Az 5-szimbólum feladatsor rajzelemzési szempontrendszere
9. A KUTATÁS BEMUTATÁSA
Mintavétel és elemszám
Vizsgálatomat 60 fő cigány/roma és 60 fő nem cigány, tehát összesen 120 fő 8.
évfolyamos tanulóval végeztem. A vizsgált csoport (cigány/roma tanulók) és a kontroll-csoport (nem cigány tanulók) iskolai évfolyam és nemek alapján illesztett. A vizsgálat-ban résztvevő tanulókat nem életkor, hanem iskolai évfolyam alapján választottam ki, mivel kérdésfeltevéseim is kifejezetten az iskolai kontextusra vonatkoznak. Egy iskolai osztályban jelenlévő tanköteles tanulók életkora nem változtat sem az iskolai és tanórai kereteken, sem pedig a pedagógus feladatain.
A cigány/roma származást részben külső megítélés, részben önvállalás alapján ál-lapítottam meg. A külső megítélés alapján történő választásnak az iskolák kiválasztásá-nál, illetve az iskolán belül a vizsgált osztályok kiválasztása során volt szerepe, a felté-telezhetően cigány/roma tanulókat ugyanis első körben csak a külső megítélés alapján tudtam megtalálni. Az iskolákon belül a vizsgált osztályok kiválasztásánál az intézmé-nyek vezetői és a szaktanárok voltak a segítségemre. Minden esetben integrált oktatási intézményben és vegyes (cigány/roma és nem cigány tanulókból álló) osztályokban vé-geztem a felmérést. A vizsgált személyek származás szerinti csoportokba sorolását az elemzések során minden esetben önvállalás alapján végeztem. Az önvállalás a rajzokról való személyes interjúzás közben történt spontán megnyilvánulás nyomán, vagy nyílt rákérdezésre adott válasszal.
A vizsgálat helyszíneinek a kiválasztásához az országos felmérések adatait is fel-használtam. „A cigány népesség mai elhelyezkedéséről megállapítható, hogy mintegy 20%-uk a Dél-Dunántúl megyéiben (Zala, Somogy, Baranya, kevésbé Tolna megye
176
területén), 51%-uk az északkeleti országrészben (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ill. Hajdú-Bihar megyék) közel 10%-uk a ban koncentrálódik.” (Cserti Csapó, 2008, 77.o) Az általam vizsgált iskolák a főváros-ban (VIII., IX. és XXI. kerületben) a főváros környéki kisebb városokfőváros-ban (Vác és Nagymaros) valamint Pécsen (2 iskola) találhatók. A cigány/roma lakosság által erőtel-jesen reprezentált észak-magyarországi régió kimaradt a vizsgált térségek közül. Ennek legfontosabb oka az egyre erősödő bizalmatlanság, valamint a rasszizmus és szegregált oktatás vádjától való félelem, melyet az intézmények vezetői kifejeztek a kapcsolatfel-vétel során. A rajzfelkapcsolatfel-vétel megkezdése óta eltelt évek során egyre nehezebb volt olyan iskolát találni, amely nyíltan ki merte mondani, hogy a tanulói között vannak ci-gány/roma származású gyerekek is. A helyszínek kiválasztása során az is világossá vált, hogy a cigányság által sűrűn lakott területeken a falvakban és az aprófalvakban található iskolákban általában nincsen felső tagozat, hanem a tanulók a környező városok iskolái-ban járnak be. (Pl. Pécsen) Mivel vizsgálatomat 8. osztályos tanulókkal végeztem, ezért minden kiválasztott iskola városi intézmény. A vizsgált tanulók elemszáma azt mutatja, hogy a mintában legnagyobb arányban budapesti és pécsi tanulók szerepelnek.
A mintavétel nem reprezentatív, kutatási eredményeim tehát sem a cigány/roma tanulók rajzi jegyeire sem a rajzok által kifejezett tartalmakra vonatkozóan nem általá-nos érvényűek. Esetünkben csak olyan eredmény várható, mely a városban tanuló ci-gány gyerekek egy adott csoportjára vonatkozik. A vizsgálatom által képviselt megkö-zelítés azonban hozzájárulhat általános értelemben is a cigány/roma tanulók új nézőpon-tú és elfogulatlanabb megközelítéséhez.
177
Vizsgálatom elemszámát és összetételét a 57. ábra táblázata mutatja. Az 58. ábra táblázata a teljes elemszámhoz (120 fő) viszonyított százalékos arányokat mutatja.
57. ábra, a vizsgálat elemszáma
58. ábra, az elemszám százalékban
adatok roma/cigány nem roma/cigány
fiú lány fiú lány
Budapest (3 iskola, VIII.,
IX. és XXI.
kerület)
14 10 2 3
Vác
(1 iskola) 3 0 9 9
Nagymaros
(1 iskola) 4 2 5 5
Pécs
(2 iskola) 10 17 16 11
Összesen 31 29 32 28
adatok %-ban roma/cigány nem roma/cigány
fiú lány fiú lány
Budapest (3 iskola, VIII.,
IX. és XXI.
kerület)
11,7 8,3 1,7 2,5
Vác
(1 iskola) 2,5 0,0 7,5 7,5
Nagymaros
(1 iskola) 3,3 1,7 4,2 4,2
Pécs
(2 iskola) 8,3 14,2 13,3 9,2
Összesen 25,8 24,2 26,7 23,3
178 Vizsgálati eszközök
Vizsgálatom legfontosabb eszköze a saját fejlesztésű 5-szimbólum projektív rajzi feladatsor. A feladat instrukciója mindenütt azonos volt, mely az 5-szimbólum feladat-sor kerettörténetének lépései szerint történt. A rajzok kódolása az előzőekben ismertetett szempontrendszer szerint történt. Az elemzési szempontokat kiegészítette a rajzolás teljes folyamatának ismerete, a tesztviselkedés megfigyelése és a rajzokról való beszél-getés figyelembevétele. A rajzok kódolását egy személyben végeztem el, mert a rajzfel-vételen és a beszélgetéseken is csak én voltam jelen személyesen.
A rajzoló önértelmezésének feltárását szolgálta a részben strukturált interjú, mely személyes kikérdezés útján történt. A beszélgetés a rajzokról illetve az azokon ábrázolt szimbólumokról szólt. Az interjúzás során a vizsgált tanulóknak előre összeállított és állandó kérdéseket tettem fel a rajzokról, de a válaszok függvényében szükség volt bi-zonyos fokú improvizációra is. Nem minden rajznál volt szükség minden egyes kérdés megbeszélésére sem. Az egyes szimbólumokhoz tartozó kérdések a mellékletben olvas-hatók. Az egyéni kikérdezést esetenként a rajzolás során vagy az azt követően spontán kialakult csoportos megbeszélés is kiegészítette.
A rajzok formai és tartalmi elemzésének eredményeit összevetettem a tanulók szociális helyzetével. A szociális háttér megállapítására a jelenleg hatályos adatvédelmi törvények figyelembe vételével egy erősen egyszerűsített adatlapot állítottam össze, melyet a tanulók saját maguk töltöttek ki. Ennek adatai alapján a vizsgált tanuló család-jának szociális hátterére következtetek. A szociális háttér összevont adat a testvérek száma, a szülők iskolai végzettsége és a szülők munkanélkülisége alapján. Alacsonyabb szociális hátteret feltételeztem a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége, a szülők mun-kanélkülisége és a magasabb testvérszám alapján. A legnagyobb súlyú szempont a
szü-179
lők iskolai végzettsége, melyet külön kértem az apára és az anyára vonatkozóan. Az egyes adatok alapján a maximális kapható pontszám 13 pont, a minimális pontszám pedig 0 pont lehet. Minél magasabb a számok összeadott értéke, feltételezésem szerint annál kedvezőbb a szociális háttér. 0 és 6 pont közötti értékek esetén alacsonyabb szocioökönómiai státuszt, míg 7 és 13 pont közötti értékek esetén magasabb szocioökonómiai státuszt feltételezek.
A szociális háttérhez tartozó pontértékeket az 59. ábra táblázata mutatja.
59. ábra, szociális háttér pontozása
A rajzok formai és tartalmi elemzésének eredményeit összevetem a Képességek és Nehézségek Kérdőív eredményeivel. Ezt a kérdőívet Robert Goodman dolgozta ki 1994-ben 4-16 éves korú gyermekek viselkedési jellemzőinek és pszichopatológiai tü-neteinek mérésére. A kérdőív öt alskálát tartalmaz, melyek mindegyike külön-külön is értelmezhető. Az első négy alskála összege adja meg az Összesített nehézségek pont-számot. A négy alskála a következő: Érzelmi Tünetek, Viselkedési Problémák, Hiperak-tivitás, Kortárskapcsolati Problémák. Az ötödik alskála a proszociális viselkedést, va-gyis a szociális kompetencia erősségét is méri. A kérdőív megbízhatósági és
érvényes-Testvérek száma (maxi-málisan kapható
pont-szám 3, minimális 0)
Szülők legmagasabb iskolai végzettsége (ma-ximálisan kapható
pont-szám 8, minimális 0)
Szülők munkanélkülisé-ge (maximálisan
kapha-tó pontszám 2, minimális 0) 0 három vagy több
testvé-re van nincs befejezett iskolája mindkét szülő munka-nélküli
1 két testvére van általános iskola egyik szülő munkanél-küli
2 egy testvére van szakmunkásképző nincs munkanélküli szü-lő a családban
3 nincs testvére érettségi
4 felsőoktatás (egyetem
vagy főiskola)
180
ségi szintjének elemzése a mérőeszköz érvényességét támasztották alá. (Gerevich, Bácskai, 2012, 159-169.o) Ennek alapján a már validált Képességek és Nehézségek Kérdőív eredményeit az 5-szimbólum feladatsor elemzési eredményeinek megerősítésé-re vagy elvetésémegerősítésé-re használom. A Képességek és Nehézségek Kérdőív a mellékletben található, míg az egyes pontszámokhoz tartozó tartományokat az 60. ábra táblázata mu-tatja.
60. ábra, Képességek és Nehézségek kérdőív pontozása
A vizsgálat menete
A rajzfelvételt minden esetben iskolai tanórán, tanítási időben végeztem el. Az 5-szimbólum feladatsor megrajzolása, valamint a Képességek és Nehézségek kérdőív és a szociális háttér adatlap kitöltése két iskolai tanóra alatt, 2x45 percben történt. A vizsgá-latban való részvétel önkéntes volt. Mivel kiskorú tanulókat vizsgáltam, ezért a rajzfel-vételt megelőzően eljuttattam az iskolákba a szülői nyilatkozatot, melyet abban az eset-ben kellett visszahozni, ha a szülő vagy gondviselő nem egyezik bele gyermekük rajzai-nak vizsgálatba. A szülői elutasító nyilatkozat a függelékben található. A teljes vizsgálat alatt 4 pécsi tanuló szülei utasították el a vizsgálatban való részvételt. Ezek a tanulók vagy nem is rajzoltak, vagy ha mégis bekapcsolódtak a rajzolás menetébe, akkor a
181
munkáikat kihagytam a vizsgált mintából. A rajzoláshoz szükséges eszközöket minden esetben biztosítottam, így elkerülhetővé vált a felszerelés hiányából vagy a felszerelés különböző minőségéből fakadó eltérés. Minden vizsgált csoportban kiosztásra került személyenként egy doboz 12 db-os Herlitz színesceruza készlet, 1 db grafitceruza, 1 db radír és 5 db rajzlap. Az 5-szimbólum rajzok a/5-ös méretben készültek el, szabadon választott módon színesceruzával vagy grafitceruzával.
A vizsgált rajzok képe Word formátumban a digitális mellékletben látható, mely tanulók szerinti csoportosításban és az önértelmezés leírásával együtt mutatja az 5 szimbólum rajzát. A dokumentumok jelölésének értelmezése: a vizsgált tanuló sorszáma (1-120); származásának jelölése (C = cigány/roma; NC = nem cigány); neme (F = fiú, L
= lány); valamint a vizsgált iskola városa (bp = Budapest, vac = Vác, nm = Nagymaros, pecs = Pécs). Tehát például a „6CFnm” jelölés jelentése: 6. sorszámú cigány/roma fiú, Nagymaros.
A rajzfelvételt a rajzokról szóló személyes beszélgetés követte, melyet minden rajzoló tanulóval közvetlenül a rajzfelvétel időpontja után négyszemközt végeztem el.
Az egyes szimbólumokhoz tartozó kérdések a mellékletben olvashatók.
A statisztikai elemzéseket STATISZTIKA program felhasználásával végeztem el.
A statisztikai elemzések elvégzéséhez külső szakmai segítséget vettem igénybe.
182