A diagnosztika célja, eredménye, mértéke, valamint végrehajtása szerint különböző diagnosztikai módszerek különböztethetők meg.
2.1 A diagnosztika célja
A diagnosztika célja lehet a működés ellenőrzése vagy a hiba feltárása.
A működési diagnosztika a gépek működőképességének meghatározására vonatkozik. Esze-rint a működési diagnosztika a kifogástalan működéshez és a gép gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges működési- és üzemi jellemzők mérésére irányul. Ehhez tartozik, pl. olyan eljárás is, mint egy hidraulikus berendezés szelepbeállításának ellenőrzése vagy egy négyütemű motor szelephézag vizsgálata. Működési diagnosztika esetén a rendszer gyakran igen-nem, ill. mű-ködik–nem működik jelzést ad (pl. zöld-piros jelzés). Ide sorolhatók azok a vizsgálatok, ame-lyek új gyártású vagy javított gép vagy részegység végellenőrzése során a minőségellenőrzés-re vonatkoznak.
A hibadiagnosztika alatt a gép elhasználódási (károsodási) állapotának meghatározását értjük.
Ehhez tartozik a kopási állapot, a fáradás és a korrózió következménye valamint egyéb károsí-tó hatás meghatározásához szükséges diagnosztikai eljárás.
2.2 A diagnosztika eredménye
A vizsgálat eredménye lehet egy összetett (komplex), pl. egy szerelt egység vizsgálatának eredménye vagy egy részlet jellemző elemzése.
Minden gépállapot leírható ugyanis egy egyszerű vagy összetett (komplex) üzemi jellemző-vel. Az egyszerű üzemi jellemző a gép állapotának csak egy meghatározott ismertető jelét mutatja. Ilyen, pl. a golyós csapágy radiális játéka. Az összetett üzemi jellemző egyidejűleg az egyszerű üzemi jellemzők sorának értékeit tartalmazza. Ezzel csökkenhet a gépállapot meghatározásához szükséges paraméterek száma.
A komplex diagnosztika esetében egy összetett jellemző a gép, fődarab egészének állapotát mutatja. Így pl. egy dízelmotor vizsgálata során a motor teljesítmény vagy füstölésmérés, mint összetett jellemző alapján a henger-dugattyú, a feltöltő és befecskendező rendszer álla-pota egyidejűleg értékelhető. Egy szerszámgép állaálla-pota pl. a megmunkálás minőségéből is meghatározható.
A részlet diagnosztika során, általában akkor, ha az összetett vizsgálat hibát mutat, keressük azt az egyszerű jellemzőt, ami a hiba okozója. Pl. ha a dízel motor komplex vizsgálatakor kis motorteljesítményt vagy nagy füstölési értéket mértünk, a hiba okának meghatározására részletvizsgálatot végzünk. Ebben az esetben, pl. sűrítési végnyomást, befecskendezési nyo-mást, a befecskendezés kezdetét, valamint a szállított üzemanyag mennyiségét vagy más jel-lemzőt mérjük, hogy a hibát behatárolhassuk. Egy ilyen összetett jellemző lehet egy motor kenőrendszerének olajnyomása. Ez egyidejűleg utal a csapágyhézagok növekedésére, az üze-mi hőmérsékletre, az olaj viszkozitás változására, az olajszivattyú kopására, valaüze-mint a nyo-másszabályzó szelep beállítására. A hiba eredetének feltárására részletvizsgálatot végzünk.
2.3 Közvetlen, illetve közvetett diagnosztikai eljárások
A gép állapotát meghatározó jellemzők közvetlen vagy közvetett módszerekkel határozhatók meg.
2. A GÉPDIAGNOSZTIKA RENDSZEREZÉSE 13
A közvetlen diagnosztikánál a gép vagy a részegység állapotát az üzemi jellemző közvetlen mérésével határozzuk meg. Pl. a siklócsapágy csapágyjátékát a tengely sugárirányú elmozdu-lásának mérőórával való mérésével határozzuk meg. Hajtómű fogaskerék kopása endoszkóp-pal közvetlen szemlélhető, ill. a foghézag ólomhuzalos méréssel meghatározható.
Közvetett diagnosztika esetén a gép állapotát több üzemi jellemző mérésének eredményéből korrelációs összefüggés alapján határozzuk meg. Pl. egy hajtómű meghibásodását (fogaske-rék vagy csapágy meghibásodás) rezgés vagy zajmérés alapján ítéljük meg.
2.4 Szubjektív, illetve objektív diagnosztika
A gépek működésének megbontás nélküli ellenőrzése, az üzemi jellemzők beállítása a hibák felismerhetőségétől és az eljárás pontosságától függően szubjektív vagy objektív vizsgálatok-kal végezhető.
A szubjektív vizsgálatok rendszerint érzékszervi vizsgálatok, amikor a működési jellemzők pontos értékeinek meghatározására nincs lehetőségünk, azokat csak becsülni tudjuk. Sok esetben nincs is megfelelő mérési eljárás a hiba megállapítására, vagy annak jellege, mértéke olyan, hogy a mérés felesleges. Ilyen eset az, amikor egy hajtómű zajosságából akusztikus úton (hallással) következtetünk annak állapotára, hibájára. A szubjektív vizsgálatok közül szemrevételezéssel a durva hibák, a törés, a repedés, az alakváltozás, a külső sérülések, a be-maródások, a korróziós károk, a védőbevonatok sérülései állapíthatók meg. Az „összehasonlí-tó képek” a korábbi tapasztalatok eredményeként születtek meg, amelyeket, a felügyeletet ellátó személy tárol az emlékezetében. Ezt összevetve az érzékelt állapottal megszületik a megítélés.
A szubjektív vizsgálatok során a hiba jobb felismerhetőségére, pontosabb meghatározására, a szubjektivitás csökkentésére műszaki segédeszközöket, műszereket is használhatunk. A se-gédberendezések segítségével végzett vizsgálatok nagyobb biztonsággal teszik lehetővé egy adott objektum állapotának megítélését. Műszaki segédberendezésekkel kiegészített szubjek-tív diagnosztikai rendszerhez tartoznak például: az endoszkópok, a videoszkópok, a pontos hőmérsékletmérés nélküli – hőképeket közvetítő - infravörös készülékek a repedések felisme-résére használt segédeszközök. Ezek mind-mind olyan segédberendezések, amelyek többek között az ember irányítása mellett jobban, azaz nagyobb biztonsággal teszik lehetővé egy adott berendezés állapotainak megítélését.
Az objektív vizsgálatok során a gép állapotát mérőeszközökkel, mérőberendezésekkel, az adott célra kifejlesztett próbapadokkal határozzuk meg. A mérés eredménye a mérőberende-zés pontosságától függően egy meghatározott érték. Az állapotértékelés alapja a mért érték és az előírt értékhatár összehasonlítása.
14 JÁRMŰDIAGNOSZTIKA
Üzemi jellemző Vizsgáló eszköz Vizsgálható jellemző
Hőmérséklet hőmérők, termovízió. kenő- és hidraulika olaj, hűtőfo-lyadék, csapágy, villamos beren-dezés hőmérséklete.
Nyomás nyomásmérők kenő-, hidraulika-, pneumatikus
rendszerek nyomása, motor
átfolyásmérők, űrmértékek. szivattyúk által szállított folyadék mennyiség, üzemanyag fogyasz-tás.
Gyorsulás, lassulás ingás lassulás-, gyorsulásmérő. fékhatás ellenőrzés, stb.
Nyomaték mérőtengely, szalagmérleg,
Villamos jellemzők egyetemes villamos
mérőműsze-rek, próbapadok, berendezések. villamos motorok, villamos be-rendezések, vezérlőegységek villamos jellemzői.
Gázösszetétel CO-mérő berendezés kipufogógáz összetétel.
Kopástermék színképelemző, ferrográfia,
Zaj zajszintmérő hajtóművek, sebességváltók
zaj-szintje.
Működési pontosság egyetemes hossz- és szögmérők, vízszintmérők, optikai mérő eszközök.
szerszámgépek, futóművek pon-tossága, futásbiztonság.
Tömörség nyomásmérő, vízszivattyú, lég-sűrítő.
repedés, tömítetlenség, porozitás.
1. táblázat. Objektív vizsgálatok 2.5 Időszakos és folyamatos állapot-felügyelet
A diagnosztika alkalmazási módja lehet időszakos állapotvizsgálat (off-line), vagy folyamatos vizsgálat, ún. állapot-felügyelet (on-line). Ez utóbbi rendszernél alkalmazhatunk ún. jelző rendszert vagy számítógéppel vezérelt folyamatos mérő, elemző diagnosztikát.
2. A GÉPDIAGNOSZTIKA RENDSZEREZÉSE 15
2.6 A diagnosztika terjedelme
A vizsgálat terjedelme szerint rész- vagy teljes diagnosztikai vizsgálat végezhető. A részdi-agnosztika csak a gép egy meghatározott részére, fődarabra terjed ki. A teljes dirészdi-agnosztika során a gép összes részegységét vizsgáljuk.
Irodalomjegyzék:
Wilfried J. Bortz: Frühdiagnose von Schaden an Maschinen und Maschinenanlagen. Expert Verlag, Echningen bei Böblingen, 1988.
Hermann Wohlebe: Technische Diagnostik im Maschinenbau. VEB.Verlag Technik. Berlin, Dr. Kégl Tibor - Szabó József: Műszaki diagnosztika. Kézirat. Bánki Donát Műszaki Főisko-la. Budapest, 1993.