A családtámogatások változó hatása a gyermekek jövedelmére

támo-gatások, illetve ezek összetevői a gyermekek jövedelmének a visegrádi országok-ban? A 7. táblázat három igen eltérő mintázatot mutat ebben a kérdésben a vizsgált országokra vonatkozóan. Csehországban az állami juttatások a gyermekek rendel-kezésre álló jövedelmének egyhetedét teszik ki, Magyarországon és Lengyelország-ban viszont csaknem egynegyedét. A teljes népesség jövedelmén belüli transzfer-arány változásával összhangban a gyermekek jövedelmének transzfer-összetevője Csehországban csökkent, Magyarországon szinten maradt, és jelentősen megnőtt Lengyelországban. Az összes készpénzes családi juttatások mintegy felét teszik ki a gyermekek jövedelmében szereplő transzfereknek Csehországban és Magyarorszá-gon, de alig negyedét Lengyelországban. Ez annyit jelent, hogy a nem elsősorban családra irányuló transzferek szintén fontos szerepet játszanak a gyermekek transz-fer-jövedelmében¹⁸. A készpénzes családtámogatások aránya a gyermekek jövedel-mén belül mindhárom vizsgált országban csökkent, részben az előző fejezetben be-mutatott szociálpolitikai reformok bevezetése következtében. E csökkenés ellenére, a családi támogatások aránya még mindig Magyarországon a legmagasabb. Ez igen fontos lesz később, amikor a szegénység csökkenését vizsgáljuk, mivel a támogatá-sok megvonásának hatását abszolút szintjük országonkénti különbségeinek figye-lembe vételével kell megbecsülnünk.

17 A kedvezményes adókulcsok vagy az adókedvezmények bevezetése gyermekes családok számára szintén módot ad arra, hogy a forrásokat a fiatalabb nemzedékek érdekében cso-portosítsák át, s az ilyen intézkedések erősíthetik, de gyengíthetik is a készpénztranszferek hatását.

18 Ez az egyéb rész a háztartás más tagjainak jutó transzferekből tevődik össze: munkanélküli-ségi segélyből, lakhatási támogatásból, szociális segélyből, de akár nyugdíjakból is, többge-nerációs háztartások esetén.

Érdekes közös jellemzője a szóban forgó három országnak, hogy a készpénzes családtámogatások két összetevője ellentétes irányban mozdult el: a szülési szabad-ság és anyaszabad-sági támogatás aránya némileg nőtt a gyermekek jövedelmén belül, a családi pótléké viszont csökkent vagy a korábbi szinten maradt (Lengyelország). Az anyasági támogatások jelentősége Lengyelország esetében csekély, de az összes készpénzes családtámogatáson belüli jelentőségük növekedett, különösen Magya-rországon.

7. táblázat

Családtámogatások a rendelkezésre álló jövedelem százalékában, a gyermekek és a teljes népesség esetén,a visegrádi országokban a 1990-es évek elején és második

felében

Csehország 1992 18,3 8,5 6,3 2,2 25,4 4,5 3,4 1,2

Csehország 1996 14,5 7,2 4,4 2,7 21,5 3,4 2,2 1,2

Változás 1992-96 –3,7 –1,4 –1,9 0,5 –3,9 –1,1 –1,2 0,1

Magyarország 1991 23,8 15,5 12,1 3,4 27,1 8,3 6,3 2,0

Magyarország 1997 24,0 12,1 7,8 4,2 32,6 4,8 3,1 1,7

Változás 1991-97 0,3 –3,5 –4,3 0,8 5,5 –3,5 –3,3 –0,3

Lengyelország 1992 15,9 8,3 8,1 0,2 23,2 5,2 5,1 0,1

Lengyelország 1995 22,9 4,7 4,6 0,1 34,4 2,8 2,7 0,1

Változás 1992-95 7,0 –3,6 –3,5 –0,1 11,2 –2,5 –2,4 0,0

Forrás: Cseh Mikrocenzus (Csehország), Magyar Háztartás Panel és TÁRKI Háztartás Monitor (Magyarország), LIS (Lengyelország).

Megjegyzés: Jövedelem=rendelkezésre álló háztartási jövedelem, e=0,5-ös elaszticitással kor-rigálva.

A fenti eredmények a gyermekek összességének átlagjövedelmére, illetve transzfer-arányára vonatkoznak. Hogy a szegénység enyhítését illető hatásukat is megvizs-gálhassuk, a 8. táblázat a családi transzferek jelentőségét a szegény népességen belül mutatja be: szegény gyermekek, szegény nagycsaládok és szegény egyedü-lálló szülők esetén. E csoportok jövedelmében az összes transzfer aránya kétszer-háromszor magasabb az átlagnál, 55 százalék és 70 százalék között mozog 1995/97-ben. A készpénzes családi támogatások (a 8. táblázat egyes paneleinek második és harmadik oszlopának összegei) ugyanolyan súllyal szerepelnek a sze-gény gyermekek és a szesze-gény gyermekes családok jövedelmében, mint az állami transzferek egyéb formái: akárcsak az összes gyermek esetében, a szegény gyer-mekek jövedelmének is mintegy felét adják ezek a transzferek Csehország és Ma-gyarország esetében, és egynegyedét Lengyelország esetében. A családi pótlék aránya 1995/97-ben nagyjából egyforma mindhárom népességcsoport esetén, a vizsgált országokban, 18 és 20 százalék között mozog, az anyasági támogatások szintje viszont országonként erősen különbözik.

Kirajzolódnak a szegény gyermekek jövedelmének összetételében mutatkozó orszá-gonkénti sajátosságok is: először is, Csehországban csökkent mind a családtámo-gatások, mind az egyéb transzferek¹⁹ aránya a szegény gyermekek jövedelmében.

19 Azaz az összes transzfer és a család készpénztámogatása közötti különbség.

Magyarországon a nem családra irányuló transzferek és az anyasági támogatások aránya nőtt, méghozzá jobban, mint amennyire a családi pótlék aránya csökkent.

Lengyelország esetében csak a családtámogatások értéke csökkent, míg az egyéb transzfereké emelkedett. Másodszor, Magyarországon, főként pedig Csehországban, az anyasági támogatások aránya a készpénzes családi támogatásokon belül na-gyobb a szegény gyermekek jövedelmében, mint az összes gyermek jövedelmében, de megintcsak eltérő a helyzet Lengyelországban. Csehországban a családi pótlék és az anyasági támogatás jelenleg egyenlő súllyal vannak jelen a szegény gyerme-kek jövedelmében: egyenként 14 százalék körül.

8. táblázat

A családtámogatások aránya a szegény gyermekek, a nagycsaládok és az egyedü-lálló szülők jövedelmén belül, a visegrádi országokban, a 1990-es évek

elején és második felében

Szegény gyermekek Szegény családok három vagy több gyermekkel

Csehország 1992 62,8 16,7 14,0 72,4 32,5 9,2 63,3 13,5 15,0

Csehország 1996 59,3 14,5 13,5 70,0 19,9 15,2 57,4 14,9 12,0

Változás 1992–96 –3,5 –2,2 –0,5 –2,4 –12,5 6,1 –5,9 1,4 –2,9

Magyarország

1991 56,4 29,2 5,6 57,8 36,3 5,3 63,5 32,9 10,2

Magyarország

1997 64,8 18,0 12,3 65,3 20,0 27,2 61,0 21,4 6,2

Változás 1991–97 8,4 –11,2 6,7 7,4 –16,4 22,0 –2,5 –11,5 –4,0

Lengyelország

1992 45,8 20,0 0,0 43,8 23,9 0,0 63,5 17,5 0,0

Lengyelország

1995 57,0 15,0 0,1 57,4 18,8 0,1 63,6 15,2 0,0

Változás 1992–95 11,2 –5,0 0,1 13,5 –5,1 0,1 0,1 –2,3 0,0

Forrás: Cseh Mikrocenzus (Csehország), Magyar Háztartás Panel és TÁRKI Háztartás Monitor (Magyarország), LIS (Lengyelország).

Megjegyzés: Jövedelem=rendelkezésre álló háztartási jövedelem, e=0,5-ös elaszticitással kor-rigálva.

Ami az egyes családtípusokat illeti mindhárom országra igaz, hogy a szegény nagy-családok nagyobb mértékben támaszkodnak a családtámogatásokra, mint az ala-csony jövedelmű egyedülálló szülők. Csehországban a családi pótlék aránya jelentő-sen csökkent a szegény nagycsaládok jövedelmében, az anyasági támogatásé azonban növekedett; a másik oldalon viszont, az egyedülálló szülők esetén némi-képp nőtt a családi pótlék jelentősége, és csökkent az anyasági támogatásé. Az or-szágonkénti népességcsoportok közül a magyar nagycsaládok esetén csökkent a legdrámaibb mértékben a családi pótlék súlya: jövedelmük harmadáról jövedelmük egyötödére esett vissza. Az anyasági támogatások aránya viszont 5 százalékról 27 százalékra nőtt. A magyar egyedülálló szülők esetén azonban már más a helyzet, náluk a családi pótlék és az anyasági támogatás jelentősége egyaránt visszaesett. A fentebb leírt általános tendencia (a nem-családi támogatások és anyasági támogatá-sok növekvő súlya, amely ellensúlyozni tudja a családi pótlék jelentőségének csök-kenését) tehát, úgy tűnik, elsősorban a három vagy több gyermeket nevelő családok esetében jellemző.