2. § (1) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet ellátó foglalkoztatott e tevékenységét a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások külföldi országokban történő bevezetésének támogatása érdekében végzi.
(2) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység befejezésekor – vagy ha a tevékenységet nem folyamatosan, hanem megszakításokkal végzi, a szakértői tevékenységen kívüli időszakokban – a foglalkoztatott a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött munkakörben vagy szolgálati beosztásban kerül továbbra is foglalkoztatásra.
3. § A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység irányulhat
a) a digitális megoldás bemutatására, ismertetésére, a bevezetéssel kapcsolatos projekttervezésre, költségbecslések készítésére,
b) a digitális megoldás bevezetésének technikai támogatására, a hazai alkalmazás során megismert tapasztalatok átadására, a gyakorlati végrehajtás során fellépő lehetséges nehézségek kiküszöbölésére irányuló eljárások megosztására.
4. § A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység az időtartama alapján lehet
a) rövid távú, ha a tevékenységre fordított idő 6 hónap alatt együttesen nem haladja meg a 14 napot,
b) középtávú, ha a tevékenységre fordított idő 6 hónap alatt együttesen a 14 napot meghaladja, de nem haladja meg a 60 napot,
c) hosszú távú, ha a tevékenységre fordított idő 6 hónap alatt együttesen meghaladja a 60 napot.
5. § A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység ellátására a) más foglalkoztatási jogviszony keretében, vagy
b) a Kttv. 154. § (4) bekezdése vagy a Hszt. 72/A. § (1) bekezdése alapján célfeladat ellátásával kerülhet sor.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2017. évi 210. szám 33689 3. A más foglalkoztatási jogviszony keretében végzett nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység 6. § (1) A foglalkoztatott a más foglalkoztatási jogviszony keretében végzett nemzetközi közigazgatási szakértői
tevékenységre irányuló, a közreműködő szervezettel megkötendő kétoldalú megállapodás tervezetét a munkáltatója vagy állományilletékes parancsnoka (a továbbiakban együtt: munkáltató) részére a megállapodás aláírását megelőzően – legalább a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal – benyújtja.
(2) A megállapodás tervezetének a munkáltatói előzetes engedélyezés elbírálásához kötelezően tartalmaznia kell a) az ellátandó nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység leírását,
b) annak bemutatását, hogy a foglalkoztatott mely korábbi tevékenysége alapján venne részt a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységben,
c) a szakértő tervezett díjazásának tételes bemutatását,
d) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamát, valamint azt, hogy arra folyamatosan vagy megszakításokkal több ütemben kerül sor, utóbbi esetben az ütemezések tervezett időpontját,
e) azon ország megjelölését, ahol a foglalkoztatott a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet ellátná, f) a más foglalkoztatási jogviszony szerinti foglalkoztató szervezetet.
7. § A megállapodás munkáltatóhoz történő benyújtásával egyidejűleg a foglalkoztatott tájékoztatja munkáltatóját arról is, hogy a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet
a) a Kttv. 100. § (1) bekezdése vagy a Hszt. 142. § (1) bekezdése szerinti alap- és pótszabadság igénybevételével kívánja ellátni,
b) – az erre irányuló kérelem munkáltatóhoz történő egyidejű benyújtásával – a Kttv. 113. § (5) bekezdése alapján fizetés nélküli szabadság vagy a Hszt. 150. § (4) bekezdése alapján illetmény nélküli szabadság igénybevételével kívánja ellátni,
c) – az erre irányuló kérelem munkáltatóhoz történő egyidejű benyújtásával – a Kttv. 79. § l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés vagy a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontja alapján a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés alapján kívánja ellátni, vagy
d) – ha a szakértői tevékenység ellátása nem érinti a munkaidőt vagy szolgálatteljesítési időt – az a)–c) pont alkalmazása nélkül kívánja ellátni.
8. § (1) A munkáltató a megállapodástervezet, valamint a 7. § szerinti tájékoztatás – és a 7. § b) vagy c) pontja szerinti kérelem benyújtása esetén az abban foglaltak – alapján dönt a megállapodás előzetes engedélyezése tárgyában, ennek keretében mérlegeli a foglalkoztatott munkaköri feladatainak a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartama alatti ellátásával kapcsolatos kérdéseket, valamint azokat az esetleges kockázatokat, amelyeknek a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység során az érintett ki lehet téve.
(2) A munkáltató a döntés előkészítése során 8 napos határidővel a külpolitikáért felelős miniszter tájékoztatását kérheti az érintett országgal vagy – ha rendelkezésére áll ilyen információ – a külföldi foglalkoztató szervezettel kapcsolatos korrupciós és egyéb kockázatokkal összefüggő adatok beszerzése érdekében.
9. § (1) A munkáltató legkésőbb a megállapodás előzetes engedélyezésével egyidejűleg dönt az esetlegesen a 7. § b) vagy c) pontja alapján benyújtott kérelem tárgyában. Ha a munkáltató a kérelmet elutasítja, de a megállapodás előzetes engedélyezése tárgyában még nem hozott döntést, akkor a foglalkoztatottat nyilatkoztatni kell arról, hogy a megállapodás előzetes engedélyezését továbbra is kéri-e. Ha a foglalkoztatott nem tesz nyilatkozatot, vagy a nyilatkoztatására valamely okból nem kerülhet sor, úgy kell tekinteni, hogy az engedélyezést továbbra is kéri.
(2) A munkáltató a megállapodás előzetes engedélyezéséről legkésőbb a megállapodástervezet foglalkoztatott általi benyújtásától számított 25 napon belül, írásban dönt.
(3) Ha a munkáltató engedélyezte a megállapodás megkötését, a foglalkoztatott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatót a megállapodás megkötéséről, vagy ha attól valamelyik fél időközben eláll, ennek tényéről, továbbá arról, ha a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenysége bármely okból befejeződött.
a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység megkezdését megelőző 35 nappal keresi meg.
(3) A munkáltató nyilatkoztatja a foglalkoztatottat, hogy a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet
a) a Kttv. 100. § (1) bekezdése vagy a Hszt. 142. § (1) bekezdése szerinti alap- és pótszabadság igénybevételével kívánja ellátni,
b) a Kttv. 113. § (5) bekezdése alapján fizetés nélküli szabadság vagy a Hszt. 150. § (4) bekezdése alapján illetmény nélküli szabadság igénybevételével kívánja ellátni,
c) a Kttv. 79. § l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés vagy a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontja alapján a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés alapján kívánja ellátni, vagy
d) – ha a szakértői tevékenység ellátása nem érinti a munkaidőt vagy szolgálatteljesítési időt – az a)–c) pont alkalmazása nélkül kívánja ellátni.
(4) A célfeladattal kapcsolatos megállapodás megkötésére a 8. §-t megfelelően alkalmazni kell.
11. § (1) A közreműködő szervezet és a munkáltató közötti, célfeladattal kapcsolatos megállapodásnak tartalmaznia kell legalább
a) az ellátandó nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység leírását,
b) annak bemutatását, hogy a foglalkoztatott mely korábbi tevékenysége alapján venne részt a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységben,
c) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamát, valamint azt, hogy arra folyamatosan vagy megszakításokkal több ütemben kerül sor, utóbbi esetben az ütemezések tervezett időpontját,
d) azon ország megjelölését, ahol a foglalkoztatott a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet ellátná, e) a költségek és a szakértő díjazásának tételes és összegszerű bemutatását, valamint a kifizetések várható
ütemezését,
f) a munkáltató és a közreműködő szervezet közötti elszámolás időpontjait és rendjét, a források biztosításának módját,
g) a szakértő költségei megtérítésének rendjét.
(2) A költségek között rendezni kell az utazással kapcsolatos költségek, a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység alatt biztosított szállással kapcsolatos költségek, valamint a szakértő élelmezésével kapcsolatos költségek viselésével kapcsolatos kérdéseket is.
12. § (1) A célfeladat akkor határozható meg, ha a közreműködő szervezet és a munkáltató közötti megállapodás létrejött.
(2) A munkáltató a célfeladat meghatározásával egyidejűleg dönt arról, hogy a célfeladatot ellátó szakértő részére a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység idejére a Kttv. 113. § (5) bekezdése alapján fizetés nélküli szabadságot vagy a Hszt. 150. § (4) bekezdése alapján illetmény nélküli szabadságot, a Kttv. 79. § l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség vagy a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontja alapján szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülést engedélyez, vagy a foglalkoztatott a tevékenységet alap- és pótszabadsága terhére, esetleg – ha a szakértői tevékenység ellátása nem érinti a munkaidőt vagy szolgálatteljesítési időt – ezen jogintézmények alkalmazása nélkül látja el.
(3) A célfeladat keretében a szakértő a közreműködő szervezet feladatszabása és utasításai szerint látja el feladatát, a munkáltató irányítási és utasításadási joggal a célfeladat keretében végzett nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység vonatkozásában nem rendelkezik.
13. § (1) A közreműködő szervezettel kötött megállapodás alapján a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység ellátásával kapcsolatos díjat a munkáltató fizeti meg a szakértőnek, megelőlegezve a közreműködő szervezet teljesítését. Ezen díjat a közreműködő szervezet a projekt terhére a munkáltató részére utólag megtéríti.
(2) A szakértő költségeinek megtérítése a közreműködő szervezet és a munkáltató közötti megállapodás szerint történik.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2017. évi 210. szám 33691 (3) A munkáltató és a közreműködő szervezet között az elszámolás legkésőbb a nemzetközi közigazgatási szakértői
tevékenység befejezését követő utolsó kifizetéstől számított 60 napon belül történik meg.
(4) Ha a szakértő a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységet – a Kttv. 154. § (4) bekezdésében foglalt korlátozásra figyelemmel több részletben – 6 hónapnál hosszabb időkeretben látja el, akkor a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató és a közreműködő szervezet legalább hathavonta egyszer elszámol.
14. § A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység ellátásával kapcsolatos teljesítésigazolást a közreműködő szervezet állítja ki a közreműködő szervezet és a munkáltató közötti megállapodásban rögzített ütemezés szerint, de legkésőbb a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység befejezését követő 15 napon belül. A munkáltató a szakértő díjazásának kifizetését csak a teljesítésigazolás alapján teljesítheti.
5. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 390/2017. (XII. 13.) Korm. rendelete
az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről
A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés y) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 16. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Szakterületek
1. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék (a továbbiakban együtt: névjegyzék) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 103/A. § (1) bekezdése szerinti szakértők adatait tartalmazza.
(2) A szakértő névjegyzékenként legfeljebb két-két, a 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1) bekezdése szerinti szakterületen végezhet szakértői tevékenységet.
2. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék szakterületei:
a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) bölcsődei ellátás,
c) gyermekek egyéb napközbeni ellátása, d) gyermekek átmeneti gondozása, e) nevelőszülői, helyettes szülői ellátás, f) gyermekotthoni ellátás,
g) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, h) javítóintézeti nevelés,
i) fogyatékos gyermekek nevelése-gondozása,
j) speciális és kettős ellátási szükségletű gyermekek ellátása,
k) gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett ügyfelek személyiségvizsgálata, l) konfliktuskezelés,
m) gyermekvédelmi közvetítés (mediáció),
n) gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése,
érdemi munkájában történő részvételre, az elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére,
b) az (1) bekezdés n) pontja szerinti szakterület esetében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására, illetve a gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, valamint a megyei gyermekvédelmi koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában, véleményezésében történő részvételre,
c) az (1) bekezdés r) pontja szerinti szakterület esetében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást érintő szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő szakértői közreműködésre.
3. § (1) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék szakterületei:
a) időskorúak szociális ellátása,
b) fogyatékos személyek szociális ellátása, c) pszichiátriai betegek szociális ellátása, d) szenvedélybetegek szociális ellátása, e) hajléktalan személyek szociális ellátása, f) családsegítés,
g) szociális igazgatás, h) fejlesztő foglalkoztatás, i) rehabilitációs utógondozás,
j) szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése, ideértve a csoportmunkát, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióval kapcsolatos tanácsadás,
k) szociális minőségfejlesztési tanácsadás,
l) szakértői közreműködés a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban,
m) szakértői közreműködés a fogyatékos személyek alapvizsgálatában, a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatában és
n) szakértői közreműködés a komplex minősítési eljárásban.
(2) Az (1) bekezdés
a) h) pontja szerinti szakterület körébe
aa) az aktív korúak ellátásával összefüggő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozott közfoglalkoztatással,
ab) a szocioterápiás foglalkozások megszervezésével, ac) a fejlesztő foglalkoztatás megszervezésével, ad) a (3) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységgel,
ae) a helyi, kistérségi, regionális foglalkoztatási program elkészítésével kapcsolatos;
b) l) pontja szerinti szakterület körébe a gondozási szükséglet megállapítása során a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet szerinti;
c) m) pontja szerinti szakterület körébe a fogyatékos személyek alapvizsgálata és az ellátottak állapotának felülvizsgálata során a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti;
d) n) pontja szerinti szakterület körébe a komplex minősítési eljárás során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti szociális szakértői feladatok ellátása tartozik.
(3) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő tevékenysége kiterjedhet különösen
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2017. évi 210. szám 33693 a) az (1) bekezdés a)–f) és i) pontja szerinti szakterület esetében az Szt. hatálya alá tartozó szociális ellátásokkal
kapcsolatos pályázat értékelésére, a pályázatot elbíráló bizottság érdemi munkájában történő részvételre, az elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére, a szociális szolgáltatási tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésére, a szolgáltatás működésének ellenőrzésére,
b) az (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterület esetében a szociális ellátást érintő szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő szakértői közreműködésre,
c) az (1) bekezdés j) pontja szerinti szakterület esetében a szociális szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, a munkafolyamatok szakmai vizsgálatára, illetve szolgáltatástervezési koncepció, valamint szociálpolitikai koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában történő részvételre,
d) az (1) bekezdés k) pontja szerinti szakterület esetében a szociális szolgáltatások, szociális intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására.