14. § A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatokat – ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik – a Hivatal látja el.
15. § A Kötv.-ben meghatározott örökségvédelmi felügyeleti feladatokat a Hivatal és a Hivatal koordinációja mellett a szakigazgatási szervek látják el. Az örökségvédelmi felügyeleti feladatok különösen az alábbiak:
a) a kulturális örökség elemei és környezetük állapotának, valamint megfelelõ használatának figyelemmel kísérése, b) a kulturális örökség elemeinek fenntartható, integrált szemléletû, a védelmet és fejlesztést összehangoló
használatának elõsegítése, így különösen a kulturális örökségvédelmi célzatú vagy a kulturális örökséget is érintõ pályázatok, programok és projektek kezdeményezése és az elõkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közremûködés,
c) az örökségvédelem érdekeit érintõ szakmai és társadalmi együttmûködés elõsegítése.
16. § A Hivatal ellátja a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat, ennek keretében különösen:
a) végzi és irányítja az ország mûemléki értékeinek feltárását és inventarizálását, közremûködik a régészeti örökség és a kulturális javak felkutatásában és inventarizálásában,
b) javasolja és elõkészíti az kulturális örökségi ingatlan elemek védetté nyilvánítását,
c) gondoskodik az örökségi értékekkel összefüggõ tudományos eredmények hozzáférhetõvé tételérõl,
30632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 198. szám
d) végzi a mûemlékállomány revízióját és tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását,
e) kutatás-módszertani céllal kezdeményezi és irányítja a mûemlékek kutatását,
f) örökségvédelemmel kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, szakmai metodikai irányelveket dolgoz ki és tesz közzé,
g) részt vesz a mûemlékekhez kötõdõ szakrestaurálások elõkészítésében és közremûködik a kivitelezés folyamatában,
h) kezeli, gyarapítja, kiállításokon, publikációkban és elektronikus úton közzéteszi gyûjteményeinek anyagát, i) együttmûködik az örökségvédelmi érdekû kutatási programokban.
5. Záró rendelkezések
17. § A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelõzõen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerveként mûködött kulturális örökségvédelmi iroda jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint – megyei (fõvárosi) illetékességi területet alapul véve – az a megyei (fõvárosi) kormányhivatal tekintendõ, amelynek a szakigazgatási szervévé e rendelet hatálybalépésével az 1. melléklet szerint válik.
18. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkezõ 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet, 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet és 305/2008. (XII. 19.) Korm. rendelet.
19. § E rendelet 3. § (1) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése a kulturális javak kivitelérõl szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kivitelérõl szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított –, 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek elnevezése és az illetékességi terület
A. B.
Szakigazgatási szerv Illetékesség
1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Szeged)
Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Örökségvédelmi Irodája (Debrecen)
Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Miskolc)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye 4. Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi
Irodája (Budapest)
Nógrád megye, Pest megye 5. Baranya megyei Kormányhivatal Kulturális
Örökségvédelmi Irodája (Pécs)
Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 6. Vas megyei Kormányhivatal Kulturális
Örökségvédelmi Irodája (Szombathely)
Vas megye, Zala megye 7. Gyõr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Sopron)
Gyõr-Moson-Sopron megye, Veszprém megye 8. Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális
Örökségvédelmi Irodája (Székesfehérvár)
Fejér megye, Komárom-Esztergom megye 9. Budapest Fõváros Kormányhivatala Kulturális
Örökségvédelmi Irodája (Budapest)
Budapest
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 198. szám 30633
2. melléklet a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések
A. Régészeti lelõhelyet, illetve régészeti védõövezetet érintõ, más hatóságok elõtt indult eljárásokban
I. A régészeti lelõhelyeket érintõ, más hatóságok elõtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:
1. A régészeti lelõhely, lelõhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén.
2. A régészeti lelõhely jellege, ezen belül:
2.1. történeti jelentõsége, 2.2. védettségi fokozata,
2.3. tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése, 2.4. állapota, bolygatottságának mértéke,
2.5. régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte,
2.6. a régészeti lelõhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sûrûsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,
2.7. kutatottsága, feltártsága.
3. A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen:
3.1. nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védõsávját is, 3.2. sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás, 3.3. pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés,
3.4. állapotváltozással járó elfedés esetében.
4. A régészeti lelõhely elkerülése lehetõségének vizsgálata, tekintettel a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. és 22. §-ára.
II. Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelõhely esetében, az I. pontban felsorolt szakkérdéseken túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelõhely hosszú távú megõrzése, valamint jövõbeni kutathatósága.
III. A régészeti védõövezetet érintõ, más hatóságok elõtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:
1. A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelõhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelõhely:
1.1. tájképi megjelenését, 1.2. megközelíthetõségét,
1.3. fenntartható használatát, hosszú távú megõrzésének lehetõségét, 1.4. esetleges bemutathatóságát,
1.5. rövid- és hosszú távú kutathatóságát.
B. Mûemléket, mûemléki környezetet, illetve mûemléki jelentõségû területet érintõ, más hatóságok elõtt indult eljárásokban
I. A mûemléki környezetet, illetve külön jogszabályban meghatározott esetben mûemléket érintõ, más hatóságok elõtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:
1. A tervezett beavatkozás hatása az egyedileg védett mûemlék történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenésére, értékei érvényesülésére, használatára, különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében.
30634 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 198. szám
2. A tervezett beavatkozással kialakuló építmény, berendezés illeszkedése az egyedileg védett mûemlék tömegalakításához, homlokzatképzéséhez, szín- és anyaghasználatához.
3. A tervezett rendeltetés méltó illeszkedése az egyedileg védett mûemlék funkciójához, jellegéhez és környezetéhez.
II. A mûemléki jelentõségû területet érintõ, más hatóságok elõtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:
1. A terület szerkezeti épségének hangsúlyos megõrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló településszerkezeti értékek, a történeti téralakítás, beépítési, illetve domborzati viszonyok védelme érdekében:
1.1. a hagyományos településszerkezet és telekszerkezet, tér- és utcaszerkezet megõrzése, illetve lehetõség szerinti visszaállítása,
1.2. a történetileg kialakult terepviszonyok, utcaszint, térszint lehetõség szerinti megtartása, illetve visszaállítása, 1.3. a történetileg kialakult utcai térfalak megõrzése, illetve lehetõség szerinti visszaállítása,
1.4. a jellegzetes beépítési mód – sûrûség, beépítési jelleg és hely – megõrzése.
2. A terület egységes történeti építészeti megjelenésének – beleértve a vizuális sértetlenségét, az éjszakai megvilágítás révén meg valósuló látványt is – hangsúlyos megõrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló építészeti értékek, a tömegképzés, homlokzatalakítás, anyag- és színhasználat védelme érdekében:
2.1. illeszkedés a történeti épületek tömegképzéséhez, arányaihoz és magassági viszonyaihoz,
2.2. illeszkedés a történeti épületek homlokzatalakításához, homlokzati osztásrendszeréhez és formavilágához, 2.3. illeszkedés a történeti épületek anyag- és színhasználatához.
3. A terület egységes történelmi, nemzeti és történeti jelentõségének megóvása és továbbvitele érdekében:
3.1. a közterületeknek és udvaroknak a védelemhez méltó és fenntartható használata, 3.2. a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használat, illetve funkció biztosítása,
3.3. az utcabútorok és egyéb közterületi mûtárgyak, illetve az idõszakosan kitelepített utcai teraszok méltó, a történeti jelleghez illeszkedõ kialakítása,
3.4. a reklámhordozóknak, fényforrásoknak, illetve egyéb homlokzati szerelvényeknek és berendezéseknek a terület, illetve épület történeti jellegéhez illeszkedõ alkalmazása.
3. melléklet a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek telekalakítási eljárásában közremûködõ szakhatóságok
Bevonás és közremûködés feltétele Szakkérdés Elsõ fokú eljárásban Másodfokú
eljárásban
1. Minden esetben. Az épület helykijelölésére vonatkozó tûzvédelmi elõírások betartatása, valamint
a szomszédos telkeken álló épületek között tartandó tûztávolság mértékének, ennek hiányában a kialakítás,
telekalakítás feltételeinek meghatározása.
elsõ fokon eljáró tûzvédelmi
2. Polgári védelmi építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén.
A jogszabályban elõírt polgári védelmi követelmények érvényre
Bevonás és közremûködés feltétele Szakkérdés Elsõ fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
3. Ha a telekalakítás a) bányatelket,
b) szénhidrogén-szállító és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltõtelep biztonsági övezetét,
c) megszûnt földalatti bányák nyitva maradó területének jogszabályban meghatározott hatásterületét,
d) a nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon elõfordulását vagy szénhidrogén földalatti tárolására szolgáló földtani szerkezetet érint(i).
Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a mûszaki biztonság,
az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeinek, valamint a földtani követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
4.1. Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélsõ vágányának tengelyétõl számított 50 méteren belüli övezetben kerül sor, és
engedélyes a vasúti pályahálózat mûködtetõje hozzájárulásának a megtagadását vagy
a hozzájárulásban elõírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás – a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat mûködtetõje fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhetõ-e.
4.2. Ha a telekalakítással új útterület jön létre.
A tervezett telekalakítási
eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása.
4.3. Ha a telekalakítás meglévõ út területében változást eredményez és az érintett közútkezelõ
hozzájárulásának megtagadását vagy a hozzájárulásában foglalt feltételeket az engedélykérõ sérelmesnek tartja.
A tervezett telekalakítási
eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében
4.4. Állandó, ideiglenes mûködésû repülõterek, le- és felszállóhelyek környezetét érintõ telekalakítás esetében.
A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve
5. A víziutak medrét és a kikötõk, átkelõk, vízpartok és vízterületek telkét érintõ telekalakítás esetén.
A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények
6. Erdõ megosztása. A fenntartható erdõgazdálkodás vizsgálata az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és
az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a
Bevonás és közremûködés feltétele Szakkérdés Elsõ fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
7. Ha a telekalakítás külterületen, valamint belterület esetén védett természeti területen, országos jelentõségû védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védõövezetén belül kerül sor.
A természetvédelmi követelményeknek való megfelelés.
Környezet-védelmi, természetvédel-mi és vízügyi felügyelõség
Országos Környezetvé-delmi,
Természetvédel-mi és Vízügyi Fõfelügyelõség
A Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete
az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés m) pontjában,
a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. §-át megelõzõ alcíme helyébe az alábbi alcím lép:
„A Hivatal és a fõvárosi és megyei kormányhivatal hatásköre”
(2) Az R. 4/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[4/A. § (1) A Kormány a hivatalt jelöli ki]
„a) a Kt. szerinti közoktatási információs iroda feladatainak ellátására;”
2. § Az R. „A Hivatal és a fõvárosi és megyei kormányhivatal hatásköre” alcím alatt az alábbi 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A Kt. szerinti közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatainak ellátására a Kormány a Hivatalt, valamint e rendelet 41–41/D. §-ában és külön jogszabályban foglaltak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
3. § Az R. 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A Hivatal az ágazati irányítás keretében közoktatási állami ellenõrzés szerveként]
„c) közremûködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenõrzésekben.”
4. § Az R. 7. § c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[7. § A Hivatal a Kt. 95/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatkörében továbbá]
„c) megbízza a közoktatási feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal által mûködtetett érettségi vizsga vizsgabizottság elnökét, és ellenõrzi a vizsgabizottság tevékenységét;
d) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott esetben másodfokon elbírálja a vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmet;”
5. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A Hivatal elsõ fokú döntést hoz]
„a) a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésérõl, illetve a tankönyvvé nyilvánítási kérelem elutasításáról, valamint a tankönyvjegyzékre való felvételrõl, illetve a tankönyvjegyzékre való felvétel iránti kérelem elutasításáról, a miniszter hatáskörébe nem tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei tekintetében a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 198. szám 30637
(2) Az R. 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A Hivatal elsõ fokú döntést hoz]
„d) a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásáról;”
(3) Az R. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A Hivatal másodfokú döntést hoz]
„a) a vizsgaszabályzatban meghatározott esetben az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás keretében;”
6. § Az R. a következõ 40. §-sal, és ezt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki:
„A fõvárosi és megyei kormányhivatal hatásköre
40. § A fõvárosi és megyei kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a Kt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott elsõ fokú döntése elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el.”
7. § Az R. a következõ 41–41/D. §-sal egészül ki:
„41. § (1) A Kormány a fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alábbi feladatainak ellátására
a) hatósági ellenõrzés [Kt. 95/A. § (4) bekezdés];
b) szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása [Kt. 95/A. § (5) bekezdés].
(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal
a) közremûködik a Hivatal által szervezett szakmai ellenõrzésekben, valamint részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében;
b) ellátja a Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítõ iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat [Kt. 99. § (7) bekezdés].
41/A. § (1) A Kormány a fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörén belül az alábbi feladatok ellátására
a) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökének megbízása, a vizsgabizottság tevékenységének ellenõrzése;
b) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsgák szervezésében való részvétel;
c) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint érettségi vizsgabizottság mûködtetése.
(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal értesíti a Hivatalt az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztetõ eseményrõl.
(3) A fõvárosi és megyei kormányhivatal mûködteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot.
(4) A fõvárosi és megyei kormányhivatal közremûködik az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelõs miniszter felelõsségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában.
41/B. § (1) A Kormány a fõvárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott alábbi feladatainak ellátására
a) a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési terv, illetõleg a fõváros, a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési tervének a minisztérium számára történõ véleményezése;
b) a miniszter megbízásából képviselet ellátása a regionális és a megyei fejlesztési tanács, valamint a megyei (fõvárosi) közoktatási közalapítvány munkájában;
c) a regionális és a megyei fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában való részvétel.
(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásához – a fõváros, megye közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítésére, a fõvárost, megyét érintõ intézkedések, programok, projektek és támogatási pályázatok összehangolására, a fõváros, megye közoktatás-fejlesztését szolgáló pénzügyi források hatékony felhasználásának segítésére – fõvárosi, megyei közoktatási egyeztetõ fórumot mûködtet.
A fõvárosi, megyei közoktatási egyeztetõ fórum munkájában – képviselõik útján, külön díjazás nélkül –
30638 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 198. szám
közremûködhetnek azok a szervezetek, amelyek a Kt. 88. § (1) bekezdés szerint részt vesznek a fõvárosi, megyei fejlesztési terv elkészítésében.
41/C. § (1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal elsõ fokú hatósági döntést hoz
a) az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlõ bánásmód követelményeinek megsértése miatti, Kt. 95/C. § (1) bekezdése szerinti megállapításáról;
b) a Kt. 95/C. § (2) bekezdése szerint a kötelezõ felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelölésérõl;
c) az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködõ általános iskola tovább mûködtetésének engedélyezésérõl;
d) a Kt. 132. § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésrõl;
e) az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt. 118. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában.
(2) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ellátja
a) a szomszédos államokban élõ magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendõket;
b) a szomszédos államokban élõ magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendõket,
c) a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3) A fõvárosi és megyei kormányhivatal másodfokú döntést hoz – a fõvárosi és megyei kormányhivatal által mûködtetett érettségi vizsgabizottság kivételével – az érettségi vizsga vizsgabizottságának, és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén az Szt. 14. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében.
41/D. § A fõvárosi és megyei kormányhivatal ellátja a a) Kt. 88. § (6) bekezdésében;
b) Kt. 131. § (5) bekezdés c) pontjában
a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal számára meghatározott feladatokat.”
8. § Az R. 42. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) 2011. január 1-je után a közoktatási feladatkörében eljáró fõvárosi és megyei kormányhivatal részére jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök, és azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a korábban az Oktatási Hivatal szervezeti egységeként mûködött regionális igazgatóság jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint az a korábbi mûködési területén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal tekintendõ, amelynek a szervezeti egységévé – a megyei (fõvárosi) illetékességi területet alapul véve – 2011. január 1-jén válik.”
9. § Az R.
a) 1. § (2) bekezdésében a „2006. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe a „2010. évi XLIII. törvény” szövegrész;
b) 1. § (5) bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „oktatásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész;
c) 2. § (1) bekezdésében az „oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el a Kszt. 2. és 74. §-aiban” szövegrész helyébe az „oktatásért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el a Kszt. 2. és 73. §-aiban” szövegrész;
d) az 5. §-t megelõzõ „A Hivatal közoktatással kapcsolatos feladatai” alcím helyébe „A Hivatal közoktatással és szakképzéssel kapcsolatos feladatai” alcím;
e) 5. § (2) bekezdés b) pontjában az „és regionális” szövegrész helyébe az „és megyei” szövegrész;
f) 5. § (2) bekezdés d) pontjában a „[Kt. 95/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja]” szövegrész helyébe az „[az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 142. § (4) bekezdés a) pont]” szövegrész
lép.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 198. szám 30639
10. § (1) E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti az R.
a) 1. § (2) bekezdésében „a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény szerinti”
a) 1. § (2) bekezdésében „a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény szerinti”