Korábban két szomszédos ország egy komplex multimodális közlekedési há-lózat mutató (Transz) került értékesítésre Gulyás és Kovács13 által. Ez a kutatás egy uniós tagállam Magyarország és egy nem-tagállam Szerbia régióinak köz-lekedésinfrastruktúrája került összehasonlításra. A Transz-mutatója képes különböző közlekedési hálózatirendszerek fejlesztési szintjét és a közlekedés
12 Forrás: a szerző saját szerkesztése QGis térképszerkesztő segítségével (letöltés ideje:
2015.01.20.)
13 Gulyás és Kovács: „Assessment of transport connections based on accessibility”
szempontjából a területi különbségeket elemezni, ami a mutató legfontosabb jellemzője a mutatónak. Az elemzéshez a következő változókat kellett be-gyűjteni (1. táblázat).
1. táblázat: A komplek közlekedési mutató14 Rövidítés Mutató neve
T Régió területi nagysága (100 km2) N Régióban élők száma (1000 fő)
V Teljes vasúthossz (km)
VV Villamosított pályák aránya (%) U Közutak teljes hossza (km)
AU Autópálya hálózat részaránya a közúthálózatból (%) F Hajózható vízi utak hossza (km)
R Repülőterek összes utasforgalma (fő)
TRANSZ 13-18 Transz-mutató változása 2013-hoz képest 2018-ban
A Transz-mutató elsősorban az infrastruktúra jellemzőinek és változásainak feltüntetésére alkalmas, és nem veszi figyelembe a fejlesztésnek köszönhető társadalmi javulást (változást). A kutatás adatai a 2012-2013-as éves nemzeti statisztikai évkönyvekre épül, a lakosság, a terület nagysága, a légi forgalom, a közúti és a vasúti infrastruktúra vonatkozásában, de saját számításokra tá-maszkodtam a villamosított vasútvonalak (VV) és a hajózható vízi utak hossza (F) tekintetében. Ezek a számítások az Open Street15 folyamatosan frissített térképén és a Qgis 2.4.0 térképszerkesztőn16 alapulnak. Egy adott régió vízi útjának kiszámításakor a határokon átívelő folyókat (a Duna és a Tisza) mind-két szomszédos régióbelinek vettem számításba, míg az időszakosan hajózható útvonalaktól eltekintettem.
A Budapest-Belgrád nagysebességű vasút infrastrukturális fejlesztése csak né-hány régió infrastruktúráját javítja, mivel csak néné-hány régiót: Magyarországon Budapestet (16 km), Pestet (34 km) és Bács-Kiskun megyét (112 km), és Szerbiában Észak-Bácskát (62 km), Dél-Bácskát (64 km), Szerémséget (35 km)
14 Forrás: a Szerző saját szerkesztése
15 Open Street térképek elérhetők: http://download.geofabrik.de/europe.html ( Utolsó letöltés ideje: 2015.01.20.)
16 Térképszerkesztő program letölthető: https://www.qgis.org/hu/site/ (Utolsó letöltés ideje:
2015.01.20.)
és Belgrádot (21 km) érinti. Ez a fejlesztés társadalmi és gazdasági hatása nem-csak e két ország régióira terjed ki, hanem a többi szomszédos régióira és a nagyobb városok elérhetőségére is.
Nagysebességű vasút elemzésében egyes infrastruktúrák adatai között je-lentős eltérések vannak (ld. 2. táblázat).
2. táblázat: A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése által érintett régiók közlekedési infrastruktúrája17
Régió T N V VV% U AU% F R
Budapest 52.51 1735.71 180 98.9 90 48.9 39 85040
Pest 63.91 1218.81 574 71.9 2692 8.2 89 0
Bács-Kiskun 84.44 519.93 463 65.2 2252 3.4 154 0
Dél-Bácska 40.15 6153.71 158.9 79.4 1268 0.4 240 0
Észak-Bácska 17.84 1869.06 128.3 95.7 623 1.8 0 0
Szerémség 34.85 3122.78 124.9 95.2 1091 0.9 186 0
Belgrád 32.26 1659.44 297 93.6 5804 1.9 148 35400
A nagymértékű különbségeket csökkentésére Engel-féle kombinált mutatóval külön-külön területük és népességük alapján súlyozva lettek. A vasút esetében ez következő formában:
ܷܭ ൌ ܸ ሺܶݔܰሻǡହ ahol:
VK – kombinált vasúthálózati mutató, V – vasút hossza (km)
T – terület (100 km2), N – népességszám (1.000 fő).
17 Forrás: a Szerző saját szerkesztése a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as adatai alapján
A kapott mutatók értékelhetőség és összevonhatóság miatt a segítségével nor-malizálásra18 kerültek. A normalizálást folyamatát a következő képlettel lehet leírni:
ܫܰܦሺܷሻ ൌ ܸܭ െ ܯܫܰሺܸܭሻ ܯܣܺሺܸܭሻ െ ܯܫܰሺܸܭሻ ahol:
IND (V) – normalizált kombinált vasút index, VK – kombinált vasúthálózati mutató,
MAX (VK) – a kombinált vasúthálózati mutató legnagyobb értéke (max) a vizsgált területek között,
MIN (VK) – a kombinált vasúthálózati mutató legkisebb értéke (min) a vizsgált területek között.
3. táblázat: Bennett-módszeren alapuló normalizált komplex szállítási adatok 2018-ra vonatkozóan19
Budapest 0.3729 0.5657 0.3860 1.0000 0.9912 1.0000 1.7025
Pest 0.4164 0.1389 0.2748 0.0569 0.6667 0.0000 0.7453
Bács-Kiskun 0.4609 0.1680 0.3481 0.0316 0.8662 0.0000 3.5391
Dél-Bácska 0.1277 0.2773 0.2282 0.0048 1.0000 0.0000 9.3855
Észak-Bácska 0.4626 0.8986 0.3111 0.0611 0.0000 0.0000 34.8787
Szerémség 0.1743 0.6403 0.2986 0.0183 0.5238 0.0000 9.8772
Belgrád 0.2044 0.2216 0.7718 0.0163 0.9088 0.1722 0.7700
míg Magyarországon csak Győr-Moson-Sopron megye az, amely fejlett komplex közlekedési hálózat mutatókkal (Transz: 0,338-0,447) rendelkeznek. Ez utóbbi
18 Normalizálás vagy más szóval standardizálás a komplex mutatóknál alkalmazzák pl. HDI (Human Develoment Index) a változók minimumtól való távolságát ahol a maximum a felső határ.
19 Forrás: a Szerző saját szerkesztése
a nyugati határ közelségének, valamint az új Bécs-Brno-Győr (Kelet-Közép-Európa) fejlesztési tengelynek köszönheti. Budapestet körülveszi Pest, Fejér és Bács-Kiskun megyék, amelynek a komplex közlekedéshálózati mutatójuk alapján közepesen fejlettségűek (Transz: 0,257-0,337). Ezek a megyék gazdasá-gi agglomerációs gyűrűt alkotnak, amely pozitívan befolyásolják a közlekedési infrastruktúrafejlesztéseket ezekben a régiókban. Szerbiában a hasonló fejlett-ségű régiókkal Kolubara, Zlatibor és Pećina körzetekben találkozunk, valamint a Budapest-Belgrád vasútfejlesztések hatására 2013-hoz képest Vajdaságot érintő régiókban Dél-Bácskában, Észak-Bácskában és Szerémségben javult transz-mutató értéke. Ezeken a területeken még érdemes a multimodális szál-lítás kialakítást kialakítani, de gyengén fejlett (Transz: 0,177-0,256), valamint a fejletlen (Transz: 0,096-0,176) régiókban nincsennek meg a feltételek szállítási feltételeket arra, hogy a nagy nemzetközi szállítmányozók, hogy raktárbázisai-kat kialakítsák (2. ábra).A Budapest-Belgrád nagysebességű vasút fejlesztése után a két országban a transz-mutató jelentős különbséget mutat a közlekedési infrastruktúra minőségében. Budapest komplex közlekedésmutatója a vizsgálat után is megmaradt a rendkívül fejlett (a transz-mutató 0,418-0,498) kategóri-ájú besorolásban, míg Szerbiában, annak ellenére, hogy a vasútfejlesztés érinti Belgrádot, de nem ő került a legfejlettebb régióba került besorolásba, hanem Podunavlje régió (0,465). Szerbiában csak Belgrád (Transz: 0,383).
2. ábra: A transz-mutató a Budapest-Belgrád nagysebességű vasút fejlesztése után20 Várhatóan a Budapest-Belgrád nagysebességű vasútfejlesztése által nagy-mértékben javulni fog mindkét országban az érintett régiók közlekedésinfra-struktúrája és elérhetősége. Mivel Szerbiát jelenleg alacsonyabb közlekedési infrastruktúra szint jellemzi, mint Magyarországot, így a fejlesztések az érin-tett szerbiai régiókban (Dél-Bácskában, Észak-Bácskában, Szerémségben és Belgrádban) sokkal látványosabb javulást fognak eredményezni, mint a ma-gyar megyékben. A 20. század elején a Vajdaságot még kiemelt vasúti cso-mópontként tartották számon, de a Trianoni-béke utáni határmódosítások következtében a korábbi magyar vasútvonalakat elvágták, és egy idő után a gazdaságtalan fenntartásuk miatt működésük megszűnt. Ezért a két fővárost
20 Forrás: saját szerkesztés a transz-mutató értékei alapján
összekötő nagysebességű vasút építése fontos előrelépést hozhat Észak-Bácska és Bács-Kiskun megye két régiója közötti együttműködésben. A transz-mutató értékei is ezt támasztják alá, mert Észak-Bácskában (35,8%) és Bács-Kiskun (3,5%) megye régióiban a legmagasabb a várható közlekedés infrastruktúra-javulás (3. táblázat, 3. ábra).
3. ábra: A TRANS-mutató változása 2013-hoz képest a Budapest-Belgrád nagysebessé-gű vasút fejlesztése után (a változás %-ban kifejezve) 21
A fejlesztést követően Belgrád után Újvidék és Szabadka is bekerülne egy nemzetközi vasúti áru- és személyforgalom tengelyébe, ez pedig hatással lenne az egész tartomány gazdasági és logisztikai bázisainak fejlődésére. Ezen felül
21 Forrás: a Szerző saját szerkesztése a transz-mutató alapján
megnövelné az ingázási távolságot és a hajlamot a munkahely és az otthon közötti elmozdulásra. Elsősorban Szerbia számára a vasúthálózat európai szintre emelése pozitív hatással lenne a turizmus valamennyi ágazatára. Ami Magyarországot illeti, nem csupán gyorsabbá és közvetlenebbé tenné a kap-csolatot Szerbiával, támogatva a „keleti nyitás“ kormányprogramot, de akár a kínai áruk fő útvonalává is válhatna a Pireusz-kikötőből Nyugat-Európa országaiba.