közigazgatásban
7.4. A magyar közigazgatás átalakításának tudományos környezete
A közigazgatás erőforrásait nagymértékben befolyásoló tényező az, hogy a fejlesztés mögött milyen szakmai-tudományos bázis áll rendelkezésre mint potenciális lehetőség. Utóbbinak fakultatív jellege külön is kiemelendő, mert – legalábbis Magyarországon – azok széles körű szakmai-tudományos megalapozása nem szükségszerűen jár együtt a különböző köz-igazgatást érintő reformok kidolgozásával. Pedig az adottságok mindig is megvoltak hozzá, mivel a magyar közigazgatás-tudomány hagyományosan erős alapokon nyugvó, belülről differenciált, a különböző irányzatokat legszélesebb mértékben befogadó jellegű.123
Van továbbá a közigazgatás-tudománynak egy olyan, hosszú tradíciókra épülő nem-zetközi intézményrendszere,124 amelyben a magyar közigazgatás-tudomány jeles képviselői is vezető szerepet töltöttek be, és, remélhetőleg, fognak a jövőben is.
121 Lásd a T/12939. számú törvényjavaslat Ket.-re vonatkozó rendelkezéseit.
122 Lásd: www.allamreform.hu/, valamint hirlevel.egov.hu/tag/allamreform-bizottsag/ (A letöltés dátuma:
2015. 08. 20.).
123 Lásd erre: Koi 2014.
124 Bázisa a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet és annak európai szervezete. Lásd: https://iias-iisa.
org/. Vezetésükben részt vett például Magyary Zoltán, Lőrincz Lajos, Verebélyi Imre, Jeney György.
A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszaktól számítva a hazai főbb intézmények közt aktivitása nyomán kiemelhetők az MTA Jogtudományi Intézete, az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottsága, az egykori Államigazgatási Főiskola (később a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara), az egyetemek jogi karainak közigazgatási tanszékei és a pár éve megszüntetett Magyar Közigazgatási Intézet (korábban Államigazgatási Szervezési Intézet). Jelenleg pedig egyre erősebb a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepe már csak azért is, mert az uniós forrásokból támogatható állam- és közigazgatás-tudományi kutatá-soknak is központi intézménye lett a KÖFOP-programokon keresztül.
A nemzetközi közigazgatás-tudományi közéletben a Nemzetközi Közigazgatás-tudo-mányi Intézet (IISA) és annak európai szervezete, az EGPA munkáján keresztül vehetnek részt kutatóink, akik közül többen vezetői tisztségeket is betöltöttek e szerveknél. Mind-ezek az adottságok lehetővé tették, hogy a mindenkori kormányok, a közigazgatást érintő reformjaik során a magyar közigazgatás-tudomány jeles képviselőire támaszkodhassanak.
A lehetőséget különböző korokban változó intenzitással vették igénybe a közpolitikai irányítók, de az utóbbi időkben a tendencia egyértelműen az, hogy csökken az intenzitás.
Ennek némileg ellentmondani látszik a 2010 óta működő kormányok előző pontokban is-mertetett azon dicséretes tevékenysége, amelynek keretében a programok előkészítésébe, végrehajtásába és értékelésébe bevonták az OECD-t.
Az OECD azonban szakértő szerepet, de nem tudományosat töltött be ebben a mun-kában, amelynek vannak ugyan tudományos – elsősorban alkalmazott kutatási – aspektusai, ám nem ezek a meghatározók. Hazai kutatóink körében is jellemző egyfajta örvendetes generációváltás, már csak azért is, mert a 60 év feletti korosztály és a 30-as éveikben járó kutatók közti korsávban viszonylag kevesen vannak.
Bár a közigazgatás reformjának nagy jelentősége volt a rendszerváltás során is, és azóta – bár különböző megfontolásokból – minden kormány nagy gondot fordított erre, megfelelő politikai akarat vagy alkotmányozó és parlamenti többség hiányában az 1990-ben kialakult rendszert alapvetően megváltoztató intézkedés nem született.
Ez a helyzet érdemben változott meg 2010-ben, mert az akkor hivatalba lépett Kor-mány mögött széles parlamenti többség állt, amely módot adott a korábban már ismertetett, radikálisabb változtatásokra.
A 2010 óta folyó reformok megalapozásában központi szerepet játszott a Nemzeti Közigazgatási Intézet létrehozása és működése, majd pedig a 2012-től felálló Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Bár a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény látszólag alap-vetően nem változtatott a közigazgatásunk addig kialakult szerkezetén, de a rá épülő sar-kalatos törvények, amint azt láthattuk például a helyi önkormányzati rendszer reformjáról írtaknál, a korábbiakhoz képest új intézményeket és rendszert hoztak létre egészen más hangsúlyokkal.
Jó alapul szolgáltak erre a már tárgyalt Magyary-programokban meghatározott irá-nyok, amelyek egyfajta egyensúlyt próbáltak teremteni a közigazgatás-tudományban érvényesülni kezdő poszt-NPM-irányzatok és az alakulóban lévő neoweberi irányzatok között. A nemzetközi trendeket figyelembe veszi, hangsúlyozottan nemzeti közigazgatás létrehozását célozza. A napjaink közigazgatás-fejlesztését meghatározó Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014–2020 a Magyary-programoknál sokkal
konkrétabb, pragmatikusabb dokumentum, amelynek megvalósításához jelentős anyagi források is társulnak.125
A jó állam és a jó közigazgatás megvalósítását célzó törekvéseket pedig az Állam-reform Bizottság126 fogja össze. Mindez nem jelenti az OECD által inspirált és erősen poszt-NPM jellegű jó állam típusú tevékenység háttérbe szorulását. Ennek jegyében ké-szülnek az éves Jó Állam Jelentések, amelyekről már szintén esett szó.
Mindezek alapján tényként rögzíthető az, hogy Magyarországon 2010 óta a közigaz-gatás radikális átalakításához új közigazközigaz-gatás-fejlesztési intézményrendszer is alakult, talán egy új közigazgatási kultúra kialakításának szándékával, amelynek központja az állam-tudományi és közigazgatási képzésben, valamint a továbbképzési rendszerben127 is egyre inkább központi szerepet betöltő Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A közigazgatás-tudományi alapkutatások helyzete azonban nem ilyen jó. Ezek egye-temi bázisai a kutatások vonatkozásában forráshiánnyal küzdenek, de szűkös a humán erőforrás is. Hasonló a helyzet az MTA TK Jogtudományi Intézetében is. Nagyobb közigaz-gatás-tudományi projektekre csak elvétve találunk példát az NKFIH pályázatok körében, illetve más akadémiai kutatóhelyeknél.
125 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat.
126 Lásd: 1602/2014. (XI. 4.) Korm. hat., valamint www.allamreform.hu/, továbbá http://hirlevel.egov.hu/tag/
allamreform-bizottsag/ (A letöltés dátuma: 2015. 08. 20.).
127 Lásd a 2016. évi LII. tv.-t (Áttv.).