2.1. A GMU fejezet tartalma
A GMU tárgyalási fejezet – eltérôen a fe je-ze tek többségétôl – csak kisebb mértékben tett szük sé ges sé jogharmonizációs lé pé se-ket. A hangsúly az általános gazdaságpoliti-kai, mak ro gaz da sá gi feltételek meglétére,
illet ve meg te rem té sé re, valamint a piac gaz-da sá gi mûködés megfelelô szintjére, érettsé-gé re helyezôdött. Alapvetô a piacgazdaság mû kö dé se szempontjából kiemelt jelentô-ségû nek tekinthetô makrogazdasági stabili-tás feltételeinek tartós, intézményi biztosí-té kok kal is alátámasztott megterembiztosí-tése, meg ôr zé se.
Természetesen a gazdaság minden vetü-le té ben és részkérdésében megjevetü-lenô maga-tar tá si és mûködési követelmények harmoni-zá lá sán túl e területen is vannak olyan jog sza bá lyi és intézményi igazodási felada-tok, ame lyek nek az áttekintését, a teendôk elvég zé sé nek menetrendjét, kihatásait, fele-lô seit itt is konkrétan meg kellett határozni.
Az Euró pai Bizottság által meghatározott jog for rá so kat – hasonlóan a többi témakör-höz – itt is áttekintettük, és azok az állam-igaz ga tás ban, a jogszabályalkotásban, az intéz mény fej lesz tés ben fontosságuknak meg fe le lô hangsúlyt kaptak.
Összhangban azzal az elkötelezettségünk-kel, hogy a GMU-ban való részvétel elôfelté-te lei nek elôfelté-teljesítésére már az EU-csatlako-zás ra történô felkészülésünk során is figye lem mel legyünk, majd azt követôen azo-kat miha ma rabb teljesítsük, és ezáltal részt vegyünk a monetáris unióban, makro gaz da-sá gi és monetáris politikai területen átmene-ti mentességre vonatkozó igénnyel nem lép-tünk fel.
A tárgyalások kezdetén már nyilvánvaló volt, hogy az új tagállamok csatlakozásukat köve-tô en még nem válnak az euróövezet részévé.
Ugyanakkor a GMU tárgyalási fejezet, vala-mint a kapcsolódó joganyag részben az EU-csatlakozáson túlmutató jogokat és kö te le zett sé geket is tartalmaz. Ennélfogva indo kolt volt a felkészülésben külön csomag-ként kezel ni egyrészt az EU-csatlakozás vár-ha tó idô pontjáig elvégzendô feladatokat, más részt az euróövezethez való kap cso ló-dás fel té telét jelentô – és zömében csak az EU-csat la ko zást követôen megtehetô – jog-har mo ni zá ciós és egyéb intézkedéseket.
2.2. A csatlakozási tárgyalások
A 11. – Gazdasági és Monetáris Unió – tár gyalási fejezet átvilágítására 1998 decemberében került sor Brüsszelben.
A tár gya lásokat megelôzôen a Bizott-ság meg küldte a fejezettel kapcsolatos – 1998. március végén hatályban lévô – kö zös ségi joganyag listáját. A
Pénz-ügy mi nisz té rium vezette munkacsoport (a tárcák és a Magyar Nemzeti Bank szak ér tôi nek hatékony közremûködésé-vel) áttekintette a vonatkozó közösségi jog anyagot, és összevetette a hatályos magyar jogszabályokkal. A vizsgálat fel-tár ta, hogy mely területeken felelnek
meg a magyar jog elôírásai a közösségi jog anyag nak, illetve mely kérdésekben lesz szük ség jogharmonizációs lépé sek-re. A jog har mo nizáció különbözô for-mák ban való sul ha tott meg. Egyrészt meg lé vô jog sza bályi elôírások meg vál-toz ta tá sá val, illetve hatálytalanításával, továb bá új szabályok jogrendbe iktatá-sá val, más részt arra figyelemmel, mely kér dé sek ese tén nem szükséges külön magyar jog al ko tás, mivel a közösségi elô írá sok a csatlakozáskor automatiku-san részei lesz nek a magyar jogrendnek.
A munkálatok eredményét összefoglaló kor mány-elôterjesztés elsôsorban a jegy bank tör vény változtatásával kap-cso lat ban fogalmazott meg módosítási javas la to kat, emellett még az alkotmány és a lakás-takarékpénztárakról szóló tör vény módosításának szükségessé-gét ál la pí tot ta meg. A jogszabály-vál toz-ta tá sok végrehajtását három lépésben java sol ta a dokumentum. A csatlako zás vár ható idôpontját megelôzôen irá nyoz-ta elô a harmonizációs lépések dön tô részének megtételét. Ezek kiter jed tek a fejezettel kapcsolatos minden lénye-gi, elvi különbség megszüntetésére.
A kö vet ke zô két ütem olyan intézkedé-se ket tar tal ma zott, amelyek technikai érte lem ben csak az EU-taggá vá lás sal,
illet ve az euróövezetbe való belépéssel egy idôben tehetôk meg. A jogharmoni-zá ció ilyen fajta ütemezése egyúttal le he-tô vé tette, hogy a fejezettel kapcso-lat ban Magyar ország ne igényeljen át me ne ti men tességet.
Az elôterjesztés megtárgyalását köve tô en a kor mány 1998. december 10-i ülé sén fel ha tal maz ta a tárgya ló de
le-gá ciót, hogy az átvi lá gítási tárgyaláson ne kér jen a fe je zettel kapcsolatban át me-ne ti men tes sé get, illetve annak vál la lá sá-ra, hogy az EU-csatlakozás idô pont já ig elô irány zott jogharmonizációs lé pé se ket Magyar or szág 2000 végéig meg teszi.
Az átvilágítási tárgyalásokon a ma gyar tár gya ló delegáció által átadott, a jog har mo ni zá ciós lépéseket tartal ma-zó doku men tu mot a Bizottság átvette, illet ve a beje len té se ket tudomásul vette.
A Bizott ság ebben a fázisban még nem nyil vá ní tott érde mi véle ményt a feje zet-tel kap cso lat ban. A hang súlyt a köve-tel mé nyek ismé telt meg fo gal ma zá sá ra helyez ték, konk rét tárgyalások az áta-dott doku men tu mok áttekintését köve-tô en indulhattak meg.
Az érdemi tárgyalások 1999-ben kez dôd tek.
A fejezettel kapcsolatos magyar tárgya lá si javaslatot tartalmazó úgynevezett pozí ciós dokumentumot 1999. május 18-án adtuk át
a Bizottságnak. Formálisan ez tar tal maz ta Magyarországnak a GMU-fejezettel kap cso-la tos válcso-lalásait. Elsôként azt szögez te le, hogy Magyarország egyetért a GMU cél jai-val, és elfogadja a vonatkozó közös sé gi jog-anyagot, valamint vállalja, hogy az átvi lá gí-tá si dokumentumban szerep lô üte me zés nek megfelelôen a szükséges jog har mo ni zá ciós munkálatokat elvégzi. Felso rol ta továb bá a csat la ko zást megelôzôen meg te en dô lépé se-ket, ismer tette az ország makrogazdasági hely ze tét jellemzô legfontosabb adatokat, illet ve a nem zet gaz da ság nak a csatlakozás akkor fel té te le zett idô pont jáig (2002. janu-ár 1.) ter je dô perió dus ban vjanu-árható fejlôdésé-re vonat ko zó elô fejlôdésé-re jel zést.
A Bizottság által készített és a tagálla-mok által elfogadott EU Közös Pozíció nyug-tázta a magyar álláspontban rögzítettek szá mot te vô részét, négy kérdést illetôen azon ban kiegészítô információkat kért a magyar fél tôl. A kiegészítô információk-ban meg erô sí tet tük, hogy vállaljuk a költ-ség vetés köz vet len jegybanki finanszíro-zása min den formájának megszüntetését, rész le tez tük a jegybank függetlenségének garan tá lá sá ra tervezett lépések tartalmát és idô zí té sét, valamint bemutattuk a gazda-ság sta tisz tika, különös tekintettel az állam-ház tar tá si statisztika metodológiájának az EU-stan dar dok kal való összehangolását szol gá ló intéz ke dé seket. Mindezek alapján a
feje ze tet 1999. december 7-én ideiglene sen lezár ták. Ezt követôen is lépést kellett tar-ta ni az idôközben bekövetkezô uniós vál to-zá sok kal, el kellett végezni a Bizottság által éven te meg kül dött új joganyaggal kap cso la-tos har mo ni zá ciós lépéseket. Az EU a továb-bi ak ban is folyamatosan értékelte és éves jelen té sek ben adta közre a tagjelöltek, így Magyarország felkészültségérôl készített jelentését.
2.3. A GMU fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítése
Magyarország az Európai Unióhoz törté nô csatlakozását követôen átmeneti men tes-ség gel vesz részt a GMU-ban (a szerzôdés 122. cikke). Hazánk vállalja a közössé-gi szin tû pénz ügy-politikai célrendszer bôl és felül vizs gá lati mechanizmusokból adó-dó kö t elezett sé geket a közösségi jog-anyag átvé te lével. Ez a követelmény annyi-ban nem jelent minôségileg új kihívást a ma gyar gazdaságpoliti ka számára, hogy annak célrendszerében köz pon ti helyet foglal el a fenntartható gaz da sá gi növeke-dés feltételeinek megteremtése, az in flá ció leszorítása és az államháztartás pénz ügyi pozíciójának javítása. Az EU-csat la ko zás és -tagság pénzügy-politikai köve tel mé nyei nek való megfelelés részben jog har mo ni zá ciós, részben gazdaságpolitikai alkal maz kodási feladat.
2.3.1. Jogharmonizáció
A Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csat-lakozásnak szigorú hazai jogszabályi elôfel-tételei vannak, amelyek 2001-ben jórészt megteremtôdtek. 2001 elején életbe lépett a monetáris finanszírozás tilalma (a likvidi-tási hitel lehetôségének kizárása). A Ma gyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. tör-vényt 2001. július 13-án új törvény (a 2001.
évi LVIII. törvény) váltotta fel. A jegybank mû kö dé si, intézményi, személyi és pénzügyi füg get len sé ge az új törvény által megvaló-sított jogharmonizáció révén kiteljesedett.
Az új jegybanktörvény elfogadásával,
vala-mint az árfolyamrendszernek az ERM II-vel kom pa tí bilis átalakításával a monetáris po li ti ka megfelel az EU követelményeinek.
A hazai jogszabályi keretekbe való beillesz-tés érdekében a kiváltságos hozzáférés tilal-ma miatt 2001-ben módosításra került a la kás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény. A Gazdasági és Monetáris Unió mûködésének elengedhetetlen – más feje zet ben tárgyalt – feltétele a tôkemozgá-sok teljes liberalizáltsága. E követelménynek a devizakorlátozások 2001-es, teljes körû fel szá mo lá sá val, a forint teljes konvertibili-tásának megteremtésével tettünk eleget.
A jegybank függetlensége
Mûködési függetlenség: Az új jegy bank-törvény – a Maastrichti Szerzôdés elô-írá sai szerint – az árstabilitás elérését és fenntartását határozta meg az MNB elsôd leges céljaként. Azt is egyértel-mû vé tette, hogy az MNB a kormány gaz da ság politikáját az ársta bi li tási cél elsôd legességére való figye lem mel támogatja.
Intézményi függetlenség: A törvény az erre vonatkozó közösségi joganyag-gal összhangban biztosította a jegybank függetlenségét, különös tekintettel az MNB alap feladataira. Egyértelmûvé
tette, hogy az ellenôrzési jog gyakorlói-nak hatásköre nem terjed ki ezekre a fela da tok ra.
Személyi függetlenség: A jegybank mone táris politikai döntéshozó testü le-te (a Monetáris Tanács) tagjainak sze-mé lyi függetlenségét az új tör vény két szem pont ból tovább erôsítette: a Mone-tá ris Tanács minden újonnan kinevezett tag já nak mandátuma hat évre szól, és fel men té sük kritériumait összhangba hoz ta a Maastrichti Szerzôdéssel. A jegy-bank tör vény a szerzôdésben meg fo gal-ma zott feltételek beépítésével bizto sí-tot ta, hogy a Monetáris Tanács csak olyan tagok ból álljon, akik megfelelnek a szer zô dés ben meghatározott kritériu-mok nak.
Pénzügyi függetlenség: A jegybank és a költségvetés közötti eredmény-el szá mo lási viszony átláthatóbbá vált, a jog sza bály egyúttal biztosította, hogy a jegy bank függetlensége saját költ ség ve-té sé nek meghatározásakor se csor bul-has son.
A 2002-es évben a legfontosabb jogharmo-nizációs célú lépés az alkotmány MNB-re vonatkozó 32/D paragrafusának módosítá-sa volt. Ennek értelmében olyan általános és idôtálló megfogalmazás került és kerül az alaptörvénybe, hogy további
módosítás-ra sem EU-, sem euróövezeti taggá válá-sunk után nem lesz szükség. A Ma gyar Köz tár sa ság EU-csatlakozásáról szóló nem zet közi szer zô dést kihirdetô törvény hatály ba lépésének nap ján bekerül az alkot-mányba az MNB ren de let al ko tási jogköre.
Ezzel megoldódik a jegybank függetlensé-gét sértô azon prob lé ma, hogy a pénzforga-lom szabályozása céljából kiadott jegy-banki rendelkezés eseté ben ki kell kérni az igazságügyi miniszter elô ze tes egyetér-té sét. Az átláthatóság és az elszá mol tat-hatóság követelményeinek való meg fe lelés további erôsítése érdekében, tör vény mó-dosítás nyomán sor került az MNB felü gye-lô bizottságának visszaállítására. A tes tü let
ellen ôr zé si hatásköre – a jegybank füg get len-sé gé vel össz hangban – nem terjed ki az MNB alap feladataira.
Az EU követelményeinek megfelelô állam-háztartás-statisztika és adatszolgáltatás kia la kításában további elôrelépés történt.
A 2003. évi költségvetési törvényben már a közösségi elôírásoknak megfelelôen, az ESA95 metodika szerint is bemutatásra kerül nek az adatok.
A csatlakozásig tervezett intézkedések
Jogharmonizáció
• Az MNB-rôl szóló 2001. évi LVIII. tör-vény módosítása az alkotmánnyal és az ÁSZ-törvénnyel való konzisztencia meg-teremtése érdekében, valamint a KBER-hez való csatlakozás szervezeti kérdé-seire tekintettel.
• Az ÁSZ-törvény módosítása. Meg kell szüntetni az ÁSZ ellenôrzési jogkö-rét az MNB pénzkibocsátása felett.
• A jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
tör vényt az alkotmánnyal való konzisz-tencia megteremtése érdekében módosí-tani kell. A csatlakozás idôpontjától a tör vény ben meg kell jeleníteni az MNB ren de let alkotási jogkörét, és ezzel pár-hu za mo san ki kell iktatni a jelenleg sze-rep lô jegybanki rendelkezést.
• Az EKB által gyûjtött statisztikai infor mációkról szóló tanácsi rendelet (2533/98 EK) miatt módosítást igé-nyel a jegybanktörvény, a statisztikáról szó ló 1993. évi XLVI. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tör-vény.
Intézményfejlesztés
A jegybanki tevékenység fejlesztése, a mone táris eszközrendszer közelítése a KBER-normákhoz, ennek megalapo-zá sa a fizetési rendszer (pénzforga-lom) terü le tén, valamint a statisztikai és szám vi teli rendszerrel kapcsolatban.
Az állam ház tar tás információs rendsze-ré nek továbbfejlesztése, alkalmassá té te le az EU-standardoknak megfele lô muta tó szá mok szolgáltatására. Fel ké-szü lés a Bizottság és a Tanács szak ér tôi szintû munkabizottságaiban és albi zott-sá gai ban való részvételre. A jegybank részvételének elôkészítése a KBER-ben való munkára.
2.3.2. Gazdaságpolitikai koordináció A gazdaságpolitika uniós módszertanának elsajátítása a Bizottsággal együttmûködve már a csatlakozási tárgyalások hivatalos meg kez dé se elôtt beindult. A Bizottság Gaz-da sá gi és Pénzügyi Fôigazgatósága a tag fel-vé te li kérelmet benyújtott országok közül
elsôként Magyarországot kérte fel közös értékelés (Joint Assessment) elkészíté sére.
Ebben a dokumentumban a magyar kor-mány és a Bizottság részben már az EU mód szer ta nát követve értékelte a magyar gaz da ság helyzetét, alakította ki a
közép-tá vú makrogazdasági célokat és tett javasla-tot strukturális reformokra a legfontosabb terü le te ken. A tagjelöltek közül egyedüli-ként Magyarországgal készült el a második kö zös értékelés.
2000-tôl az EU már csak általános instruk ció kat adott a tagjelöltek számára közép távú gazdasági programjaik elkészíté-sé hez. Ebben közvetlenül már nem mûköd-tek közre a Bizottság szakértôi, és – a közös érté ke lé sek tôl eltérôen – csak a tagjelölt orszá gok kormányainak képviselôi látták
el kéz je gyük kel a dokumentumokat. Az elsô elô csat la ko zási gazdasági programokat hat tag jelölt ország (Bulgária, Csehország, Cip-rus, Észtország, Magyarország és Lett or-szág) a Bizottság menetrendjének megfele-lôen, 2001. április végére készítette el és nyúj tot ta be. A tagjelöltek második hatos cso port ja 2001. októberi határidôt kapott a hasonló programok elkészítésére. A követ-kezô, 2002. évi elôcsatlakozási programot már mind a 12 tagjelölt azonos idôpontra, 2002. augusztus 15-re készítette el. Ezek a programok tartalmi és módszertani jel lem-zôik ben már nagymértékben követték az euró övezeten kívüli tagállamok által készí-tett kon ver gen cia-programok tematikáját.
A tag je löl tek által készített elôcsatlakozási prog ra mok ról elôzetesen a Bizottság ala kí-tot ta ki véleményét, majd a tagjelöltek kép vi-se lôi nek részvételével a Tanács Gazdasági és Pénz ügyi Bizottsága tárgyalta meg e doku-men tumokat.
A Bizottsággal együtt, majd a tagjelöltek ál tal önállóan elkészített középtávú gazda-ság politikai programok hármas célt szol-gáltak:
• mind a tagországok, mind az EU számára lehetôvé tették reális kép kialakítását az adott ország gazdaságának állapotáról, az uniós felkészülés helyzetérôl;
• segítették a tagjelölt országok kormány-zati szerveinek felkészülését a
gazdaság-politikai programok uniós módszertan szerinti elkészítésére;
• lehetôséget teremtettek az EU intézmé-nyeiben folyó gazdaságpolitikai egyezte-té si eljárások közvetlen megismerésére, elô zetes gyakorlati tapasztalatok meg-szer zé sére.
A gazdaságpolitikai koordinációra való fel-ké szü lés másik fontos területét fel-képezte az állam ház tar tás tervezési, adatszolgálta-tá si és statisztikai rendszerének közelíté-se az uniós gyakorlathoz. 1996 óta évente elküld jük az EU-nak a költségvetési folya ma-tok alakulásáról készített jelentést. A jelen-tések összeállítása során fokozatosan köze lí-tet tünk a közösségi módszerekhez. Ma már lényegében ugyanazon szempontokra figye-lemmel határozzuk meg az államháztar tás hatókörét, és az egyes adatokat az ered-mény szemlélet követelered-ményei szerint szol gál-tat juk. A magyar szakértôk (PM, KSH, MNB) részt vesznek az Eurostat ülésein, és eseti jelleggel bekapcsolódnak a különbözô témák munkacsoportokban történô kidolgozásába.
Az említetteken túl további közvetlen kap cso latok, a kölcsönös tapasztalat csere külön bö zô fórumai jöttek létre, fokozato san szélesítve a tagjelöltek számára az EU intéz-mé nyei nek munkájába való bekap cso ló dá st.
A GMU-fejezethez kap cso ló dó intéz mé nye-sült kapcsolatok egyik elsô pél dá ja az Euró-pai Megállapodás alapján létre ho zott
Társu-lási Bizottság 1994 óta évente összeülô Mak ro gazdasági Albizottsága volt, amely jogi lag ugyan nem kapcsolódott a csatlako zá-si folyamathoz, gyakorlatilag azonban egy re inkább a csatlakozással összefüggô kér dé se-ket tûzte napirendjére. A csatlako zá si tárgya-lások megindulását követôen a tag je löl tek évente kétszer meghívást kaptak a Tanács Gazdasági és Pénzügyi Bizott sá gá nak ülésé-re. Hasonlóképpen egyre mélyülô és rend sze-re seb bé váló kapcsolat alakult ki a jegy bank és az EKB különbözô szervei között.
A csatlakozási tárgyalások lezártával a tag jelölt országok számára lehetôvé tették, illetve el is várják – még korlátozott jogo sult-sá gok kal – az unió intézményeinek mun ká já-ba való bekapcsolódást.
3. Az euró