1. A 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (10) bekezdése szerint létrehozott Fellebbviteli Bíróság munkarendje a következőket foglalja magukba, illetve a következőkkel foglalkozik:
(a) a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak tanácskozásaival, illetve a Fellebbviteli Bíróság tagjai közötti kommunikációval kapcsolatos gyakorlati kérdések;
(b) az iratok és igazoló dokumentumok kézbesítésével kapcsolatos kérdések, ideértve az ilyen dokumentumokban előforduló elírások javítására vonatkozó szabályokat is;
(c) a Fellebbviteli Bíróság egy tagjának halála, lemondása, cselekvőképtelensége vagy az egyik tanácsból, illetve a Fellebbviteli Bíróságból való elmozdítása esetén az eljárás ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos eljárási aspektusok;
(d) a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak határozataiban előforduló elírások helyesbítésére vonatkozó szabályok;
(e) ugyanazon ideiglenes ítélethez kapcsolódó két vagy több fellebbezés egyesítésére vonatkozó szabályok;
valamint
(f) a fellebbezési eljárás nyelvére vonatkozó szabályok, amely eljárást elvben ugyanazon a nyelven kell lefolytatni, mint ami annak a Bíróságnak az eljárási nyelve, amelyen a fellebbezés tárgyát képező ideiglenes ítéletet meghozták.
2. Az munkarend magába foglalhatja a következő szempontokra vonatkozó irányadó elveket is, amelyek később a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak eljárási végzései útján is kezelhetők:
(a) a Fellebbviteli Bíróság tanácsai beadványainak és meghallgatásainak indikatív ütemterve és szakaszolása;
(b) az eljárás lefolytatásával kapcsolatos logisztikai szempontok, például a Fellebbviteli Bíróság tanácsai által tartott tanácskozások és meghallgatások helyszíne, valamint a jogvitát folytató felek képviseletének módozatai; valamint
(c) a tanács és a jogvitát folytató felek közötti előzetes eljárásügyi konzultációk és esetleges meghallgatás előtti konferenciák.
2019. évi LXXXVI. törvény
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült harmadik kiegészítő
jegyzőkönyv kihirdetéséről*
1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült harmadik kiegészítő jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. § és az 1. melléklet a Jegyzőkönyv 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Jegyzőkönyv, illetve az 1. §, a 2. § és az 1. melléklet a Jegyzőkönyv 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
4. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
* A törvényt az Országgyűlés a 2019. december 3-i ülésnapján fogadta el.
1. melléklet a 2019. évi LXXXVI. törvényhez
Harmadik kiegészítő jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodáshoz, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban:
a tagállamok és
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió egyrészről,
A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
MIVEL az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói Egyesült Államok között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodást (a továbbiakban:
megállapodás) 1997. december 8-án Brüsszelben aláírták és 2000. október 1-jén hatályba lépett;
MIVEL 2004. április 2-án Mexikóvárosban és 2004. április 29-én Brüsszelben aláírták a megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló első kiegészítő jegyzőkönyvet;
MIVEL 2006. november 29-én Mexikóvárosban aláírták a megállapodáshoz csatolt második kiegészítő jegyzőkönyvet, a Bolgár Köztársaság és Románia Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült;
MIVEL 2011. december 9-én Brüsszelben aláírták a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést (a továbbiakban a csatlakozási szerződés), és amely 2013. július 1-jén hatályba lépett;
MIVEL a Horvát Köztársaság csatlakozási szerződéshez csatolt csatlakozási okmánya 6. cikkének (2) bekezdése szerint a Horvát Köztársaság csatlakozása a megállapodáshoz az ahhoz csatolt jegyzőkönyv megkötése útján történik;
MIVEL a megállapodás 55. cikkével összhangban a megállapodás alkalmazásában „a Felek”: egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai, összhangban azoknak az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerinti hatáskörével, másrészről pedig Mexikó;
MIVEL a megállapodás 56. cikkével összhangban a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről Mexikó területén;
MIVEL a megállapodás 59. cikkével összhangban a megállapodás két-két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, olasz, német, portugál, spanyol és svéd nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles;
MIVEL a megállapodás cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvű változatai ugyanazon feltételek mellett váltak hitelessé, mint a megállapodás eredeti nyelvein megfogalmazott változatai;
MIVEL a megállapodás bolgár és román nyelvű változatai ugyanazon feltételek mellett váltak hitelessé, mint a megállapodás eredeti nyelvein megfogalmazott változatai;
MIVEL e jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az Unió és annak tagállamai számára, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső eljárás befejeződése előtt ideiglenesen alkalmazzák a jegyzőkönyvet,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Horvátország Szerződő Félként csatlakozik az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói között létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz.
2. cikk
(1) E jegyzőkönyv aláírását követően az Unió továbbítja tagállamainak, valamint a Mexikónak a megállapodás horvát nyelvű változatát.
(2) E jegyzőkönyv hatálybalépésére is figyelemmel, a horvát nyelvi változat a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelvű változatára vonatkozóakkal megegyező feltételek mellett válik hitelessé.
3. cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4. cikk
E jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
5. cikk
(1) E jegyzőkönyvet a Felek saját belső eljárásaiknak megfelelően írják alá és hagyják jóvá.
(2) E jegyzőkönyv az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges belső jogi eljárások befejezéséről.
(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül a Felek megállapodnak abban, hogy az Unió és annak tagállamai a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik befejeződéséig ezen jegyzőkönyv rendelkezéseit az azon nappot követő hónap első napjától kezdődően alkalmazzák, amelyen az Unió és annak tagállamai értesítést küldenek az ehhez szükséges belső eljárásaik befejeződéséről, és Mexikó értesítést küld e jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásainak befejeződéséről.
(4) Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsának főtitkárához küldik el, aki e jegyzőkönyv letéteményese.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év november havának huszonhetedik napján.
2019. évi LXXXVII. törvény
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló 2019. évi XV. törvény módosításáról*
1. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a következő 95. §-sal egészül ki:
„95. § (1) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) állampolgárára, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára vonatkozó eljárásokban – a (2)–(17) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésétől (a továbbiakban: kilépési időpont) kezdődően indult és megismételt eljárásokban a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpont előtt Magyarországon tartózkodó egyesült királysági állampolgár, aki a 21. § szerinti bejelentési kötelezettségének a kilépési időpontig nem tett eleget, a 21. § szerinti bejelentési kötelezettségét legkésőbb 2020. december 31-ig teljesítheti. A teljesített regisztrációt úgy kell tekinteni, mintha az a kilépési időpontig megtörtént volna.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak feltétele, hogy az egyesült királysági állampolgár igazolja, hogy a kilépési időpontot megelőzően Magyarországon tartózkodott és megfelel a 21. § szerinti előírásoknak.
* A törvényt az Országgyűlés a 2019. december 3-i ülésnapján fogadta el.
(4) E § alkalmazásában családtag a 2. § b) pontja szerinti családtag, kivéve a 2. § b) pont bh) alpontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgárokat.
(5) A kilépési időpontot követő három évig – a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályok kivételével – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) az érvényes regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező egyesült királysági állampolgárra, valamint
b) az egyesült királysági állampolgár érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára
vonatkozó eljárásokban.
(6) Az egyesült királysági állampolgár részére kiadott regisztrációs igazolás, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb a kilépési időpontot követő három évig érvényes.
(7) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb a kilépési időpontot követő három évig érvényes.
(8) Azon egyesült királysági állampolgár és egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a kilépési időpontot követő három évig rendelkezik a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya vagy az állandó tartózkodási kártya kiadásától számított, a Harmtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel, kérelmére – a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Harmtv. 35. § (1a) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – nemzeti letelepedési engedélyt kap, kivéve, ha
a) a letelepedésével kapcsolatosan a Harmtv. 33. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn,
b) az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén az egyesült királysági állampolgárral a tényleges életközösség nem áll fenn, vagy
d) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén, ha az egyesült királysági állampolgár Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.
(9) A (8) bekezdés a) pontja tekintetében a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmező letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(10) A (8) bekezdés szerint nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti kérelmet a kilépési időpontot követő három éven belül lehet előterjeszteni, amely kérelmet az első fokon, illetve a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírál el.
(11) Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Harmtv. szabályai szerint EK letelepedési engedély iránti kérelmet is előterjeszthet.
(12) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgárhoz a kilépési időpontot követő három éven belül csatlakozik, a Harmtv. szerinti nemzeti letelepedési engedélyt kaphat, ha
a) az egyesült királysági állampolgár Magyarországon jogszerűen letelepedettként tartózkodik,
b) az egyesült királysági állampolgárral fennálló családi kapcsolatát a kilépési időpontot megelőzően létesítette és az a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor is fennáll,
c) vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
d) az egyesült királysági állampolgár vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.
(13) Nem kaphat a (12) bekezdés szerint nemzeti letelepedési engedélyt azon egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja,
a) akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy
b) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve a Harmtv. 2. § j) pontjában meghatározott beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: SIS figyelmeztető jelzés) hatálya alatt áll.
(14) A (13) bekezdés a) pontja tekintetében a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmező letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(15) Ha a Harmtv. szerint letelepedett egyesült királysági állampolgárnak és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.
(16) A (8) és a (12) bekezdés szerint megszerzett nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
a) Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta,
b) a tartózkodás teljes időtartamára nem rendelkezik elegendő forrással önmaga vagy családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében nem jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint nem tud önmaga vagy családtagja gondoskodni,
c) veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy
d) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
(17) Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Harmtv. általános szabályai szerint kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását azzal, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodási engedély kiadását Magyarországon is kérelmezheti.”
2. § Nem lép hatályba az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló 2019. évi XV. törvény 6. alcíme.
3. § Ez a törvény az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló 2019. évi XV. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2019. évi LXXXVIII. törvény
a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a diplomata-, szolgálati és különleges útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről*
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között