3. A gyermekvállalás állami támogatása
3.2. A gyermekek neveléséhez, iskoláztatásához kapcsolódó ellátás
A családi pótlék (a továbbiakban: csp) rendszeresen – havonta - folyósított állami pénzbeli hozzájárulás.
76 Ennek az oka, hogy külföldön nincsen olyan szervezet és szolgáltatás, mely azt a komplex ellátást biztosítja, mint a hazai várandósgondozás.
Finnorsz gban természetbeni ell t st kapnak a csal dok: a finn babadoboz:
https://www.bbc.com/reel/playlist/the-next-generation?vpid=p06tg448
Csvt. 23. § (1) Az állam pénzbeli támogatás […] formájában hozzájárul a […] szülőnek a gyermek – legalább hároméves koráig történő – gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.
Erről az ell t sról, vagy egy részéről egyoldalú nyilatkozattal, indokol s nélkül le lehet mondani az igényelbír ló szervnél.
Ez a lemond s nem érinti „A közteher kedvezmények”
fejezetben részletezett csal di kedvezmény igénybevételét.
31
A csp nevelési ellátás (a továbbiakban: ne), valamint iskoláztatási támogatás (a továbbiakban:
it) formájában nyújtható.
A ne a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. A 18. életévét betöltött tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos személynek is jár, az it-ra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Az it a tankötelessé válás évének november 1-től a tankötelezettség teljes tartamára jár. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési, vagy szakképző intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek esetén 23. életévét) betölti.
A csp a gyermek védelembevétele esetén természetbeni formában is nyújtható. A természetben történő nyújtásáról a védelembe vételről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján: A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések egyike a védelembe vétel (68.-68/C. §)
Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A gyámhatóság – a gyermekjóléti központ javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti egyes hatóságok – szabálysértési, nyomozó, rendőrség, ügyészség, bíróság - javaslata alapján is a gyermeket.
3.2.1. A védett személyek körét két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a gyermeket gondozó, nevelő szülők, vagy más törvényes képviselők tartoznak, akik a gyermek jogán válnak ne-ra, illetve it-ra jogosulttá. A másik azon személyek csoportja, akik saját jogon jogosultak a csp valamelyik formájára.
3.2.1.1. Az általuk nevelt gyermek jogán ne-ra, illetve it-ra jogosultak
Ilyen személy a vér szerinti szülő. Amennyiben a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a nem él egy háztartásban77, a cs-t a kiskorú szülő részére kell megállapítani.
A felsorolt jogosultak mindegyikének csak akkor folyósítják a ne-t, illetve it-t, ha a gyermeket saját háztartásukban78 nevelik.
77 Ptk. 4:152. § (4) bekezdése szerint.
78 Cst. 4.§ k) pont: saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Cst. 12. § (2) bek. A családban élő gyermek után folyósított családi pótlék tekintetében saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
a) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán;
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki;
A többi jogosult személyére és feltételeire későbbi fejezetekben visszatérünk.
32
It-ra jogosult a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig.
3.2.1.2. Saját jogon jogosultak
ne-ra azok a személyek, akik a tizennyolcadik életévüket betöltötték és tartósan betegek, illetve súlyosan fogyatékosok, az it-ra való jogosultság megszűnését követően,
it-ra azok a nagykorúak, akik köznevelési intézményben tanulmányokat folytatnak – a tankötelezettség megszűnését követően -, és további feltételeknek megfelelnek. (ld. 2.2.2.)
3.2.2. Jogosultsági feltételek
3.2.2.1. A tankötelezettség időtartama
A köznevelési törvény79 értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.
napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizenhatodik életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
3.2.2.2. Köznevelési intézményben folytatott tanulmányok
It csak azok után a gyermekek után jár, akik köznevelési, vagy szakképző intézményben folytatnak tanulmányokat. A felsőoktatási intézményekbe járó hallgatók után, vagy számukra nem folyósítható családi pótlék. Ők a családi gyermekszámba számíthatók be.
A köznevelési vagy szakképző intézményben a tankötelezettség megszűnését követően tanulmányokat folytató, nagykorú személy akkor jogosult saját jogán it-ra, ha
- mindkét szülője elhunyt, vagy
- a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, vagy
- kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy
- a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- a szülővel nem egy háztartásban élő nagykorú gyermek, - nagykorúvá válása előtt is neki folyósították az it-t.
c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.
79 2011. évi CXC. tv a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.)
Csvt. 23. § (2) A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint – így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, […] tekintettel – családonként eltérő.
33
3.2.2.3. Tartós betegség, súlyos fogyatékosság (A Cst. alkalmazásakor!)
- Az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, ill.
fogyatékossága miatt állandó, vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségeket, illetve fogyatékosságokat (BNO kódok szerint), valamint az igazolásukat meghatározó eljárás rendjét (melyik intézmény szakorvosa, hogyan adhat igazolást) külön rendelet szabályozza.
- Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
3.2.3. A családi pótlék mértéke
A csp mértékének megállapításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni.
3.2.3.1. A csp havi összege gyermekenként A jogosult
A családi pótlék havi összege gyermekenként
Egygyermekes család 12.200 Ft
Egygyermekes egyedülálló 13.700 Ft
Kétgyermekes család 13.300 Ft
Kétgyermekes egyedülálló 14.800 Ft
Három vagy többgyermekes család 16.000 Ft
Három vagy többgyermekes egyedülálló 17.000 Ft
18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után
20.300 Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő
család 23.300 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után
25.900 Ft
A cs-t – függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
Amikor az adott családban, vagy személynek járó csp összege megállapításra kerül, akkor vizsgálni kell, azt is, hogy egyrészt ki számít egyedülállónak, másrészt kik azok, akik a családi gyermekszámba beszámíthatók.
2.3.2. Egyedülálló
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
5/2003. (II. 19.) ESZCSM rend.
magasabb összegű csal di pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékoss gokról
34
A csp összegének megállapítása szempontjából további személyeket kell egyedülállónak tekinteni, azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa
- köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója, és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, - nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti
életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
3.2.3.3. A családi gyermekszám megállapításakor figyelembe kell venni azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket,
- aki az igénylő háztartásában él, és
akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám csp-ra jogosult,
aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
aki saját jogán jogosult az ellátásra.
- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a csp-t igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
Azt a személyt is figyelembe kell venni a csp összegének megállapításánál, aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe és a csp-t igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
3.2.3.4. Magasabb összegű családi pótlék
Magasabb összegű családi pótlékra jogosultak (tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, vagy személy) utazási kedvezményt vehetnek igénybe, valamint alanyi jogon jogosultak közgyógyellátásra.
Az Mt. 294. § (1) bek. i) pont, valamint az Ebtv. 5/C §. (1) bek. e) pontja is ugyanezeket a személyeket tekinti egyedül llónak.
Ezek ismertetésére későbbi fejezetekben térünk vissza.
35 3.2.4. Kizáró és korlátozó rendelkezések
Tekintettel arra, hogy a csp a neveléshez, iskoláztatáshoz kíván hozzájárulni, a jogalkotó
„elvárja”, hogy a gyermekek – koruknak megfelelő – közösségbe járjanak. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesznek eleget, az szankcionálásra kerül.
3.2.4.1. Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetője
az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott 5. óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a csp jogosultját a következő pontban meghatározott jogkövetkezményre,
az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott 20. óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.
A nevelési-oktatási intézmény vezetője ezeket a felhívásokat tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is.
A családtámogatási ügyben eljáró hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti az it szüneteltetését, ha a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés80 szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a 3 napot, vagy a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az 5, vagy a fent említett személyeknél, vagy intézményekben kerül elhelyezésre.
3.2.4.2. Rendszeres jövedelem
Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme81 van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított csp folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.