„Като преди 1300 години преплувахме Дунава, а не Рейн, сега вместо фолксваген имаме фолклор125.” [Mivel 1300 éve a Dunát úsztuk át és nem a Rajnát, ezért most Volkswagen helyett folklórunk van.]
Sztaniszlav Sztratiev bolgár író szavai így veszik számba a bolgárok által elkövetett történelmi hibák sokaságát, miközben akaratlanul is rámutatnak a bolgár kultúra sajátos jelképrendszerének, a bol-gár folklór fontossábol-gára. A bolbol-gár néprajzi szakirodalom szerint a folklór a hagyomány azon része, amely a társadalom földmű-velő korszakában keletkezett, és olyan alkotásformákat tartalmaz, amelyeket művészinek lehet tekinteni. Ilyenek elsősorban a zene és a népművészet: énekek, táncok, szóbeli folklór annak teljes sok-színűségével (a meséktől a közmondásokig), a tárgyi művészet – hímzések, kőplasztika, fafaragás, kenyérdíszítés stb., illetve ide tar-toznak a népi világmagyarázatok (mítoszok, legendák) és a szoká-sokat kísérő rituális szövegek (áldások, átkok, siratók, ráolvasások stb. – ЖИВКОВ 1977). A meghatározásból is kitűnik, hogy a bolgár folklórban nem találunk összefüggő mitikus történeteket, a népi mi-tológia sem alkot egységes, egymással összekapcsolódó rendszert (ГЕОРГИЕВА 2013), viszont tematikája rendkívül gazdag és válto-zatos. Tökéletesen alkalmas arra, hogy bepillantást adjon a bolgárok hagyományos kultúrájában, amely sok szempontból máig is meg-határozza a gondolkodásmódot és a világhoz való hozzáállást.
A jelen fejezet témája az ELTE BTK bolgár szakján folyó bolgár folklór oktatás szakmai és módszertani alapjainak ismertetése, kitekintéssel a többi kapcsolódó tantárgy, illetve az eddig leírtak felé. Célunk bemutatni, hogyan használható ez az izgalmas tudás-halmaz a hallgatók figyelmének felkeltésére és a fenntartására, az önálló munka és prezentálásának támogatására, illetve Bulgária és a bolgár kultúra megismertetésére.
A néprajz oktatása Magyarországon már az 1916-os iskolai tan-tervben megjelent, és később számos munka született a témakör fontosságát kiemelendő (BAKSA 2015). Az 1920-as évektől
beindu-125 СТРАТИЕВ Станислав, 2002: Избрано. Белетристика 1. София: Труд, 537.
ló néprajzi tanszékek Szegeden és Budapesten nemcsak a módsze-res gyűjtőmunkát és annak tudományos feldolgozását tartották fel-adatuknak, hanem a néphagyományok eljuttatását is az iskolákba, a népi kultúra közvetítőiként pedig a pedagógusokra fókuszáltak.
A már többször is idézett Bálint Sándor emellett a tanárokra, mint a saját közösségüket jól ismerő értelmiségiekre a gyűjtőmunkában is számított (BÁLINT 1934). Ebben a korszakban számos tanári kézikönyvet, útmutatót adtak ki, gyűjtőpályázatokat írtak ki kö-zépiskolai diákoknak (BAKSA 2015). Bár a tudományos kutatások és gyűjtések folytatódtak, a magyar népi kultúra iránti jelentős érdeklődés csak az 1970-es években indult újra. Ekkor kezdődött a táncház-mozgalom, majd a gyermekeknek szánt népi játszóházak szervezése, amelyek újra visszahozták a köztudatba a népművészet kérdéskörét. Fakultatív tantárgyként a középiskolákban is lehe-tett néprajzot tanulni, az 1980-as évektől pedig egyre több oktatási intézmény vezette be ezt a tantárgyat. Az 1990-es évektől számos konferenciát szerveztek a néphagyomány és az oktatás témaköré-ben, a pedagógusok számára továbbképzéseket rendeztek, és akkor került be a hon- és népismeret tananyaga a Nemzeti Alaptanterv tanulmányterületei közé (BAKSA 2015; a tanításmódszertanról vö.
BALOGHNÉ ZSOLDOS 2002). Magyarországon a Nemzeti Alap-tantervben a néprajzi ismeretek átadását is részletesen kidolgozott tanmenet szabályozza, amely évi 37 órában foglalkozik a régi falusi életmóddal a családi szokásoktól a jeles napokig (BAKSA 2015).
Bulgáriában a folklór kutatása a 19. század végén öltött intéz-ményesített jelleget, úgy, hogy közben a falusi emberek körében a népi kultúra még elő és működő rendszer volt. A néptáncok ta-nítása később bekerült a közoktatási programba, de a néprajzi is-meretek csak az 1990-es évektől kerültek be a tantervbe. A néptánc és a koreográfia oktatásának részletesen kidolgozott programja van, viszont a néprajzi ismeretek tanítása csak nagy vonalakban szerepel a tantervben és sok múlik a pedagógus felkészültségén és lelkesedésén (ИВАНОВА 2005). Népismeret az általános iskolák 5.
osztályában van az irodalom tantárgy keretén belül, néprajzi isme-reteket pedig az erre szakosodott középiskolák 10-12. évfolyamán oktatnak. Napjainkban a régi bolgár falusi folklór már jóformán el-tűnt, a gyermekek hétköznapjainak már alig része a népi kultúra,
ezért, ahogy Magyarországon is, speciális módszertan szükséges az érdeklődés felkeltéséhez és az ismeretek átadásához, amely magá-ba foglalja az elméleti szinttől való eltávolodást és a látványosabb, vizuális oktatási módszerek bevezetését (ТАНЕВА 2013). A néprajz órák feladata ezen felül integrálni azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók az irodalom, a zene és táncórák keretében sajátítottak el (ИВАНОВА 2005).
A Bolgár civilizáció tantárgy oktatási koncepciója az ELTE-n
Az ELTE-n a bolgár folklór oktatása a Bolgár civilizáció 1-2. tantárgy keretén belül folyik. Ez témakör a Bolognai rendszer bevezetésével került a szláv alapszakok tantárgyai közé, eredetileg az 5-6. félév-re tervezve. Az oktatás nyelve dominánsan a bolgár volt, gyakran a bolgár lektor tartotta az órákat, a képzés gyakorlati jeggyel zárult.
A tantárgy céljai meglehetősen tágan vannak megfogalmazva, fela-dat a bolgár történelem, civilizáció és kultúra területeinek áttekin-tése. A tantárgytematika a következő témaköröket határozza meg:
- Bulgária története;
- Bolgár kultúrtörténet – a bolgár képzőművészet, zene, film és színház;
- Bolgár népismeret és nyelvjárások – a népszokások, hagyomá-nyok és nyelvjárások rövid ismertetése;
- Magyar–bolgár történelmi és kultúrtörténeti kapcsolatok;
- A magyarországi bolgárság története.
A felsorolásból látható, hogy a felvázolt témakörök együttes oktatá-sa coktatá-sak rövid előadásvázlatok formájában valósítható meg, ameny-nyiben az előadó minden résztémára ki akar térni. Az ismeretek mennyiségére jó példa, hogy a magyarországi bolgárokkal egy egész féléves szakkollégium keretében foglalkozunk a mesterkép-zés során. A tématerv ebben a kontextusban csak egy elméleti keret-ként szolgált, az oktató a saját érdeklődési körének és tudományos munkájának megfelelő tartalommal töltötte ki az órákat. Így példá-ul a hangsúly többször is a 19. századi bolgár újjászületés kpéldá-ultúrtör- kultúrtör-téneti sajátosságaira (iskolatörténet, Budai Egyetemi Nyomda hatá-sa, az újjászületés-kori bolgár színház stb.), illetve a kortárs bolgár
filmművészet és színház problematikájára esett. A zömmel bolgár nyelven tartott órák egyrészt fejlesztették a hallgatók nyelvi kompe-tenciáját, és szélesítették látókörüket, másrészt azonban előfordult, hogy úgy fejezték be az alapszakot, hogy nem kaptak részletesebb áttekintést például a bolgár történelemről126, és nem nagyon látták át a bolgár kultúrtörténeti folyamatokat sem.
A tantárgy oktatásában a 2016-ban életbe lépett tantervi módo-sítások hoztak jelentősebb változást, bár az óraszám (hetente 2x45 perc), és a besorolás (gyakorlat) változatlan maradt. A fent leírt problémákat a többi szláv alapszakon is észlelték, ezért született az a döntés, hogy a civilizáció 1–2. már az első évfolyamon is felvehe-tő legyen (az alapképzés során tulajdonképpen mind a három év valamelyikében elvégezhető), hogy a hallgatók már a képzés elején megkaphassák azokat az ismereteket, amelyekkel biztosítható to-vábbhaladásuk. A szláv alapszakos tantárgyak között ugyan sze-repelnek a Szláv népek története és a Szláv népek kultúra c. tan-tárgyak, de ezek célja inkább az, hogy a diákok valamilyen rálátást kapjanak a szláv világ történetére és kultúrájára. A fő- vagy a minor szláv szak elvégzéséhez azonban mélyebb történelmi és kulturális ismeretek szükségesek, amelyeket éppen a civilizáció tantárgynak kell biztosítania. A hallgatók jelentős részének nincsen semmilyen származási vagy egyéb kötődése ahhoz a szakhoz, ahová felvételt nyertek, a Szláv és Balti Filológiai Intézetben ismerkednek meg a nyelvvel, kultúrával, illetve gyakran a cirill ábécével is. Ez tette indokolttá, hogy a bolgár szakon a civilizáció oktatását az első évfo-lyamon, magyar nyelven, részletesebben kidolgozott tematika sze-rint valósítsuk meg.
A két féléves tananyag felosztása, tanítása
A civilizáció tantárgy első féléves tananyaga Bulgária történelmét és földrajzi, demográfiai sajátosságait tartalmazza. A történelem rész a kezdetektől (a mai bolgár terület az ókorban), a bolgár állam megalakulásán át, napjainkig (rendszerváltás, a bolgár parlamenta-rizmus és demokrácia sajátosságai) mutatja be a bolgárok
történel-126 A bolgár történelemről a Szláv népek történelme c. tantárgy keretében hangzik el egy 2x45 perces előadás az összes szláv szakos hallgató részére.
mi sorsát az eseménytörténet, a szomszédos népekkel való kapcso-latok és konfliktusok, illetve a globális folyamatok kontextusában.
A Bulgária földrajza rész 2x45 perc időkeretben kerül bemutatásra, az ország domborzatát és vizeit, éghajlatát, állat- és növényvilá-gát, településszerkezetét és demográfiaiját ismerteti vázlatosan. Az oktatás frontálisan zajlik, a hallgatóknak a félév végén szóban kell számot adniuk ismereteikről. A tantárgy célja az országismereti tu-dás átatu-dása, az, hogy a hallgatók eligazodjanak a bolgár történel-mi események között, felismerjék az összefüggéseket, megértésék a balkáni és a közép-európai népek közös történelmi sorsát, továb-bá tisztában legyenek Bulgária földrajzi sajátosságaival, gazdasági és demográfiai helyzetével.
A második félévben kerül sor a bolgár folklór tanítására, amely eredeti koncepciója szerint két féléves tananyag, és a bolgár népi mitológia, illetve a népi kalendárium részt foglalja magába. Mivel a civilizáció tantárgy keretén belül csak egy félévig van lehetőség folklór tanítására, a hangsúly inkább a mitológiai részre esik, míg a népi ünnepeket és szokásokat csak röviden, az adott mitologéma területéhez kötődve mutatjuk be. Így az életfa ismertetésekor kité-rünk annak vetületeire a szokásrendszerben – például a karácso-nyi fára (бъдник), a koledárok fácskájára vagy az esküvői zászlóra, amelyek mind az életfa megjelenései a szokásrendszeren belül. Az alapelemek – víz és tűz – lehetőséget adnak a Vízkereszt és a far-sangi hét ünnepi komplexumának megismertetésére, míg a beteg-ségdémonokat össze lehet kapcsolni az őket gyógyító keresztény szentek ünnepeivel.
Az oktatás módszertana itt is főleg frontális előadás magyar nyelven, de emellett a hallgatóknak egy általuk választott tanul-mányból vagy témakörből kell, prezentációval egybekötött kiselőa-dást tartaniuk. A tananyagot 7 témakörben csoportosítottuk, nagy vonalakban követve Dimitar Marinov, illetve Ivanicska Georgieva felosztását (МАРИНОВ 1994; ГЕОРГИЕВА 2013), amit a keresztény elemekről szóló résszel egészítettünk ki. Az első a bevezető előadás, amelynek keretében tisztázzuk az alapfogalmakat (mítosz, folklór stb.), illetve felvázoljuk a bolgár folklór kialakulásában részt vett népek (trákok, protobolgárok, szlávok), és a vallási hatások (ógö-rög mitológia, kereszténység) összességét. A második témakör a
vi-lágmindenség a bolgár népi mitológiában, amely a Földről, Napról, Holdról, csillagokról, illetve az életfajáról alkotott elképzeléseket mutatja be. A harmadik rész foglalkozik az embert körülvevő ter-mészeti világgal, a mitológiai tartalommal bíró növényekkel (pl.
tölgy, szil, som, borostyán stb.) és állatokkal (sas, farkas, szarvas, medve, ló). A következő témakör a tárgyi világ, az alapelemek, a tér és az idő, illetve az ember, mint a mitikus világ része. Foglalkozunk a gyapjúval, fémekkel, a tűzzel, vízzel, a mitológiai tér és idő fo-galmával, és végül az ember teremtésmítoszaival. A mitikus lénye-ket is részletesen tárgyaljuk, végig vesszük a sárkányok, tündérek, betegségek és sorslények jellemzőit, kitérve az ógörög és a szláv párhuzamokra. A következőkben a sor a bolgár folklór szörnyeivel folytatódik – a karakondzsul, a talaszam, a navi és a vámpírok mel-lett, megismerkedünk a viszonylag ártalmatlan házi szellemmel is.
Az utolsó rész foglalkozik a bolgár népi mitológia és kereszténység kapcsolatával, kezdve az Isten népi alakjával, az angyalok, ördö-gök, egészen a keresztény szentek népi kultuszának bemutatásáig.
A tantárgy fő célkitűzései a bolgár népi kultúra gyökereinek és alap-jainak megismertetése, a népszokások és a mítoszok kapcsolatának megértése, illetve a mítosz tágabb értelmezése, a mitológiai gondol-kodás és hit megjelenése napjainkban, a modern mítoszteremtés működési mechanizmusainak feltárása.
Tananyagok, segédanyagok
A tananyag gerince a saját fejlesztésű, magyar nyelvű elektronikus tananyag (power point prezentációk formájában), amely a bolgár népi mitológia klasszikus és kortárs kutatásain alapszik. Részét ké-pezik a már idézett D. Marinov: Bolgár néphit és bolgár népi vallási szokások, illetve I. Georgieva Bolgár népi mitológia c. meghatározó munkái (МАРИНОВ 1994; ГЕОРГИЕВА 2013), A bolgár népi mi-tológia enciklopédiája (СТОЙНЕВ 1994), illetve Racsko Popov és Tomiszlav Djakov írásai (ПОПОВ 1995; 2008; ДЯКОВ 1994), továb-bá kiegészül a saját kutatások eredményeivel, leginkább a szentek kultuszát és a magyar–bolgár összehasonlító vizsgálatokat tekintve.
A teljes bolgár népi mitológia tananyag 7 részből áll, összesen 127 diát tartalmaz, amelyek közül 35 illusztráció. A szövegeket