bemutatkozása
Az Irodalomtudományi Osztály az irodalomtudományi doktori is-kolák hallgatóinak és doktorjelöltjeinek szakmai szervezete. Osztályunk 2013. május óta működik eredményesen, kezdeti célkitűzésünket (hogy mind a hat Magyarországon irodalomtudományi PhD-képzést indító intézményt hatékonyan tudjuk képviselni) mára túl is szárnyaltuk.
Nem csak magyarországi PhD-képzést indító egyetemekkel tartunk kapcsolatot, hanem külföldi doktori iskolákkal is. Osztályunknak van aktív tagja az Újvidéki Egyetemről, az Uniwersytet Warszawski, illetve a Jyväskylän yliopisto hallgatói közül is. Munkánk hatékonysága az ő lelkesedésüknek, szakértelmüknek is köszönhető.
Elsődleges feladatunknak 2016. január óta a tudomány- és kultúra-szervezést, valamint az irodalom népszerűsítését tarjuk. Az irodalom- tudományi doktori iskolát indító intézmények (Magyarországon:
Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem) külön-külön is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy hallgatóikat bevonják a tudományos életbe, ennek megvalósításához azonban a doktoranduszok aktív részvételére és egye-temek közötti párbeszédre, végső soron egy élénk tudományos közösség kialakítására is szükség van. Osztályunk büszke arra, hogy tagjai rend-szeresen részt vesznek a különböző szakmai rendezvényeken.
Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy programjainkkal keretet biztosítsunk a képzéseken, intézményeken és határokon átívelő
kapcsolatok kiépítésére, illetve az egyéni kutatási témák minél szélesebb körű bemutatására és megvitatására. Havonta szervezünk találkozási alkalmakat. Ezek lehetnek irodalmi tematikájú beszélgetések, illetve osztályunk lehetőséget biztosít arra is, hogy tagjai kutatási eredmé-nyeiket is ismertethessék, megvitathassák. Eseményeink időpontjait a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály Facebook oldalán is rendszeresen követhetővé tesszük.1
2016-ban az első (februári) rendezvényünk témája Kaj Ádám zalai származású költő, rendező második színdarabjának kritikai és irodalmi értelmezése volt. A beszélgetésben négy, a színházhoz és a kortárs irodalomhoz értő személy vett részt (Kaj Ádám és Bödecs László költők, Kalmár Balázs színházesztéta, Kollár Zsuzsanna ELTE BTK doktori hallgató).
Célkitűzésük az volt, hogy a Dukai Takács Judit életéhez és művészetéhez szorosan kapcsolódó Tarantella irodalmi és eszmetörténeti megközelítésén túl a színházi perspektívákat is behozza az értelmezésbe, s a beszélgetés rávilágítson arra, a költészetben két költőszemélyiség találkozása hogyan konstruálja meg a konvenciók és a szabálykövetés művészeti kontextusait egy kortárs drámában.2
Második (áprilisi) rendezvényünkkel célkitűzésünk elsősorban az volt, hogy a másnap kezdődő Tavaszi Szél 2016 konferencia előtt az irodalomtudományt hallgató kollégákat összehozzuk egy igényes és vitaindító irodalmi beszélgetésre. A gyermekirodalomról való gondolkodásra öt szakértő ( Kadlót Nikolett költő, szerkesztő; Sándor Csilla főszerkesztő, Radnóti Blanka és Pásztohy Panka írók és illusztrá- torok, valamint Kulcsár Sarolta újvidéki doktori hallgató) művészeti és tudományos beszélgetése buzdította a lelkes közönséget. A beszélgetés első felében a megújulás irodalmi kontextusban elhelyezett fogalmának több dimenziójú megközelítését tárgyaltuk meg. A mit is jelent a megújulás az irodalomban, a gyermekirodalomban kérdésnek
1 Rövid bemutatkozásunk olvasható az Osztály honlapján: http://www.dosz.hu/
tudomanyos_osztalyok/irodalomtudomanyi_osztaly (2016.06.04.)
2 Eseményünkről megjelent tudósítás: Szabó P. Katalin, Nagy csapás a versírás, http://kultura-es-kritika.blog.hu/2016/02/16/nagy_csapas_a_versiras (2016. 06. 04.)
a megfogalmazása ugyanis óhatatlanul bevonja a gondolkodásba annak az előfeltételezését, hogy a gyermekirodalomban periódusokat tudunk kijelölni, s ezeknek a periódusoknak a szerzői egymáshoz képest is meg kívánják magukat határozni. Ez jelentette a beszélgetés fő témáját.3
2016-ban is eredményesen képviseltettük magunkat a Tavaszi Szél 2016 multidiszciplináris, tudományos konferencián. Nagyon büszkék voltunk eredményes és sikeres hallgatóinkra, valamint arra, hogy osztályunk az egyik olyan osztály volt, amely rendelkezett idegen nyelvű szekcióval. Ebben az évben négy alszekcióval képviseltettük magunkat a Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciáján, és nagyon büszkék vagyunk díjazottjainkra: Tóth Krisztina Kitti (English and Related Literature), Kiss Tímea (Interkulturális kapcsolatok az iroda-lomban), Boldog-Bernád István – Mészáros Gábor (Klasszikus irodalom) és Váradi Ábel (Modern irodalom) tartották az Irodalomtudományi szekció legjobb előadásait.
Májusi eseményünk elsődleges témája a kritikaírás magyar hagyománya volt. A beszélgetés résztvevői között az ELTE irodalomtudományi doktori iskolájának több doktori programjából képviseltették magukat a hallgatók: volt résztvevő a a magyar és európai felvilágosodás (Mészáros Gábor), a késő romantikus és kora modern (Steinmacher Kornélia), az 1945 utáni magyar irodalom (Nyerges Gábor Ádám és Tinkó Máté költők, szerkesztők), valamint az irodalmi modernség (Tóth Anikó) doktori programból is, így a magyar kritikaírás minden korszakának szakértői megszólaltak a beszélgetésen. A Jaffa Kiadó munkatársaként és íróként Szendi Nóra csatlakozott a vitafórumhoz. A beszélgetés tematikus pontok köré szerveződött, melyek közül az első a kritikaírásban fellelhető két nagy hagyomány (szaktudományos értekezés és széles közönséghez szóló mű) felől fogalmazta meg azt a kérdést, hogy beszél-hetünk-e a kortárs magyar irodalom esetében iskolákról. A beszélgetés elsődleges célkitűzése az volt, hogy elhelyezze a kritikaírás jelentőségét a mindenkori, de kiváltképp a kortárs irodalmi életben, a magyar
folyó-3 Beszámoló olvasható: Szabó P. Katalin, „A nagy írók mindent meg tudnak írni”, http://felonline.hu/2016/05/01/a-nagy-irok-mindent-meg-tudnak/ (2016. 06. 04.)
irat-kultúrában.4
Tagjaink tudományos és kulturális eredményeinek publikálását meg-könnyítendő szoros kapcsolatot ápolunk számos folyóirattal (Apokrif irodalmi folyóirat [Budapest], Credo – evangélikus folyóirat [Budapest], FÉLonline [Budapest], Kultúra és Kritika [Piliscsaba], Pannon Tükör [Zalaegerszeg], Prae.hu [Budapest]), rádióval (Mária Rádió [Budapest]) és szakkollégiummal (például Hatvani István Szakkollégium [Debrecen]) őket munkánk eredményességét tekintve kiemelt partnereinkként kezeljük. Partnereink főszerkesztői, szerkesztői eseményeinken aktívan részt vesznek, tudományos gondolkodásunkat nagyban segítik meg-látásaikkal, rendezvényeinkről készült beszámolóinknak megjelenési fórumot biztosítanak.
Jelen kötettel pedig útjára indítunk egy tanulmánykötet-sorozatot, amelynek különböző darabjai a kutatási témáknak megfelelő nyelven írt szövegeket gyűjtenek majd össze. A tanulmánykötet sorozat meg-indítása az Irodalomtudományi osztály első elnökének, Tamás Péternek (Eötvös Loránd Tudományegyetem) az ötlete volt, megvalósítását a második elnök Horváth Attila (Debreceni Egyetem) is ösztönözte.
Büszkék vagyunk rá, hogy ezzel a szép, több korszakot átfogó tanulmány- gyűjteménnyel megvalósítottuk.
Siófok, 2016. 06. 11.
4 Az eseményről tudósítás olvasható: Szabó P. Katalin, „nem szabad túlszeretni az irodalmat”, http://felonline.hu/2016/06/02/nem-szabad-tulszeretni-az-irodalmat/
(2016. 06. 04.)
Szabó P. Katalin elnök