A kérdőíves megkérdezés alapadatainak eredményei

A kérdőívben szereplő kérdésekre adott válaszok alapján az IBM SPSS statisztikai prog-ramcsomag segítségével egy adatbázist készítettem, mely megkönnyítette a válaszok ke-zelését és segítette azok átláthatóságát. A programot a későbbiekben a válaszok eredmé-nyeinek kiértékelésére, elemzésére is felhasználtam. A kérdések kiértékelése kérdéscso-portonként történt, kérdésenként elemezve.

A kérdőív első nagyobb kérdéscsoportjában, mint ahogy a korábbiakban említésre került, a kitöltőkkel kapcsolatos általános információk kaptak helyet, melyben további két kérdéskört lehet megkülönböztetni a személyes– és a státusz adatokra vonatkozóan (3.

melléklet). A személyes adatok a további következtetések levonásában segítenek a szerve-zet kultúrájával kapcsolatban az egyéni jellemzőik alapján, a státusz adatok pedig a kitöl-tők témakörrel kapcsolatos kompetenciáját hivatottak felszínre hozni.

A személyes adatok alcsoport „a” jelű kérdése a gyűjtött információkat (3. melléklet)

arány nem meglepő, mivel a bankszférában fiók szinten általában a nők aránya a mag sabb, főleg a lakossági ügyintézést folytató osztályok esetében

osztályok és nemek vizsgálatára még visszatérek

A „b” jelű kérdés a kitöltők életkorára kérdezett rá és öt kategóriába való sorolásra volt lehetőség. A megkérdezettek

a 26 és 35 év közötti, 25%-a 46

tályt képviseli. A bankfiók dolgozói a kor

den korosztály jelen van, nincsenek nagy aránytalanságok.

közöttiek dolgoznak legtöbben a bankfiókban nem meglepő, mivel ez a korosztály már megfelelő mennyiségű szakmai tapasztalattal

gadott érv az, hogy ezt a korosztályt alkalmazzák legsz ban az előbbiekben megfogalmazottak

A megszerzett végzettségi szintre

56,3%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, 43,8

esetben ugyanúgy, mint a nemek esetében is érdemes az osztályok közötti különbségeket vizsgálni, illetve ezzel a későbbiekben tárgyalt beosztás is

A státusz adatok első kérdése

a bankfiókon belül (3. melléklet). A kitöltők

dolgozik, 18,8% a kereskedelmi bank centrumban, ahol a nagyvállalati ügyfelekkel fo lalkoznak, 18,8%-a mikro-és kisvállalati oszt

adóknak a lakáshitelosztály munkatársa

4. ábra: A megkérdezettek aránya osztályonkénti bontásban

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív eredményei alapján 18,8%

és nemek vizsgálatára még visszatérek, hogy állításomat igazoljam.

a kitöltők életkorára kérdezett rá és öt kategóriába való sorolásra volt lehetőség. A megkérdezettek 31,3%-a a kérdőívek alapján 36 és 45 év közötti

a 46-60 év közötti, illetve 15,6%-a 18 és 25 év tályt képviseli. A bankfiók dolgozói a kor tekintetében eléggé differenciáltak

nincsenek nagy aránytalanságok. Az a tény, hogy

nak legtöbben a bankfiókban nem meglepő, mivel ez a korosztály már megfelelő mennyiségű szakmai tapasztalattal és szaktudással rendelkezik és emellett gadott érv az, hogy ezt a korosztályt alkalmazzák legszívesebben a munkáltatók ban az előbbiekben megfogalmazottakból kifolyólag.

végzettségi szintre vonatkozó „c” jelű kérdés esetében.

kú végzettséggel, 43,8%-a pedig felsőfokú végzettséggel. Ez tben ugyanúgy, mint a nemek esetében is érdemes az osztályok közötti különbségeket

a későbbiekben tárgyalt beosztás is összefüggésbe hozható.

első kérdése az, hogy a kitöltő melyik osztályon végzi a munkáját kfiókon belül (3. melléklet). A kitöltők 40,6%-a a bankszámla- és betétosztályon

% a kereskedelmi bank centrumban, ahol a nagyvállalati ügyfelekkel fo és kisvállalati osztályon tevékenykedik, illetve 9,4

adóknak a lakáshitelosztály munkatársa (4.ábra).

A megkérdezettek aránya osztályonkénti bontásban

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív eredményei alapján 40,6%

a kitöltők életkorára kérdezett rá és öt kategóriába való sorolásra 5 év közötti,

közötti korosz-eléggé differenciáltak, mivel min-tény, hogy a 36 és 45 év nak legtöbben a bankfiókban nem meglepő, mivel ez a korosztály már és szaktudással rendelkezik és emellett

elfo-ívesebben a munkáltatók

elsősor-esetében. A válaszolók a pedig felsőfokú végzettséggel. Ez tben ugyanúgy, mint a nemek esetében is érdemes az osztályok közötti különbségeket

összefüggésbe hozható.

az, hogy a kitöltő melyik osztályon végzi a munkáját és betétosztályon

% a kereskedelmi bank centrumban, ahol a nagyvállalati ügyfelekkel fog-ályon tevékenykedik, illetve 9,4%-a a

válasz-A megkérdezettek aránya osztályonkénti bontásban

és kisvállalati

23

A felsorolt osztályokon kívül a kérdőívben szerepelt egy egyéb válaszlehetőség, mely a privát bankárok és az adminisztratív dolgozók számára szolgált válaszlehetőségként, mi-vel ők osztályokhoz nem sorolhatók. Az ő arányuk a mintában 12,4% (4. ábra).

A válaszadók tevékenységét, vagyis azt, hogy melyik osztályon dolgoznak, vala-mint a nemek közti kapcsolatot érdemes megvizsgálni, mert így alátámasztható az az állí-tás, mely szerint a lakossági bankszámla- és betétosztályon a nők dolgoznak nagy több-ségben. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja, amely SPSS statisztikai programmal, ke-reszttábla-elemzés segítségével készült.

A táblázatban jól látszik, hogy a nők aránya a bankfiókon belül nagyobb, mint a férfiaké és a lakossági bankszámla- és betétosztályon ez még inkább megmutatkozik (1.

táblázat).

1. táblázat: A válaszadó neme és tevékenysége közti kapcsolat kereszttáblája

A válaszadó neme

Összesen

Férfi ő

Az osztály, amelyen a válaszadó dolgozik

Bankszámla- és betétosztály 1 12 13

Lakáshitelosztály 0 3 3

Mikro- és kisvállalati osztály 2 4 6

Kereskedelemi banki

cent-rum(KBC) 5 2 7

Egyéb 1 2 3

Összesen

9 23 32

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív és SPSS program eredményei alapján

A lakáshitelosztályon csak női munkatársak dolgoznak, viszont a kereskedelmi banki cent-rumban a férfiak dominanciája érzékelhető. Az adatok alátámasztják azt a feltevésemet, hogy a lakossági ügyfelekkel foglalkozó osztályokon a nők nagyobb számban képviselte-tik magukat, mint a férfiak.

Ha az osztályokhoz való tartozás és a nem közötti kapcsolatot akarjuk elemezni, akkor célszerű statisztikai mérőszámokat használni. Az SPSS statisztikai program segítsé-gével vizsgáltam a tényezők közti összefüggéseket.

Ha vizsgálatunk célja annak kiderítése, hogy a két kvalitatív változó között van-e kapcsolat, akkor függetlenség–vizsgálatot kell végeznünk, amit a négyzetes kontingencia (χ²) mutató kiszámításával tehetünk meg. Ez alkalmas arra, hogy megmutassa a kapcsolat

24

meglétét vagy hiányát, de önmagában nem ad arról információt, hogy a kapcsolat mekkora erősségű. Ennek vizsgálatához a Cramer–együttható értékének meghatározása szükséges, aminek feltétele a χ² értékének ismerete is.

A két minőségi ismérv közötti kapcsolat meglétének és erősségének meghatározá-sához egy hipotézis rendszer felállítása szükséges, mely a következők szerint alakul:

A hipotézis rendszerünk H0 hipotézise a két minőségi ismérv függetlenségét, vagy-is a négyzetes kontingencia mutató nulla értékét feltételezi. Ezzel szemben az alternatív, H1 hipotézis viszont a kapcsolat meglétét fogalmazza meg, vagyis a χ² értéke nagyobb, mint nulla.

Az SPSS program lefuttatása után kapott értékeket a 2. táblázat foglalja össze.

Ezek alapján elmondható, hogy a χ² értéke nagyobb, mint nulla, pontos értéke 10,188.

Ezen érték szerint a nullhipotézisünk elvetésre kerülhet, az alternatív hipotézis fogatjuk el, vagyis a két vizsgált kvalitatív változó, a nem és az osztályokhoz való tartozás között ki-mutatható kapcsolat áll fenn. A kapcsolat erősségét a Cramer-mutató számszerűsíti, mely-nek értéke 0,546, vagyis közepesen erős.

2. táblázat: Az osztály és a nem kapcsolatának SPSS elemző táblája Value Approx.

Sig.

'ominal by 'ominal Phi ,564 ,037

Cramer's V ,564 ,037

' of Valid Cases 32

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív és az SPSS program eredményei alapján

A hipotézis ellenőrzéskor érdemes megvizsgálni a szignifikancia szint értékét is, amit azt mutatja, meg, hogy mekkora az első fajú hiba elkövetésének valószínűsége, vagy-is az, hogy elvetésre kerül az igaz állítást tartalmazó H0 hipotézis. Ennek értéke ebben az esetben 3,7%, ami alacsony valószínűségi értéknek minősül, ezért a H0 hipotézis, vagyis a két változó közötti kapcsolat hiánya elvetésre, míg az alternatív hipotézis elfogadásra ke-rül.

Az osztályok és a nem kapcsolata mellett az egyes osztályokon való munkavégzés és a végzettségi szintek közti kapcsolat elemzése is lehetővé teszi különböző konzekven-ciák levonását (3. táblázat). Az előző összehasonlításhoz hasonlóan jelen esetben is

25

lönbségeket lehet felfedni a tényezők SPSS programmal elkészített kereszttáblájának vizs-gálatakor, amelyet a 3. táblázat szemléltet.

A bankszámla– és betétosztályon és a lakáshitelosztályon a középfokú végzettség-gel rendelkező alkalmazottak vannak többségben, a mikro– és kisvállalati osztály, vala-mint a kereskedelmi banki centrum esetében a kitöltők többségének felsőfokú végzettsége van, míg azon személyek esetében, akik nem tartoznak egyik osztályhoz sem, fele–fele arányban vannak a felsőfokú és a középfokú végzettségűek. Tehát a lakossági ügyfelekkel foglalkozó osztályokon nagyobb a középfokú végzettségűek, a vállalati osztályokon pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arány.

3. táblázat: Az osztályok és a dolgozók végzettség szintjének kereszttáblája

A válaszadó végzettsége Összesen Felsőfokú Középfokú

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív és az SPSS program eredményei alapján

Ha az osztályokhoz való tartozás és a végzettségi szint közötti kapcsolatot akarjuk elemezni, akkor célszerű ismét statisztikai mérőszámokat alkalmazni. A korábbiakhoz ha-sonlóan az SPSS statisztikai program segítségével vizsgáltam a tényezők közti összefüg-géseket. A két kvalitatív változó közti kapcsolat, illetve a kapcsolat szorosságának megha-tározása érdekében függetlenség–vizsgálatot végeztem, melyhez szükség volt egy hipoté-zis rendszer felállítására, mely a következők szerint alakul:

A hipotézis rendszerünk H0 hipotézise szerint a négyezetes kontingencia mutató (χ²) érté-ke nulla, vagyis az osztályokhoz tartozás és a végzettség független egymástól, az alternatív H1 hipotézisünk szerint pedig a négyzetes kontingencia értéke nem egyenlő nullával, vagyis nagyobb annál. A négyzetes kontingencia esetében az SPSS statisztikai program-ban lefutatott elemzés azt a megoldást adta, hogy a négyzetes kontingencia értéke 9,547,

26

vagyis nullánál nagyobb, így a H₀ hipotézist elvetjük, a két tényező nem független egy-mástól.

A kapcsolat szorosság másik mérőszáma a Cramer–együttható, mely értéke szintén az SPSS program segítségével, a kérdőív rendelkezésre álló adatai alapján meghatározha-tó. Az alábbi táblázatban látható, hogy a Cramer–együttható értéke 0,546, vagyis a 32 megkérdezett esetében az osztályhoz való tartozás és a végzettség között közepes erősségű kapcsolat mutatható ki (4. táblázat).

4. táblázat: Az osztály és a végzettség kapcsolatának SPSS elemző táblázata

Value Approx. Sig.

'ominal by 'ominal Phi 0,546 0,049

Cramer's V 0,546 0,049

' of Valid Cases 32

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív és az SPSS program eredményei alapján

Ha a korábban felállított hipotéziseket vesszük figyelembe, vagyis a H₀ hipotézis szerint a két tényező független egymástól, a H₁ hipotézis esetében pedig ennek ellenkező-jét állítjuk, vagyis nem függetlenek egymástól, sztochasztikus kapcsolat van köztük. Ez esetben, mint a 4. táblázatban is látható, azt kaptuk eredményül az SPSS program segítsé-gével, hogy 4,9%-os az első fajú hiba elkövetésének valószínűsége, így a szignifikancia alacsony szintje miatt a H₀ hipotézist elvetjük, a H₁ hipotézist pedig elfogadjuk, vagyis az osztályokhoz való tartozás és a végzettség között kapcsolat mutatható ki.

A státusz adatokra vonatkozó második, „b” jelű kérdés a kitöltők beosztására kér-dezett rá. A válaszadók többsége, 62,5%-a ügyintézői pozícióban végzi munkáját, 21,9%-a tanácsadói feladatokat lát el, 12,5%-a a kitöltőknek vezetői pozícióban van a bankfiókban, illetve 3,1%-a a kitöltőknek, vagyis 1 fő, adminisztratív feladatokkal foglalkozik. A kérdő-ívben külön választottam az egyes vezetői szinteket, vagyis elkülönítettem felső–, közép–, valamint alsó szintű vezetőket (3. melléklet), de a minta összetétele alapján ez nem indo-kolt, így az elemzésben vezetők elnevezésű válaszlehetőségként szerepelnek.

A válaszadók neme és beosztása között is érdemes megvizsgálni a kapcsolatot, me-lyet az 5. táblázat szemléltet.

A nők aránya háromszorosa a férfiakénak és a beosztások alapján is különbségeket lehet megfigyelni a nemek tekintetében a vezetői beosztások kivételével. Az ügyintézők-nél a nők aránya sokkal magasabb, mint a férfiaké, a többi beosztás tekintetében nem lehet

27

szignifikáns különbségeket látni, mivel csak egy–egy az eltérés a nemek tekintetében, ami a minta sajátossága is lehet.

5. táblázat: A válaszadó nemének és beosztásának kereszttáblája

A válaszadó neme Összesen Férfi ő

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív és az SPSS program eredményei alapján

A nem és a beosztás közötti kapcsolat vizsgálatára a négyzetes kontingencia (χ²) együttható vizsgálatát végezzük a korábbiakhoz hasonlóan. Tehát a hipotézisrendszerünk szerint H₀ hipotézis esetében a négyzetes kontingencia értéke nulla, függetlenek egymástól a vizsgált változók, az alternatív hipotézisünk pedig az, hogy a négyzetes kontingencia ér-téke nagyobb nullánál. Az SPSS program segítségével elkészített elemzés szerint a négy-zetes kontingencia értéke 9,702, vagyis nullánál nagyobb, tehát a H₀ hipotézist elvetjük és a H1 hipotézist elfogadjuk, vagyis kapcsolat feltételezhető a nem és a beosztás között.

Ha kapcsolat szorosságát vizsgáljuk a Cramer–együttható segítségével, akkor arra az eredményre jutunk, hogy az együttható értéke 0,551, vagyis közepes erősségű kapcsolat van a 32 megkérdezett esetében a nem és a beosztás között (6. táblázat).

6. táblázat: A nem és a beosztás kapcsolatának SPSS elemző táblázata Value Approx.

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőív eredményei és az SPSS program eredményei alapján A 6. táblázatból még kiolvasható, hogy 4,6% az első fajú hiba bekövetkezésének a valószínűsége, így az alacsony szignifikancia szint miatt a H₀ hipotézis elvetésre kerül, vagyis a nem és a beosztás nem független egymástó, kapcsolat mutatható ki.

A beosztások mellett a státusz adatok között a vállalatnál eltöltött idő is, mint kér-dés szerepelt. Egy korábbi, szervezeti kultúra elemzés témakörében végzett kutatásom igazolta azt, hogy e kérdésben nem szükséges 10–15 évenkénti intervallumokat megadni a válaszlehetőségekben, mivel azok a dolgozók, akik egy évnél hosszabb ideje állnak a

vál-28

lalatnál alkalmazásban, már sikerült elsajátítaniuk a szervezet által képviselt értékeket és gondolkodásmódot. A kutatás szintén kérdőíves megkérdezésen alapult és a vizsgált bank-fiók dolgozói alkották a mintát, azonban az elemzett mintában szereplő összes alkalmazott már több mint egy éve dolgozott az OTP Bank Nyrt.-nél és ezzel egyetemben a bankfiók dolgozója is volt.

Jelen esetben a megkérdezettek 75%-a, vagyis 24 fő válaszolta azt, hogy több, mint egy éve dolgozik a vállalat kötelékében és a résztvevők 25%-a, vagyis 8 fő pedig keve-sebb, mint egy éve dolgozik a cégnél. Ez megnehezíti a bankfiók és ezzel egy időben a vállalat szervezeti kultúrájának vizsgálatát, mivel azon alkalmazottakról, akik az elmúlt egy évben léptek be a szervezethez nincsen bővebb információ, hogy pontosan mennyi ideje vállalnak szerepet az értékteremtésben. A későbbiekben egyes kérdéseknél felmerül-het, hogy az újonnan belépők milyen hatással voltak az adott jellemzővel kapcsolatos eredményekre.

In document Egy bankfiók szervezeti kultúrájának elemzése (Pldal 27-34)