A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (6) bekezdésében és 101. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 72/B. § (11) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni)
„c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és”
2. § A TnyR. a következő 96. §-sal egészül ki:
„96. § A méltányossági nyugdíjemelés szabályainak módosításáról szóló 465/2016. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 72/B. § (9) bekezdését, (11) bekezdés c) pontját és (20) bekezdés a) pontját a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
3. § A TnyR.
a) 72/B. § (9) bekezdésében a „75 000” szövegrész helyébe a „85 000” szöveg, b) 72/B. § (20) bekezdés a) pontjában a „85 000” szövegrész helyébe a „90 000” szöveg lép.
4. § Hatályát veszti a TnyR.
a) 72/B. § (11) bekezdés a) pontjában a „vagy” szövegrész, b) 72/B. § (11) bekezdés b) pontjában az „illetőleg” szövegrész.
5. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelete
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés a), b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”
2. § A Tbj. vhr. 4/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.”
3. § A Tbj. vhr. a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A Tbj. 11/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított.
(2) A Tbj. 11/B. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított, és
b) annak bizonyítása, hogy a harmadik államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, az erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.”
4. § A Tbj. vhr. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik, vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.
(2) Ha a Tbj. 31. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.”
5. § A Tbj. vhr. a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § A Tbj. 31. § (4) bekezdés b) pontjában említett, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolására a) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
b) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.”
6. § A Tbj. vhr. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Tbj. 34. § (10) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetve szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány, ide nem értve a gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt és a kishatárforgalmi engedélyt.”
7. § A Tbj. vhr. a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Ha a Tbj. 34. § (1) bekezdése alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött megállapodás 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között került megszüntetésre, a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – (a továbbiakban együtt:
igénylő) kérelmére a megállapodás alapján megfizetett járulékot, 1095 napnál hosszabb időtartamban fennálló megállapodás esetén legfeljebb a megállapodás megszüntetésétől visszafelé számított 1095 napra befizetett összeget – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni. A visszafizetésre kerülő járulék összegére vonatkozóan kamatfizetési kötelezettség nem áll fenn.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az igénylő
a) 2012. január 1-jén nem minősült megváltozott munkaképességű személynek,
b) 2017. január 1-jén megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, vagy a 2012. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszak egészében vagy egy részében megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült,
c) az igénylő saját jogú nyugellátásban részesül,
d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerinti nyilatkozata alapján 2017. július 1-jéig a Tbj. 34. §-a szerinti megállapodást kötött.
(3) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítésekor a folytatólagosan kötött megállapodások időtartamát össze kell számítani.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az Art. szerinti elévülési idő 2017. január 1-jével kezdődik.”
8. § A Tbj. vhr. 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy:)
„d) a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, illetve nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be,”
9. § A Tbj. vhr. 24. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy:)
„i) a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljeskörűen gyakorolja a munkáltatói jogkört.”
10. § A Tbj. vhr. 25. § (6) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
(Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a foglalkoztató:)
„ae) a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört, vagy”
11. § A Tbj. vhr. 25. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a munkavállaló:)
„bb) kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban egy kiküldött munkavállalót felváltson,”
12. § A Tbj. vhr. 27/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha más EU tagállami hatóság megkeresése alapján az egészségbiztosítási szerv a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, és/vagy hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget – és kimentésre nem kerül sor – az egészségbiztosítási szerv jogosult az igazolás visszavonására.”
13. § A Tbj. vhr. a következő 30/B. §-sal egészül ki:
„30/B. § A 4/A. § (7) bekezdése 2015. július 1-jétől alkalmazható.”
14. § A Tbj. vhr. a következő 30/D. §-sal egészül ki:
„30/D. § A 4/C. § a 2016. január 1-jétől hatályos kiküldetések esetében is alkalmazandó.”
15. § A Tbj. vhr. a következő 30/E. §-sal egészül ki:
„30/E. § A 27/C. § 2017. január 1-jét megelőzően is alkalmazandó a 27/A. §-a alapján kiállított igazolás esetében.”
16. § A Tbj. vhr.
a) 23. § (1) bekezdésében a „24–27/B. §” szövegrész helyébe a „24–27/C. §” szöveg, b) 23. § (2) bekezdésében a „26–27/B. §” szövegrész helyébe a „26–27/C. §” szöveg lép.
17. § Hatályát veszti a Tbj. vhr.
a) 25. § (4) bekezdés a) pontja, b) 25. § (5) bekezdése.
18. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
19. § A 8–12. § és 17. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök