A gyulladás és az inszomnia összefüggései

1.5.1.1. Az akut és krónikus gyulladás patomechanizmusai A citokinek

A citokinek a sejtek közötti kommunikációban résztvevő kis molekulatömegű peptidek vagy glikoproteinek, amelyek az immunválasz szabályozásában és az immunológiai információ továbbításban működnek közre⁷³. A kórokozók szervezetbe kerülését követően azonnal felszabadulnak és termelődnek. Közéjük tartoznak a tumor nekrózis-faktorok (TNF α és β), az interleukinok közül az IL-1 α és β, az IL-6, az IL-10, az IL-12, az interferonok (IFNα, β és γ), a migrációt gátló faktor és a kemokinek.⁶ Ezen citokinek szerepet vállalnak, a fertőzést követő gyulladásos reakció kifejlődésében, és az antigénprezentáló sejtekre hatva, a specifikus immunsejtek aktiválódásának és differen-ciálódásának szabályozásában.

Az akut fázis reakció

Akut fázis reakciónak nevezzük a szervezet gyors védekező válaszát a fertőzésre, traumára vagy egyéb sejtsérülésre, mely az ágens eliminációját és a szöveti károsodás minimumra csökkenését szolgálja⁷⁴. A behatás helyén a kiváltó ágens, a makrofágok sejtfelszíni receptorain keresztül, intracelluláris jelátviteli kaszkádot beindítva, transzkripciós faktorokat aktivál (NF-κB).⁷⁵ Ily módon serkentik számos gyulladásos mediátor (citokinek: TNF-α, IL-1 és IL-6; prosztaglandinok, adhéziós molekulák) expresszióját.⁷⁶ Az extracelluláris térbe kerülő gyulladásos mediátorok odavonzzák és aktiválják a mono- és a polimorfonukleáris fagocitákat, és serkentik a komplement ter-melődést. A gyulladásos mediátorok (főleg az IL-6) hatására a hepatocitákban az akut fázis fehérjék (C-reaktív protein (CRP), ferritin, fibrinogén, stb.) termelődése fokozódik, és a plazmában megemelkedik az akut fázis fehérjék szintje.⁷⁷ A gyulladás következtében láz és leukocitózis alakul ki, megemelkedik a glükokortikoid szint, módosul az ionháztartás, ily módon a szervezetben a katabolizmus dominál.⁷³ A gyulladás mediátorai a központi idegrendszerre is hatnak, pszichés és magatartásbeli változásokat idézve elő, letargiát, álmosságot, étvágytalanságot okozva. Amikor a gyulladást kiváltó ágenst (pl.

endotél sérülés, kórokozó, daganatsejt) a szervezet a gyulladásos reakció során megszüntette, az immunválasz lecseng, és az egyén meggyógyul, de olyan is előfordul, hogy a reakció patológiásan idültté válik.

A protein-energia vesztés és a gyulladás

Krónikus betegségekben, így a krónikus gyulladás állapotában is gyakran megfigyelhető a betegek „senyvedése” (kahexia), azaz kóros soványsága, ilyenkor fokozódik az energia-felhasználás és a fehérjebontás, azaz az izomzat kifejezett fogyása dominál.⁷³ A gyulladásos citokinek modulálják a központi idegrendszerben a neurotranszmitterek felszabadulását, ezáltal hatással vannak az étvágyszabályozásra és a metabolizmusra, így ezek a betegek inkább étvágytalanok. Ennek az egyik példája a leptin, amely egy zsírszövet eredetű citokin. Termelődése gyulladás során fokozódik, és a központi ideg-rendszerben hatva anorexiát idéz elő.⁷⁸

A gyulladás és a fehérje-energia vesztés összefüggése mögött álló patomechanizmus még nem teljesen tisztázott, nem lehet egyértelmű ok-okozati viszonyt megállapítani, viszont a két folyamat gyakran jár együtt, összetett módon hatva egymásra. A malnutríció és a krónikus gyulladás együttes fennállásával járó állapot leírására, krónikus veseelégtelen

betegekben létrehozták a malnutríció-gyulladás komplex szindróma (malnutrition-inflammation complex syndrome, MICS) fogalmát.^{79, 80}

1.5.1.2. Az alvásdepriváció és a gyulladás

Az alvás nemcsak a szervezet egyik általános helyreállító folyamata, hanem fontos az immunrendszer megfelelő működéséhez is.⁸¹ Egyes kutatások, alvásmegvonást követően, a perifériás vérben áramló leukociták számának emelkedéséről számoltak be.^{82, 83} Számos tudományos vizsgálat szerint, egészséges egyénekben, a részleges vagy tartós alvásdepri-váció emelkedést idéz elő, olyan gyulladásos markerek szérum szintjében, mint a C-reaktív protein (CRP), az interleukin-6 (IL-6) és a tumor-nekrózis faktor-α (TNF-α).^84-87 10 egészséges fiatal férfi (88 órás) alvásmegvonása során a CRP szint változását figyelték meg, mely a kezdeti szinthez képest szignifikáns és tartós (az alvásmegvonást követő 2 pihenőnapon is) emelkedést mutatott.⁸⁴ Egy kutatásban fiatal, egészséges, jó alvó személyeket vizsgáltak egyhetes, enyhe alvásmegvonást (napi 2 órával kevesebb alvásidő) alkalmazva, melynek során a proinflamatórikus IL-6 és TNF-α citokinek cirkadián szekréciójában szignifikáns emelkedést detektáltak.⁸⁵ A központi idegrendszerben alkalmazott, kisdózisú IL-6 injekció, szubjektív fáradtságot idézett elő.⁸⁸ Ez egybevág azon vizsgálatok eredményével, amelyekben fokozott nappali álmosságról panaszkodó személyeknél, a keringő IL-6 szint emelkedését írták le.^{89, 90}

A kutatások eredményei alapján, az alvásmegvonás egyes gyulladásos citokinek (IL-6, TNF-α) szérumszintjének emelkedését már a génexpresszió szintjén (NF-κB)⁹¹ idézi elő.

1.5.1.3. Az inszomnia és a gyulladás

Az inszomnia és gyulladás kapcsolata megközelíthető egy részről az alvásdepriváció oldaláról, másrészről az inszomniával szorosan együtt járó depresszió felöl.

Utóbbival kapcsolatban tudjuk, hogy a depresszió és az inszomnia között szoros, kétirányú kapcsolat áll fenn.⁹² Ezért elképzelhető, hogy inszomniában is fokozott gyulladásos állapot áll fenn, ugyanis a depressziós egyének perifériás vérében emelkedik a T-sejt aktivációs markerek (pl. szolubilis IL-2 receptor) és a szisztémás gyulladást jelző mutatók szintje.^93-95 Ezen kívül, a depressziós betegek szérumában és liquorában magasabb egyes citokinek (pl. IL-6, TNF-α) koncentrációja, és a vérben emelkedett az akut fázis fehérjék, kemokinek, sejtadhéziós molekulák, és egyéb gyulladásos markerek szintje.^96-100 Pozitív összefüggést találtak a gyulladásos markerek koncentrációja és

bizonyos depressziós tünetek (mint fáradtság, kimerültség vagy alvászavar) mértéke között.^101-103

Az alvásdepriváció, mint az inszomnia egyik alapvető jellemzője is felelős lehet a gyulladási folyamatok kialakulásáért. Ismert adat, hogy egészséges egyénekben a részleges és tartós alvásdepriváció emelkedést idéz elő olyan gyulladásos markerek szérum-szintjében, mint CRP, IL-6 és TNF-α.^84-87 A közelmúltban megjelent tanulmány elsőként számol be az inszomnia és a gyulladásos citokinek közötti összefüggésről, melynek során emelkedett IL-6 koncentrációt találtak inszomniában szenvedő idős páciensek körében.¹⁰⁴