A közép-ázsiába irányuló nemzetközi befektetések térszerkezete

Ami a nemzetközi befektetések származási országát illeti az EU 27 tagállamait, az Oroszországi Föderációt és a Kínai Népköztársaságot találjuk a legjelentôsebb közép-ázsiai befektetôk között. Kazahsztánban a tôkebefektetôk között kiemelt partnerként találunk bizonyos EU tagállamokat mindenekelôtt Hollandiát, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, de nem EU tag európai államként Svájcot is.⁶Kazahsztánban a nyugati tôke mellett jelentékenyek maradtak az orosz (részesedésük a hivatalos statisztikák

6Hollandia, Svájc és Ciprus esetében jó okunk van feltételezni, hogy számos esetben nem ôk a befektetések tulajdonképpeni forrásai, hanem csupán offshore csatornául szolgálnak orosz befektetôk számára, így azok részaránya a kazahsztáni befeketetôk között a hivatalos statisztikai adatoknál ténylegesen magasabb lehet (Monitoring of Direct Investments, 2013, p. 31.).

szerint 4%) és kínai befektetôk (8%) pozíciói. Az európai befektetôk a másik négy köztársaságban nem játszanak számottevô szerepet, az Egyesült Királyság illetve Né-metország kivételével. Az elôbbi Kirgizisztánban a harmadik (12%), Tádzsikisztánban a negyedik (16%) legnagyobb befektetônek számít, míg a német tôkének 2012-ben az üzbegisztáni és kirgizisztáni befektetésekben egyaránt el nem hanyagolható (6%-os) volt a részesedése. A nyugati befektetôk pozíciója Kazahsztán mellett alighanem Kirgizisz-tánban a legerôsebb, 2012-ben összesítve elérte a 40%-ot is. Az Egyesült Királyság és Németország mellett különösen nagy súllyal van jelen Kanada (22%), ami azonban lé-nyegében egyetlen beruházással a Kumtor aranybánya kitermelésére elnyert kanadai Cameco konzorcium koncessziójával magyarázható.⁷

9-10. ábra: A Kazahsztánba és Kirgizisztánba irányuló külföldi tôkebefektetések térszerkezete (származási ország szerint)

Forrás: National Bank of Kazakhstan, National Statistical Comittee of Kyrgyz Republic, Connecting Central Asia 2014

Kirgizisztánban ugyanakkor ma már a Kínai Népköztársaság számít az elsôszámú befektetônek (24%) mint ahogyan Türkmenisztánban (39%) és Tádzsikisztánban (21%) is. Kazahsztánban szintén 3-ról 8%-ra nôtt a kínai befektetôk részesedése 2005 és 2012

7World Bank Kyrgy Republic Partnership Program Snapshot 2012 p.9. http://siteresources.world-bank.org/INTKYRGYZ/Resources/KR_Snapshot_March2012_final.pdf [letöltve: 2014.02.23.]

között. Oroszország maradt a legnagyobb befektetô mind a mai napig Üzbegisztánban (37%) és továbbra is jelentékeny a részesedése Tádzsikisztánban (18%) illetve Türk-menisztánban (16%). Ugyanakkor az oroszországi tôke pozíciói már számottevôen visszaszorultak Kazahsztánban (4%) és Kirgizisztánban (4%). Úgy tûnik az öt vizsgált állam közül háromban Üzbegisztánban, Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban mára a közel-keleti illetve kelet-ázsiai tôkebefektetôk váltak dominánssá. Így Türkmenisztánban Kína és Oroszország után immár a Perzsa öböl menti olajmonarchiák és Törökország váltak a legjelentôsebb befektetôkké (ez utóbbi pozíciói nem annyira az energetikai, mint inkább a szolgáltató, így különösen a távközlési szektorban erôsek). Tádzsikisztánban Kína és Oroszország után szintén az Egyesült Arab Emirátusok a legnagyobb tôkebe-ruházó, de itt sem elhanyagolható Törökország (5%) illetve Irán (7%) részesedése. Üz-begisztánban pedig Oroszország után Dél-Korea részesedése a legnagyobb (21%), ami minden bizonnyal a Daewoo közremûködésével megvalósult andizsoni autógyár és kapcsolódó beruházásai magyaráznak. Üzbegisztánban Oroszország és Dél-Korea mellett az utóbbi években tôkebefektetések terén fokozott aktivitást tanúsítanak az ASEAN országok (7%) illetve a Perzsa öböl menti olajmonarchiák (5%), noha például az Amerikai Egyesült Államok (95) részesedése sem elhanyagolható.

11-12. ábra: A Tádzsikisztánba, Türkmenisztánba és Üzbegisztánba irányuló külföldi tôkebefektetések térszerkezete (származási ország szerint)

13. ábra: A Tádzsikisztánba, Türkmenisztánba és Üzbegisztánba irányuló külföldi tôkebefektetések térszerkezete (származási ország szerint)

Forrás: National Statictical Agency of Republic of Tajikistan, Financial Times fDi Intelligence, Connecting Central Asia 2014

Az intra-regionális kapcsolatok a tôkebefektetések terén, csak úgy mint, a külkeres-kedelemben összességében igen csekély súlyt képviselnek. Ez a regionális együttmûködés hiányán túl talán azzal is magyarázható, hogy a közép-ázsiai köztársaságok nemzet-gazdaságai kevéssé komplementer jellegûek, potenciálisan sokkal inkább versenytársai egymásnak. A térség országai közül számottevô tôkekihelyezést egyedül Kazahsztán folytat. A kazahsztáni tôkekihelyezés, mind szektorális, mind térszerkezetét tekintve igen nagymértékû strukturális hasonlóságot mutat a Kazahsztánba irányuló nemzetközi tôkebefektetésekkel. Ebben az esetben jó eséllyel a kazahsztáni külföldi befektetôk profitjának hazautalásairól van szó, így a kazahsztáni tôkekihelyezés mértéke ténylegesen csekélyebb lehet annak a hivatalos statisztikákban szereplô nominális mértékénél⁸ (Connecting Central Asia, 2014, p. 44.). Mindemellett kétségtelen tény, hogy napjainkban kazahsztáni vállalatok érdemben is széleskörû tôkebefektetéseket eszközöltek. Ezek közül kiemelhetjük a kazah állami olajvállalat a KazMunayGaz ma már mintegy 4,3 milliárd dollár értékûre rugó részesedését a Rompetrol csoport egyik romániai olajfi-nomítójában, vagy éppen kisebb kereskedelmi vállalatokban és bankokban Oroszország és Törökország szerte.

Regionális befektetôként is Kazahsztán tûnik a térség „zászlóshajójának”. Kirgizisz-tánban 2012-ben elért közel 6%-os részesedésével immár az egyik legnagyobb befek-tetônek számít. Ezen belül is kiemelkedik a kirgiz bankszektor, ahol a kazahsztáni be-fektetôk (mint például a Kazkommerzbank vagy Temirbank) részesedése a 30%-ot is meghaladja. Szintén számottevôek a kazah tôkebefektetések a kirgizisztáni turisztikai szektorba, különös tekintettel a Jisszik-Köl körül megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekre (2008-ban például nagy jelentôségû megállapodás kötetett egy Alma-ata és a Jisszik-Köl északi partján fekvô üdülôközpont Csolpon-Ata közötti új mûút

8A Kazahsztáni Nemzeti Bankkimutatása szerint például 2006 és 2012 között a Kazahsztánból Hollandiába irányuló tôkekivitel volumene meghaladta a 23,5 milliárd USA dollár értéket. Ugyanerre az idôszakra vonatkozóan a Financial Times FDI Intelligence adatbázisában például nem találunk hollandiai kazah tôkebefektetésre utaló adatokat (Connecting Central Asia, 2014, p. 44.).

ASEAN

megépítésérôl – noha a beruházás még távol áll a megvalósulástól). Mindezen túlmenôen kazah befektetôk széleskörû érdekeltségeket szereztek a kirgiz feldolgozó és építôiparban, így például – a teljesség igénye nélkül – a kanti Cementmûvekben, a tokmaki téglagyárban és gyapjúfeldolgozóban, valamint a kambaradai vízierômûben. Továbbá egy kazah-kirgiz vegyesvállalat s KyrKazGaz üzemelteti a Kazahsztánból Kirgizisztánba futó egyik legfontosabb gázvezetéket. Egyes értesülések szerint kazah befektetôk részt vesznek a tádzsikisztáni Rogun gát és vízierômû felújításában is, kazah bankok pedig kedvezményes hitelnyújtásba kezdtek határmenti üzbég mezôgazdasági termelôk részére. Mindezek mellett a másik négy közép-ázsiai köztársaságból Kazahsztánba vagy egymás irányába mutató tôkebefektetések elhanyagolható mértékûek⁹(Paswan, 2013, pp. 23.-24.).

1.4. A közép-ázsiai tôkebefektetések motivációi befektetôi és fogadói oldalról