40. §.
Előzmény.
Románéin számított, hogy 171 év múlva Erdély új hódító keze alá jő. Vérző szívvel hagyhatá itt építményeit, s gyarmatosai egy részét.
274-ben az északról lenyomuló goth leve úr e hazán, ki itt épen egy századig dúlt, rabolt, pártoskodott. Végre a keresztény vallás miatt belháboruba keveredett : s e közben lepte meg őket a hun.
374-bcn léphetett Erdély földére c magyar faj. A gothok egy része elvonult, más meghódolt, s megalapult a hun birodalom.
Hogy e birodalom a Fekelclcngertöl fogva Bécsen fe
lül terjedt, *) azt tudjuk : de hol volt középpontja, homály fedi.
Magyarhon Budán keresi, az erdélyi hagyományok a székelyföldön.
Etlicle neve itt igen ismeretes. Igénylik, hogy innen járt csa
táira. Hogy ö Theodosius napkeleti császárt adófizetőjévé tette volt, az bizonyos; s hogy a tőle kapott adó aranyait Erdély földére szál- lilák, arra korunkban azon esemény merült fel, mikép a Firto- son Ethele igényelt udvarhelye szomszédában 1831-ben egy ösfa kidőlt, s töméntelen Theodosius-aranyat hoza napfényre.
Azért, hogy a hónokról ránk valami maradt volna, történeti
*) Meynert’e Geschichte Oesterreichs 5.1.
hiteleséggel nem állíthatjuk. Traditio után beszélve, némely reli- quiákat említhetünk.
E reliquiák a székelyföldön esnek, mint a hunok maradékai földén. A magyar törzs ezen harczos faja, történetíróink nyomán, Ethele birodalma elpusztulásakor maradt itt. Csak abban, látszik történészeinknél kevés különbözés, hogy három vagy harmincze- zeren maradtak-e ? Ök a húnok legszebb, leghitelesebb reliquiái.
Akarja ugyan a hagyomány azt is tudni, hogy Bánfi-hunyad neve is a hunoktól jönc le, kik itt magokat besánczolták volt; va
lamint a Maros balpartján, Balamér nevű falu nevét is Balambér bún vezértől szeretik szármoztatni; e két hagyomány helye a ma
gyar földre esnék.
41. §.
Csík-szentmiklóson,
A templomról azt igénylik, hogy falán egy felirat volt, mely valóságos hún belükkel lelt volna. Ma a templomban ezen felirat
nak semmi nyoma, a múlt században még fen volt. Történétbuvá- raink lejegyzése szerint a felirat e vala : Urnk mgt tggy fogvan irnk zr öt száz gy sztenőben Matys Janos Stylain Kovats tsealtk.
Mátyás meslr Grgly tsealtk. Hogy egyébaránt a hunoknak saját be- tüalakjok igazán lett volna, azt bebizonyítani még nem tudák.
62 A HÚNOK RELIQUIÁI.
42. §.
Kadicsfalvát,
Ezen Udvarhely mellett eső falu nevét, onnan kívánják szár- moztalni, mintha Kadicha, hún vezérnek udvara e faluban lett vol
na, közel az Udvarhelyen követelt Ethele udvarához.
43. §.
Rétynél,
Háromszéken egy nagyszerű árok kezdődik, s Magyaros felé a Bodzának tart: ezt a nép homárkának, történetbuváraink húnok árkának szokták nevezni.
Ma az árok sánezozata betölt, csak a földhányás ölnyi ma
gas emelkedése jeleli az árok futását.
Bcnkő Jósef, legnagyobb búvárunk, róla úgy vélekedik, hogy
A HÚNOK RELIOUIÁI. 63 az Udvarhely felé folytatódott; mi Tárgyasnál csakugyan látszik is, s kakasborázda név alatt ismeretes. Sőt szerinte kiment Magyar-?
honba, s egyesült azzal, mit ott a nép ördög-árkának, a történészek pedig avarok-árkának neveznek. *)
Hogy itt hajdonában csakugyan árok, s tekintélyes árok hú
zódott el, azt a mellette fekvő faluk nevei bizonyítják. Ily falune
vek Erdélyben: Árkos, Áropatak; Magyarhonban Árokszállás, Ároktő, s a t.
A Rétynéli homárkában nem rég egy arany csákányt találtak, minek értéke 300 darab arany. Háromszék levéltárában van letéve.
44. §.
A Bikában,
Ezen három Q mértföldnyi erdőségben, az országút mellett, a Brassó felöli hegyaljban, patak partján, az út és patak között, a nép egy pár ölnyi széles és magas ködarabat mutat; s azt mondja oda van temetve az Ethele neje.
Búváraink ide Ethelének Réka nevű nejét temettetik, ki itten halt el. S ez erdőség Bika nevét is Rékáról szármoztatják.
A kövön semmi vésönyom, úgy van a mint termett. Igaz, hogy a biblia fenhagyta, mikép a hajdonkori sírkövek vésőtől ille- tetlen állítatának.
45. §.
Udvarhelyit,
Székely-udvarhelyit van a húnokróli népmondák fészke, kö
zép pontja; mint a melynek nevét onnan szármoztatják, mintha itt lett volna Ethele hun király udvara s királyi széke.
Ezen hagyományt egyszer azzal kívánják támogatni, mit a Réka s Kadicha emlékéből kivonhatnak. Másszor azzal, hogy itt a város határán, tőle északnyugotra várhely van, mit a nép Budvá- rának nevez. S ebből oda akarnak következtetni, mintha az a Buda, Ethele testvére vára lett volna.
Sót a hagyomány, mit leginkább a csíki krónika alapit meg, s mi Székely nemzet constitulioi czimü könyvben van kinyomva, azt
Budai Esaiás Histor. I, 32—33 1.
64 A HÚNOK RELIQUIAE.
állítja, mikép a húnok itt maradt ivadéki, Udvarhelyt tovább is meg- tárták fő gyülhelyöknek.
A krónika szerint a húnok maradékit rabonbánok, horkázok és gyulák kormányozták, s a főrabonbán székhelye a Budvárában lett volna. Ezen krónika e várat Bond-várának mondja, s úgy tartja, hogy azt Bonda Nabon Philein rabonbán építette. S hogy utána min
den fö-rabonbán itt lakott.
Van a Sándor család egyik ivadékánál ma is egy kokusdió kehely, s úgy tartják, evvel áldozott isteneinek a húnivadék, s hogy ezen áldozópohár itt c várban tartatott, s itt folyt az áldozat. Nem csak, söl a Mátyás András hagyománya szerint, Zandírhám rabon
bán innen megy Árpádhoz, elviszi a székely törvényeket, Árpád
dal mcgerösíltcli; s úgy hozza vissza ide köre metszve. E rabon
bán fia, Opulel, Csíkban vett lakást. A várat 1039 tájt a tatárok clron- ták. Minek következtében Opulel utóda Sándor István főrabonbán a kehelyt e várból belöl vitte a hét erdők havasain, Csíkba; miért közte s a több Iribusok közt véres harcz kerekedett. De jött Béla király 1063-ban, s lccsilapitá, s hogy a pogányhitröl elvonja őket:
el torié a rabonbánságDt, s el minden pogány szertartást; s nyelvé
szetünk pótolhallan veszteségére, a faluk régi neveit szentek ne
veire kercsztclé. S ekkor kapá c nép polgári szerkezete mostani alakját, ez időben változa át székelylyé.
A húnok birodalma 454-ben, Elhele halálától 15 nap alatt feloszlott.
Erre Erdélyben a gépidák alkottak országot. Rájok jöttek a longobárdok, s folyt köziek a viszály; erre 564-ben a magyarok második raja, az avarok megjelentek, s Erdélyt is magokhoz hóditák.
E nemzet bírta 796-ig, mikor Nagy Károly önállóságuknak véget vele.
E vandal korszakai a történet jegyezni elfeledte; sőt hagyo
mányaink sincsenek. E négy század úgy vonult el Erdély felett, mint vad orkán, mely csak rombolt.
A történet és reliquiák fonala csak a magyarok belép tével, a IX. század végén kezdődik újra.
Mit épített, mit hagyott a rákövetkezett tíz század , ezennel sorolni kezdjük.