A globalizáció új elmélete, pontosabban metafilozófiája szándéka szerint először is egyrészt új filozófia, másrészt új globális valóság- és tudatkép, sőt harmadrészt új valóság és új magas tudatállapot. Az új személyes és kollektív tudatállapot teremtésképes felfogás és gyakorlat, s ilyenként nemcsak a szubsztanciális, hanem a funkcionális globalizációt is az újvalóság/újtudat létrehozására ösztönzi.
A globalizáció metafilozófiája nem abból indul ki, hogy a globális-lokális világrendszer a tehetetlenség és cselekvőképtelenség kiteljesedése, hanem ellenkezőleg az új típusú globalizáció lehetőség teremt az új gondolkodás és világcselekvés – egyéni és kollektív tudatemelésen alapuló – végigvitelére.
226 Maslow, Abraham H., 1969: A transzcendencia különböző jelentései (A.H. Maslow – R. Assagioli – K.
Wilber: Bevezetés a transzperszonális pszichológiába, Ursus Libris Kiadó, 2006) 62.o.
Fontosabb irodalom:
Arntz, V.- Chasse, B.- Vicente, Mark, 2003: What the Bleep Do We Know?, magyarul: Mi a…(füttyöt) tudunk?, EzVanKiadó, 2007
Baudrillard, Jean 1997. Az utolsó előtti pillanat. Beszélgetések Philippe Petit-vel. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2000
Bauman, Zygmunt, 1998 Gobalization: The Human Consequnces (Magyarul: Globalizáció, a társadalmi következmények, Budapest, 2002,.
Beck, Ulrich, 1997: Was ist Globalisierung? Irrtümer des Globalizmus – Antworten auf Globaliserung, Duhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1997 (Magyarul: Beck, U.: Mi a globalizáció? Belvedere Meridionale, Szeged, 2005.
Behe, Michael J., 1996: Darwin’s Black Boksz: The Biochemical Challenge to Evolution, Simon &
Schuster Inc., magyarul: Darwin fekete doboza, az evolucióelmélet biokémiai kihívása, Harmat Kiadó, 2002
Derrida, Jacgues, 1996. Hit és tudás, Brambauer Kiadó, Pécs,
Durkheim, Émile, 1893: A társadalmi munkamegosztásról, Budapest: Osiris, 2001 Eccles, J.C. (1989): Evolution of the Brain: Creation of the Self. Roudledge,- New York:
Eccles, J.C. és Popper, K.R. (1977): The Self and Its Brain - An argument for interactionism. Springer Verlag, Heidelberg.
Frank, Szemjon L. (1930, Párizs): A társadalom szellemi alapjai, Kairosz Kiadó, Budapest, 2005 Giddens, Anthony, 1999: Runaway World, Profile Books, Ltd, magyarul: Elszabadult világ, Napvilág
Kiadó, 2000
Gyökössy Endre: Három meditáció a meditációról (lásd: Gyökössy Endre: A Hogyan, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Budapest.)
Jung, G.G. Bevezetés a tudattalan pszichológiájába (Európa Könyvkiadó, 2000)
Kiss Endre – Varga Csaba, 2001: A legutolsó utolsó esély (Tudástársadalom Könyvek 1., Stratégiakutató Intézet, Nagykovácsi
Kiss Endre (2001). A globális mint az abszolútum közvetlenné válása, avagy a jelen mint filozófiai probléma, INCO 2001/1
Kiss Endre: Globalizáció és/vagy posztmodern, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2003.) Kiss Endre: Monetarista globalizáció és magyar rendszerváltás, Ferenczi & Tsa Bt, 2002
Koestler, Arthur 1959: The Sleepwalkers, (Hutchinson). Magyarul: A. Koestler: Alvajárók, (Európa Könyvkiadó, 2007)..
Kollektív, társas, társadalmi (szerk: Kónya Anikó, Király Ildikó, Bodor Péter, Pléh Csaba), Akadémiai, 1999
László Ervin (szerk), 1999: Stanislav Grof -László Ervin - Peter Russel: The Consciusness Revolution (Elf Rock, 2003); Magyarul: A tudat forradalma (Új Paradigma Kiadó, 1999).
Margenau, H. (1978). Physics and Philosophy: Selected Essays. D. Reidel Co..
Merleau-Ponty, 1953: Éloge de la philosophie, Éditons Gallimard; magyarul: A filozófia dicsérete, Európa Könyvkiadó, 2005..
Popper, K.R. (1994): Knowledge and the Body-Mind Problem. M.A. Notturno, Routledge, London Rapport mondial sur la culture. Culture, creativité et marchés, UNESCO, 1998 (Világjelentés a
kultúráról. A kultúra, a kreativitás és a piacok.)
S. Székely Attila: A tudat-biopszichológia alapvonalai (Appendix Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2005)
Safranski, Rüdiger 2003: Wieviel Globaliserung verträgt de Mensch? (Carl Hanser Verlag München Wien). Magyarul: Mennyi globalizációt bír az ember? (Európa Könyvkiadó, 2004),.
Ugrin Emese – Varga, Csaba, 2007: Új demokrácia- és államelmélet, Századvég Kiadó, Budapest Varga Csaba (szerk.), 2005: Metaelmélet, metafilozófia, Stratégiakutató Intézet, Nagykovácsi Varga Csaba, 2003. Új elmélethorizontok előtt, Tertia Kiadó, Budapest
Wayne Ellwood, 2001: The No-Nonsense Guide to Globalization, New Internationaliist Publications Ltd. Oxford, and Verso, London. Magyarul: A globalizáció, HVG Kiadó, 2003,
Wilber, Ken 1996: A Brief Hostory of Everything (Shambhala Publications, Inc,), Magyarul: A Müködő Szellem rövid története (Európa, 2003).
Varga Csaba (1946), társadalomelmélettel, társadalomfejlesztéssel foglalkozó szociológus; címzetes egyetemi docens, az ELTE BTK szociológia szakán végzett; a Stratégiakutató Intézet kht. elnöke, a metaelméleti kutatócsoport vezetője.
A nyolcvanas években a Népművelési Intézetben település- és társadalomfejlesztő, majd a Magyar Írók Szövetségének titkára, később, a rendszerváltás után szervezi meg a Stratégiakutató Intézetet.
Varga Csaba pályáját szociográfusként-szociológusként kezdi a hetvenes években, de már a nyolcvanas évek végén megjelennek válogatott tanulmányai. Az évtized közepén – Kamarás Istvánnal közösen írt – kis magyar utópiájuk, a „Reformvár” komoly hatást gyakorol az értelmiségre. 1989-90-ben részt vesz a magyar rendszerváltás előkészítésében, ám már akkor bírálja ezt a politikai fordulatot, mert stratégiailag elégtelennek tartja, hogy
Magyarország a kapitalista világmodell múltját
választja jövőnek, miközben a globális világ már az
információs korba lép. Ezért nem véletlen, hogy a
kilencvenes években az információs- és
tudástársadalom egyik hangadó teoretikusa, ám közben
érdeklődése részben még inkább eltolódik az
elméleti-filozófiai kérdéskörök irányába. Az ezredforduló után
munkássága már a (a tudományokat, vallásokat,
művészeteket egyesíteni szándékozó)
metaelmélet-metafilozófia létrehozására koncentrál. Varga Csabát tehát nem lehet egyetlen hagyományos szellemi-ideológiai skatulyába sem besorolni. Szellemileg és nyelvileg is újat hozó, egyszerre kísérletező és integráló teoretikus. Az új tudomány, s az ennek segítségével megszülető új jelen- és jövőkép képviselője. Az ezredforduló utáni elméletalkotás egyik hangadó gondol-kodójaként jelentős elmélethorizontokat tár fel.
A metafilozófiai kutatást itthon a Stratégiakutató Intézet vezeti, s ezen belül a metafilozófiai munkacsoport, amelyet Varga Csaba irányít. A metafilozófia az összes (természet- és társadalom) tudomány, a világvallások és a művészetek közös filozófiája. A metafilozófia így a gondolkodás csúcspontja lehet, magas-tudás, ami egyúttal magasabb tudatállapot is.
A Stratégiakutató Intézet évente vagy kétévente világkonferenciát rendez Budapesten Egyesített elméletek címmel, amelyről a www.metaelmet.hu portál részletes tájékoztatást ad.
2008-ban jelent meg az USA-ban angol nyelven a 2006-os világkonferencia előadásaiból összeállított könyv.
Varga Csaba az INCO című - információs korról szóló elméleti-gyakorlati – e-folyóirat főszerkesztője, az e-Világ, információs társadalom e-folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke, a Pannon Egyetem e-közigazgatási kutató és fejlesztő csoportjának társelnöke, s az egyetemnek az információs társadalom és az e-közigazgatás elméletéről írt egyetemi tananyagokat. 2008-tól az ARCA című filozófiai folyóirat szerkesztője. Több külföldi tudáscsoportnak – Kreaprenör, Svédország, Noetic Advenced Studies Institue, USA, Német-Magyar Filozófiai Társaság, European Network for the Study of Globalisation, Ausztria, stb. - tagja.
Fontosabb könyvei: Azon túl ott a tág világ (Bánlaky Pállal, Magvető, Gyorsuló idő, 1977), Reformvár (Kamarás Istvánnal, Magvető, JAK-füzetek, 1984), Dunatáji tudósítás, válogatott esszék (Gondolat, 1988), Magyarország eresz alatt, válogatott szociográfiák (Magvető, 1989), Hagyomány és stratégia (Kapu Könyvek, 1998), Vidékfejlesztés az információs korban, avagy a lokalitás esélye (Agroinform Kiadóház, 2000) A legutolsó utolsó
esély (Kiss Endrével, Stratégiakutató Intézet, 2001). Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004).
Új demokrácia és államelmélet (Ugrin Emesével, Századvég, 2007)
1998 óta több könyvsorozat kitalálója, egyik szerkesztője és szerzője: Nemzeti Stratégia Könyvek 2020-ig, Információs Társadalom Könyvek, (ebben a sorozatban jelent meg: A tudás társadalma I-II. 2002); Metaelméleti Könyvek (például Metaelmélet, metafilozófia, 2005).
Webcím: www.vargacsaba.hu; Stratégiakutató Intézet: www.strategiakutato.hu e-mail: vargacsaba@vargacsaba.hu; csaba.varga@metaelmelet.hu