A Kormány a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében – e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4)–(5) bekezdésében, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében, az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében – foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
(2) Jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában e rendeletet meg fele lõen alkalmazni kell a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülrõl a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történõ helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel meg valósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történõ napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni;
b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtõl függõ gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;
c) hazautazás: a tartózkodási helyrõl – a munkavégzés rendjétõl függõen – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történõ oda- és visszautazás;
d) lakóhely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továb biak ban: EGT-állam) területén lévõ lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerûen lakik;
e) tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévõ lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;
f) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára;
g) hosszú várakozás: az az idõtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges idõt meghaladja.
3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)–(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenõ országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) elõvárosi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közlekedõ hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési jármûvet vesz igénybe.
(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.
(3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta
a) 2010-ben 30 000 forint,
b) 2011-tõl minden évben az elõzõ évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelõzõ évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.
(4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felsõ korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter 2011-tõl kezdõdõen minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.
4. § A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló tör vény ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figye lembe nem veendõ – a 3. §-ban nem említett – térítés akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési jármûvet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
5. § A munkáltató a 4. § c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történõ munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minõsítheti.
6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet,
b) a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció:
„Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, c) a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.)
Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész,
d) a munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 2. §-ában a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész,
e) a 2004–2006. évi Humánerõforrás Fejlesztési Operatív Program 1. 1 intézkedése: a munkanélküliség megelõzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM–SZMM együttes rendelet 4. § (2) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész.
(3) A rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti a (2) és ez a bekezdés.
7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejûleg nyilatkozik a lakóhelyérõl és a tartózkodási helyérõl, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyérõl vagy a tartózkodási helyérõl történik-e.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a közigazgatási felsõvezetõi képzésrõl
A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. A képzés szervezetrendszere
1. § (1) Az állami közigazgatási felsõvezetõi képzés kialakításáért, mûködtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter (a továb biak ban: miniszter) felel.
(2) A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységét segítõ, tanácsadó, véleményezõ, javaslattevõ szakértõi testülete az állami közigazgatási felsõvezetõi képzési szakmai kollégium (a továb biak ban: szakmai kollégium). A szakmai kollégium titkársági feladatait a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv köztisztviselõi közül kijelölt titkár látja el.
(3) A szakmai kollégium legfeljebb hét tagból áll. A szakmai kollégium tagja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továb biak ban: KSZK) vezetõje, a többi tagot – a KSZK vezetõjének javaslata alapján – a miniszter kéri fel öt éves idõtartamra. A miniszter valamely tag helyett bármikor új tagot kérhet fel.
2. § (1) A KSZK
a) javaslatot tesz
aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ab) a képzés tananyagára, valamint
ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra,
b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására, c) kifejleszti a képzési programot,
d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, hallgatói elégedettségi felmérést végez, e) vezeti a képzéssel összefüggõ nyilvántartást,
f) évente beszámolót készít a miniszter részére,
g) a miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában, továbbá
h) lefolytatja a képzést.
(2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával az (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárásban kiválasztott, magyar vagy külföldi, felnõttképzési vagy felsõoktatási intézmény közremûködését veheti igénybe.
3. § A szakmai kollégium
a) véleményezi
aa) a képzési rendszer koncepciójára,
ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására,
ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra és ae) a közremûködõ intézmény igénybevételére tett javaslatot,
b) véleményezi a KSZK éves beszámolóját,
c) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételrõl, valamint
d) tevékenységérõl tájékoztatja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumot.
4. § A miniszter
a) megállapítja
aa) a képzési rendszer koncepcióját,
ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket, ac) a képzés tananyagát,
ad) a képzés díját, valamint
ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, b) kinevezi a szakmai kollégium tagjait,
c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot, d) dönt a képzési díj felhasználásáról,
e) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehetõ hallgatók számáról, továbbá f) felügyeli és ellenõrzi a képzés szervezését, mûködését.
5. § (1) Ha a KSZK felsõoktatási intézmény közremûködését veszi igénybe, a 2. § (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátására, akkor együttmûködési megállapodást kötnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felsõoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy elfogadja a miniszter által megállapított
a) felvételi vizsgakövetelményeket, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket, b) képzési tananyagot,
c) képzési programot, d) képzési díjat, valamint
e) tanulmányi és vizsgaszabályzatot.
(3) Ha a KSZK magyar felsõoktatási intézmény közremûködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsõoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy
a) a képzést szakirányú továbbképzési szakként biztosítja,
b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyezõ tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetõségérõl, továbbá a szak kreditjeinek elismerésérõl, és
c) gondoskodik a minõségbiztosításról.
(4) Ha a KSZK külföldi felsõoktatási intézmény közremûködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsõoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a képzés sikeres befejezését köve tõen tanúsítványt állít ki.
2. A felvételi vizsga
6. § (1) A képzésre történõ jelentkezés feltételei:
a) felsõfokú iskolai végzettség,
b) az angol, francia vagy német nyelv legalább középszintû ismerete,
c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha a jelentkezõ valamelyik alól jogszabály alapján mentesül, továbbá
d) legalább három év szakmai gyakorlat.
(2) A jelentkezõk írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkezõ közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkezõ a nyelvismeretérõl, vezetõi készségeirõl, képességeirõl ad számot.
(3) A felvételi vizsgára való felhívást és a vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítõben és a KSZK honlapján.
3. A képzés
7. § (1) A képzés idõtartama négy szemeszter.
(2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetû, elméleti alap és vezetõi modulból áll. Az egyes modulok a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek.
(3) Az alapmodul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki a közigazgatással összefüggõ tárgykörben tudományos fokozattal rendelkezik.
(4) A vezetõi modul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki egybeszámítva legalább négyéves, állami vezetõként, központi államigazgatási szerv vezetõjeként, annak helyetteseként vagy fõosztály-vezetõjeként szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(5) A képzés tartalmát képezõ általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
8. § (1) A képzésen részt vevõ minden szemesztert köve tõen vizsgát tesz.
(2) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tõle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. E tényt a vizsgáztató és a vizsgázó is bejelentheti.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentést a vizsgáztató teszi meg, akkor a vizsgáztató helyett mást kell kijelölni.
(4) A vizsgázónak a vizsgáztató elfogultságára vonatkozó bejelentését a vizsga megkezdését megelõzõen kell megtennie a vizsgaszervezõnél, aki – ha a bejelentést alaposnak találja – a vizsgáztató helyett más vizsgáztatót jelöl ki. Ha a vizsgaszervezõ elutasítja a vizsgázó bejelentését, akkor a vizsgázó a vizsgaszervezõ döntésével szemben a KSZK vezetõjéhez fordulhat. Ha a KSZK vezetõje a bejelentésnek helyt ad, akkor a vizsga eredményét megsemmisíti, mely esetben a vizsgát meg kell ismételni.
(5) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat köve tõen sikeres záróvizsgát tett.
9. § (1) A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott értéket figye lembe véve, a szakmai kollégium – a képzõ intézmény javaslatának figye lembe véte lével – eseti jelleggel állapítja meg, hogy a jelentkezõ által korábban folytatott tanulmányok során elvégzettek közül mely tantárgyat fogadja el egyenértékûnek a képzésben oktatott tantárgyakkal, és azt milyen értéken számítja be.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a felsõoktatási intézmény kredit-elismerési eljárását, rendjét.
10. § (1) Oktató az lehet, aki
a) a képzést folytató intézménynél oktatói tevékenységet végez,
b) felsõfokú végzettséggel, valamint a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és a felsõoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik,
c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal rendelkezik, vagy
d) egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a szakmai kollégium javaslatot tesz.
(2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel.
(3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi.
4. A képzés finanszírozása
11. § (1) A képzés díját – a KSZK javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2) A vezetõ köztisztviselõ a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetõi megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés teljesítése.
(3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerzõdést köthet a köztisztviselõvel, ha a köztisztviselõ legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.
12. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell tervezni.
5. A Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj
13. § (1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj összege legfeljebb a képzés díjával megegyezõ mértékû lehet.
(2) Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét – a szakmai kollégium javaslatára – a miniszter állapítja meg
(3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy a képzésen tanulmányokat folytató, a díj megfizetésére köteles hallgató adhat be.
(4) Az ösztöndíj-pályázatokat a szakmai kollégium bírálja el.
(5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát a Hivatalos Értesítõben és a KSZK honlapján közzé kell tenni.
(6) Az ösztöndíjat a szakmai kollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor az ösztöndíjat idõarányosan kell tõle visszavonni.
6. Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektbõl kell finanszírozni.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A közigazgatási felsõvezetõi képzés témakörei
1. Az alapmodul
1.1. Az alap tréningmodul célja a modern közigazgatási ismeretek megalapozása, az európai igazgatási kultúrák összehasonlítása és a magyar igazgatáskultúra megismerése
1.2. Az alap tréningmodul témakörei:
1.2.1. A „jó kormányzás elve” a gyakorlatban: hazai és nemzetközi irányok
1.2.2. Állami irányítás, felügyelet, ellenõrzés eszközei; feladat- és hatáskör-telepítés elvei a magyar közigazgatásban, döntési mechanizmusok a központi és a területi közigazgatásban
1.2.3. Közigazgatási szervek, közigazgatási intézmények vezetése: stratégiaalkotás, finanszírozás kérdéskörei, pénzügyi folyamatok menedzselése
1.2.4. Nemzetközi gyakorlatok a kormányzati és igazgatási struktúrák kiépítésében 1.2.5. Közigazgatási reform, államreform nemzetközi és hazai tapasztalatai 1.2.6. A közpolitika alakításának módszerei, eszközei a gyakorlatban 1.2.7. Társadalmi párbeszéd
2. A vezetõi modul
2.1. A vezetõi tréningmodul célja a közigazgatás következõ generációjának felkészítése arra, hogy a közigazgatás vezetõ posztjain lássák el feladataikat
2.2. A vezetõi tréningmodul témakörei:
2.2.1. Közigazgatási szervezetek fejlesztése és menedzselése (tudásalapú szervezet kialakítása, szervezeti struktúra, a feladat-felelõsség valamint hatáskör egysége)
2.2.2. Közigazgatási stratégiai menedzsment (szervezeti kultúra, minõségfejlesztés, szervezeti stratégia kialakítása és annak meg valósítása)
2.2.3. A közigazgatási vezetõ humánerõforrás-gazdálkodási feladatai (munkaerõ tervezése, kiválasztás, teljesítmény-menedzsment, karriertámogatás, vezetõi kontrolling eszköztára)
2.2.4. A közigazgatási vezetõ személyiségének fejlesztése (értékek, vezetési stílus, motiválás eszköztára, mások fejlesztési lehetõségeinek felismerése és ösztönzése)
2.2.5. A közigazgatási vezetõi eszköztár (kommunikáció, csapatépítés, idõgazdálkodás, értekezletek vezetése és tárgyalás, lobbi tevékenység)
2.2.6. Közigazgatási változásmenedzsment (konfliktusok kezelése, krízismenedzsment)