A községi vagyon felöl való minden rendelkezés a tanács hatáskörébe tartozik, részben önállóan, részben a felettes állami hatóság jóváhagyásának fentartása mellett.
Ezen rendelkezési jogkör a következő.
A községi vagyon bérbeadását és a bérbeadás feltételeit a községi tanács határozza meg. Határozata a megyefönöknek a főnökségi tanácsból adandó jóváhagyását csak akkor igényli, ha a bérbeadás időtartama 18 évnél hosszabb. A bérbeadás rendes módja a nyilvános árverés, melyet a község nevében a polgármester két községi tanácsos és a községi pénzszedö >
segédlete mellett vezet. 'Kivételesen a szabad kézből való bérbeadás is helyt foglalhat. A jóváhagyott feltételek alapján történt bérbeadás a megyefönök külön jóváhagyását- már nem igényli. A bérleti szerződésekből felmerülő vitás kérdé
sek a rendes bíróságok elé tartoznak. Kivételkép a helyi fogyasztási adó bérbeadása, ásványvíz források iránt kötött, továbbá piaczi és vásári bérleti szerződések clausuláinak magyarázata a főnökségi tanácsot illeti, azonban a bérbeadott jogok érvényesítése során a jogosult és az egyesek között
felmerülő kérdések már magánjogi útra tartoznak.
Ingó vagyon darabokat a község rendszerint árverésen vásá
rol. Egyes ingóságoknak szabad egyezkedés utján vételére a polgármestert a tanács felhatalmazhatja, ha az illető tárgy 3000 frankon aluli értékű, egy tulajdonos tulajdonában van és különös feltételek megállapítása szükségeltetik.
Ingatlan vagyon vételét a tanács határozza el. Az ingat
lan megbecslésére két szakértő küldetik ki, egyiket a megye
fönök, másikat az eladó fél jelöli ki. Szükség esetén külön helyszíni tárgyalás is tartatik. A megyefönök jóváhagyása csak akkor igény éltetik, ha a vételre szükséges költség a folyó évre szóló költségvetésbe felvett hasonló természetű költsé
gekkel együtt meghaladja a község rendes és rendkívüli forrásait, melyekből a község a kiadást külön felhatalmazás nélkül fedezhetné. A szerződést a község nevében a polgár- mester írja alá.
Ingatlanok adása vagy elcserélése iránt ugyancsak a köz
ségi tanács határoz. Határozata a megyefönöknek a főnökségi tanácsból adott jóváhagyására szorul.
Építkezések, épület fentailási és javítási munkálatok elhatá
rozása tárgyában kelt községi tanácsi határozatok jóváha
gyást csak akkor igényelnek, ha a valósításukhoz szükséges fedezet csak rendkívüli felhatalmazás alapján szerezhető be.
Ezen munkálatok biztosítása rendszerint nyilvános árverésen történik, kivételkép a házi kezelés, avagy a szabad egyezke
dés alapján való kiadás is érvényesülhet. Ez utóbbi esetben mindig szükséges a jóváhagyás, és pedig oly községekben, melyek jövedelme a három millió frankot meghaladja, a köz
társaság elnöke részéröl.
Vagyontárgyak fölötti egyességek tárgyában hozott határoza
tok, a megyefönök jóváhagyását igénylik.
Ha a község tulajdonát képező vagyontárgynak valamely specziális közczélra szolgáló rendeltetés adatik, ehhez felsőbb jóváhagyás szükséges; a rendeltetésben való változtatás ugyan
ezen szabály alá esik. Az isteni tiszteletre szolgáló és a kaszárnya helyiségekül használt ingatlanok rendeltetésének megváltoztatása az illetékes miniszter előterjesztésé és felelős
sége mellett a köztársaság elnökének van fentartva.
Maga a községi tulajdon a községi lakosok közt általában fel nem osztható. Nincs azonban tiltva, hogy a község egyes vagyon tárgyainak haszonélvezetében részesítse a lakosokat, igy pl. tűzi- és épületfát adjon nekik, ingyen legeltetésben része
sítse őket stb. E tárgyban is a tanács határoz.
Ha több községnek közös vagyona van, annak felosztására a közös tulajdonos községek egyike sem kényszeríthető. Ha azonban a felosztás egyességi utón eszközölhető, az a községi tanácsok előzetes határozathozatalai és megfelelő tárgyalás tar
tása után adminintsztrativ utón vitetik keresztül, a megosztás-az egyes községekben levő tűzhelyek száma arányában történik.
A tűzhely konkrét fogalmát az érdekelt községekre nézve a bíróság határozza meg.
A mi két vagy több község közös birtokának kezelését vagy osztatlan jogának hasznosítását illeti, a közös tulajdon- I ban érdekelt községek valamelyikének kérelmére a köztársa- j ság elnöke a közös vagyon kezelésére egy külön bizottmány j (commision syndicale) szervezését rendeli]éti el. Ezen bizott-
; mányba mindegyik községi tanács saját tagjai közül a megye
főnök által meghatározott számú tagot választ, kik maguk közül választják elnökeiket. A bizottmány maga a közös vagyonnak csupán kezelésére van hivatva; a vagyon átlaga fölött való minden rendelkezés a községi tanácsok joga. A vagyonkezelés költségeit a bizottmány állapítja meg, azoknak az egyes községek között való megosztása a községi tanácsok közös egyetértő megállapodásának, ilyennek hiányában a megyefönöknek van fentartva.
A mellett, hogy a községtanács a községi vagyon felett minden irányban rendelkezik, van bizonyos törvényesen, meg
határozott befolyása az egyes községi lakosoknak vagyon kezelé
sére is annyiban, a mennyiben az a közös gazdálkodással Összefügg.
így a községekben sok helyen dívott szabad legeltetési jogot (droit de vaine páture) az 1889. évi julius hó 9-iki törvény elvben eltörölte ugyan, mégengedte azonban, hogy a törvény kihirdetésését követő évben a szabad legeltetési jog
nak régi szokás alapján való fentartása egyes községek lakói részére továbbra is biztositassék. E tárgyban a községi tanács határoz, határozatát a megyei tanács (conseil général) felül
vizsgálja s ha helyben Jjngyja, akkor az végérvényes; eltérés esetében az államtanácsból kiadott államfői rendelet dönt.
A hol a közös legeltetés ekkép fentartatik, ott a községi tanács az egyes legeltetésre jogosultak arányrészét a megye- főnök jóváhagyása mellett megállapítja. Azokon kívül, kiknek a közös legeltétésnek alávetett területen birtokuk van avagy ott bérelnek, tehát legeltetésre jogosultak, minden nem birto
kos és nem bérlő családfő is jogosult hat juhot és egy tehe
net borjastól legeltetni. A közös legeltetés gyakorlásának mód
ját a községtanács a megyefönök jóváhagyása mellett rész
letesen szabályozza.
A szüret idejének meghatározása és egyáltalán a szüret szabályozása is a községi tanácsot illeti, a megyefőnök jóvá
hagyása mellett. Ez a rendezés azonban nem terjed ki a külön körülhatárolt szőlőkre.
Az élelmiszer- piaczok és vásárok tekintetében a községi tanács szabadon határoz, egyéb piaczok és vásárok tekinteté
ben határozata a megyei tanács jóváhagyását igényli.