A vállalati versenyképesség-index alkalmazása lean vállalatokra

Mielőtt nekilátnánk az általunk feldolgozott esetekben szereplő lean vállalatok értékelésének, érdemes megnézni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem, Versenyképesség Kutató Központja által végzett versenyképesség kutatás kérdőíves felmérésében résztvevő feldolgozóipari vállalatok versenyképesség-indexei hogyan alakultak (14. táblázat). Ezzel összehasonlítási alapot tudunk adni a további vizsgálatokhoz.

14. táblázat. Feldolgozóipari vállalatok versenyképesség indexei pozícióban pedig a nem fém, és ásványipar, a gépipar és az élelmiszeripar vállalatai vannak.

Az is észrevehető, hogy igazán nagy különbség a működőképesség és a változásképesség szintjén nincsen az iparágak között, minden iparágban jobbnak ítélik a működőképességet a változásképességnél. A legnagyobb eltérés az iparágak között az üzleti teljesítményben fedezhető fel, döntő részben az okozza az indexbeli eltéréseket. Talán egyedül a textilipar érdemel külön említést, ami a legnagyobb működőképességről, viszont a legkisebb változásképességről adott számot, ami az iparágról reálisnak tűnő képet fest.

Lássuk ezek után a leanné váló vállalatok teljesítményét (15. táblázat)! Három vállalatra vannak teljes körű adataink, kettőre csak a képességindexek állnak rendelkezésre. A VVI értéke „G” vállalatnál 23,6-ről 30,4-re nőtt, ami durván 30%-os növekedést jelent annak ellenére, hogy a kiinduló érték is magas volt az iparági átlagokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a vállalat üzleti teljesítménye számottevően nem változott, de itt is tegyük hozzá, hogy korábban sem volt rossznak tekinthető. A Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. esetében, talán a szigorúbb megítélésnek, talán annak köszönhetően, hogy komoly problémák voltak a vállalatnál a bevezetés előtt, az index értéke ugrásszerűen nőtt, 8,4-ről 28,8-ra, ami 240%-os javulást tükröz. Az induló értéket látva nem csoda, hogy a vállalat a létéért küzdött. További adatait ismerve az esettanulmányból, ma már inkább kapacitás, mint értékesítési gondokkal küszködik (ez a gazdasági válság előtti időszakra vonatkozik). Másik esettanulmányunk alanya is jelentős változáson esett át, még ha ez nem is volt olyan drámai, mint a Rábánál. A VVI értéke 18,05-ről 30,9-re nőtt, ami 71%-os javulás, és a kiinduló érték nagyjából megfelel az iparági átlagoknak, azaz nem becsülte alul a vállalat korábbi teljesítményét. „D” és „E”

vállalatnál a teljesítmény változását nem ismerjük, viszont a képességek terén ez a két vállalat a másik háromnál is nagyobb előrelépést tudott felmutatni.

Az öt vállalatra vonatkozó adatok (ld. 15. táblázat és 5. ábra) arra engednek következtetni, hogy a lean vállalatok, ahogyan azt a korábbi okfejtés alapján kifejtettük, jelentősen képesek működőképességük és változásképességük javítására.

15. táblázat. A versenyképesség index elemeinek alakulása öt vállalatra (karcsúsítás előtt/után)

D E G Rába Okin

Előtt Után Előtt Után Előtt Után Előtt Után Előtt Után

Működőképesség 3,3 4,8 2,9 4,0 2,9 3,6 2,6 3,2 3,0 4,0

Változásképesség 4,0 5,0 2,5 4,0 3,0 4,0 3,0 3,8 3,0 3,7

Teljesítmény - - 4,0 4,0 1,5 4,0 3,0 4,0

Versenyképesség-index - - 23,6 30,4 8,4 28,8 18,0 30,9

Forrás: saját készítésű táblázat

Nagyobb mintát követel azonban annak megállapítása, hogy melyikre gyakorol a lean nagyobb hatást. Két vállalatnál a működőképesség, két vállalatnál a változásképesség került ki győztesen, egynél nagyjából holtverseny állt elő. Ráadásul a mértékeket az is nagyban befolyásolhatja, hogy milyen szintről indult a vállalat. Azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a lean gyakorlat milyen hatást gyakorol az üzleti teljesítményre. Csak valószínűsíthetjük, hogy minél nagyobb problémákkal, értékesítési gondokkal szembesül a vállalat, annál nagyobb lehet a változások teljesítményre gyakorolt hatása (ami logikus, hiszen annál alacsonyabb szintről indul a fejlődés). Végül fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy mindegyik vállalatnál néhány éve vezették be a lean rendszer egyes elemeit. Érthető, hogy az első években ugrásszerű előrelépés tapasztalható, fontosabb kérdés azonban, hogy mennyire tartható fent ez a fejlődési ütem.

5. ábra. A versenyképesség-index elemeinek alakulása öt vállalat adatai alapján

Forrás: saját készítésű ábra 0

0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

"D" "E" "H" Rába Okin

Működőképesség el Működőképesség utána Változásképesség el Változásképesség utána Teljesítmény előtte Teljesítmény utána

”G”

60

Az iparági átlagteljesítményekkel összehasonlítva vizsgált vállalataink teljesítményét, egyértelműen megállapítható, hogy ezek a vállalatok iparáguk jobb cégei közül kerülnek ki, mintegy 20-30%-kal meghaladva átlagos versenytársaik teljesítményét.

9. A lean termelés dolgozói szemmel

A két részletes magyar esettanulmány (Okin és Rába) készítése során felmérést végeztünk a vállalati dolgozók körében. Ahogyan ezt már a 3., a kutatás módszertanát bemutató fejezetben érintettük, a lean termelés bevezetésének körülményeit vizsgáltuk a vezetőkkel készített interjúkkal és a vállalati dolgozókkal készített kérdőíves megkérdezéssel. A feltett kérdések kitértek a rendszer bevezetésének céljaira, a munkakörnyezet minőségére, az eredményekre.

A szakirodalom a lean rendszer értékelése során jellemzően a vezetők (pl. termelésvezető) véleményére alapoz. Ők a kérdőívek kitöltői, ők az interjúalanyok. Indokoltnak is mondhatjuk, hogy a kutatói kíváncsiság erre a szintre korlátozódik. Ezek a szakemberek a változások mozgatórugói, ők látják át a terület működését és vannak tisztában az okokkal és következményekkel.

Az utóbbi időszakban a lean termelés irodalmában erősödik a kultúra jelentőségét kiemelő szerzők hangja. Jelen kutatás is tesz ebbe az irányba egy kis lépést. Azzal, hogy tudatosítja: a lean termelés nem néhány, és még csak nem is számos termelési technika bevezetését és fenntartását jelenti. A termelési technikák csak a munkaszervezés (döntés, kommunikáció, felelősség, képzés) támogatásával hozzák az elvárt eredményeket. Azért mondjuk, hogy ez egy kis lépés, mert a lean termelésnek ez a kettő együtt még mindig inkább „technikai”

megközelítése, hiszen azt gyakorlatokon keresztül ragadja meg, Kutatásunkban a lean termelést megvalósító vállalatokat vizsgálva azonosítottuk ezeknek a gyakorlatoknak a súlypontjait. De a vállalati kultúra változásáról (ami például az értékeket, a munkavállalók és menedzserek viszonyát, a munkához való hozzáállást illeti) mi sem ejtettünk szót. Ezeknek a

„puha” tényezőknek a feltárása további kutatást igényel.

Amire jelen kutatásban lehetőségünk volt, hogy a dolgozók szemszögéből is megvizsgáljuk a vállalati változásokat. Ez kiegészítheti azt a domináns megközelítést, amely a lean termeléssel elérhető eredményekben és a felsővezető véleményekben tükröződik. A dolgozók nyitottsága a lean termelés iránt, annak elfogadása, vagy az, hogy ők mit éreznek a lean súlyponti kérdéskörének, mind-mind olyan tényező, amely a rendszer bevezetését/fenntarthatóságát lényegesen befolyásolja. A vélemények elemzése arra is rávilágít, hogy mi az, ami a lean termelést jellemző (felsővezetői) szándékból az alsó szinten is megjelenik.

A dolgozói kérdőívek elemzésénél a kutatási kérdések logikáját követtük. Az egyes kérdések elemzésénél részletesebben is tárgyaljuk majd, de már szeretnénk megjegyezni, hogy az eseteknél használt eredeti kutatási kérdést több esetben csak közelíteni tudtuk. Nem kérdeztük meg a külső és belső okokat, ehelyett ezt a lean termelés bevezetésének céljaival vizsgáltuk. Ez a döntés a tartalmi eltérés ellenére, a kutatás egységes struktúrájának megtartása miatt tudatos volt.

Mint ahogy az is, hogy a dolgozói véleményeket egy önálló fejezetben tárgyaljuk. Kutatási modellünk a vállalatok szintjén vizsgálódik. Ezt érdemes volt elválasztani a hasonló tartalmú, de egyének szintjén vizsgálódó kérdésektől.

62