IV) Saját vizsgálatok
3) A munkanélküliek számának alakulása
Sajnos a munkanélküliek számának alakulásáról nem mondhatjuk, hogy pozitív, sőt inkább azt mondanám: elgondolkodtató. Természetes, hogy a gazdasági világválság mindenre rányomja a bélyegét, de a változás nagyon nagy méreteket öltött, és ez sürgős intézkedést kíván. A változás – férfiaké és nőké együtt – a 4. táblázatban látható.
Régió 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Közép-Magyarország 101,0 103,2 104,4 104,3 105,4 107,3 108,2 108,2 107,5 107,0 108,0 Közép-Dunántúl 101,7 103,2 108,6 102,8 104,9 107,2 107,4 107,6 101,4 99,7 103,6 Nyugat-Dunántúl 99,7 102,2 100,7 99,8 99,6 102,7 103,7 101,5 96,2 94,8 98,8 Dél-Dunántúl 100,7 99,6 103,5 100,2 101,5 101,9 98,6 99,0 99,2 100,0 96,7 Észak-Magyarország 101,0 102,7 103,6 101,9 100,4 101,1 101,6 98,1 95,0 95,5 94,1 Észak-Alföld 101,5 100,4 104,5 101,8 101,4 104,0 103,2 101,5 97,3 99,6 102,0 Dél-Alföld 102,3 99,6 100,0 100,7 101,8 104,4 105,8 103,9 100,2 102,7 102,7 Összesen 101,1 101,9 103,8 102,2 102,8 104,7 105,0 103,9 101,0 101,3 102,3
14 4. táblázat
A munkanélküliek számának változása 2000 = 100%
Év Munkanélküliek, ezer
fő Változás, %
2000 263,7 100,00%
2001 234,1 88,78%
2002 238,8 90,56%
2003 244,5 92,72%
2004 252,9 95,90%
2005 303,9 115,24%
2006 316,8 120,14%
2007 311,9 118,28%
2008 329,2 124,84%
2009 420,7 159,54%
2010 474,8 180,05%
2011 467,9 177,43%
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
A táblázatban jól látható, hogy a vizsgált időszak első öt évében a munkanélküliek száma még alacsonyabb volt a 2000-es adatnál, majd 2007-től intenzíven növekedésnek indul, ami azt eredményezi, hogy 2010-re 2000-hez képest 80,1 százalékkal nőtt, azaz majdnem a kétszeresére ugrott. Némi javulást tapasztalhatunk azonban 2011-re: a munkanélküliek száma 1,5 százalékkal, azaz kb. 6,9 ezer fővel csökkent 2010-hez képest, azonban a 2000-es adatoknak ez még mindig majdnem a duplája. A vizsgált időszak alatt (2000-től 2011-ig) összesen tehát 77,4 százalékkal, azaz 204,2 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Ha ezt összevetjük a gazdaságilag aktív népesség számának alakulásával, akkor láthatjuk: a munkanélküliség ilyen nagymértékű növekedésének, és vele együtt a gazdaságilag aktív népesség ugyanilyen irányú, de jóval kisebb mértékű (3,9 százalékos) változásának az együttes hatása, hogy a munkanélküliségi ráta folyamatosan emelkedik. Ennek alakulása a 2. ábrán látható.
15 2. ábra
A munkanélküliségi ráta alakulása
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés
A munkanélküliségi ráta gazdasági szempontból nagyon fontos mutatószám, hiszen más államok, vagy akár külföldi befektetők számára az egész ország megítélhető ez alapján.
Ahol magas a munkanélküliség, ott kevesebb a keresőképes, ezáltal a költeni képes népesség is – és minek vigyen egy külföldi befektető egy olyan országba egy beruházást, ahol kisebb a költeni képes célcsoport? Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen Magyarországon a minimálbér elmarad az Európai Uniós átlagtól, így a befektető óriási költségeket meg is spórolhat ezzel. Érdekességképpen nézzük meg az Európai Uniós országokban a 2011. január hónapra érvényes minimálbérek összegét. Az adatok természetesen euróban értendők. Magyarországon a minimálbér összege 281 EUR/hónap, ezzel az ötödik legalacsonyabb a sorban.
6,4 5,7 5,8 5,9 6,1
7,2 7,5 7,4 7,8 10
11,2 10,9
0 2 4 6 8 10 12
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Munkanélküliségi ráta
Munkanélküliségi ráta
16 3. ábra
A minimálbér összege az EU országokban, 2011. január
Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu
A munkanélküliek adatai nemcsak a 2000-es létszámhoz viszonyítva öltenek ijesztő méreteket. Az 5. táblázatban megtekinthetjük a munkanélküliek számának alakulását, az egymást követő éveket véve alapul. Láthatjuk, hogy az értékek 2001-et és 2007-et leszámítva minden évben nőttek az előző évhez képest. A legnagyobb eltérés 2009-ben jelentkezik: a 2008-as adathoz képest 27,8 százalékos növekedést figyelhetünk meg, ami azt jelenti, hogy ez alatt az egy év alatt 91,5 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Ez már igazán a pénzügyi-gazdasági világválság hatása: a 2007-es enyhe, 1,5 százalékos csökkenés amolyan „vihar előtti csendnek” mondható, a java csak utána jött.
A második legmagasabb érték a 2005-ös adat, itt az előző évhez képest „mindössze”
20,2 százalékos növekedést tapasztalhatunk, ami 51 ezer fős emelkedést jelent. A 2010-es adat már barátságosabbnak tűnik: 2009-ről 2010-re nem nőtt olyan nagy mértékben a munkanélküliek száma, mint 2008-ról 2009-re, de ettől még mindig nőtt. Pozitív előjelnek minősül azonban a 2011-es adat: a tavalyi évben 2010-hez viszonyítva 1,5 százalékkal, majdnem 7 ezer fővel csökkent a számuk. Ez a csökkenés önmagában nem jelent sokat, de kezdeti javulásként értékelhető, és némi bizakodásra ad okot.
17 5. táblázat
A munkanélküliek számának változása, előző év = 100%
Év Munkanélküliek, ezer fő Változás, % megvizsgáljuk ugyanezeket az adatokat nemenként. A férfi munkanélküliek számának változása 2000-hez viszonyítva a 6. számú, az előző évhez viszonyítva az 7. számú táblázatban látható.
6. táblázat
Munkanélküliek számának változása – férfiak, 2000 = 100%
Év Munkanélküliek, ezer fő Változás, %
18 7. táblázat
Munkanélküliek számának változása – férfiak, előző év = 100%
Év Munkanélküliek, ezer fő Változás, % fővel nőtt, azonban az összes munkanélküliek számához hasonlóan, az első években itt is csökkenést figyelhetünk meg, a mutató 2005-ben érte el először újra a 2000-es értéket, a tetőzés pedig a férfiak esetében is a 2010-es év volt, ekkor 264,5 ezer férfi volt munka nélkül. Az 5. táblázatban látható továbbá, hogy az egymást követő években, évről-évre nem mondható el kifejezetten a növekedés, vagy a csökkenés. Egyedül a
Ahogyan a fentiekből kitűnik, a tetőzésre, 2010-re 66,5 százalékkal nőtt a számuk 2000-hez viszonyítva. Ez, bár önmagában nézve jelentős változás, elég jónak mondható ahhoz képest, hogy a nemek összességében ez a mutató 80,1 százalék. Ebből következik, hogy
19
jóval nagyobb arányú lesz majd a női munkanélküliek számának változása. A 8. és a 9.
számú táblázat a nőkre vonatkozóan tartalmazza az adatokat, illetve a változást.
8. táblázat
Munkanélküliek számának változása – nők, 2000 = 100%
Év Munkanélküliek, ezer fő Változás, %
2000 104,8 100,0
2001 91,7 87,5
2002 100,8 96,2
2003 106,0 101,1
2004 116,1 110,8
2005 144,8 138,2
2006 152,2 145,2
2007 147,7 140,9
2008 154,9 147,8
2009 187,1 178,5
2010 210,3 200,7
2011 214,6 204,8
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
Ahogyan a 6. táblázaton látható, a női munkanélküliek számának változása valóban meghaladja az együttes változást, 2000-ről 2010-re több mint kétszeres a növekedés. Itt is megfigyelhető a válság hatása: 2009-re már 78,5 százalékkal, 2010-re pedig 100,7 százalékkal, azaz 105,5 ezer fővel nőtt azoknak a hölgyeknek a száma, akik munkát keresnek, és sajnos az ő esetükben a tavalyi év sem hozott javulást: 2011-re 2000-hez képest 104,8 százalékkal nőtt a munkanélküli hölgyek száma, ami közel 110 ezer nőt jelent. Az évenkénti változást mutatja a 9. táblázat.
20 9. táblázat
Munkanélküliek számának változása – nők, előző év = 100%
Év Munkanélküliek, ezer fő Változás, %
2000 104,8 -
2001 91,7 87,5
2002 100,8 109,9
2003 106,0 105,2
2004 116,1 109,5
2005 144,8 124,7
2006 152,2 105,1
2007 147,7 97,0
2008 154,9 104,9
2009 187,1 120,8
2010 210,3 112,4
2011 214,6 102,0
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
A férfiakkal ellentétben a nőknél – a 2001-es 12,5 százalékos, illetve a 2007-es 3 százalékos javulást leszámítva – a nőknél minden évben rosszabb lett a helyzet az előző évi számokhoz képest, azonban a legnagyobb növekedés itt nem a válság éveiben jelentkezett, hanem 2005-ben: 2004-hez képest 24,7 százalékkal, azaz 28,7 ezer fővel nőtt a női munkanélküliek száma. Ha visszakeressük most az 5. számú táblázatot, és összevetjük a 9. táblázattal, akkor láthatjuk azt is, hogy nagyjából ugyanaz a folyamat figyelhető meg a női munkanélküliek számának változásában, mint a két nem esetén együttvéve. Ebből arra lehet következtetni, hogy a nők esetében a 2011-es év hasonló lehet az összesen adatok 2010-es évéhez: ugyan az előző évhez képest még nőtt a munkanélküliek száma, de már nem olyan nagy mértékben, mint addig. Talán a 2012-es év már a nők esetében is javulást hoz majd.
A változás átlagos mértéke sem azonos a vizsgált idősoron a két nem esetében, ahogyan az a 4. ábrán látható.
21 4. ábra
A munkanélküliek számának változása, trendekkel, nemenként
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés
A vizsgált időszak alatt a növekedés átlagos mértéke a nők esetében körülbelül ezer fővel több, mint a férfiaknál: a női munkanélküliek száma évente átlagosan 10,8 ezer fővel nő, míg a férfi állástalanoké 9,8 ezerrel. A b0 paraméter értelmezése ebben az esetben nem szükséges, az adatokat ismerjük 1999-re vonatkozóan: a férfi munkanélküliek 170 ezren, míg a nők 115,3 ezren voltak. Az eddigi változásokat figyelembe véve 2012-ben várhatóan 247,2 ezer férfi, és 217,6 ezer nő keres majd munkát. Az előrejelzéssel a férfiak járnának jobban: az előző évhez képest így 2,4 százalékkal csökkenne a számuk, míg a nőké még így is nőne, 1,4 százalékkal.
A munkanélküliek nemek szerinti megoszlásának változását a 2000-es, és a 2010-es adatok alapján készítettem el, mert az eddigi vizsgálatok alapján a 2010-es év bizonyult a tetőpontnak. A megoszlások az 5. és a 6. ábrán láthatóak.
y = 10,745x + 107,5 y = 11,28x + 70,932
0 50 100 150 200 250 300
Férfiak, ezer fő
Nők, ezer fő
Lineáris
(Férfiak, ezer fő)
Lineáris (Nők, ezer fő)
22 5. ábra
Munkanélküliek megoszlása nemenként, 2000
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés Ahogy az ábrák is mutatják, a női munkanélküliek aránya nő, a férfiaké csökken, 2000-ről 2010-re 4,6 százalékpontos a változás a nők „javára”.
6. ábra
Munkanélküliek megoszlása nemenként, 2010
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés 60,3 %
39,7 %
Férfiak, ezer fő Nők, ezer fő
2000
55,7 % 44,3 %
Férfiak, ezer fő Nők, ezer fő
2010
23 1) Korcsoportok szerinti elemzések
A munkanélküliek aránya korcsoportok szerint is változó. A korcsoportok szerinti megoszlást a 10. táblázat tartalmazza.
10. táblázat
A munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, összesen
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
Ahogy az előző táblázatban is látható, a legnagyobb arányú munkanélküliség a 20-24, illetve a 25-29 éves korosztályokon belül tapasztalható, azonban ez is minden évben változik. 2000-ben például a legtöbb munkanélküli (19,1 százalék) még a 20-24 éves, tipikusan pályakezdő korosztályból való, ezzel szemben 2010-re a legnagyobb arányban már a 25-29 éves korosztály képviselteti magát, majd 2011-re újra a 20-24 éves (jellemzően technikum elvégzése, illetve Bsc diploma megszerzése utáni) korcsoportból kerülnek ki a legtöbben. Ennek a két korosztálynak a magas mutatóit valószínűleg az okozza, hogy meglehetősen ritka az olyan fiatal, aki rögtön a diplomaosztó ünnepélyről kilépve rendelkezik munkahellyel. Frissdiplomás pályakezdőként pedig olyan területen lehet csak azonnal elhelyezkedni, ami hiányszakmának számít, és még akkor sem biztos, hogy a karrierépítés szempontjából a megfelelő munkahelyet választotta az ember. Valószínű, hogy néhány éven belül, amikor már nem számít pályakezdőnek, hanem gyakorlattal is rendelkezik, a 25-29 éves korosztály egy része kilép a munkahelyéről, és másikat keres jobb fizetés, kevesebb munka, szakmai előrelépés lehetőségének reményében. A kor előrehaladtával az ilyen jellegű fluktuáció csökken, 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 15–19 7,0% 5,6% 4,9% 4,8% 4,7% 4,1% 3,8% 3,1% 3,0% 2,7% 2,0% 1,8%
20–24 19,1% 17,9% 18,8% 17,6% 17,4% 17,9% 16,4% 15,3% 15,5% 16,1% 14,6% 14,7%
25–29 15,8% 17,8% 18,1% 17,8% 16,4% 17,1% 16,7% 16,1% 15,8% 15,6% 15,9% 14,1%
30–34 13,5% 13,5% 13,2% 13,6% 13,6% 13,0% 13,6% 14,7% 14,3% 14,4% 14,1% 12,6%
35–39 9,7% 10,8% 11,4% 12,0% 12,7% 13,1% 13,2% 13,1% 12,8% 12,7% 13,6% 14,1%
40–44 12,6% 11,1% 10,8% 10,7% 10,2% 9,0% 10,2% 10,8% 10,5% 10,8% 10,9% 11,7%
45–49 12,0% 11,3% 11,0% 11,5% 11,3% 10,8% 10,4% 10,0% 10,1% 10,5% 10,2% 10,6%
50–54 7,4% 8,5% 7,7% 7,9% 8,9% 9,5% 10,3% 11,0% 11,6% 10,2% 10,3% 10,4%
55–59 2,7% 2,9% 3,6% 3,4% 4,0% 4,7% 4,5% 5,3% 5,7% 6,2% 7,5% 9,0%
60–64 0,2% 0,5% 0,3% 0,6% 0,6% 0,5% 0,8% 0,4% 0,6% 0,6% 0,7% 1,1%
65–69 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,2% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,0% 0,0%
70–74 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
Évek
24
de teljesen sosem szűnik meg. A legkisebb előfordulás a 70-74 éves korosztályban figyelhető meg: az ide tartozó munkanélküliek száma elhanyagolható, egyedül 2005-ben éri el a 0,1 százalékot. A 65-69 évesek között is hasonló a helyzet: az ebbe a korosztályba tartozók aránya a vizsgált időszakban 0,0 és 0,2 százalék között változik.
Ennek a két korcsoportnak az alacsony megoszlási mutatóit az okozza, hogy az ide tartozó népesség javarészt már nyugdíjas, és nem akar munkát vállalni. A legnagyobb arányú változás a 60-64 és az 55-59 évesek között történt, előbbiek aránya 2011-re a 2000-es adatokhoz képest 0,9 százalékponttal nőtt (ami közel az ötszörösét jelenti a 2000-es értéknek), míg utóbbiaké 6,3 százalékponttal növekedett (ez pedig a háromszorosa az eredeti aránynak).
Természetesen nemenként más a munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása, a 11. táblázat a férfiakra vonatkozó adatokat tartalmazza.
11. táblázat
A munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlása, férfiak
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján.
Ahogy a táblázatban látható, a férfi munkanélküliek legnagyobb része szintén a 20-24, illetve a 25-29 éves korosztályból kerül ki. 2000-ben még a legnagyobb arányban (20 százalék) a 20-24 éves korosztályból kerültek ki a munkanélküliek, azonban ez az arány 2010-re a férfiaknál is – az összes munkanélküliekhez hasonlóan – eltolódott a 25-29 éves korosztály felé. 2011-re visszaállt az eredeti helyzetbe, azonban itt is megnőtt a 35-39 éves korosztály aránya: míg 2000-ben csupán a munkanélküli férfiak 9,8 százaléka került ki ebből a korcsoportból, addig 2011-re ez az arány 4,5 százalékponttal 14,3
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 15–19 6,7% 5,3% 4,4% 4,9% 6,0% 5,0% 4,7% 4,0% 3,8% 3,0% 2,3% 2,1%
20–24 20,0% 18,7% 19,4% 18,0% 18,3% 19,0% 16,8% 15,8% 15,7% 17,5% 15,3% 15,7%
25–29 16,2% 18,0% 18,9% 18,6% 16,5% 16,5% 18,3% 17,6% 16,4% 16,8% 17,0% 14,6%
30–34 12,8% 12,9% 13,0% 13,6% 13,8% 13,9% 13,9% 14,2% 15,0% 14,4% 15,1% 13,0%
35–39 9,8% 10,8% 11,4% 11,0% 12,4% 12,3% 12,3% 11,8% 12,4% 12,4% 12,6% 14,3%
40–44 11,8% 10,7% 9,7% 10,3% 9,1% 8,0% 9,5% 9,4% 10,6% 10,4% 10,7% 11,4%
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
Évek
25
százalékra nőtt. A legkisebb gyakoriság a férfiaknál is a 70-74 éves korosztályban figyelhető meg, az ide tartozó munkanélküliek aránya itt is csak egy évben éri el a 0,1 százalékot, azonban a férfiak esetében ez az év 2010. A 65-69 éves férfiak esetében szintén nem beszélhetünk komoly munkanélküliségről: az ő arányuk a vizsgált időszakon belül egyik évben sem éri el a 0,2 százalékot. A nőkre vonatkozó megoszlást a 12. táblázat tartalmazza.
12. táblázat
A munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlása, nők
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
A nők esetében sem tapasztalhatunk különösebb eltérést. 2000-ben a legnagyobb arányban, 17,7 százalékkal itt is a pályakezdő korosztály, a 20-24 évesek képviseltetik magukat a legnagyobb arányban, őket 15,2 százalékkal követik a 25-29 évesek. Az eddigiektől eltérően azonban a nőknél 2011-re a 35-39 évesek lettek a legnagyobb arányban, ők az összes munkanélküli nő 14 százalékát tették ki tavaly. Őket követték a 20-24 évesek 0,5 százalékponttal lemaradva, és itt a 25-29 éves korosztály csak a harmadik legnagyobb arányban szerepel: az ő arányuk 1,8 százalékponttal visszaesett a 2000-es arányukhoz képest. A legkevesebb munkanélküli a nők esetében is a 70-74 éves korosztályból kerül ki, létszámuk csak 2002-ben és 2005-ben érte el a női munkanélküliek 0,1 százalékát.
Sajnos a munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlásának változása nem mutatja azt a változást, amely 2000 és 2010 között a korcsoportok létszámában bekövetkezett. Ezt a változást mutatja a következő három táblázat.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 15–19 7,3% 6,2% 5,6% 4,7% 3,3% 3,1% 2,9% 2,2% 2,2% 2,4% 1,7% 1,5%
20–24 17,7% 16,7% 17,9% 17,2% 16,2% 16,7% 16,0% 14,8% 15,3% 14,4% 13,7% 13,5%
25–29 15,2% 17,3% 17,0% 16,8% 16,4% 17,7% 15,0% 14,5% 15,2% 14,2% 14,6% 13,4%
30–34 14,5% 14,3% 13,5% 13,7% 13,4% 12,0% 13,3% 15,4% 13,5% 14,4% 12,9% 12,1%
35–39 9,5% 10,7% 11,4% 13,2% 13,1% 13,9% 14,1% 14,5% 13,2% 13,2% 14,8% 14,0%
40–44 13,7% 11,9% 12,3% 11,1% 11,5% 10,1% 11,0% 12,3% 10,5% 11,3% 11,3% 12,0%
45–49 12,5% 11,8% 11,8% 11,2% 12,3% 10,8% 12,0% 10,7% 10,9% 11,1% 11,6% 12,2%
50–54 8,0% 9,5% 8,1% 8,3% 9,5% 10,8% 10,8% 10,8% 12,8% 12,2% 11,1% 11,6%
55–59 1,1% 1,1% 2,2% 3,0% 3,3% 3,9% 3,7% 4,6% 5,4% 6,1% 7,6% 8,5%
60–64 0,1% 0,3% 0,0% 0,7% 0,9% 0,5% 1,1% 0,3% 0,8% 0,6% 0,7% 1,1%
65–69 0,3% 0,2% 0,2% 0,1% 0,3% 0,3% 0,1% 0,0% 0,2% 0,2% 0,0% 0,1%
70–74 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Összesen
26 13. táblázat
A munkanélküliek száma korcsoportonként 2010-ben
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
Ahogy a 11. táblázatban látható, a 2000-es adatokhoz viszonyítva nagyon nagy változás történt 2010-re. Az 55-59 éves, valamint a 60-64 éves korosztály létszáma a vizsgált időtartam alatt több mint az ötszörösére emelkedett, ami önmagában nagyon nagymértékű változást jelent, viszont ha megnézzük az adatok számszerű változását, a 60-64 éves munkanélküliek létszáma mindössze 2600 fővel nőtt. Csökkenést egyedül a 15-19, valamint a 65-69 éveseknél tapasztalhatunk, ennek oka valószínűleg az, hogy a 15 év feletti diákok, és a 74 év alatti nyugdíjasok száma nem kiszűrhető az itt szereplő adatokból. A férfiak adatait tartalmazza a 14. táblázat.
14. táblázat
A férfi munkanélküliek száma korcsoportonként 2010-ben
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
A férfiak adatait elemezve is hasonló a helyzet, bár olyan kiugróan magas növekedést, mint amit a két nemre együttesen vonatkoztatva tapasztaltunk, itt nem figyelhetünk meg. A legnagyobb arányú növekedés a férfiak esetében is az 55-59, valamint a 60-64 éves korosztálynál jelentkezett, előbbinél a 2000-es létszám 341,4 százaléka a 2010-es adat, a 60-64 éveseknél 360 százalékra nőtt a munkanélküliek száma. Csökkenés a férfiak esetében is a 15-19, valamint a 65-69 éves korosztálynál figyelhető meg. A nőknél jóval nagyobb arányú létszámnövekedést is tapasztalhatunk, nézzük meg például
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74
2000 18,4 50,3 41,6 35,5 25,6 33,1 31,6 19,5 7,0 0,6 0,5 0,0 263,7
2010 9,7 69,5 75,6 66,9 64,5 51,9 48,4 49,1 35,7 3,2 0,1 0,2 474,8
Változás
(2000=100%) 52,7 138,2 181,7 188,5 252,0 156,8 153,2 251,8 510,0 533,3 20,0 - 180,1
Munka-nélküliek száma (ezer fő)
Összesen évesek
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74
2000 10,7 31,8 25,7 20,3 15,6 18,7 18,5 11,1 5,8 0,5 0,2 0 158,9
2010 6,1 40,6 45 39,9 33,4 28,2 23,9 25,7 19,8 1,8 0 0,2 264,5
Változás
(2000=100%) 57,0 127,7 175,1 196,6 214,1 150,8 129,2 231,5 341,4 360,0 0,0 - 166,5
Munka-nélküliek száma (ezer fő)
Összesen évesek
27
az 55-59 éves, vagy a 60-64 éves korosztályokat. Az 55-59 éves munkanélküli hölgyek 2000-ben még csak ezerkétszázan voltak, a számuk 2010-re viszont már közel tizenhatezerre nőtt, ami 1325 százaléka az eredeti, 2000-es adatnak. Ugyan a 60-64 év közötti munkanélküli nők száma is a 2000-es adat 14-szeresére nőtt 2010-re, viszont itt ez a változás „csak” 1300 fős többletet jelent 2000-hez képest. A munkanélküli nők létszámának változását mutatja a 15. táblázat.
15. táblázat
A női munkanélküliek száma korcsoportonként 2010-ben
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
2) Legmagasabb iskolai végzettség szerinti elemzések
A munkanélküliség változásainak vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a legmagasabb iskolai végzettséget sem. Magyarországon 1965 előtt a 14, 1965-től egészen 1996-ig a 16 éves kor volt a tankötelezettség felső határa, majd ezt 1996-ban 18 évre emelték. Fontos megemlíteni azonban, hogy más európai országokkal ellentétben Magyarország csak a 18. életév betöltéséhez köti a tankötelezettséget, kötelezően megszerzendő végzettség eléréséhez nem (ellentétben például Lengyelországgal, Hollandiával, vagy Belgiummal), ami pedig elengedhetetlen lenne annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok mindegyike megtanuljon számolni, helyesen írni és olvasni, és lehetőleg értse is, amit olvas. Így azonban lehetséges az, hogy vannak olyan állampolgáraink, akik sajnos még az általános iskola 8. osztályát sem teljesítették. A 16.
táblázat a munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását tartalmazza, a férfiakra és a nőkre együtt.
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74
2000 7,7 18,5 15,9 15,2 10,0 14,4 13,1 8,4 1,2 0,1 0,3 0,0 104,8
2010 3,6 28,9 30,6 27,1 31,1 23,7 24,4 23,4 15,9 1,4 0,0 0,0 210,3
Változás
(2000=100%) 46,8 156,2 192,5 178,3 311,0 164,6 186,3 278,6 1325,0 1400,0 0,0 - 200,7
Munka-nélküliek száma (ezer fő)
Összesen évesek
28 16. táblázat
A munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, százalék
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
A táblázatban jól látható, hogy a munkanélküliek legnagyobb része 2000 és 2011 között minden évben a szakiskolai, vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők köréből került ki. Őket követik azok, akik elvégezték az általános iskola 8. osztályát, de magasabb végzettséggel nem rendelkeznek, a harmadik helyen pedig az egyéb (nem gimnáziumi) érettségivel rendelkezők állnak. 2000-ben a legkevesebb munkanélkülivel még az egyetemi diplomával rendelkezők között találkoztunk, azonban ez 2011-re megváltozott: az egyetemet végzettek aránya 3 százalékra nőtt a 2000-es 1,3 százalékról, az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek aránya viszont csökkent, 2,5 százalékról 2,1 százalékra.
Nézzük meg ezt a változást nemek szerint is. A 17. táblázat a férfiakra, a 18. a nőkre vonatkozóan tartalmazza a munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását. Ahogy a 15. táblázatban is látható, az általános iskola 8. osztályát el nem végzett férfiak aránya is csökkent 2011-re. 2000 és 2011 között a férfiak esetében is legnagyobb arányban a szakiskolai vagy szakmunkásképző-iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők vannak, őket a 8 általánossal rendelkezők követik, harmadik helyen az egyéb (nem gimnáziumi) érettségivel rendelkezők állnak.
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 8 általános
iskolánál
kevesebb 2,5 2,8 3,0 3,1 2,4 2,4 3,0 3,0 2,6 1,7 2,1 2,1
Általános iskola
8. osztálya 30,0 32,6 32,2 30,3 28,7 27,9 29,5 30,1 31,2 29,9 28,2 27,3 Szakiskola és
szakmunkás-képző 38,8 37,2 36,0 37,6 35,6 35,5 34,0 33,1 32,3 33,8 33,2 33,1
Gimnázium 7,7 6,5 6,5 7,1 8,4 8,6 8,1 7,2 8,5 7,9 8,2 8,7
Egyéb érettségi 17,0 16,8 16,8 16,5 17,3 18,1 17,9 18,5 17,7 17,8 18,9 19,0
Főiskola 2,7 3,0 3,5 3,9 5,1 5,0 5,4 6,0 5,7 6,7 6,4 6,7
Egyetem 1,3 1,1 2,0 1,4 2,4 2,5 2,1 2,1 2,1 2,2 3,1 3,0
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
29 17. táblázat
A férfi munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
A női munkanélkülieknél már más a helyzet: náluk legnagyobb arányban a 8. osztályt végzettek vannak, és csak a második helyen szerepelnek a szakiskolai vagy szakmunkásképző-iskolai végzettséggel rendelkezők. Az általános iskola 8. osztályát el nem végzettek aránya is másként változott a nőknél, mint a férfiaknál, vagy a kettőnél összesen: 2000-ről 2011-re 0,6 százalékponttal emelkedett az ide tartozó munkanélküliek aránya.
18. táblázat
A női munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 8 általános
iskolánál
kevesebb 2,8 2,9 3,5 3,8 3,2 3,0 3,3 3,3 2,5 1,7 1,6 1,8
Általános iskola
8. osztálya 29,9 33,6 33,2 30,3 30,7 29,1 30,0 31,6 32,6 29,6 28,5 27,0 Szakiskola és
szakmunkás-képző 45,9 43,2 43,3 44,7 42,6 43,1 40,0 38,9 39,4 40,0 40,2 41,1
Gimnázium 3,8 3,2 2,7 4,0 5,0 5,3 5,7 5,0 6,0 5,6 5,0 5,3
Egyéb érettségi 14,2 14,3 14,0 13,2 13,6 13,8 14,3 15,3 13,8 16,3 16,6 16,9
Főiskola 2,1 1,8 2,0 3,2 3,0 3,3 4,1 4,0 4,0 4,5 5,2 4,8
Egyetem 1,3 1,0 1,3 0,9 1,9 2,5 2,5 1,9 1,7 2,4 2,9 3,2
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 8 általános
iskolánál
kevesebb 2,0 2,7 2,4 2,3 1,4 1,7 2,6 2,6 2,7 1,8 2,7 2,6
Általános iskola
8. osztálya 30,2 31,0 30,9 30,5 26,4 26,5 28,8 28,5 29,5 30,4 27,8 27,6 Szakiskola és
szakmunkás-képző 28,0 28,0 26,0 28,3 27,4 27,1 27,5 26,6 24,3 26,1 24,3 23,6 Gimnázium 13,6 11,5 11,7 11,2 12,5 12,2 10,8 9,6 11,3 10,7 12,1 12,8 Egyéb érettségi 21,3 20,7 20,5 20,8 21,7 22,9 21,7 22,1 22,0 19,6 21,9 21,6
Főiskola 3,5 4,8 5,6 4,9 7,6 6,9 6,8 8,1 7,7 9,4 7,9 8,9
Egyetem 1,3 1,3 3,0 2,1 3,0 2,6 1,8 2,4 2,5 2,0 3,3 2,8
Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100,0
30
Mind nemenként, mind összesen megfigyelhető bizonyos szerkezetváltozás a munkanélküliek iskolai végzettségének arányaiban. Ennek számos, összetett oka van, de talán a legjellemzőbb a gazdasági világválság. Ha megnézzük újra a 16. táblázatot, láthatjuk, hogy a főiskolai diplomával rendelkező munkanélküliek aránya 2007-ben éri el először a 6 százalékot, és ez 2010-re az egyetemi diplomásokat is utoléri: ekkor fordult elő először, hogy az összes munkanélküli több mint 3 százaléka egyetemi diplomával rendelkező személy volt. Ezzel szemben javulás állt be az általános iskola 8.
osztályát el nem végzettek számában. Ebben a végzettségi csoportban nem csak a munkanélküliek száma mutat csökkenő tendenciát, hanem az egész 15-74 éves népességé: míg 2000-ben még 508,5 ezer fő volt azok száma, akik nem végezték el az általános iskola 8. osztályát, 2011-re ez a szám 151,7 ezer főre csökkent. (Személyes véleményem szerint az általános iskola 8. osztályának elvégzése alapvető dolog kell, hogy legyen egy 15, legfeljebb 16 éves számára, nemhogy egy idősebbnek.) Ez 70,2 százalékos javulást jelent, ami igencsak jelentősnek mondható. Ezt a változást mutatja a 19. táblázat.
19. táblázat
Az általános iskola 8. osztályát el nem végzett munkaképes korú népesség számának változása
31
A változás átlagos mértéke évi 35,3 ezer fő. Ilyen ütemű változás esetén 2012-re várhatóan már csak 82,5 ezer fő tartozik majd ebbe a végzettségi kategóriába, és 2014-re a számuk akár a nullát is megközelítheti. A változás, és az elő2014-rejelzés a 7. ábrán látható.
7. ábra
Az általános iskola 8. osztályát el nem végzett munkaképes korú népesség számának változása
Forrás: www.ksh.hu, saját szerkesztés
Ezekből láthatjuk tehát, hogy a népesség képzettsége javul, az általános iskola 8.
osztályát el nem végzettek száma folyamatosan csökken, és ez okozta az ugyanide tartozó munkanélküliek számának csökkenését is.
3) A munkahely-kereséssel töltött idő vizsgálata
A vizsgált években változó volt a munkakeresés időtartama is. Rövidebb idő alatt talál az ember munkát, ha a végzettsége hiányszakmának számít a munkaerőpiacon, és valószínűleg jóval tovább kell kilincselnie, ha a szakmán belül munkaerő-felesleg képződik. Természetesen az elhelyezkedést egyéb tényezők is befolyásolják, még olyanok is, amelyeket törvény tilt. A leendő munkáltatók nem utasíthatnak el például azért valakit, mert nő, friss házas, és rövid időn belül gyereket szeretne szülni, de sajnos mégis előfordul, hogy megteszik, mert hiába a friss, lendületes és tanult új alkalmazott, ha két év múlva kereshetek a helyére valaki újat, ráadásul határozott időtartamra. A
32
kismamát ugyanis, amíg GYES-en van, nem lehet elbocsátani (kivéve, ha közalkalmazott, vagy nagyon súlyos vétséget követett el a vállalat ellen, és ezt a vállalat kétséget kizáróan bizonyítani tudja). Az álláskeresés időtartamát tehát több tényező is befolyásolja, így a munkanélküliek munkakeresés időtartama szerinti megoszlása is minden évben változó. Az adatokat a 20. táblázat tartalmazza.
20. táblázat
A munkanélküliek megoszlása az álláskeresés időtartama szerint
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján
Forrás: www.ksh.hu, saját számítás alapján