„…a helyesen leszőrt és csoportosított elvek nem szőkmarkúak, hanem bıkezően szolgálják a gyakorlatot, és seregestıl özönlenek nyomában az új meg új gyakorlati eredmények…”
(Francis Bacon (1561 – 1626), Novum Organum és Új-Atlantisz)
A tudományos és a szakmai munka során a kutatás vagy munkavégzés tárgyát nyelvi eszközökkel is minél pontosabban ki kell fejeznünk. A szaknyelv kevésbé tőri az olyan többértelmőséget, mint amilyeneket a mindennapi nyelvhasználat esetleg megenged. A szaknyelvben egzaktságra, egyértelmőségre kell törekednünk, amelynek egyik fı eszköze az adott szakterület terminológiájának kialakítása és következetes használata. A terminusok – eltérıen a köznapi nyelvhasználat szavaitól – definitív módon rögzített jelentéssel használt kifejezések, amelyeket a szakemberek szőkebb vagy tágabb köre megegyezésen alapulóan, azonos módon alkalmaz. Ez a megegyezés a szaknyelv használói között többnyire a szakterület hagyományain nyugszik, és ebbıl adódóan folyamatosan módosul, változik is. Az egyes szakmák mővelıinek – a kölcsönös megértés pontossága érdekében – célszerően törekedniük kell arra, hogy az elfogadott terminusokat a szakmai nyelvhasználat szabályainak megfelelıen alkalmazzák; a még kialakulatlan, netán ellentmondásosan használt kifejezéseket pedig egyértelmően, definitív módon rögzítsék.
A Velencei-hegységben feltárt barlangok és barlangszerő objektumok névadásával és geomorfológiai besorolásával kapcsolatosan felmerült problémák vezettek a barlangnevek szabványosításához kapcsolódó irányelvek és lehetıségek kutatásához. A barlangnevek szabványosítása során végzett kutatás nem kapcsolódik szervesen a dolgozat témájához, ezért a dolgozat végén függelékben (15. fejezet) közlöm csak az eredményeket. A függelék elsı része általában foglalkozik a barlangnevek szabványosítási irányelveinek a közreadásával, a második részben pedig a magyar karszt- és barlangkutatásban leggyakrabban használt barlangi köznevek kerülnek definiálásra. A szabványosítás alapelveinek megfogalmazása során dr. Dénes György történész- geográfus- barlangkutatóval és Dr. Hoffmann Istvánnal, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tanszékvezetı egyetemi tanárával mőködtem együtt. A barlangok és a gyakoribb felszíni karsztformák megjelölésére szolgáló köznevek nyelvészeti és geomorfológiai szempontból történı definiálása teljesen önálló munkámnak tekinthetı.
Azért szükséges a függelékben leközölt tanulmány ismerete, mert a benne megfogalmazott irányelvek vezettek a Velencei-hegységben feltárt új barlangok és barlangszerő objektumok szabványosítási törekvéseknek megfelelı elnevezéséhez.
94 A Velencei-hegységben 2010-2012-ben végzett barlangkutatások során tizenhat új barlangot (2.1. táblázat) illetve barlangszerő objektumot kutattam fel, majd írtam le (TARSOLY, 2010a/b, 2011, 2012a/b). A barlangok elnevezésénél arra törekedtem, hogy azok a lehetı leggondosabban választott barlangnevet kapják és megfeleljenek a barlangnevek standardizációjánál lefektetett alapelveknek.
Az újonnan felfedezett, leírt és térképezett barlangok névadásakor a barlang szót használtam fel a nevek utótagjaként. A Cserkupacsos-barlang (5.1. ábra) esetében a név geomorfológiailag is, és tudományos szempontból is helytálló, azonban a többi, általam felfedezett üregek mind barlangszerő objektumnak (5.2. ábra) tekinthetık (Gomba-kı barlangja, Kökényes-barlang, Pókhálós-barlang, Róka-lyuk-barlang, Szúnyogos-barlang, Rejtek-barlang, Bújdosó-barlang, Mohás-barlang, Páfrányos-barlang). Ezek esetében is a barlang köznévi utótagot illesztettem a tulajdonnévi taghoz, ebben az esetben azonban a barlang szó csak elnevezésbeli értelemben használható, tehát nem jelöl geomorfológiai kategóriát. A barlang utónévi tag használatától hat esetben tértem el, a Borjú-völgyi-álbarlang, a Kırózsa-Borjú-völgyi-álbarlang, a Kuszoda-Borjú-völgyi-álbarlang, a Gyümölcsözı-Borjú-völgyi-álbarlang, és a Csúzli-álbarlang elnevezésekor, amelyek omlás hatására, gravitációs úton lecsúszott támaszkodó, felfekvı kövek között kialakult tömbközi álbarlangok és törmelékbarlangok (5.3. ábra), így helyesebbnek láttam az üreg geomorfológiai megnevezését használni. A Pázmándi-sziklakapu (az ilyen típusú képzıdmények geomorfológiai értelemben nem tartoznak a barlangok közé, azonban a népnyelv és a köznyelv annak tartja ıket, védelmüket és nyilvántartásukat sajátos geológiai kifejlıdésük indokolja) szintén alakjáról kapta nevét (5.4. ábra). A többi barlang minden esetben mállás hatására létrejött, helyben maradt, támaszkodó kövek között kialakult üreg (a gránit lepusztulásának fanerogenetikus fázisában), amelyeknél gravitációs csúszás nem figyelhetı meg (bár ez a Rejtek-barlangnál vitatott lehet). Az általam adott nevek elıtagjait úgy választottam meg, hogy azok sajátosságjelölı funkciójuk révén tükrözzék a barlang elsı ránézésre is látható tulajdonságait pl. Mohás-barlang, Pókhálós-barlang stb.
2010 áprilisában Eszterhás István a pákozdi Polák-hegy oldalában egy új gránitbarlangot fedezett fel, amely egy sziklahasadékot befedı kılap alatt található (ESZTERHÁS, 2010a). A barlangot Polák-hegyi-álbarlang-nak nevezte el (5.5. ábra), amely név tükrözi az üreg geomorfológiai jellegét, s emellett a pontos elhelyezkedését is.
A 2011 nyarán Eszterhás István és általam térképezett, korábban csak fényképrıl ismert (Gazda Attila – 2004) Pirofillit-bánya barlangja, amely az Országos Barlangnyilvántartásban is szerepel 4510-3-as sorszámon (5.6. ábra), a jelenleg érvényes barlang-definíció szerint nem tekinthetı barlangnak. Kutatásaink bizonyították (ESZTERHÁS, TARSOLY, 2011), hogy valójában egy mesterséges üregrıl van szó, amely a bányászat ideje alatt a robbantók menedékeként szolgálhatott. A köznévi utótagban használt barlang kifejezés valójában csak elnevezésbeli és köznyelvi értelemben használható ez esetben.
95
5.1. ábra. A Cserkupacsos-barlang – a barlang köznévi utótag tudományos és geomorfológiai szempontból is helytálló
5.2. ábra. A Páfrányos-barlang mérete miatt (~1.90 m) csak barlangszerő objektum – a barlang köznévi utótag csak elnevezésbeli értelemben használható
5.3. ábra. A Borjú-völgyi álbarlang támaszkodó, felfekvı kövek között alakult ki
96
5.4. ábra. A Pázmándi-sziklakapu
5.5. ábra. A Polák-hegyi-álbarlang
5.6. ábra. A Pirofillit-bánya barlangja valójában egy vaktáró – a barlang köznévi utótag csak elnevezésbeli és köznyelvi értelemben használható
97