(részlet)
Az 1941. június 1-i és 2-i események kivizsgálására alakult iraki kormánybizottság részére Az 1941. június 6-án, 3288. számú minisztertanácsi határozat alapján a bizottság, melynek elnöke Muhammad Tawfiq al-Na’ib úr, és tagjai cAbd Allah al-Qassab úr a belügyminisztérium részéről és Sacdi Salih úr a pénzügyminisztérium részéről, tizenkét alkalommal tanácskozott, hogy kivizsgálja az 1941. június 1-én és 2-án történt eseményeket.
Az elébe hozott bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat tette: …..
A zavargások okai
A vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok alapján a bizottság számára világossá vált, hogy ezeknek a lázadásoknak elsődleges okozója a náci propaganda volt, amelynek részletes kifejtése a következő:
1. A Német Követség: a Német Követség már hosszú ideje terjeszti a náci propagandát.
A hadsereg tisztjeit között különféle módszerekkel és eszközökkel próbálják megnyerni, melyek magukban foglalják csinos és szép német ügynöknők érzelmeken keresztül ható agitációs tevékenységét a tisztek és fiatal férfiak körében. ….
2. A jeruzsálemi mufti, Amin al-Husayni és Irakba is vele tartó kísérete: ezt az embert hatalmas lelkesedés fogadta Irakban, amelynek minden előnyét ki is használta. Amint sikerült stabilizálnia helyzetét, nagy ravaszsággal kezdte terjeszteni a náci propagandát a pán-arab és az iszlám vallás köntösébe bujtatva, miközben folyamatosan a Palesztinát ért igazságtalanságot hangoztatta. Figyelmet érdemlő befolyásra tett szert a hatalmon lévők és magas pozícióban lévő katonai vezetők köreiben, olyan mértékben, hogy saját otthonából osztogatta a parancsokat. Kísérete szintén széleskörű zsidó – és brit-ellenes agitációt folytatott minden társadalmi rétegben. A palesztinai áldozatok számára gyűjtött adományokat saját propaganda céljaira használta fel. Azt is tudni vélik, hogy létezett egy speciális kommunikációs kód közte és Németország között…..
146 3. Palesztin és szíriai tanárok: ezeknek az embereknek az iskolai tanulókra gyakorolt hatása sokkal nagyobb volt, mint vezérüké, a muftié, mivel megmérgezték a tanulók gondolatait és saját propagandájuk eszközeivé tették őket. … A jelen kormány helyesen járt el, amikor száműzte őket országunkból. …..
4. A német-arab nyelvű rádióállomás ….
5. Az iraki rádióállomás: 1941 áprilisában és májusában, Rashid Ali kormányzása alatt hamis riportokat közvetített a Palesztinában elkövetett gaztettekről. Ezek az adások világos zsidóellenes felbujtásokat és a hatásos náci dicsőítéseket tartalmaztak.
6. A Futuwwa és a Fiatal Falangisták. ezek a csoportok palesztin és szíriai hatásra teljesen átitatódtak a nácizmus ideológiájával. ….
Ezek a bizottság vizsgálatainak eredményei, valamint javaslatai a szükséges intézkedések megtételére.
Beanyújtva: 1360. (hidzsra év), Dzsumada hónap 14-én, amely 1941. július –nak felel meg.
Sadi Salih, tag
Abd Allah al-Qassam, tag Muhammad Tawfiq al-Naib, tag
Forrás:
Abd al-Razzaq al-Hasani: al-Asrar al-Khafiyya fi Harakat al-Sana 1941, al-Taharruriyya, 2nd rev.ed., Sidon, 1964, pp. 246-256, arabból fordította N. Stillman in Stillman, Norman A.:
Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003, pp. 413-417, angolból fordította a szerző
147 F.5.
JERUZSÁLEMI BESZÉLGETÉS M. HARARI ASSZONNYAL437 (részlet)
„15 és fél éves voltam, amikor az apám, zl. elhunyt. A három legidősebb nővéremet gyorsan férjhez adták. Nagycsalád voltunk, kilenc gyermekkel. Ekkor még tanultam az Alliance Israélite Universelle iskolájában. Amikor befejezetem, nem volt hol továbbfolytatnom a tanulást, pedig nagyon szerettem volna. Végül a „Soeurs Franciscaines Missionaires de Marie" középiskolájába sikerült beiratkoznom. Nagyon kedvesen fogadtak, azt gondolták, keresztényt tudnak majd belőlem csinálni, de nem voltak sikeresek (nevetés). Ennek ellenére nagyon jól bántak velem, és kiváló jegyeket is kaptam. Az egyik apáca, sose felejtem el, egyszer húsz pontból huszonötöt adott az egyik munkámra! (nevetés) Igen, nagyon szerettek.
Egyszer a nagy esőben teljesen eláztam, mivel gyalog jártam iskolába, mert nem volt pénzünk az iskolabuszra, és megfáztam. Képzelje: az összes apáca eljött meglátogatni az otthonunkba, ahol anyámmal, zl. kedvesen elbeszélgettek.
Aztán hirtelen elfogyott a pénzünk, nem tudtam folytatni az iskolát. Elkezdtem magánórákat adni franciából és matematikából. Egy nap az Alliance iskola igazgatója rám bízott egy 80 (sic!) fős osztályt, amelyikre felügyelnem kellett. Elég jól elboldogultam velük. S egyszer csak jött egy értesítés, hogy felvennének tanítani a volt, katolikus iskolám alsó évfolyamaira.
Ám az Alliance iskola igazgatója semmi áron nem engedett el. Azután kitört a háború, s jelentkeztem a Vöröskeresztbe. A keresztény iskola igazgatójának a lánya is velem dolgozott önkéntes ápolónőként, s így, amikor a háború alatt ismét szükségem volt munkára, hogy a családomnak segíthessek, az ő közvetítésével végül sikerült megkapni a tanítói állást. Egy darabig tanítottam, azután visszatértem a Vöröskeresztbe, kórházban dolgoztam, a betegeket ápoltam minden nap reggel kilenctől délig, és délután négytől hatig. Nézze csak, itt őrzöm máig is a megbízólevelet francia nyelven! (Megmutatja, felolvassa és lefordítja.)
437M. Harari asszony a szíriai Aleppoban született és ott nevelkedett az 1920-as és ’30-as években.
148 Hamarosan kiküldetést kaptam Franciaországba, Dél-Franciaországba, mert a németek ott voltak már északon. Hajóval mentem. Azután Palesztinába küldtek (tudja, akkor még nem volt Izrael állama), az angolok voltak itt. Előbb visszatértem Szíriába és onnan jöttem át, vonattal. Itt is a Vöröskereszt egyik kórházában dolgoztam. 1943-ban azután férjhez mentem.
A férjem, zl. családja szintén aleppoi, de ő már itt született Jeruzsálemben. Azután sorban jöttek a gyermekeink, most 18 unokám van, köztük már négy családos, és már két dédunokám is született, egy kisfiú és egy kislány.”
Forrás:
A 2004 augusztusában folytatott, héber nyelvű beszélgetést hangfelvétel alapján lefordította és lejegyezte a szerző.
149 F.6.
AZ EANAT – CSALÁDDAL FOLYTATOTT IZRAELI BESZÉLGETÉS