A magyar jövedelmi egyenlőtlenségek hosszú távú alakulása

A jövedelemegyenlőtlenségre (két legszélső jövedelemdecilis és a két középső jövedelemdecilis jövedelmi részesedésével durván közelítve, lásd 9. ábra) vonatkozó hosszú távú idősorok néhány nagyon fontos tendenciára hívják fel a figyelmet.

Először is arra, hogy Magyarországon az egyenlőtlenségek a rendszerváltás általá-nosan elfogadott időpontjánál sokkal hamarabb növekedésnek indultak. Ez a törés-pont (amely természetesen nagyon fontos volt a többi közép-kelet európai ország történelmében) lehet, hogy Magyarország esetében nem is létezett. Az egyenlőtlen-ségek a nyolcvanas évek elején kezdtek el növekedni, amikor gazdasági tevékeny-ségek liberalizációja (több piaci jellegű elem bevezetése a gazdasági rendszer mű-ködésébe) jellemezte a gazdaságpolitikát.

A második fontos jellemző, hogy az egyenlőtlenségek növekedése természetesen felgyorsult az 1990-es évek környékén. Ez volt az az időszak, amikor a legnagyobb ugrás volt tapasztalható az egyenlőtlenség mértékében.

A harmadik lényeges üzenet, amit az ábra mutat, a középrétegek helyzetének fo-lyamatos romlása. A vizsgált időszak alatt az 5. és 6. decilis relatív aránya mindvé-gig csökkent. A negyedik következtetés a legutóbbi évekkel kapcsolatos. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a valóban jelentős változások már lejátszódtak: az utóbbi egyenlőtlenségekben bekövetkezett elmozdulások inkább finomhangolásnak, mint-sem lényegi változásnak tekinthetőek. (Sik és Tóth, 1997)

9. ábra

Az egyes jövedelemdecilisek részesedése az összes jövedelemből, Magyarország 1962-1995

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0

1962 1967 1972 1977 1982 1987 1989 1991 1992/93 1993/94 1994/1995

1 5 6 10

Megjegyzés: Az ábrában a legalsó (első), a két középső (ötödik és hatodik), valamint a legfelső (tizedik) decilis összes jövedelemből való részesedéseit tüntettük fel.

Forrás: 1987-ig KSH Jövedelemfelvétel 1989-91 KSH Mikroszimuláció 1992-95 Magyar Háztartás Panel

Mindig nehézséget okoz az országos szintű elemzés nemzetközi szintre való kiter-jesztése: a jövedelemegyenlőtlenségek esetében a helyzet még súlyosabb. Történe-ti hagyományok, a kutatási módszerek, illetve az alkalmazott adatok eltérése és még számos más tényező akadályozhatja a releváns és pontos összehasonlítást. Azon-ban, mivel mostanában többen is kísérletet tettek az országok közötti egyenlőtlen-ségek kiterjedtségének összevetésére és egy relatív sorrend felállítására (Atkinson, Rainwater és Smeeding, 1995), nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy ne helyezzük el Magyarországot is a többi OECD ország adatsorába. Ez az összehasonlítás arról is képet adhat, hogy hol helyezkedik el Magyarország az OECD országok családjában, amikor a Klubhoz csatlakozik⁵.

5 Már az elején meg kell jegyeznünk, hogy mielőtt az összehasonlítást megtettük volna, szá-mos módszertani problémát kellett megoldanunk. A legfontosabb a különféle jövedelem fo-galmak harmonizálása, a megfelelő megfigyelési egység és a háztartási jövedelem korrigálá-sára alkalmazott ekvivalencia skála, valamint az egyenlőtlenségi mérőszámok kiválasztása.

Minden további magyarázat nélkül kijelentjük, hogy mindkét esetben, Atkinson, Rainwater és Smeeding könyvében és ennek a tanulmánynak a készítésekor is a szerzők a legnagyobb óvatossággal jártak el ebben a tekintetben. Ezáltal megfelelően összehasonlítható adatokhoz jutottunk.

37 A magyar jövedelemegyenlőtlenségek meglehetősen hasonlíthattak a jóléti államok-ban érvényes értékekhez a nyolcvanas évek folyamán. Az átmenet folyamán növe-kedtek az egyenlőtlenségek és ezáltal Magyarország a kevésbé egyenlő országok csoportjába került: a kilencvenes évek közepén a magyar egyenlőtlenségek mértéke már valahol az Egyesült Királyság és Franciaország szintje körül mozog (10. ábra).

Van azonban egy tényező, amely megkülönbözteti Magyarországot az említett or-szágoktól, ez pedig a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok közötti távolság nagysága. Sőt, ha a középosztályok és a leg-magasabb jövedelemmel rendelkezők felső 5 százaléka közötti távolságot nézzük, akkor az OECD országok között Magyarország tűnik a legegyenlőtlenebb országnak, legalábbis azon országok között, amelyekről megbízható adatokkal rendelkezünk.

Amikor a Magyarország és más közép-kelet európai országok közötti összehasonlí-tást nézzük, ki kell emelnünk, hogy ezen országok esetében talán még nehezebb az egyenlőtlenségek mérése, mint a nyugat-európai országokban. A jelentős változá-sokból adódó jellegzetességek, a fekete gazdaság terjedése, a megbízható adatok hiánya, a pénz társadalmi kapcsolatokban játszott különböző szerepei, valamint az elérhető tanulmányok kis száma, az eltérő módszertan akadályozzák azt, hogy ko-moly összehasonlítást lehessen végezni. Bár legutóbb két nemzetközi intézmény is (az EBRD és az Világbank) tett arra kísérletet, hogy becsléseket végezzen az átme-net országainak fejlődésével kapcsolatban. Ezek a vizsgálatok az egyenlőtlenségek elterjedtségében és szerkezetében mutatkozó eltérések kimutatására is kísérletet tettek.

Nincs vita arról, hogy az átmenet országaiban jelentősen növekedtek az egyenlőt-lenségek. Az is széles körben elfogadott tény, hogy néhány ország esetében az drasztikusan, míg más országok esetében sokkal kisebb mértékben nőttek a jövede-lemegyenlőtlenségek. Ellenben, néhány vizsgálat (World Bank, 1996) a Magyaror-szágra vonatkozó adatok alapján azt állította, hogy ez az ország kivétel: a jövede-lemegyenlőtlenségek olyan szokatlanul kis mértékben emelkedtek, hogy Magyarszág az egyik legalacsonyabb jövedelem egyenlőtlenségi szinttel rendelkező or-szágnak tekinthető. Egy nemrégiben megjelent tanulmány kétségbe vonta ezt a kö-vetkeztetést. (Andorka, Ferge és Tóth, 1996) A tanulmány a LIS adatbázist és a SOCO adatfelvételt (a SOCO, Gazdasági Átmenet Társadalmi Következményei, aminek és a többi felhasznált adatbázisnak részletes leírását a 3. számú melléklet-ben közöljük) használta fel az összehasonlításhoz. A 17. táblázat ezekből az adat-forrásokból származó lényeges eredményeket foglalja össze. A táblázat mindkét ré-szében személyi ekvivalens jövedelmek (e=0,5) szerepelnek.

10. ábra

Az egyenlőtlenség aggregált mutatói néhány OECD országban:

percentilis hányadok és Gini-koefficiensek, 1990-es évek elején

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0

Finnország Svédország Belgium Hollandia Norvégia Németország Luxemburg Svájc Franciaország Egyesült Királyság Magyarország Ausztrália Kanada Olaszország Írország Egyesült Államok

P90/P10 gini*10

Forrás: Atkinson, Rainwater, Smeeding,1995 és a Magyar Háztartás Panel IV. hulláma, Megjegyzés: a Ginik és a percentilis értékekkel személyi ekvivalens jövedelmekre számoltuk, e=0.5

17. táblázat

Jövedelemegyenlőtlenségek összehasonlítása a Közép-kelet európai országok kö-zött: percentilis értékek a személyi ekvivalens (e=0,5) medián jövedelem % -ban,

ezek aránya és Gini-koefficiensek

P10 P90 P90/P10 GINI

LIS adatok, 1992

Csehország 65 155 2,36 0,207

Kelet-Németország - - - -

Magyarország, 1991 52 180 3,46 0,289

Lengyelország 51 192 3,76 0,290

Szlovákia 66 149 2,25 0,189

SOCO Felvétel, 1994

Csehország 60 185 3,10 0,249

Kelet-Németország 58 150 2,60 0,221

Magyarország 57 175 3,05 0,279

Lengyelország 39 189 4,90 0,352

Szlovákia 61 167 2,73 0,230

Forrás: Andorka, Ferge, Tóth, 1996, a szerzők számítása, a SOCO felvétel alapján, valamint Sprout, 1995, 1. táblázat 1. ábra.

39 A tanulmány következtetése az volt, hogy 1992 és 1994 között nem változott a vizs-gált országok közötti sorrend. Ez az egyenlőtlenségek csökkenő sorrendjében pedig a következőképpen néz ki: Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia.

Összegzésképpen a tanulmány közölte az országok sorrendjeit, a különböző mód-szertani eljárásokkal és adatbázisok felhasználásával végzett becslések alapján. A tízféle mérés közül csak egy állította azt, hogy Magyarország a legkevésbé egyenlőt-len ország. A többi vizsgálat esetében Magyarország egyenlőtegyenlőt-lenebb volt, mint Csehország, Németország keleti része és Szlovákia. Azonban az is kiderült, hogy számos következetlenség van az adatokban, ami vagy módszertani különbségekből, vagy néhány ismeretlen vagy nem teljesen magyarázható szociológiai vagy más el-térésekből származott.