A büntetőeljárásról szóló 199 évi XIX. törvény módosítása

27. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az  élet, a  testi épség és az  egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a  nemi élet szabadsága és a  nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettje jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az  előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az  elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, valamint a javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, vagy a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról.”

28. § A Be. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A.  § (1) Ha az  érintett személy kihallgatásakor a  tizennyolcadik életévét még nem haladta meg, a  bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy számára érthető módon, a korára és érettségére figyelemmel fogalmazza meg.

(2) Ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az állapotára figyelemmel fogalmazza meg és a számára érthető módon közli.”

29. § A Be. 179. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A  gyanúsítottat tájékoztatni kell arról is, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a  bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a  külön jogszabályban meghatározott módon igazolja, saját vagy védője kérelmére a  bíróság, illetve az  ügyész személyes költségmentességet engedélyezhet részére.

A  tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a  személyes költségmentesség engedélyezése esetén a  kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.”

30. § A Be. 214. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az  előzetes letartóztatást elrendelő határozat (2)–(3)  bekezdés szerinti közlésével egyidejűleg az  51.  § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.”

31. § A Be. 262. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a  vádlottal közölt határozatot a  védővel is, az  ügydöntő határozatot a  sértettel is közölni kell. Az  ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az  51.  § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a  határozatot közölni kell az  ügyésszel, a  pótmagánvádlóval, az  ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni kell a sértettel is.”

32. § A Be. 327. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az előzetes letartóztatás elrendelése esetén az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.”

33. § A Be. XXII. Fejezete a következő alcímmel és 491. §-sal egészül ki:

„A szabálysértés elbírálása

491. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és ezért a  vádlottat felmenti, az  ügy iratait –  a  szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – a  fegyelmi eljárás lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(2) Ha a katona szolgálati viszonya az iratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának történt megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja.”

34. § A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az  összbüntetési eljárást a  bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az  összbüntetési eljárás lefolytatását az  elítélt, a  védő vagy az  ügyész indítványozhatja. Az  összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve ha azt az elítélt indítványozta – az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a  hozzájárulását az  első fokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az  esetben a  bíróság az  eljárást megszünteti. A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet.”

35. § A Be. 590. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  rendbírság, a  rendbírság helyébe lépő elzárás és az  államot illető bűnügyi költség behajtása végett az  a  bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az  végrehajthatóvá válik. Az  ügyész által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség végrehajtása végett az ügyész intézkedik.”

36. § A Be. 598. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a 71. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a  kegyelmi kérelem hivatkozik, vagy amelyek a  kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek. A megkeresésre ilyen esetben a 71. § (1)–(5) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

37. § A Be. 598. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer, b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.”

38. § (1) A Be. 608. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E  törvény a  büntetőeljárás során a  tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(2) A Be. 608. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

39. § (1) A  Be. 245.  § (1)  bekezdésében a  „büntetés-végrehajtási testület” szövegrész helyébe a  „büntetés-végrehajtási szervezet” szöveg lép.

(2) A  Be. 593.  § (1)  bekezdésében az „az 592.  §-ban” szövegrész helyébe az „a büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban:

Bv. tv.)” szöveg lép.

(3) A Be. 596. § (4) bekezdésében az „[591. § (2) bek. c) pont]” szövegrész helyébe a „[Bv. tv. 39. § (2) bek. c) pont]” szöveg lép.

(4) A  Be. 596/A.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a  „büntetések és az  intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 324. § (3) bekezdése” szöveg lép.

(5) A Be. 604. § (2) bekezdés l) pontjában a „büntetőügyekben” szövegrész helyébe a „fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a Be.

a) 86. § (3a) bekezdése, b) 117. § (6) bekezdése,

c) 161.  § (7)  bekezdésében az  „Az elzárás végrehajtására a  szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az  elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a  megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az  elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.” szövegrész,

d) 591. §-a, e) 591/A. §-a, f) 591/B. §-a, g) 592. §-a, h) 594. §-a,

i) 595. § (4) bekezdésében a „pénzbüntetés, a” szövegrész, j) 595. § (5) bekezdése,

k) 596. §-a és az azt megelőző alcím,

l) 597.  § (1)  bekezdésében „ , a  még végre nem hajtott büntetés, a  próbára bocsátás, a  jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész,

m) 597. § (2) bekezdése,

n) 597.  § (4)  bekezdésében az  „A még végre nem hajtott büntetés, az  (1)  bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a  büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.” szövegrész, és

o) 598. § (4) bekezdésében a „Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a  kegyelmi döntésről szóló határozatot az  ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az  elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a  kegyelmi döntésről szóló határozatot az  igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a  büntetés-végrehajtási intézet, illetve a  javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az  első fokon eljárt bíróságot.”

szövegrész.