A kultúrák megkülönböztetésének dimenziói

16.1.A kultúra szintjei:

- egyszerre több csoportnak és szubkultúrának vagyunk a tagjai. nemzeti kultúra szintje

- regionális kultúra szintje (jelent s eltérések vannak p.: olaszok és angolok között, mind kultúrában, mind mentalitásban.) Van ahol fontosabb az ember identitásában a regionalitás, pl.: „el bb bajor, és csak utána német” önmeghatározás)

- etnikai és vallási hovatartozás szintje (lehet mindkét szempontból más és más) - nyelvi hovatartozás szintje

- nemek szerinti elkülönülési kultúra (más nyelvi beszédkód) - szervezeti kultúra szintje (pl: munkahelyi)

Olyan jelenségek leírásából, ahol bizonyos személyközi változók (pl: kitárulkozás mértéke, nyelvhasználat, gesztikuláció, térköz, vagy- proxemika- T.E.Hall elemzésével másutt még találkozunk- konfliktushelyzetek kezelése) különböz ek, az éppen azzal magyarázható, hogy az interakcióba lép felek különböz kultúrák tagjait képviselik.

16.2. A kultúrák megkülönböztetésének dimenziói

Hofstede négy kulturális dimenziót állított fel, ami négy ellentétpárt jelent:

• individualizmus – kollektivizmus

• kis – nagy hatalmi távolság

• maszkulinitás – feminilitás

• gyengén – er sen bizonytalanságot kerül

individualizmus:

• énközpontú - az ilyen kultúrákban az információk zöme a verbális üzenetben van.

• az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogy kell egy életen át tanulni. A megszerzett diplomák, a társadalmi fokok az önbecsülést fokozzák.

• munkaadó-alkalmazott kapcsolat alapja a kölcsönös el nyökön alapuló szerz dés

• a feladat mindig fontosabb, mint az emberi kapcsolatok

kollektivizmus:

• a társadalom középpontjában a „mi” fogalma áll

• cél a konfliktusok elkerülése

• az információ nagy része a szituációkban, egyéneken belül van

• az oktatás célja, hogy praktikus készségeket sajátítsunk el

• a diploma a magasabb presztízs közösségbe való bejutást jelenti

• munkaadó-beosztott között családias a kapcsolat

• az emberi kapcsolatok fontosabban, mint maga a feladat

A hatalmi távolság annak a mértéke, ahogy az adott közösség kisebb hatalommal rendelkez tagjai mennyiben fogadják el a hatalom egyenl tlen elosztásának a tényét. (pl.: USA – hatalom távolság kicsi, Japán: közepes)

Kis hatalmi távolsággal jellemezhet társadalmak: emberek közötti egyenl tlenségek minimálisra csökkentése, pl.: szül k egyenrangú félként kezelik gyerekeiket, vagy az oktatási rendszerben a diák és a tanár közel egyenrangú felek.

Munkahelyi hierarchia szempontjából kis hatalmi társadalmakban praktikus szempontokat vesznek figyelembe, illetve szerep és funkció megosztás a cél.

Kis hatalmi távolságú társadalmak jellemz je: - beosztottak elvárják, hogy a véleményüket kikérjék és meghallgassák. Az ideális f nök talpraesett és demokrata.

A különböz privilégiumok és státuszszimbólumok nem helyesek.

Nagy hatalmi távolságú társadalmak jellemz je: - az egyenl tlenség az emberek között természetes. A szül k a gyerekeket feltétlen engedelmességre tanítják, és a gyerekek is feltétlenül tisztelik szüleiket. (például: magázás, „édesanya”

megszólítás) Diákok tisztelik a tanár, nem „bratyiznak” vele. A beosztottak a f nök utasításait várják és úgy cselekszenek. Az ideális f nök „jóindulatú autokrata” típus.

A privilégiumok és státuszszimbólumok közkedveltek.

Kis hatalmi távolság:

- a szül k és gyermekek egyenrangú felek

- az oktatásban a tanár személytelen igazságok közvetlen közvetít je

- munkaadó-beosztotti viszony: alárendelt helyzetben van, elvárja, hogy kikérjék a véleményét

- a társadalmi státuszszimbólumok nemtetszést váltanak ki Nagy hatalmi távolság:

- szül -gyermek között alá-fölérendeltség van - a tanárok guruk, személyes bölcsességek közvetít i - a f nök autokrata, de jóindulatú

- státuszszimbólumok elfogadottak, törekszenek is a megszerzésükre Két fogalmat illik itt megemlíteni:

Az egyik a nem (szex), ami a minden férfi és n között fönnálló biológiai különbséget jelenti.

A másik a társadalmi nem a (gender), a n knek és a férfiaknak társadalmilag kiosztott, a neveltetés során elsajátított szerepekb l fakadó, az id ben változó, kultúra, osztály-, vallási vagy etnikai hovatartozás, tanultság, földrajzi, gazdasági és környezeti összességek által determinált különböz ség.

Tehát a biológiai nem mellett a magatartási minták is alakítják a viselkedési normákat s hozzájárulnak az identitás alakításához.

/Mindez árnyalja a szocializáció fogalomkörét és sok vita tárgya is egyben.)

Maszkulin:

- az érték a domináns érték, az el menetel, az anyagi siker

- a családban megosztottak a szerepek. Az apa az anyagi dolgokért, az anya az érzelmi dolgokért a felel s

- nemi szerepek osztottak. A lány sírhat, de nem verekedhet, a fiú nem sírhat, de verekedhet

- a társadalom rokonszenve az er sek felé irányul

- az oktatásban a legjobb diák a norma, a sikertelenség tragédia - az emberek azért élnek, hogy dolgozzanak

- a vezet kt l elvárják, hogy könnyen és gyorsan döntsenek - munkahelyen, szervezetekben a verseny az uralkodó szempont - a konfliktusokat harc árán döntik el

Feminin:

- dönt en az északi kultúráknál jellemz (a gyengébb jegyek érvényesebbek)

- domináns érték a szolidaritás

- a családban az apa és az anya szerepet cserélhet - a lány és fiú is sírhat és verekedhet

- a társadalom rokonszenve a gyengék, elesettek felé irányul - az oktatásban az átlagos diák a norma

- az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek. Fontos a hobby, a szabadid

- a munkahelyen az egyenl ség, szolidaritás a fontos - a konfliktusokat kompromisszumos módon oldják meg Er sen bizonytalanság kerül :

- nagyon el akarja kerülni a bizonytalanságot. Félnek a nem egyértelm helyzetekt l az ilyen kultúrák, társadalmak

- a gyermekeknek szigorú szabályok mondják meg, hogy mi a jó - az oktatásban mindig van egy helyes válasz, és csak az a válasz jó - állandóan szükség van szabályokra, az alternatív viselkedés nem

elfogadott

- közösségi motivációs tényez k: biztonság, tisztelet, valahová való tartozás

Gyenge bizonytalanság kerül kultúrák:

- nem baj, ha nem ismerjük a kimenetelt

- gyermekek rugalmasabb szabályrendszerben élnek - ami eltér a megszokottól az különleges, érdekes - a tanár mondhatja azt, hogy nem tudom

- nem kell, csak annyi szabály, ami feltétlenül szükséges - motivációs tényez k: tolerancia, teljesítmény