Szem le
Iskolakultúra1996/12
Szem le
A könyvtári ismeretek oktatására való törekvés nyomait láthattuk már a korábbi években is - például az általános iskola magyar irodalom tananyagába beépülve, de ez inkább csak a helyi iskolai könyvtár sajátosságainak bem utatására volt elég.
Az általunk készített könyvtárhasználat tantervek elsősorban az információkeresés és -tárolás korszerű módszereivel, a szel
lemi munka technikájával és etikájával, d o k u m e n tu m is m e -
rettel foglalkoznak, de közvetett célunk az értelm iségi létre nevelés is. Elenged
hetetlen, hogy a tan
te stü le te k is végre fontosnak tartsák a k ö n y v tá rb a n való já rta s s á g ra nevelni tanulóikat. Hiszen a Nemzeti Alaptanterv sem csupán egyetlen ta n tá rg y ism eret- anyaga közé illeszti a könyvtárhasználatot, hanem tantárgyközi ismeretként tárgyalja azt. Amire azért is szükség van, mert a könyvtárban és a do
kumentumok világá
ban való tájékozott
ság nem lehet öncé
lú, hanem a szellemi m u n k a eszk ö ze, szükséges és elen gedhetetlen feltétele.
A könyvtárhasználat tantervet két válto
zatban készítettük el, term észetesen m ind
annyiszor figyelembe vettük a NAT elkép
zeléseit. Az óraszámok mindkét esetben elsősorban ajánlások, melyeket az infor
matika tantárgyakon belül a számítástech
nikával egyeztetve kell kialakítani. Önálló órán a könyvtári- és dokumentumismeret témaköreit tanítsuk meg, a szellemi munka technikájának, etikájának megbeszélésére más órák keretén belül is sort keríthetünk.
Gondolunk itt főleg azokra a tantárgyakra, ahol önálló kiselőadások, házi dolgozatok
készítésére van lehetőség, illetve a felsőbb évfolyamokon a fakultációkra, melynek egyik feladata így az esetleges tudom á
nyos pályára való irányítás, felkészítés is lehet. Ehhez szükség van az egy osztály
ban tanító tanárok hatékony és tervszerű együttműködésére, illetve a könyvtáros-ta
nár lelkes közreműködésére is. Az ő fel
adata nem csupán ezen tantárgyközi isme
retek egybehangolása, hanem az egyes ta
nárokkal való kap
csolattartás, a könyv
tá r anyagára épülő feladatok kijelölése és elő k é sz íté se is.
Az egyik tanterv elsősorban a hatosz
tályos gimnáziumok
nak - a 7-12. évfo
lyam ok szám ára - készült, de lehetőség nyílik arra is, hogy más iskolatípusok is h a sz n á lh a ssá k , h i
szen az első (7.) év
folyam előzetes is
m ereteket nem igé
nyel. A hat év során a legelemibb könyvtári ismeretektől, a köny
vek cso p o rto sításá
nak lehetőségeitől az ö n álló k ia d v á n y m egtervezéséig ju t
hatnak el a diákok, m egism erkedhetnek az egyes tu d o m á nyokhoz kapcsolódó ismeretek feltárásnak lehetőségeivel, a tu
dományos és szakkönyvtárak rendszeré
vel, a korszerű számítógépes katalógusok és információs rendszerek sajátosságaival.
A m ásik tanterv az általános tankötele
zettséget véve alapul az ötödiktől a tizedik osztályig veszi sorra azokat az alapismere
teket, amelyekre a mindennapi gyakorlati élet során szükség lehet, illetve a könyvtá
ri kultúra kialakítását, az önművelés iránti igény felkeltését tűzte ki célul. A 11-12.
évfolyam során lehetőség nyílik - főleg a fakultációs órák terhére - az ismeretek
(
M in d k é t ta n te r v a s z a k m á b a n
h a s zn á la to s kifeje zé se ket ha szn á lja , d e te rm észetesen
e z e k m e g ta n ítá sa n e m fe la d a tu n k , h is z e n n e m k ö n y v tá r k e z e lő i sza k ism e re te k
á ta d á sa a célunk, h a n e m a k ö n y v tá r a k és a z in fo rm á c ió h o rd o z ó k
éssze rű h a szn á la tá r a s z e r e tn é n k n e v e ln i d iá k ja in k a t. B í z u n k abban, ho g y a ta n u ló k m a jd n e m c sa k
fő is k o la i-egyetem i ta n u lm á n y a ik a t vég ezh etik
m inő ségileg m a g a sa b b s zín v o n a lo n , h a n e m esetleges
tu d o m á n y o s m u n k á s s á g u k is ö s ztö n z é st kaphat, m e r t n y ito tta b b a k le sz n e k a világ je le n s é g e in e k befo g a d á sá ra
és értelm ezésére.
Szem le
alaposabb elmélyítésére, a továbbtanulást segítő könyv- és könyvtári ismeretek meg
alapozására.
M indkét tanterv a szakmában használa
tos kifejezéseket használja, de természete
sen ezek m egtanítása nem feladatunk, hi
szen nem könyvtárkezelői szakismeretek átadása a célunk, hanem a könyvtárak és az információhordozók ésszerű használa
tára szeretnénk nevelni diákjainkat. Bí
zunk abban, hogy a tanulók majd nemcsak főiskolai-egyetemi tanulm ányaikat végez
hetik minőségileg magasabb színvonalon, hanem esetleges tudományos munkássá
guk is ösztönzést kaphat, m ert nyitottab- bak lesznek a világ jelenségeinek befoga
dására és értelmezésére.
A budapesti M óricz Zsigmond Gimná
ziumban m ár a NAT m egszületése előtt
-a h-atévfoly-amos osztályok t-anulói (ugy-an még a magyarórák keretén belül) könyv- és könyvtárismeretet is tanulnak, s az a ta
pasztalatunk, hogy ezek a gyermekek nem csak a kapott ismeretek visszaadására ké
pesek, hanem a gondolkodva tanulás, a több információ közül a helyesnek tartot
tak kiválasztása, az érvelés, a vita sem okoz számukra nehézséget. Önálló felada
taik megoldásához rendszeresen használ
ják az iskolai és a közművelődési könyvtá
rat, s a megszerzett ismeretek és saját ötle
teik ötvözésével színvonalas szóbeli és írásbeli m unkákat készítenek, ami a leg
jobb bizonyíték arra, hogy a korszerű okta
tásnak ma már elengedhetetlen, szerves ré
sze a könyvtári informatika is.
Szabó Pap Edit
Iskolakultúra1996/12
Szem le
Informatika és számítástechnika tantervek a NAT-hoz
A z Országos Közoktatási Intézet számítógépes tantervi adatbankot készít.
Ebbe a z adatbankba a NATkövetelményeire épülő teljes iskolai, illetve műveltségterületi tantervek kerülnek. A tantervek m intául szolgálhatnak a helyi tantervfejlesztéshez. A z alábbiakban a z inform atika műveltségkor
néhány készülő tantervét m utatjuk be.
A
z 5-10. osztályok számára készülő egyik számítástechnika tanterv lényegében egy minimális program.
Bizonyára sok iskola lesz, amelyik ezen műveltségi területet nem kezeli kiemelten.
Számukra olyan tanterv szükséges, amely a NAT minimális követelményeit veszi célba.
Bár néhány hangsúlyos rész van benne, lényegében a NAT követelményeit tartal
mazza. A tanterv tehát alapvetően a felhasz
nálói nevelést célozza meg: olyan felnőtte
ket szeretne nevelni a tanulókból, akik biz
tonságosan eligazodnak a számítógépes kör
nyezetben, használni tudják annak kezelési útmutatóit, s problémáikat képesek úgy megfogalmazni, hogy annak alapján a szak
ember megoldást tud kínálni, végül pedig képesek a legalapvetőbb felhasználói prog
ramokat önállóan használni. Ehhez az aláb
bi területek kiemelése látszik szükségesnek:
- számítástechnikai eszközök és azok kezelése;
- az em b er-g ép kapcsolat eszközei;
- szöveg- és ábraszerkesztés;
- algoritmizálás.
Ezekkel szemben háttérbe szorul a tör
ténet, a konkrét operációs rendszer és a számítástechnikai alapfogalmak egy része.
Az értékelésben gyakran szerepel olyan ajánlás, hogy a tanuló felhasználói kézi
könyv vagy ahhoz hasonló dokumentáció
val dolgozzon. Ennek elsődleges célja az, hogy megtanulja azok használatát, hiszen már a tanulmányai ideje alatt is két-három verzió „lefutása” várható a hardver és a szoftver term ékek vonatkozásában egy
aránt. Ez a gyors változás csak a leírások b iz to n sá g o s h a sz n á la tá v a l k ö v eth ető .
Ez a tanterv nem számol azzal, hogy a tantárgynak a 11-12. évfolyamban folyta
tása lesz; a megadott keretek között, tehát önálló egészet alkot. Ha a folytatásra is le
hetőség nyílik, akkor a már korábbi isme
retek mélyítése, a gyakorlottság javítása jöhet szóba, vagy hasznos lehet az is, hogy a diákok - az utolsó két tanévről lévén szó - saját érdeklődésüknek megfelelő szöve
geket, dokumentumokat írnak, szerkeszte
nek, amelyeket tanulmányaik befejezése vagy a továbbtanulásuk során hasznosítani tudnak. Persze a multimédia vagy az inter
net ismertetésével is lehet folytatni, vagy olyan aktualitás is szóba jöhet, amelyről most - hat évvel a program első kifutása előtt - álm odni sem nagyon tudunk.
Az egyes tém akörök címei még sorrend szerint is követik a NAT-ban szereplőket.
A kidolgozás a tém a szintjéig ju t el, ami a tanári szabadság és a környezet változé
konysága miatt most még aligha vihető ér
telmesen tovább. Más műveltségi területek eredményeire tulajdonképpen nem épít, de az adott korosztálytól elvárható nyelvi és matematikai ismereteket, készségeket fel
tételezi.
A tanterv teljesen új, önálló elképzelés, amely nagyrészt saját tanítási tapasztala
tokon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy na
gyobb részt hasonló formában már kipró
bált témákról van szó, de a szerkezet egé
sze új.
A tanterv az alább szereplő óraszámok
ból adódó ó ra k eretn ek csak m integy nyolcvanöt százalékát tölti ki, ami lehető
vé teszi, hogy a könyvtárhasználat még eb
ben az órakeretben helyet kapjon. Ha erre nincs szükség, akkor a tanár némi időtarta
lékkal számolhat.
A tanterv az 5-7. évfolyamon 1-1, a 8-10.
évfolyamon 2-2 órát igényel hetenként.
Szem le
E h h e z a ta n te rv h e z m in d en k ép p en szükséges egy olyan kiegészítés is, amely az átm enet időszakában azon évfolyamok
nak szól, amelyek a hatodik osztályt köve
tően kezdenek a NAT alapján tanulni. Szá
m ukra egy két évre szóló kiegészítő tanter
vet ajánlunk.
Az előző tantervhez tehát egy kiegészí
tés is készül: a 7-8. osztályok számára a NAT-ra való átmenet tanterve. Lényegé
ben ez az előbb ismertetettnek kissé gyor
sított ütemű, töm örített változata, így a 9-10. évfolyamon azzal folytatódik. Cél
ját, szellemét, kiem eléseit illetően annak megfelelő részével lényegében egyenérté
kű. Persze, éppen ezek miatt, a szokásos
nál kissé odaadóbb munkát kíván tanártól, diáktól egyaránt.
Ez a tanterv is a jelzett óraszámokból adódó órakeretnek csak mintegy nyolc
vanöt százalékát tölti ki, így lehetővé te
szi, hogy a könyvtárhasználat még ebben az órakeretben helyet kapjon. Ha erre nincs szükség, akkor a tanár ebben is némi időtartalékkal számolhat, ami - kiegészítő tantervről lévén szó - minden bizonnyal jó l jön.
A tanterv a 7. évfolyamon heti 2, a 8.
évfolyamon heti 1 órát igényel.
Az 5-12. évfolyamok számára informa
tika tanterv készül, amely két részből áll;
egy szám ítástechnika és egy könyvtár-in- form atika részből.
A teljes óraszám a NAT által meghatá
rozott évfolyamokon: 1, 1, 1, 2, 2, 2. A 11-12 évfolyam ra csak a célokat és a kö
vetelm ényrendszert tartalm azza. A tan
tárgy időkeretének három negyed része számítástechnika, negyedrész könyvtár-in- formatika.
Az 5-10. évfolyamok számítástechnika tanterve téma szintre kidolgozott és kerüli a más tantárgyak által tanított tartalmakra vonatkozó konkrét hivatkozást, mivel az ilyen megkötés jelentősen szűkíthetné a tanterv alkalmazhatóságát. Bizonyos he
lyeken szó van matematikai vagy fizikai is
meretekről, ezek azonban nem mutatnak a NAT-ban megfogalmazott alapszinten túl.
A tanterv tém akörei és általában a téma
körök címei is illeszkednek a NAT-hoz, továbbá a NAT-ban található témákhoz ké
pest többletet csak a 11-12. évfolyam ajánlásainál tartalmaz.
Elsősorban olyan tanulók tanulhatják ezen terv alapján az informatikát, akik majd a mindennapi munkájuk végzésekor számítógép közelében lesznek, azt bizo
nyos feladatok elvégzésekor használják, de rendszerszintű ismeretekre nincs szük
ségük. Ezért igyekszik a tanterv az egyes témákat a gyakorlat oldaláról megközelíte
ni. Legfontosabb - az alapismereteken túl - a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés ismerete. A m agasabb évfolyamok téma
köreiben, a m ultim édia és a hálózatok használata látszik fontosnak.
Az egyes tém akörök tanításának céljai a tanulók életkorához méretezettek, és re
m élhetőleg időtálló módon sikerült azokat m egfogalmazni. A követelmények részben a célokból következnek, de a tartalmak is m eghatározzák azokat. A tartalmak azon
ban az idő folyamán jelentős és ma még nem látható változásokon is keresztül me
hetnek. Talán sikerült olyan cél- és köve
telm ényrendszert megfogalmazni, amely még a tanterv alkalmazásakor is korszerű
nek lesz mondható.
A könyvtárhasználati ismeretek oktatá
sa során fokozottan jelentkezik az az igény, hogy a műveltségtartalom a tanórán és azon kívül is működőképes legyen. A tantervben tükröződnie kell egyrészt an
nak, hogy a könyvtár forrásközpont, más
részt annak, hogy az információ az életün
ket (az iskolában is) döntően befolyásolja.
Az iskolában kell megtanulni azt a techni
kát, eljárást, attitűdöt, amely lehetővé te
szi, hogy az egyén önállóan és felelősen tudja irányítani tevékenységét és - végső soron - a sorsát.
M ár az 5 -6 . évfolyamon teljes körű könyvtárhasználóvá kell válni a tanulónak.
Tudnia kell, hogy milyen szabályok szerint használhatja környezetének könyvtárait, ezekben el kell tudnia igazodni, meg kell tudnia oldani azokat a feladatokat, ame
lyeket más műveltségterületek tanulása so
rán kapnak.
Iskolakultúra1996/12
Szem le
A tanterv a saját tapasztalatokon túl az iskolai és a közművelődési könyvtárosok tapasztalataira, módszereire is épít.
A könyvtáros tanárnak tudnia kell, hogy a könyvtár miliő is: az állomány összetéte
le, elrendezése, az egész berendezés és a te c h n ik a i fe lsz e re ltsé g fo ly a m a to sa n komplex hatást gyakorol a könyvtár hasz
nálóira. Ebből következik, hogy a program azt is tartalmazza, hogy milyen legyen ez a miliő.
A tantervben kitűzött célokhoz hagyo
mányos eszközöket is kapcsolhatunk a ma
guk sokféleségében, mert a diákok azokkal is m egtanulhatnak keresni, szelektálni, rendszerezni, értékelni, és megtanulhatják felism ern i saját használói érdekeiket.
Hagyományaink alapján joggal reméljük, hogy a könyvtárhasználat tanításával igazi örömet szerzünk diákjainknak, akik olvasó
vá „szelídülnek” ebben a folyamatban.
Az adatbankba az 5-12. évfolyamok számára készül egy emelt szintű számítás- technikai tanterv is, amely az 5-6. évfolya
mon minimális óraszámokat igényel, s heti 1 órát jelent, esetleg nem is a teljes tanév során. A tanult tananyag, tartalmában és té
májában azonos az előző tanterv számítás- technika részével. Mivel jobb képességű és a téma iránt érdeklődő tanulók számára ké
szült, jó ha a tanulók szabad idejüket minél előbb a gépteremben tudják tölteni.
Az intenzívebb oktatás a 7. évfolyamon indul, de a 7-8. évfolyam számára sincse
nek előírva olyan témakörök, amelyek az alaptanterven túlmutatnak. M indenképpen kívánatos azonban, hogy az ott megfogal
mazott tém ákat a tanulók mélységükben
ismerjék és a gépet megbízhatóan kezel
jék, valamint egy egyszerű programozási nyelv segítségével tudjanak feladatokat megoldani.
A 9-10. évfolyam során a tanulók to
vábbi, kissé bonyolultabb programozási nyelvet tanulnak meg, amelyet a későbbi
ekben vagy továbbfejlesztenek, vagy saját belátásuk szerint újabbal váltják azt fel.
A tantervben m egfogalm azott célok azonban mégsem a programozási nyelvre helyezik a hangsúlyt, sokkal inkább a rendszer ismeretére. A tanterv az egyes gé
pek hardver eszközeinek felhasználására, a hálózatok körében pedig a gépek közötti kapcsolódási lehetőségek felismerésére és annak kihasználására, az egyéb hardver elem ek esetében pedig a legfontosabb funkciók biztos kezelésére összpontosít.
Mivel a NAT korcsoportok szerint tar
talmazza az egyes témák feldolgozását, ez a célkitűzés a lehetőségekhez mérten biz
tosítja az átjárhatóságot, hiszen az 5-6. év
folyam tartalmában a NAT-minimumhoz illeszkedik. A 7-8. évfolyam anyaga nem lépi túl a NAT kereteit, csak mélységben kíván többletet, amit gyakorlással is el lehet érni. A 9-10. évfolyamon viszont olyan tanulókra számít, akik számára a tantárgy fontos, mert azt később szakmá
nak tekintik, vagy olyan irányban tanulnak tovább, ahol magasabb szintű számítás- tech n ik ai ism eretekre van szükségük.
A tantervek készítői Varga Zsuzsanna könyvtárostanár, valam int Nyirati László és Theisz György számítástechnika szakos tanárok Székesfehérvárról.
Theisz György
Szem le