6. Következtetések
6.2. A gesztációs diabetes mellitus miatt kezelt nők vizsgálata
3. Megfelelően kezelt, gondozott, azaz normoglycaemiás gesztációs diabéteszesekben nem mutatható ki az elasztikus nagy artériákban korai károsodás. Másrészről azonban feltételezhető, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavar ilyen rövid idejű fennállása nem elegendő az artériákban kimutatható változások kialakulásához.
Összefoglalás
Napjainkban növekszik a diabéteszes betegekben a kardiovaszkuláris szövődmények morbiditásának és mortalitásának abszolút és relatív rizikója. Az abszolút rizikó 1-es típusú diabéteszes (T1DM) betegekben alacsonyabb, mint T2DM-ban, de a relatív rizikó még mindig 10-szerese a nem diabéteszes, hasonló életkorú populációhoz képest.
A terhesség alatt fellépő, vagy akkor kórismézett cukorbetegség a gesztációs diabetes (GDM). Posztpartum a normál glükóz tolerancia általában visszaáll, de évekkel később gyakrabban alakul ki 2-es típusú diabetes mellitus.
Irodalmi adatok szerint T1DM és GDM miatt gondozott betegekben is kialakul makroangiopathiás eltérés, de az eredmények ellentmondásosak. A mai preventív orvosi szemléletnek megfelelően fontos a nagyér károsodás mielőbbi kimutatása. Az IMT megvastagodása a nagy elasztikus artériákban az atherosclerosist megelőző, szubklinikai állapotot jelenti. A nagyerek elaszticitásának, rugalmasságának csökkenése pedig független kardiovaszkuláris rizikófaktor.
A legtöbb vizsgálatban a korai érkárosodást jelző paraméterek közül vagy csak a morfológiai, vagy csak a funkcionális jellemzőket mérték. Az utóbbi években ugyan megjelentek közlemények, amelyekben a morfológiai és a funkcionális paramétereket is vizsgálták, de ezek eredményei ellentmondásosak. Ennek tisztázása érdekében T1DM és GDM betegekben és normális szénhidrát anyagcseréjű kontroll személyekben vizsgáltuk az ACC-ban a morfológiai (d, IMT, IMCSA) és a funkciolális (Δd, D, C, Str, SI, Einc, PWV) paramétereket.
A fiatal felnőtt korú T1DM betegekben 10 évnél hosszabb betegség fennállás után mutatható ki szignifikáns eltérés a morfológiai és funkcionális paraméterekben.
Kimutattuk, hogy a betegség fennállásának hossza szerint az egyes paraméterek változása eltérő képet mutat. A korai makrovaszkuláris eltérések szempontjából prediktív értéke van az életkornak, a szisztolés vérnyomásnak, a betegség időtartamának és az LDL-koleszterinnek.
A GDM miatt kezelt terhesekben az ACC-ban sem a morfológiai, sem a funkcionális paraméterekben nem volt szignifikáns eltérés. Tehát a megfelelően kezelt, gondozott, azaz normoglycaemiás gesztációs diabéteszesekben nem mutatható ki az elasztikus nagy artériákban korai károsodás.
Summary
Cardiovascular disease (CVD) continues to be the leading cause of morbidity and mortality in patients with diabetes mellitus. The absolute risk of CVD is lower in patients with type 1 diabetes than in those with type 2 diabetes, but the relative risk of CVD still increases more than 10-fold in type 1 diabetic patients compared to non-diabetic persons of similar age. Gestational diabetes mellitus (GDM) is defined as glucose intolerance that appears or is first recognized during pregnancy. After delivery the carbohydrate-intolerance disappears, but there is high risk of developing type 2 diabetes mellitus (T2DM) within few years.
According to the literature macroangiopathy can be observed in patients with T1DM and GDM, but the results are controversial. From the preventive point of view the detection of macrovascular disorders is very important. Increased intima-media thickness (IMT) of the large elastic vessels is an early marker of the atherosclerotic process. Arterial stiffness represents cardiovascular risk.
In most studies only either morphological or functional parameters were examined as early signs of atherosclerosis. In the past few years, there have been studies published examining morphological and functional characteristics, but the results are inconclusive. For clarification purposes both morphological (d, IMT, IMCSA) and functional (Δd, D, C, Str, SI, Einc, PWV) parameters were examined in T1DM and GDM patients comparing control subjects with normal carbohydrate-tolerance.
In conclusion, significant morphological and functional alterations of large elastic vessels could be detected in young adult type 1 diabetic patients after 10 years of disease duration. There are differences in the time course of evolution of these characteristics. Age, systolic blood pressure, duration of DM and LDL-cholesterol were independent predictor of early macrovascular alterations.
Neither significant morphological nor significant functional changes of large elastic vessels could be detected in well treated GDM pregnant. Effective glycemic control in women with GDM may help to prevent early damage of large elastic arteries.
Irodalomjegyzék
1. Aizawa K, Shoemaker JK, Overend TJ, Petrella RJ. (2009) High-normal blood pressure, impaired glucose regulation and metabolic syndrome have variable impact on central artery stiffness. Diabetes Res Clin Pract 81: 72-78.
2. Akinci B, Demir T, Celtik A, Mustafa B, Yener S, Ozcan MA, Yuksel F, Secil M, Yesil Sl. (2008) Serum osteoprotegerin is associated with carotid intima media thickness in women with previous gestational diabetes. Diabetes Res Clin Pract 82: 172-178.
3. American Diabetes Association. (2011) Diagnosis and Calssification of Diabetes Mellitus. Diabetes Care 34(Suppl 1): S62-69.
4. Ang C, Lumsden MA. (2001) Diabetes and the maternal resistance vasculature.
Clin Sci 101: 719-729.
5. Atabek ME, Kurtoglu S, Pirgon O, Baykara M. (2006) Arterial wall thickening and stiffening in children and adolescents with type 1 diabetes. Diabetes Res Clin Pract 74: 33-40.
6. Atabek ME, Pirgon O, Kurtoglu S, Imamoglu H. (2006) Evidence for an association between type 1 diabetes and premature carotid atherosclerosis in childhood. Pediatr Cardiol 27: 428-433.
7. Ataoglu HE, Saler T, Uzunhasan I, Yenigun M, Yigit Z, Temiz LU, Saglam Z, Cetin F, Kumbasar B, Sar F. (2009) Additional value of carotid artery intima-media thickness in cardiovascular risk assessment by Framingham risk-score in type 2 diabetes: a retrospective cohort study. J Diabetes 1: 188-193.
8. Barchetta I, Sperduti L, Germano G, Valiante S, Vestri A, Fraioli A, Baroni MG, Cavallo MG. (2009) Subclinical vascular alterations in young adults with type 1 diabetes detected by arterial tonometry. Diabetes Metab Res Rev 25: 756-761.
9. Baumann M, Richart T, Sollinger D, Pelisek J, Roos M, Kouznetsova T, Eckstein HH, Heemann U, Staessen JA. (2009) Association between carotid diameter and the advanced glycation endproduct Nε-Caboxymethyllysine (CML). Cardiovasc Diabetol 6;8: 45
10. Bellamy L, Casas JP, Hingorani AD, Williams D (2009). Type 2 diabetes mellitus after gestational diabetes: a systemic review and meta-analysis. Lancet 373: 1773-1779.
11. Ben-Haroush A, Yogev Y, Hod M. (2004) Epidemiology of gestational diabetes mellitus and its association with type 2 diabetes. Diabet Med 21: 103-113.
12. Blacher J, Pannier B, Guerin AP, Marchais SJ, Safar ME, London GM. (1998) Carotid arterial stiffness as a predictor of cardiovascular and all-cause mortality in end-stage renal disease. Hypertension 32: 570-574.
13. Bo S, Valpreda S, Menato G, Bardelli C, Botto C, Gambino R, Rabbia C, Durazzo M, Cassader M, Massobrio M, Pagano G. (2007) Should we consider gestational diabetes a vascular risk factor? Atherosclerosis 194: e72-79.
14. Budge MM, Gosling RG. (2004) Terminology for describing the elastic behavior of arteries. Hypertension 43: e25-26.
15. Carrington ER, Shuman CR, Reardon HS. (1957) Evaluation of the prediabetic state during pregnancy. Obstet Gynecol 9: 664-669.
16. Cockcroft JR, Webb DJ, Wilkinson IB. (2000) Arterial stiffness, hypertension and diabetes mellitus. J Hum Hypertens 14: 377-80.
17. Crouse JR. (2006) Monitoring pharmaceutical internventions with conventional ultrasound (IMT). In: Carotid Disease, edited by Gillard J, Graves M, Hatsukami T, Yuan C. Cambridge University Press 2006; P. 430-50.
18. Csányi A, Egervári Á, Nagy Z. (1997) Intima-mediavastagság és az ischaemiás stroke prognózisa. Agyéretegségek 3:.5-7.
19. Csányi A, Egervári Á. (1996) Simple clinical method of average intima-media thickness measurement in the common carotid artery. VASA 25: 242-248.
20. Csányi A, Egervári Á. (1995) Új módszer az artéra carotis comunis intima-media rétegvastagságának ultrahangos mérésére. Ideggyógy Sz 48: 260-265.
21. Csányi A, Egervári Á, Nagy Z. (2001) Influence of hypertension and smoking as the single vascular risk factors on the intima-media thickness. Eur J Epidemioology 17: 855-861.
22. Djaberi R, Schuijf JD, de Koning EJ, Rabelink TJ, Smit JW, Kroft LJ, Pereira AM, Scholte AJ, Spaans M, Romijn JA, de Roos A, van der Wall WW, Jukema JW, Bax JJ. (2009) Usefulness of carotid intima-media thickness in patients with
diabetes mellitus as a predictor of coronary artery disease. Am J Cardiol 104:
1041-1046.
23. Dorman JS, Laporte RE, Kuller LH, Cruickshanks KJ, Orchard TJ, Wagener DK, Becker DJ, Cavender DE, Drash AL. (1984) The Pittsburgh insulin-dependent diabetes mellitus (IDDM) morbidity and mortality study: mortality results. Diabetes 33: 271-276.
24. Dursun B, Dursun E, Suleymanlar G, Ozben B, Capraz I, Apaydin A, Ozben T.
(2008) Carotid artery intima-media thickness correlates with oxidative stress in chronic haemodialysis patients with accelerated atherosclerosis. Nephrol Dial Transplant 23: 1697-1703.
25. Edouard DA, Pannier BM, London GM, Cuche JL, Safar ME. (1998) Venous and arterial behavior during normal pregnancy. Am J Physiol 274 (5 Pt 2):
H1605-1612.
26. European Society of Hypertension. 2007 Guidelines for Management of Arterial Hypertension. www.eshonline.org
27. Frost D, Beischer W. (1998) Determinants of carotid artery wall thickening in young patients with type 1 diabetes mellitus. Diabet Med 15: 851-857.
28. Fülesdi B, Limburg M, Bereczki D, Michels RP, Neuwirth G, Legemate D, Valikovics A, Csiba L. (1997) Impairment of cerebrovascular reactivity in long-term type 1 diabetes. Diabetes 46: 1840-1845.
29. Gamble G, Beaumont B, Smith H, Zorn J, Sanders G, Merrilees M, MacMahon S, Sharpe N. (1993) B-mode ultrasound images of the carotid artery wall:
correlation of ultracound with histological measurements. Atherosclerosis 102:163-173.
30. Garamvölgyi Z, Rigó J, Dénes J, Hargittay Cs, Krasznai I, Molnár J, Somogyi A. (2007) A gesztációs diabétesz kialakulásának valószínűsítő kockázati tényezők vizsgálata hazánkban. Metabolizmus 5(3): 148-151.
31. Geroulakos G, Ramaswami G, Veller MG, Fisher GM, Renton S, Nicolaides A, Waldron HA, Diamond J, Elkeles RS. (1994) Arterial wall changes in type 2 diabetic subjets. Diabet Med 11(7): 692-695.
32. Giannattasio C, Failla M, Piperno A, Grappiolo A, Gamba P, Paleari F, Mancia G. (1999) Early impairment of large artery structure and function in type 1 diabetes mellitus. Diabetologia 42: 987-994.
33. Giannattasio C, Failla M, Grappiolo A, Gamba PL, Paleari PL, Mancia G.
(2001) Progression of large artery structural and functional alterations in type 1 diabetes. Diabetologia 44: 203-208.
34. Gordin D, Rönnback M, Forsblom C, Heikkilä O, Saraheimo M, Groop PH.
(2007) Acut hyperglycaemia rapidly increases arterial stiffness in young patients with type 1 diabetes. Diabetologia 50: 1808-1814.
35. Gosling RG, Budge MM. (2003) Terminology for describing the elastic behavior of arteries. Hypertension 41: 1180-1182.
36. Haller MJ, Samyn M, Nichols WW, Brusko T, Wasserfall C, Schwartz RF, Atkinson M, Shuster JJ, Pierce GL, Silverstein JH. (2004) Radial artery tonometry demonstrates arterial stiffness in children with type 1 diabetes.
Diabetes Care 27: 2911-2917.
37. Hanna FWF, Peters JR. (2002) Screening for gestational diabetes; past, present and future. Diabet Med 19: 351-358.
38. Harrington J, Peňa AS, Gent R, Hirte C, Couper H. (2010) Aorta intima media thickness in an early market of atherosclerosis in children with type 1 diabetes mellitus. J Pediatr 23(4): 351-357.
39. Hayden MR, Tyagi SC. (2002) Intimal redox stress: Accelerated atherosclerosis in metabolic syndrome and type 2 diabetes mellitus. Atheroscleropathy.
Cardiovasc Diabetol 1: 3.
40. Hoeks AP, Brands PJ, Smeets FA, Reneman RS. (1990) Assessment of the distensibility of superficial arteries. Ultrasound Med Biol 16: 121-128.
41. Hoeks AP, Willekes C, Boutouyrie P, Brands PJ, Willigers JM, Reneman RS.
(1997) Automated detection of local artery wall thickness based on M-line signal processing. Ultrasound Med Biol 23: 1017-1023.
42. Hollander MH, Paarlberg KM, Huisjes AJM. (2007) Gestational Diabetes: a review of the current literature and guidelines. Obstet Gynecol Surv 62: 125-136.
43. Hu J, Björklund A, Nyman M, Gennser G. (1998) Mechanical properties of large arteries in mother and fetus during normal and diabetic pregnancy. J Matern Fetal Invest 8: 185-193.
44. Hu J, Norman M, Wallensteen M, Gennser G. (1998) Increased arterial stiffness and impaired acetylcholine-induced skin vasodilatation in women with previous gestational diabetes. Br J Obstet Gynecol 105: 1279-1287.
45. Järvisalo MJ, Putto-Laurila A, Jartti L, Lehtimäki T, Solakivi T, Rönnemaa T, Raitakari OT. (2002) Carotid artery intima-media thickness in children with type 1 diabetes. Diabetes 51: 493-498.
46. Jensen-Urstad K, Jensen-Urstad M, Johansson J.(1999) Carotid artery diameter correlates with risk factors for cardiovascular disease in a population of 55-year-old subjects. Stroke 30: 1572-1576.
47. Jermendy Gy. (2011) A Magyar Diabetes Társaság szakmai irnyelvei: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegség kezelése és gondozása a felnőttkorban. Szerkesztő: Dr. Jeremendy György, 2010.
48. Johansson J, Reichard P, Jensen-Urstad K, Rospors S, Jensen-Urstad M. (2003) Influence of glucose control, lipoproteins, and haemostasis function on brachial endothelial reactivity and carotid intima-media area and diameter in Type 1 diabetes mellitus patients. Eur J Clin Invest 33 : 472-479.
49. Kanters SD, Algra A, Banga JD. (1997) Carotid intima-media thickness is hyperlipidemic type I and type II diabetic patients. Diabetes Care 20(3): 276-280.
50. Karim R, Buchanan TA, Hodis HN, Li Y, Mack WJ. (2004) The association of smoking and subclinical atherosclerosis in Type 2 diabetes: modification by duration of diabetes. Diabet Med 22: 81-87.
51. Katz R, Karliner JS, Resnik R. (1978) Effect of a natural volume overloads state (pregnancy) on left ventricular preformance in normal human subjects.
Circulation 58(3 Pt 1): 434-441.
52. Kawamori R, Yamasaki Y, Matsushima H, Nishizawa H, Nao K, Hougaku H, Maeda H, Hunda N, Matsumoto M, Kamada T. (1992) Prevalance of carotid atherosclerosis in diabetic patients. Ultrasound high-resolution B-mode imaging on carotid arteries. Diabetes Care 15(10): 1290-1294.
53. Kelly R, Fitchett D. (1992) Non-invasive determination of aortic input impedance and external left ventricular power output: a validation and repeatability study of a new technique. J Am Coll Cardiol 20: 952-963.
54. Kerényi Zs, Bosnyák Zs, Dobos A, Rákóczi I, Tamás Gy. (2006) Universal screening for gestational diabetes mellitus: 3 year results. Diabet Med 23(S4):
387.
55. Kerényi Zs, Stella P, Tabák ÁGy, Nádasdi Á, Madarász E, Bosnyák Zs, Baranyi É, Csákány MGy, Karádi I, Tamás Gy. (2002) Gestational diabetes mellitus:
early manifestation or predictor of the metabolic syndrome. Diabetol Hung 10(S2): 32-36.
56. Kim C, Newton KM, Knopp RH. (2002) Gestational Diabetes and the Incidence of Type 2 Diabetes. Diabetes Care 25: 1862-1968.
57. Krolewski AS, Kosinski EJ, Warram JH, Leland OS, Busick EJ, Asmal AC, Rand LI, Christieb AR, Bradley RF, Kahn CR. (1987) Magnitude and determinants of coronary artery disease in juvenile-onset insulin-dependent diabetes mellitus. Am J Cardiol 59: 750-755.
58. Lacy PS, O’Brien DG, Stanley AG, Dewar MM, Swales PPR, Williams B.
(2004) Increased pulse wave velocity is not associated with elevated augmentation index in patients with diabetes. J Hypertens 22: 1937-1944.
59. Lénárd Zs, Studinger P, Mersich B, Kocsis L, Kollai M. (2004) Maturation of cardio-vagal autonomic function from childhood to young adult age. Circulation 10: 307-12.
60. Ludwig M, von Petinger-Kruthoff A, von Buquoy M, Stumpe KP. (2003) Intima-media thickness of the carotid arteries: early pointer to arteriosclerosis and therapeutic endpoint. Ultraschall Med 24: 162-174.
61. Lusis AJ. (2000) Atherosclerosis. Nature 407: 233-241.
62. Mackinnon AD, Jerrard-Dunne P, Sitzer M, Duehler A, von Kegler S, Markus HS. (2004). Rates and determinants of site-specific progression of carotid artery intima-media thickness: the carotid atherosclerosis progression study. Stroke 35:
2150-2154.
63. Mattace-Raso FU, van der Cammen TJ, Hofman A, vab Popele NM, Bos ML, Schalekamp MA, Asmar R, Reneman RS, Hoeks AP, Breteler MM, Witteman
JC. (2006) Arterial stiffness and risk of coronary heart disease and stroke: the Rotterdam Study. Circulation 115(5): 657-663.
64. Mersich B, Rigó J Jr, Besenyei C, Lénárd Z, Studinger P, Kollai M. (2005) Opposite changes in carotid versus aortic stiffness during healthy human pregnancy. Clin Sci 109: 103-107.
65. Miller WR, Heather N, Hall W. (1991) Calculating standard drink units:
international comparisons. Br J Addict 86: 43-47
66. Monos E: A perifériás érrendszer fiziológiás és kóros hemodinamikája.
Vasculáris Medicina, szerkesztette: Meskó Éva. Therapia kiadó 2004. P. 45-54.
67. Nathan DM, Lachin J, Cleary P, Orchard T, Brillon DJ, Backlund J, O’Leary DH, Genuth S. The Diabetes Control and Complications trial/Epidemiology of Diabetes Interventions and Complications Research Group. (2003) Intensive Diabetes Therapy and Carotid Intima-Media Thickness in Type 1 Diabetes Mellitus. N Engl J Med 348: 2294-2303.
68. Nathan DM, Meigs J, Singer DE. (1997) The epidemiology of cardiovascular disease in type 2 diabetes mellitus: how sweet it is ... or is it? Lancet 350 (Suppl 1): S14-S19.
69. Nolse CP, Engel U, Karstrup S, Torp-Pedersen S, Garre K, Holm HH. (1990).
The aortic wall: an in vitro study of the duble-line pattern in high-resolution US.
Radiology 175: 387-390.
70. O’Rourke MF, Staessen JA, Vlachopoulos C, Duprez D, Plante GE. (2002) Clinical applications of arterial stiffness; definitions and reference values. Am J Hypertens 15: 426-444.
71. O’Sullivan JB, Mahan CM. (1964) Criteria for the oral glucose tolerance in pregnancy. Diabetes 13: 278-285.
72. Papp Z., Tóth Z. Élettani változások a várandós nő szervezetében. A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Szerk: Papp Z. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. p:
148-149.
73. Paulettio P, Palatini P, Da Ros S, Pagliara V, Santipolo N, Baccillieri Sm Casiglia E, Mormino P, Pessina AC. (1999) Factors underlying the increase in carotid intima-media thickness in borderline hypertensives. Arterioscler Thromb Vasc Biol 19: 1231-1237.
74. Pécsvárady Zs. (2008) A perifériás érbetegség vizsgálati lehetőségei az angiológiai gyakorlatban. Metabolizmus 2: 86-91.
75. Persson J, Formgren J, Berglund G. (1994). Ulntrasound-determined intima-media thickness and atherosclerosis. Direct and indirect validation. Arterioscl Thromb 14: 261-264.
76. Pignoli P, Tremoli E, Poli A, Oreste P, Paoletti R. (1986) Intimal plus medial thickness of the arterial wall: a direct measurement with ultrasound imagining.
Circulation 74: 1399-1406.
77. Pujia A, Gnasso A, Irace C, Colonna A, Mattioli PL. (1994) Common carotid arterial wall thickness in NIDDM subjects. Diabetes Care 17(11): 1330-1336.
78. Pyörälä K, Laakso M, Uusitupa M. (1987) Diabetes and atherosclerosis: an epidemiologic view. Diabetes Metab Rev 3: 463-524.
79. Randall OS, Esler MD, Bulloch GF, Maisel AS, Ellis CN, Zweifler AJ, Julius S.
(1976) Relationship of age and blood pressure to baroreflex sensitivity and arterial compliance in man. Clin Sci Mol Med Suppl 3: 357-60.
80. Reneman RS, Meinders JM, Hoeks APG. (2005) Non-invasive ultrasound in arterial wall dynamics in humans: what have we learned and what remains to be solved. Eur Heart J 26: 960-966.
81. Rodriguez RR, Gómez-Díaz RA, Haj JT, Garnica FJA, Soriano ER, Meguro EN, Aguilar-Salinas CA, Wacher NH. (2007) Carotid intima-media thickness in pediatric type 1 diabetic patients. Diabetes Care 30: 2599-2602.
82. Ruan L, Chen W, Srinivasan SE, Sun M, Wang H, Toprak A, Berenson GS.
(2009) Correlates of common carotid artery lumen diameter in black and white younger adults. The Bogalusa Heart Study. Stroke 40: 702-707.
83. Salomaa V, Riley W, Kark JD, Nardo C, Folsom AR. (1995) Non-insulin-dependent diabetes mellitus and fasting glucose and insulin concentrations are associated with arterial stiffness indexes. The ARIC Study. Atherosclerosis Risk in Communities Study. Circulation 91(5): 1432-1443.
84. Sator MO, Joura EA, Gruber DM, Obruca A, Zeisler H, Egarter C, Huber C.
(1999) Non-invasive detection of alterations of the carotid artery in pregnant women with high frequency ultrasound. Ultrasound Obstet Gynecol 13: 260-262.
85. Savvidou MD, Anderson JM, Kaihura C, Nicolaides KH. (2010) Maternal arterial stiffness in pregnancies complicated by gestational and type 2 diabetes mellitus. Am J Obstet Gynecol 203: 274.e1-7.
86. Schleicher E, Weigert C, Rohrbach H, Nerlich A, Bachmeier B, Friess U. (2005) Role of glucoxidation and lipid oxidation in the development of atherosclerosis.
Ann N Y Acad Sci 1043: 343-354.
87. Seward JB, O’Rourke MF. (2004) Terminology for describing the elastic behavior of arteries. Hypertension 43: e25.
88. Simon A, Gariepy J, Chironi G, Megnien JL, Levenson J. (2002) Intima-media thickness: a new toll for diagnosis and treatment of cardiovascular risk. J Hypertens 20: 159-169.
89. Siró P, Molnár Cs, Katona É, Antek Cs, Kollár J, Settakis G, Fülesdi B. (2009) Carotid intima-media thickness and cerebrovascular reactivity in long-term type 1 diabetes mellitus. J Clin Ultrasound 37: 451-456.
90. Soedamah-Mutuh SS, Fuller JH, Mulnier HE, Raleigh VS, Lawrenson RA, Colhoun HM. (2006) High risk of cardiovascular disease in patients with type 1 diabetes in the U.K. Diabetes Care 29: 798-804.
91. Sugarawa J, Otsuki T, Maeda S, Tanabe T, Kuno S, Ajisaka R, Matsuda M.
(2005) Effect of arterial lumen enlargement on carotid arterial compliance in normotensive postmenopausal women. Hypertens Res 28: 323-329.
92. Szakmai irányelvek-protokollok-módszertani levelek. Egészségügyi Minisztérium 2010.,
http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/szakmai-iranyelvek 93. Szollár L. Az arteriosclerosis keletkezésének újabb elméletei és a megelőzős
lehetőségei. 28-38. Vascularis Medicina, szerkesztő Meskó Éva, Therapia kiadó, 2004.
94. Tamás Gy, Kerényi Zs. (2001) Current aspects on pathogenesis and treatment.
Exp. Clin. Endocrinol Disbetes 109(S2): S400-4011.
95. Tarim E, Yigit F, Kilicdag E, Bagis T, Demircan S, Simsek E, Haydardedeoglu B, Yanij F. (2006) Early onset of subclinical atherosclerosis in women with gestational diabetes mellitus. Ultrasound Obstet Gynecol 27: 177-182.
96. Temelkova-Kurktschiev TS, Koehler C, Leonhardt W, Schaper F, Henkel E, Siegert G, Hanefeld M. (1999) Increased intimal-medial thickness in newly detected type 2 diabetes. Diabetes Care 22: 333-338.
97. Thadhani R, Ecker JL, Kettyle E, Sandler L, Frigoletto FG. (2001) Pulse pressure and risk of preeclamsia: a prospective study. Obstet Gynecol 97: 515-520.
98. Timár O, Soltész P. (2010) Az artériás stiffne patofiziológiája, mérési lehetőségei és prognosztikai szerepe. Hypertonia és Nephrologia 14: 29-40.
99. Tislér A, Fekete CsB, Taha el HO, Egresits J, Kiss J. (2005) Az érfali tágulékonyság mérésének gyakorlata és klinikai jelentésge. Hypertonia és Nephrologia 9: 157-64.
100. Touboul PJ, Hennerici MG, Meairs S, Adams H, Amarenco P, Bornstein N, Csiba L, Desvarieux M, Ebrahim S, Fatar M, Hernandez R, Jaff M, Kownator S, Prati P, Rundek T, Sitzer M, Schminke U, Tardif JC, Taylor A, Vicaut E, Woo KS, Zannad F, Zureik M. (2007) Mannheim carotid intima-media thickness consensus (2004-2006). Cerebrovasc Dis 23: 75-80.
101. Trigona B, Aggoun Y, Maggio A, Martin XE, Marchand LM, Beghetti M, Farpur-Lambert NJ. (2010) Preclinical non-invasive markers of atherosclerosis on children and adolescent with type 1 diabetes are influenced by psysical activity. J Pediatr 157: 533-9.
102. Visontai Z, Lenard Z, Studinger P, Rigo J Jr, Kollai M. (2002) Impaired baroreflex function during pregnancy is associated with stiffening of the carotid artery. Ultrasound Obstet Gynecol 20: 364-369.
103. Volpe L, Cuccuru I, Lencioni C, Napoli V, Ghio A, Fotino C, Bertolotto A, Penno G, Benzi L, del Prato S, dr Cianni G. (2008) Early subclinical atherosclerosis in women with previous gestational diabetes mellitus. Diabetes Care 31: e32.
104. Wadwa RP, Rowers M. (2005) Update on noninvasive detection of cardiovascular disease in diabetes. Curr Opin Endocrinol Diabetes 12: 267-272.
105. Wagenknecht LE, D’Agostino R, Savage PJ, O’Leary DH, Saad MF, Haffner SM. (1997). Duration of diabetes and carotid wall thickness. The Insulin Resistance Atherosclerosis Study (IRAS). Stroke 28: 999-1005.
106. Weber F. (2002) Risk factors for subclinical carotid atherosclerosis in healthy men. Neurology 59: 524-528.
107. Wong M, Edelstein J, Wollman, Bond MG. (1993). Ultrasonic-pathological comparison of the human arterial wall. Verification of intima-media wall thickness. Arterioscl. Thromb. 13: 482-486.
108. World Health Organization and International Diabetes Federation. Definition and diagnosis of diabetes mellitus and intermediate hyperglycemia. Report of a WHO/IDF consultation. WHO 2006, Geneva
109. Yamasaki Y, Kawamori R, Matsushima H, Nishizawa H, Kodama M, Kajimoto Y, Morishima T, Kamada T. (1994) Atherosclerosis in carotid artery of young IDDM patients monitored by ultrasound high-resolution B-mode imaging.
Diabetes 43: 634-639.
110. Yun S, Kabeer NH, Zhu BP, Brownson RC. (2007) Modifiable risk factors for developing diabetes among women with previous gestational diabetes. Prev Chronic Dis 4:1-6.
111. Zureik M, Touboul PJ, Binothon-Kopp C, Courbon D, Berr C, Leroux C, Ducimetière P. (1999) Cross-sectional and 4-year longitudinal associations between brachial pulse pressure and common carotid intima-media thickness in a general population. The EVA study. Stroke 30: 350-355.
A témához kapcsolódó saját publikációk jegyzéke
1. Vastagh I, Horváth T, Nagy G, Varga T, Juhász E, Juhánsz V, Kollai M, Bereczki D, Somogyi A. (2010) Evolution and predictors of morphological and functional arterial changes in the course of type 1 diabetes mellitus. Diabetes Metab Res Rev 26: 646-655.
IF: 3,094
2. Vastagh I, Horváth T, Gamavölgyi Z, Rosta K, Folyovich A, Rigó J Jr, Kollai M, Bereczki D, Somogyi A. Preserved structural and functional characteristics of common carotid artery in properly treated normoglycemic women with gestational diabetes mellitus. Acta Physiol Hung No.13/11; 2011 közlésre elfogadva, DOI: 10.1556/APhysiol.98.2011.3.6
IF: 1,226
3. Vastagh I. (2009) A carotisstenosis ellátása LAM 9(3): 107-210.
4. Vastagh I. (2009) Az arteria carotis szűkületének jelentősége és kezelése.
Studium & Practicum 6: 4-7.
5. Bereczki D, Vastagh I. (2011) A perifériás és a centrális vérnyomás klinikai jelentősége a neurológus szemszögéből. Hypertonia és Nephrologia 15(1): 11-15.
6. Vastagh I. (2011) Korai makrovaszkuláris szövődmények és azok vizsgálata cukorbetegségben. Metabolizmus 1:57-60.
7. Leányvári Z, Vastagh I, Fülesdi B, Szirmai I, Lengyel A, Csiba L, Bereczki D.
(2002) Computed tomographic and transcranial Doppler sonographic findings in acute and aubacute stroke. J Clin Ultrasound 30 (1): 33-37.
IF: 0,771
8. Vastagh I, Folyovich A, Asbóth R, Sugár K, Ilniczky S, Szirmai I (1998). Jobb-bal sönt kimutatása transcranialis Doppler módszerrel agyi ischaemiás betegeknél. Ideggyogy Sz 51(5-6): 171-176.
9. Folyovich A, Vastagh I, Vitaszil E, Ilniczky S, Nemes L, Czeglédi A. (1999) Haemostasis vizsgálatok fiatalkorú ischaemiás cerebrovascularis betegeknél.
Ideggyogy Sz 52(11-12): 417-421.
10. Csák E, Vastagh I. (2006) Akut stroke ritka kóroka – artéria carotis és arteria vertebralis dissectio. Családorvosi Fórum 2006;3: 6-7.
11. Vastagh I, Folyovich A. (2006) Fiatalkori stroke II. Paradox embolizáció. A jobb-bal shunt szerepe a fiatalkori ischaemiás cerebrovascularis események kialakulásában. Családorvosi Fórum 3: 8-10.
12. Vastagh I, Pozsár M, Folyovich A, Debreczeni R, Pálvölgyi R, Bereczki D, Szirmai I. (2008) Intracerebralis steal jelenség acetazolamid terhelés alatt.
Ideggyogy Sz 61(5-6): 168-173.
13. Vastagh I. (2008) A transcranialis Doppler jelentősége. Magyar Családorvosok Lapja 9: 39-941.
14. Vastagh I, Constantin T, Kéri A, Rudas G, Fekete Gy, Bereczki D. (2011) A Fabry-kór neurológiai szövődményei. Ideggyogy Sz 64(1-2): 29-35.
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm Szirmai Imre professzor úrnak, hogy orvosi pályámat a Neurológiai Klinikán kezdhettem el és a neurológia iránti tiszteletet, alázatot, a precíz munkát mindig megkövetelte tőlem.
Hálával tartozom férjemnek, Dr. Folyovich Andrásnak, hogy klinikai tudását, szemléletét átadta, amely a mai napig vezeti a munkámat, valamint megtanított az egyetemen folyó oktatás szépségére is.
Köszönettel tartozom Somogyi Anikó professzor asszonynak, aki meghívott a munkacsoportjába és nagyszerű ötleteket adott a munkámhoz. Bíztatásával mindig átsegített a holtpontokon. Neki köszönhetően egy jókedvű, egymást segítő közösségbe kerültem.
Köszönöm Bereczki Dániel professzor úrnak, aki a Neurológiai Klinika tanszékvezetőjeként lehetővé tette számomra, hogy más klinikákkal, munkacsoportokkal együtt dolgozhattam. Köszönöm a tudományos munkámban, a publikációk megírásában nyújtott segítségét.
Külön köszönettel tartozom Dr. Nagy Gézának, akivel a vizsgálatok alatt együttdolgoztam. Köszönöm Dr. Horváth Tamás türelmét, hogy az új eszközös vizsgálatokat megtanította és szeretettel fogadott a Humán Cardiovascularis Laboratóriumban. Köszönöm Kollai Márk professzor úrnak, hogy az Egyetem Klinikai Kísérletei Kutató- és Humán Élettani Intézet, Humán Cardiovascularis Laboratóriumban elkezdhettem a méréseket.
Köszönöm Rigó János professzor úrnak, Dr. Rosta Klárának, Dr. Berkes Enikőnek és Dr. Garamvölgyi Zoltánnak, hogy lehetővé tették a terhesek vizsgálatát.
Köszönettel tartozom kollégáimnak, hogy időt fordíthattam a klinikai és oktatói munka mellett a tudományos munka elvégzésére is.
A rengeteg szakmai köszönet mellett úgy érzem, hogy a legnagyobb hálával kis családomnak tartozom, akik végig szeretettel támogattak, mindvégig hitték, hogy képes leszek befejezni azt, amit évekkel ezelőtt elterveztem. Köszönöm édesanyám és kisfiam bíztató mosolyát.