A magyar nyelvnek legrégibb emlékei e g y e s s z a v a k , amelyek IX. és X. századbeli arab és görög kútfőkben, továbbá a XI. század elejétől kezdve hazai latin oklevelekben és krónikákban meg egy görög oklevélben fordulnak elő. Az Árpá
dok korából és a XIV. századból néhány rövid s z ö v e g is maradt reánk. A XIY. század végéig terjedő nyelvemlékek nyelvét ó m a g у a r nyelv
nek nevezzük.
А X I.—XIV. századbeli latinbetűs nyelvemlé
kek hangjelölését a következő táblázat m utatja :
H ang’ J e l e H ang J e l e
a о, а n n 3
á а n y n , n y , n i , y n , n h
d а , а а 0, 6 0
c с, Z ö и , V, w , eu , ev, é w o , e
CH с, .V, sc, eh ő e u , ev, ew , о
e, e , é, e е s z z , s z , se, 8
9У 9 t t, th
t eh , h ty t i , t y , t h i , t h y
i , í *» У u , ú U, V, w
i г , у ü , ű U, V, w
к к , с, e h , q, q u V U, V, w , u u
1У l, li, l y z s s
m rn3
1 Azok a mássalhangzók, amelyeket régente is csak úgy írtak, mint most, el vannak hagyva ; — 2 x = a né
met eh; — 3 vagy a megelőző betű fölé húzott vonalka.
57
A régi nyelvemlékek tanúsága szerint a mi eleink az ómagyar korban sok szóban és szóelem
ben más magánhangzót ejtettek a mostani köz
nyelvi rövid magánhangzó helyett, pl. fa, aratas, alma (olvasd: fd, drátás, álma): fa, aratás, alma;
őztől, potoc, vduor (olv. ősztől, potok, udvor): asztal, patak, udvar; humuc, aruc, zulga (olv. humuk, áruk, szulgd): homok, árok, szolga; balatyn (olv.
Báldtin): B alaton; féld, véig (olv. féld, velgy): föld, völgy; Mg, ighaz, kyrizt (olv. Mgy, igyház, kiriszt):
hegy, egyház, kereszt; mestur, Petur (olv. mestür, Petür V. mestör, Petör): mester, P éter; files: füles;
Bukón, Sunad (olv. Bukony, Csunád): Bakony, Csanád.
Sok olyan szónak, amely most mássalhangzón végződik, régente u-, ü-, г-féle hang volt a végén, pl.
hodu, utu, luazu, (olv. hodu, utu, luászu): had, út, lovász; hetu, zerelmu, Kurtu (olv. hetü, szerelmü, K ürtü): hét, szerelem, K ürt [helységnév]; Ti- murdi, Karadi (olv. Timürdi, Kárádi): Tömörd, Karád [helységnevek].
Némely szóból hiányzott egy rövid magán
hangzó, amely most benne van, pl. holm: halom, nugulm (olv. nyugulm): nyugalom.
A mostani hosszú magánhangzók helyén gyak
ran kettőshangzót találunk, pl. tou (olv. tou):
tó, somorou (olv. szomorou): szomorú, qumlou (olv. kumlou): komló, aldou (olv. áldou): áldó, warou (olv. várou): váró, latou (olv. látou): látó, scereteu (olv. szereteü v. -eü): szerető, kereu (olv.
kéreü v. -eü): kérő, keyk (olv. kejk): kék, seyr (olv. sejr): sír.
Némely rag a mostanitól eltérő alakban fordul elő, pl. helrea (olv. helyreá): helyre; bukurea (olv.
bukurr'éá): bokorra; kuta (olv. kutd), mezee v.
A HALOTTI BESZÉD 59
mezei: kútja, mezeje; a -nek rag még illeszkedés nélkül, pl. Oundunec, Ousadunec, Tosunec (az ANONYMusnak [Béla király névtelen jegyzőjének]
krónikájában).
A legrégibb magyar szöveg a H a l o t t i B e s z é d , amely 1200 tájáról való. Nyelvünknek ezt a nagybecsű emlékét egész terjedelmében ide
iktatjuk :
C a t m t u c f e le y m з и п й и ф е ! true o o g m u c . y f a p u r ef ф о т п и о u o g m u c . Ш еп у х m ilo f tb e n t e r u m t e o e e le o e m t o i f e m u c u t a b a m u t . ef o b u t t a o o l a n e ft p o r a b t f u m u t Ь о з о а . ^ f m e n b p a r a b t f u m b e n u o l o o g t m ilc t c t u l m u r ib a n e ft e lm e . f f e o n t t l u t o a rut tg f a g t m t lc e t o l . <Se m u n b o a n e f t m e r e t п й e n e y c . y f a f i n o p u n e m b u l 1 03 g t m ilf tm l. b o t o l n a b a l a l a a l Ьо1з. f f a b l a u a ф о 0 а 1 t e r u m t e o e ifte n t o l . g e f e le b e o e . < £ n g eb e u r b u n g t n t e t o m e c . ef e o e c 03 t i lu o t g t m ilf h o l. ef 03 g u n t lf b e n b o t o t u t e o e c . <£f 03 g t m ilf n e c to l f e f e r u o u o l a o t3e. b u 9 1 и г ф и с а 1 2 m t g e 3 0 0 0 3 h a o o l a . H u m I^con m u g a n e c . g e m e n b to f o t a n e c Ьа к й и * e o e c . b f o r o g u o e c iften . ef o e t e o e rot ез m u n c a f o t l a g b e le . ef le o n t j a la ln e c ef pu>
e u ln e e fe3 e. ef m e n b to n e m e n e c . K ic 0 3 0 c . n u o o o g m u c . f f u g ef h o l a t ia t u c § и п й и ф е 1 . xfa ef n u m i g g e m b e r т и 1 ф о й а ез o e r m u t . y f a m e n b о з ф и з l a r o o o o g m u c . i b i m a g g u c u r o m c iften f e g i l m e t ез l e l t e ert. b u 9 t o r g o f f u n to n e f t . e f f e g t g g e u . ef b u b fc a ff a m e n b to b u n e t. (£ f o i m a g g u c fjen a d tfc tn m a n a t , ef b o o b u g т т ф а е ! а г ф а п д е Н . ef m e n b a m g e l c u t . b u g u t m a g g o n o c e r e tte . <£s u i m a g g u c fjen t p e te r u r o t . ftn e c o b u t b o t o l n i o o b o m a . ef f e tm e . b u g o o g a m e n b to b u n e t. <£s o t m a g u c c m e n b fjem t u c u t . b u 9 le g e n e c n e f t f e g e b u r o m c f e m e e le u t . b u g iften t o u t m a b f a g u e m t a b u lf a f f a to b u n e t. <£f
1 Másolási hiba etnbut h ely ett; — turefjat helyett.
2 másolási hiba
ЗоЬоЬифа tüt urbung tlbetutíül. ef pucuí ítnjot- otattül. ef ocjeffe tűt parabtfu nugulmabelt. ef oggun neft murist urujagbelc utót. ef menb tooben гезек <£f feaffatuc иготпфиз фагти!. Ktrl.
© c e r e lm e f b r a t y m u t m a g g o m u c ез f c e g in e m b e r Itlft é rt. f i t рг ез n o p u n ез fy o m u f o t l a g ttm n u ce*
b e le ü l m e n te , f tn e c ез n o p u n teftet t u m e t m e . f j u g u r u o t f e g tlm e f je l a b r a a m . v f a a c . t a c o b . f e b e le b e n B)elíje3te. í j u g b t r f a g n o p t o t u a m e n b tü jje n tu ef u n u tt e t с и з ю и п t o o f e l e o l ю ф Ь Ь и а tle jte rot. <£f tro b e n n e tu c . c l a m a t e I I I К .
Valószínű olvasása és szóról-szóra való for
dítása :
Látjátuk, feleim, szümtükkel, mik vogymuk!
Látjátok, felebarátaim, szemetekkel, mik vagyunk!
Isa pur és yomuux vogymuk! Menyi milosztben Bizony por és hamu vagyunk! Mennyi malasztban terümtéve eleve miü isemüküt, Ádámut és oduttá teremté kezdetben2 a mi ősünket, Ádámot és adta void neki párádicsumut házóá. És mind pdrd- vala neki a paradicsomot házává. És az egész para- dicsumben volou gyimilcsiktűl mundd neki élnie.
diósomban való gyümölcsökből monda neki élnie.
Héon tilutód üüt igy fd gyimilcsétűl. Gye mun- Csupán tiltá el őt egy fa gyümölcsétől. De mon
dód neki, mér'étt nüm énéjk: ,,Isá, ki nopun dá neki, mért nem ennék: „Bizony, amely napon éjndül oz gyimilcstüül, hálálnék hdláládl holsz.“
eendel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz meg.
Hddlávd yoltát terümteve Istentűi, gye félédévé.
Hallá holtát3 teremtője Istentől, de feledé.
Engede ürdüng intetvinek és 'évék oz tilvutt gyi- Engede az ördög intéseinek4 és evék azon tiltott5 gyű- 1
1 uu és ttü kettőshangzók ; — 21. i. Isten (ez kimaradt) ; — 3 hallotta, hogy meg fog halni; — 4 biztatásainak ; — 5 tkp.
tiltó d o tt;
A HALOTTI BESZÉD 61
milcstüül és oz gyimilcsben hálálut evék. És oz mölcsből és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyimilcsnek uly keserüü void vize, hugy turkát gyümölcsnek oly keserű vala a leve, hogy torkát migészokosztjd void. Nüm héon mugánek, gye megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mend üü fojánek hálálut evék. Horoguvék Isten egész ő fajának6 halált evék. Haraguvék Isten és vetéve üüt ez munkás világbele, és l'éün hdlál- és veté őt e fáradságos7 világba, és lön halál- nek és pukulnek fésze és mend üü nemének. K ik nak és pokolnak fészke8 és egész ő nemének.9 Kik ozuk? M iü vogymuk. Hugy és tiü látjátuk azok?10 Mi vagyunk. Ahogy és ti11 látjátok szümtükkel, isd és nüm iggy ember múlvotjá ez szemetekkel, bizony és nem egy ember12 kerülheti el e vermüt; isd mend oz'/uz járou vogymuk. Vimád- sírvermet ; bizony mind ahhoz járó vagyunk.13 Kér- juk Uromk Isten kegyilmét ez télikért, hugy jor- jük Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy ir- gossun üüneki és k'égyidj'én és bulcsássd mend galmazzon őneki és kegyelmezzen és bocsássa meg mind üü bűnét. És vimádjuk szenft] ágszin Máriát az ő bűnét. És kérjük szent asszony Máriát és boudug Mikdei árkdngyelt és mend dngyelkut, és boldog Mihály arkangyalt és minden angyalokat, hugy vimádjonok érette. És vimádjuk szent Péter hogy imádkozzanak érette. És kérjük Szent Péter urot, kinek aduit hotolm oudonid és kelnie, hugy urat, akinek adva van hatalom oldani és kötni, hogy
az ő egész fajának, vagyis az egész emberiségnek;
— 7 V. gyötrelmes ; — 8 t. i. ez a világ ; — 9 az ő egész nemének, vagyis az egész emberi nemnek ; — 10 t. i. az ő (Adám) nemzetsége ; — 11 ti is ; — 19 egy ember sem ; — 13 mind a sír felé járók vagyunk ;
62
oudjä mend üü hunét. És vimádjuk mend szen- oldozza föl minden ő bűnét. És kérjük minden szen- tüküt, hugy legyenek neki segéd Uromk színe teket, hogy legyenek neki segedelem14 Urunk színe eleütt, hugy Isten iü vidámságuk miá hulcsássd előtt, hogy Isten az ő imádságuk miatt bocsássa meg üü bűnét. És szoboduyyd üüt ürdüng ildetvitül az ő bűnét. És szabadítsa meg őt az ördög üldözéseitől és pukul kínzotviátüül és vezesse üüt pdrádicsum és a pokol kínzásaitól és vezesse őt a paradicsom nyugulmábeli és odjun neki münyi uruszágbele nyugalmába és adjon neki a mennyországba utót és m'énd jouben részét. És k'éátsátuk Uromk- utat és minden jóban részt. És kiáltsátok Urunk- yuz yármul: Kyrie eleison,
hoz háromszor :
Szerelmes brátim! Vimádjomuk ez szegíny Kedves testvéreim! Imádkozzunk e szegény ember lilkiért, kit Úr ez nopun ez homus világ ember leikéért, akit az Űr e napon e hamis világ timnücébeleül mente, kinek ez nopun testét tü- tömlöcéből kimente, akinek e napon testét te- metjük, hugy Úr üüt kégyilméhel Abrdám, Izsák, metjük, hogy az Űr őt kegyelmével Ábrahám, ízsák, Jákob kebelében helyhézje, hugy bírságnop jutvá Jákob kebelében helyezze el, hogy ítéletnap jutva16 mend üü szentii és ünüttei küzikün jou feleül minden ő szentjei és választottjai között16 jobb17 felől joktotnid íleszje üüt. És tiü bennetük! Clamate iktatni18 élessze föl őt. És tibenneteket!
tér: Kyrie eleison!
A XV. századból s a XVI. század első negye
déből reánk m aradt kódexekben, valamint a XVI.
14 segedelmére ; — 15 midőn elérkezik az ítélet napja ; — 18 tkp. közükön ; — 17 tkp. jó ; — 18 juttatni, vagyis azért, hogy a jobb oldalára juttassa.
JÖVEVÉNYSZAVAK 63
századból való nyomtatványokban szintén sok érdekességet találunk. A XV. és a XVI. század nyelve, amelyet k ö z é p m a g y a r nyelvnek nevezünk, sokban eltér a mai irodalmi és köz
nyelvtől, de e régi nyelvnek nem egy sajátsága megvan mai napság is a nyelvjárások egyikében vagy másikában.