A kvalitatív kutatásoknál alkalmazható adatgyűjtési illetve adatnyerési módszerek többsége az alábbiak közé tartozik:
20 Az interjú
„…a kutató és a válaszadó közötti találkozás, amelyben a kutató a kutatott téma szempontjából fontos (releváns) kérdések sorozatát teszi fel. A válaszadó válaszai képzik azt a nyersanyagot, amelyet egy későbbi időpontban elemeznek.” (Ackroyd & Hughes, 1992). kérdezőbiztosok alkalmazása. A kérdőív kérdéseit szó szerint kell felolvasni, attól semmilyen körülmények közt sem szabad eltérni, hiszen akár egy-egy szó eltérés is megváltoztathatja a szöveg értelmezését, kontextusát. Ugyanez érvényes a kérdezett által adott válaszokra is, azokat, különösen a nyitott kérdésekre adott válaszokat, szó szerint kell leírni. Az előnye, hogy a válaszadási arány igen magas és az esetleges félreértések könnyen tisztázhatóak, a kérdezőbiztos pontosítani tudja a kérdőívet. További előny, hogy a kérdezés alatt, illetve után feljegyzéseket készíthet a kérdezett lakásáról, életkörülményeiről, és ennek során (ha kellően el van látva instrukciókkal) igen jó, objektív megfigyelőnek bizonyulhat. Hátrány, hogy ha sok-sok kérdőíves interjút akarunk készíteni, az sok időt és pénzt igényel.
Strukturált interjú
Hasonló a kérdőíves adatfelvételhez. Készülhet személyesen vagy telefonon keresztül.
A kérdések sorrendje kötött, azokat (néhány kivételtől eltekintve) szó szerint teszik fel, a kutató az interjúvázlatban lévő kérdések jelentős részére kötelezően választ vár. Strukturált interjú során sok esetben alkalmaznak a kutatók olyan, a kérdőívre emlékeztető sablont, amely a kérdéseket tartalmazza, és amelyben a válaszok legfontosabb (sokszor éppen a mérhetővé tehető és mérni kívánt) részei az interjúkészítés pillanatában lejegyzésre kerülnek.
Emellett sokszor magnetofonnal, esetleg videokamerával is rögzítik az egész beszélgetést.
Félig strukturált interjú
A beszélgetés egy részében strukturált interjúra emlékeztető kérdéseket tesz fel a kutató, melyekre jól körülhatárolható (akár mérhetővé tehető) válaszokat kap. Az interjú során nyitottabb kérdések is elhangzanak, az interjú készítője akár teljes vissza is húzódhat, mind több teret engedve a válaszadónak arra, hogy véleményét kifejtse, érzéseinek is hangot adjon.
kutatató több interjúalannyal beszélget egyidejűleg előre meghatározott interjúvázlat alapján.
A fókuszcsoport vizsgálatoknál érdekes a kutató számára a vélemények egymásra hatása is.
Mélyinterjú
A mélyinterjú olyan beszélgetés, mely szándéka szerint a személyiség mélyrétegeibe hatol. Olyan esetekben alkalmas kutatási eszköz, amikor egy adott kérdéskörben az interjúalany személyes motivációit, magatartásának, cselekvéseinek kiváltó okait firtatjuk.
Ebbe a körbe tartozik például egy adott terület szakértőivel való interjúkészítés.
Narratív interjú
Ebben az interjú típusban az interjúalany mesél. Személyes életútja, az általa megélt események megismerése a cél. Kérdésekkel sem irányítjuk a beszélgetést, legfeljebb a figyelmünkről való biztosítás érdekében néha visszakérdezünk.
Az interjú készítője számos esetben maga a kutató, de nagy volumenű kutatások esetében gyakran alkalmaznak kikérdezőket, kérdezőbiztosokat. Ilyenkor fontos, hogy a kikérdezőnek jó kapcsolatteremtő képessége legyen, képes legyen bizonyos nonverbális jelek értelmezésére, valamint ő is tisztában legyen a kutatás problémájával. A kikérdezőket tehát alaposan fel kell készíteni az interjúk lebonyolítására.
21 A megfigyelés
Főként a szociológiában, etnográfiában, pszichológiában alkalmazott közvetlen észlelésen alapuló adatgyűjtési módszer. Célja események, viselkedések, megnyilvánulások észlelése vagy tények objektív megfigyelése, releváns információk kiemelése, kölcsönhatások figyelése természetes vagy mesterséges környezetben. Az elemzés egységei lehetnek egyének, csoportok vagy teljes szervezetek. A megfigyelő kutató lehetséges pozíciója a teljesen beolvadó részvételtől a kívülálló megfigyelőig terjedhet (Gold, 1958). Ezt szemlélteti az 6.1. ábra. 6.1 ábra: A megfigyelő kutató lehetséges pozíciói
Forrás: Gold (1958) in Lehota (2001)
Az egészen résztvevő kutató részévé válik, beépül abba a csoportba, amit megfigyel. A csoport tagjai nem is tudják róla, hogy ő megfigyelő.
A résztvevőként megfigyelő kutató is jelen van, kiveszi részét a megfigyelt csoport tevékenységeiből, de őróla tudják, hogy megfigyelő.
A megfigyelőként résztvevő kutató folyamatosan ott van a megfigyelés helyszínén, de nem vesz részt a megfigyelt csoport tevékenységeiben.
A kizárólagos/egészen megfigyelő kutató nem válik a csoport részévé, jelenléte csak a megfigyelések idejére korlátozódik.
22 Dokumentumelemzés
Írásos dokumentumok szövegének elemzését jelenti.
A belső elemzés a hagyományos elemzés egyik formája. Ez lényegében a dokumentum szubjektív tanulmányozása, kritikája.
A külső elemzés a dokumentum társadalmi kontextusát vizsgálja, tehát keletkezése körülményeit, környezetét, visszhangját stb.
Mind a belső, mind a külső elemzés az irodalomtudományban, filozófiában igen gyakori módszer.
A tartalomelemzés olyan - a társadalomtudományok által használt - kutatási technika, eljárás, amelynek segítségével egy adott szövegben a fellelhető adatok alapján a rejtett mondanivaló, összefüggésrendszer feltárhatóvá válik, s ebből érvényes, megismételhető következtetések vonhatók le. Vizsgálhatjuk bizonyos szavak előfordulási gyakoriságát, bizonyos megnyilvánulások előfordulási gyakoriságát. Képezhetünk kategóriákat a szavak érzelmi töltete alapján vagy egyéb, a kutatásunk szempontjából releváns megnyilvánulások alapján. A tartalomelemzést ma már számítógép segítségével is végezhetjük. Előnye, hogy nagy mennyiségű, terjedelmes szöveg feldolgozását teszi lehetővé és képes hatékonyan kezelni a kapott adatokat.
6.1. feladat:
Olvassuk el figyelmesen a függelékben található szakértői interjúkat és ezek alapján állapítsuk meg, hogy hogyan vélekednek az interjúalanyok a mezőgazdaság szerepéről, helyzetéről!
23 Ellenőrző kérdések
Milyen adatgyűjtési módszerek jellemzők a kvalitatív kutatásban?
Milyen interjú típusokat ismer?
Mit jelent a strukturált, félig strukturált és strukturálatlan interjú?
Milyen pozíciót foglalhat el a megfigyelő a kutatásban?
Milyen dokumentumelemzési módszereket ismer?