mennyiben jellemzi a rendvédelmi tevékenység. Az általunk hasz-nált tipológia alapja tehát mindössze annyi, hogy az adott rendészeti szerv feladatkörébe a törvényalkotó utal-e rendvédelmi feladatokat vagy sem.
Eszerint két csoportba sorolhatjuk a rendészeti szerveket:
» rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, amelyek állománya részben hivatásos szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottakból áll és ren-deltetésük szerint rendvédelmi feladatokat is ellátnak;
» egyéb rendészeti feladatokat ellátó szervek, amelyek állományában nincs hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyzet és nem végeznek a törvényben meghatározott rendvédelmi feladatot (pl.
közterület-felügyelet, halászati őr, természetvédelmi őr, hivatásos va-dász, fegyveres biztonsági őr, hegyőr stb.)
Főszabály szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mindegyike valamely központi kormányzati szerv (minisztérium) irányítása alatt folytatja tevé-kenységét (kivétel az Országgyűlési Őrség, amely az Országgyűlés elnöké-nek irányítása alatt áll).4 A következőkben a rendvédelmi feladatokat ellátó rendészeti szerveket, a felügyeletüket, irányításukat ellátó kormányzati szer-vek szerint csoportosítva mutatjuk be röviden.
4 Az Országgyűlés elnöke (házelnök) az Országgyűlés tisztségviselője és nem a Kormány tagja. A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Ország-gyűlés tekintélyének megóvásáról, az OrszágOrszág-gyűlés rendjének és biztonságának fenntartá-sáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről [Ogytv. 2. § (1) bek.].
30
A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek
Rendőrség
(általános rendőrségi feladatokat ellátó szerve)
Jogállása: állami, fegyveres rendvédelmi szerv Vezetője: országos rendőrfőkapitány
Feladata: Magyarországon a rendőrség az általános nyomozóhatóság és szabálysértési hatóság. A rendőrség feladatkörébe tartozik a köz-rend, közbiztonság védelme, a közlekedési rendészeti és hatósági fel-adatok ellátása, a közterület rendjének védelme, az államhatár őrizete.
Szervezeti törvénye: Rtv.
Hivatásrend: rendőr (r.) Terrorelhárítási Központ (TEK)
Jogállása: állami, fegyveres rendvédelmi szerv, a rendőrség terroriz-must elhárító szerve
Vezetője: TEK főigazgatója
Feladata: a TEK a rendőrség terrorizmussal kapcsolatos speciális fel-adatait látja el. E feladatok közé tartozik többek között, a súlyos (ter-rorizmussal, emberrablással) kapcsolatos bűncselekmények felderí-tése, felszámolása, nemzetközi bűnügyi együttműködés végrehajtása, a veszélyes bűnelkövetők elfogása, illetve kiemelt fontosságú szemé-lyek védelme.
Szervezeti törvénye: Rtv.
Hivatásrend: rendőr (r.)
31 Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ)
Jogállása: állami, fegyveres rendvédelmi szerv, a rendőrség belső bűn-megelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve
Vezetője: NVSZ főigazgatója
Feladata: az NVSZ látja el többek között a hivatásos állomány tagjai-nak kifogástalan életvitel ellenőrzését, elvégzi az egyes közigazgatási szervek tagjainak megbízhatóságára vonatkozó vizsgálatokat, vala-mint az általuk elkövetett bűncselekmények megelőzését, felderítését.
Szervezeti törvénye: Rtv.
Hivatásrend: rendőr (r.)
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF)
Jogállása: állami, fegyveres rendvédelmi szerv, a rendőrség idegen-rendészeti hatósági feladatait ellátó szerve
Vezetője: OIF főigazgatója
Feladata: az OIF feladatkörébe tartozik a jogszabály által hatáskörébe utalt idegenrendészeti-, menekültügyi-, vízumhatósági, az útlevél ha-tósági feladatok és a nemzetközi szerződésből fakadó kötelező felada-tok ellátása.
Szervezeti törvénye: Rtv.
Hivatásrend: rendőr (r.)
Büntetés-végrehajtás Országos Szervezete (BV) Jogállása: állami, fegyveres rendvédelmi szerv
Vezetője: büntetés-végrehajtás országos parancsnoka
32
Feladata: a BV feladatkörébe tartozik a külön törvényben meghatáro-zott szabadságelvonással járó büntetések, intézkedések, büntetőeljá-rási kényszerintézkedések végrehajtása, a szabadságvesztésből szaba-dultak utógondozása, valamint a büntetés-végrehajtási pártfogói fel-adatok ellátása.
Szervezeti törvénye: Bvtv.
Hivatásrend: büntetés-végrehajtási (bv.) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)
Jogállása: államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv Vezetője: országos katasztrófavédelmi főigazgatóság főigazgatója Feladata: az OKF feladata a katasztrófák hatósági megelőzése, a bekö-vetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása, a védeke-zés megszervevédeke-zése és irányítása, a káros következmények felszámo-lása, a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása.
Szervezeti törvénye: Kat.
Hivatásrend: tűzoltó (tű.)
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)
Jogállása: Kormány irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó költség-vetési szerv, nemzetbiztonsági szolgálat
Vezetője: NBSZ főigazgatója
Feladata: az NBSZ feladatkörében jogszabályban meghatározott esz-közökkel és módszerekkel – írásbeli megkeresés alapján – szolgáltatást végez a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárásban alkalma-zott leplezett eszközök végrehajtásához; speciális távközlési
összeköt-33
tetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére; el-látja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügye-letet; ellátja az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos fel-adatokat; ellátja a minősített adatok védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatokat.
Szervezeti törvénye: Nbtv.
Hivatásrend: nemzetbiztonsági (nb.) Alkotmányvédelmi Hivatal (AH)
Jogállása: Kormány irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó költség-vetési szerv, nemzetbiztonsági szolgálat
Vezetője: AH főigazgatója
Feladata: az AH feladatai közé tartozik különösen felderíteni és elhá-rítani a Magyarország függetlenségét és más fontos érdekét sértő kül-földi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységeket; felderíteni és el-hárítani Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására és megzavarására irányuló leplezett törek-véseket; ellátni a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények biztonsági védelmét;
elvégezni a letelepedésért, a menekülti státuszért, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó személyek ellenőrzését; információkat szerezni az ország belső rendjét súlyosan veszélyeztető bűncselekmé-nyekről.
Szervezeti törvénye: Nbtv.
Hivatásrend: nemzetbiztonsági (nb.)
34
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK)
Jogállása: Kormány irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó költség-vetési szerv, nemzetbiztonsági szolgálat
Vezetője: TIBEK főigazgatója
Feladata: a TIBEK vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi hely-zetét. Figyelemmel kíséri a rendelkezésre álló adatok alapján Magyar-ország bűnügyi, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi helyzetét;
javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására stb.
Szervezeti törvénye: Nbtv.
Hivatásrend: rendőr (r.)
Külgazdasági- és Külügyminisztérium irányítása alá tar-tozó szervek
Információs Hivatal (IH)
Jogállása: Kormány irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó költség-vetési szerv, nemzetbiztonsági szolgálat
Vezetője: IH főigazgatója
Feladata: az IH feladatkörében eljárva többek között megszerzi, elemzi, értékeli a kormányzati döntéshez szükséges külföldre vonat-kozó vagy külföldi eredetű, a nemzet érdekében hasznosítható infor-mációkat; felderíti a Magyarország függetlenségét és jelentős érdekeit sértő külföldi titkosszolgálati törekvéseket, tevékenységeket; informá-ciót gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi szervezett bűnö-zésről (pl. terrorizmus, kábítószer- és fegyverkereskedelem,
tömeg-35
pusztító fegyverekhez szükséges anyagok megszerzése); ellátja a kor-mányzat szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek és lé-tesítmények (pl. nagykövetség, konzulátus) biztonsági védelmét; el-látja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint objektumai műveleti védelmének feladatait; végzi a saját ál-lománya és a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági el-lenőrzését.
Szervezeti törvénye: Nbtv.
Hivatásrend: nemzetbiztonsági (nb.)
Az Országgyűlés Elnökének irányítása alá tartozó szervek
Országgyűlési Őrség (OGYŐ)
Jogállása: központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv Vezetője: országgyűlési őrség parancsnoka
Feladata: az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosí-tása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, és egyéb sze-mélyvédelmi (pl. Országgyűlés Elnökének védelme), létesítménybiz-tosítási feladatok biztosítása (Parlament épületének biztosítása), pro-tokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása. Közreműködik továbbá a kiemelt nemzeti emlék-hely méltóságának megőrzésében és a kiemelt nemzeti emlékemlék-hely ré-szét képező közterület rendjének fenntartásában.
Szervezeti törvénye: Ogytv.
Hivatásrend: országgyűlési őr (ogy.)
36
A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
Jogállása: államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat el-látó, a pénzügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.
Vezetője: a NAV vezetője (Kormányrendeletben kijelölt államtitkár) Feladata: a NAV látja el az állami adóhatósági és vámhatósági felada-tokat. Ennek keretében teljesíti a jogszabályok által rá háruló adóigaz-gatási, jövedéki, vámigazadóigaz-gatási, rendészeti igazadóigaz-gatási, bűnüldözési és egyéb igazgatási (pl. fémkereskedelmi) feladatokat.
Az adóigazgatási feladatok lényege az állami költségvetést megillető adók, illetékek megállapítása, beszedés, valamint az ezekkel össze-függő tájékoztatási, nyilvántartás vezetési feladatok. A szolgáltató te-vékenység mellett e feladatok körébe tartozik a köztartozások befize-tésének kikényszerítése (pl. adótartozás végrehajtása).
A vámigazgatási feladatok magukba foglalják az országnak az ún. har-madik országos határszakaszain zajló áru- és utasforgalom ellenőrzé-sét, az áruforgalommal összefüggésben felmerülő vámok kiszabását és beszedését. E feladatkörbe tartozik továbbá a vámáruk azonosságának vizsgálata, az árukkal kapcsoltban bemutatott okmányok (vámokmá-nyok) adatainak ellenőrzése, javítása, nyilvántartása.
A jövedéki igazgatási feladatok körében a NAV egy különleges forma, a jövedéki adó beszedését hivatott biztosítani. A jövedéki adó-val érintett termékek körét külön törvény (Jöt.) határozza meg. A NAV jövedéki feladatainak lényege, hogy a jövedéki termékek után fize-tendő adót a termékek előállításának, forgalmazásának, felhasználásá-nak ellenőrzése útján biztosítsa.
37
A rendészeti feladatok körében nevesíti a NAV törvény különösen a sza-bálysértések elkövetésével kapcsolatos feladatokat, a személyvéde-lemmel (pl. tanúk védelme), a meghatározott anyagi javak őrzésével, kísérésével, a NAV által elfogott, előállított, őrizetbe vett vagy fogva-tartott személyek őrzésével, a mélységi ellenőrzésekkel (ország belte-rületein), a közúti határátkelőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos fel-adatok.
A bűnügyi feladatok körébe tartoznak a Magyarország pénzügyi és gaz-dasági rendjét súlyosan veszélyeztető, illetve sértő cselekmények (bűncselekmények) megelőzése, a folyamatban lévő bűncselekmények megszakítása és a már elkövetett cselekmények felderítése és nyomo-zása.
A NAV egyéb igazgatási feladatai körébe tartoznak a nemesfémforga-lommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, fémkeres-kedelmi hatósági feladatokat, valamint a környezetvédelmi termékdíj-jal és a regisztrációs adóval kapcsolatos egyéb feladatokat.
A NAV egyes feladatival kapcsolatosan részletesebben lsd.:
(Magasvári, 2018a).
Szervezeti törvénye: NAV tv.
Hivatásrend: pénzügyőr (püőr.)
38
A fejezethez tartozó kérdések
1. Mi a rendészet? Milyen kapcsolatban áll a közigazgatással?
2. Miként foglalható össze a rendészeti igazgatás sajátos jegyei?
3. Milyen rendvédelmi feladatokat ellátó rendészeti szerveket ismerünk?
Hol helyezkedik el ebben a rendszerben a Nemzeti Adó- és Vámhiva-tal?
4. Mik a NAV feladatára, jogállására vonatkozó legfontosabb ismérvek?
Fegyveres állami szervek
Magyar Honvédség
Rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
Rendőrség
Általános rendőri feladatokat ellátó szerv
TEK
NVSZ
OIF
BV OKF OGYŐ NAV Polgári
nemzetbiztonság NBSZ
AH
TIBEK
IH 2. ábra: A fegyveres állami szervek felépítése hazánkban
(Forrás: a szerző saját szerkesztése)
39