A Bérgarancia Alapról szóló 199 évi LXVI. törvény

35. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap.”

36. § A Bgtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás megállapítása esetén az állami foglalkoztatási szerv a döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből

a) a 7. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,

b) a  munkavállalót terhelő közterheknek az  állami adó- és vámhatóság – a  felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint c) a  munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a  jogosult részére történő kifizetéséről.”

37. § A Bgtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatás visszafizetése a támogatásról szóló határozat véglegessé válását követő napon válik esedékessé.”

38. § A Bgtv. 15. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) E  törvénynek az  egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018.  évi XCIV.  törvénnyel (a  továbbiakban: 2018.  évi XCIV. tv.) megállapított 4.  § (3)  bekezdését és 5.  § (2)  bekezdését a  2018.  évi XCIV. tv.

hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

39. § A Bgtv.

a) 6. § (1) bekezdésében az „adóhatósággal” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósággal” szöveg, b) 8. § (1) bekezdésében a „kérelem időpontjában” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának időpontjában”

szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a Bgtv. 8. § (1a) bekezdése.

5. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

41. § (1) A  munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.  évi LXXV.  törvény (a  továbbiakban: Met.) 1.  § (5)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A  munkaügyi hatóság jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a  foglalkoztató és a  részére munkát végző személy közötti, valamint a  munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, és a  tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A  jogviszony minősítése során figyelembe kell venni, hogy

a) a  munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a  munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására,

b) a  szerződést a  felek egyező akarata sem vonhatja ki a  munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre,

c) a  jogviszonynak a  3/B.  § (2)  bekezdés hatálya alá tartozását vagy az  ellenérték hiányát a  foglalkoztatónak kell bizonyítania.”

(2) A Met. 1. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha az ellenőrzött munkahelyen munkát végző munkavállalók tényleges foglalkoztatója a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az  (5)  bekezdés vonatkozásában – az  ellenkező bizonyításáig a  következő sorrendben – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az,

a) aki a  munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, c) aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy

d) akinek a területén a munkavégzés folyik.

(7) A  (6)  bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a  3.  § (1)  bekezdés a), b), valamint i)  pontjának megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az  ebbe a  körbe nem tartozó jogsértések miatt a  vélelmezett foglalkoztatóval szemben a  vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a  vélelmet tartalmazó határozat véglegessé válását követően történt elkövetés esetén hozható határozat.”

42. § (1) A Met. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a  kötelezés alapja a  3.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti életkori feltételekkel kapcsolatos, valamint a  3.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti jogsértés, a  munkaügyi hatóság a  végrehajtható döntésben foglalt kötelezés teljesítését a végrehajtás elrendelése előtt utóellenőrzés keretében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti.”

(2) A Met. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az utóellenőrzés eredményeként a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a végrehajtható döntésben foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a  kötelezettet eljárási bírsággal sújtja, és egyidejűleg a  döntés végrehajtását elrendeli.

(5) A  munkaügyi hatóság a  pénzfizetési kötelezettség teljesítésére a  kötelezettnek a  végrehajtás elrendelése előtt benyújtott kérelme alapján fizetési kedvezményt biztosíthat. A  végrehajtást a  munkaügyi hatóság a  fizetési kedvezményben foglaltak elmulasztása esetén rendeli el.”

43. § A Met. 7/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában minimálbéren a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabályban megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a  munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összegét kell érteni. A  fizetési kötelezettség a  foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították.”

44. § A Met. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti vagy elengedheti, feltéve, hogy

a) a kötelezett, örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, vagy b) a kötelezett vagy örököse vagyoni helyzetében

a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a  kötelezettség teljesítését.”

45. § A Met. 8/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A  munkaügyi hatóság az  ügyfél kérelmére – más hatóság vagy szerv előtti felhasználás céljából – hatósági bizonyítványt ad ki arra vonatkozóan, hogy az  (1)  bekezdés szerinti nyilvántartás az  ügyfél adatait a  kérelem benyújtását megelőző két éven belül tartalmazta-e.”

46. § Hatályát veszti a Met. 9. § (4) bekezdése.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

47. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010.  évi LXXV.  törvény 11.  § (7)  bekezdés b)  pontjában a  „8 óráig”

szövegrész helyébe a „9 óráig” szöveg lép.

48. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § és a 12. § (3) bekezdése 2019. január 2-án lép hatályba.

(3) A 16. § c), e), f), h), i) és n) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

49. § A 14. § az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet végrehajtását szolgálja.

Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

2018. évi XCV. törvény

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénynek és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénynek a túlszolgálattal összefüggő módosításáról*

1. § A honvédek jogállásáról szóló 2012.  évi CCV.  törvény (a továbbiakban: Hjt.) 247/H.  § (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  Módtv.-vel megállapított 104.  § helyett a  2022. december 31-ig elrendelt és teljesített túlszolgálatokra a (2)–(8) bekezdést kell alkalmazni.”

2. § A Hjt. 247/H. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A  2023. január 1-jét megelőző időpontban kezdődött és 2023. január 1-jén még folyamatban lévő szolgálatteljesítési időkeret elszámolására az elszámoláskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

3. § A Hjt. 247/I. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A  Módtv.-vel megállapított 107.  § (1)  bekezdése helyett a  2022. december 31-ig elrendelt és teljesített katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a  miniszter rendeletben határozhatja meg azokat az  eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén – a feladatvégzés idejére – a 128. § (3) bekezdése szerinti pótlék helyett a 247/H. § túlszolgálat díjazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Az  egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016.  évi XXXVIII.  törvénnyel (a továbbiakban:

Módtv2.) megállapított 98. § (3) bekezdése helyett a 2022. december 31-ig elrendelt és teljesített, az éves kiképzési tervben meghatározott gyakorlat esetén, ha a gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A  szabadnapot a  gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Ha a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot 90 napon belül igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt meg kell váltani.”

4. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény (a továbbiakban Hszt.) 343. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 369. § 2023. január 1-jén lép hatályba.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján fogadta el.

5. § A Hszt. 350. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A  140.  § (2) és (3)  bekezdésétől eltérően 2022. december 31-ig a  túlszolgálat ellentételezéseként a  hivatásos állomány tagját – az  állományilletékes és annál magasabb parancsnok kivételével – választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A  túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a  túlszolgálatot a  heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A túlszolgálatért díjazásként annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.”

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

2018. évi XCVI. törvény

a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról*

1. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása

1. § A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Szabványosítási törvény) a következő alcímmel egészül ki:

„A Műszaki Szabályozási Bizottság

6/A.  § (1) A  Műszaki Szabályozási Bizottság (a  továbbiakban: MSZB) a  8.  § (1)  bekezdés 16.  pontjában foglalt feladatok ellátása céljából létrehozott bizottság.

(2) Az  MSZB legfeljebb öt tagból áll és tagjai közül öt év időtartamra választja meg az  elnökét. Az  MSZB tagjait a  Magyar Szabványügyi Testület (a  továbbiakban: MSZT) javaslatára öt év időtartamra az  iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bízza meg.

(3) Az  MSZB ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg, amely a  miniszter jóváhagyását követően válik hatályossá.”

2. § A Szabványosítási törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MSZT feladatai:

1. a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása, 2. az  európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban a  kapcsolódó jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai szabványügyi szervezetek tagszervezetei számára előírt határidőkkel, 3. a nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele,

4. a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel, 5. részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, továbbá más érintett szervek részvételének összehangolása,

6. jogszabályban foglaltaknak megfelelően együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamai nemzeti szabványügyi testületeivel az  európai közösségi szabályozásból eredő kötelezettségek végrehajtása érdekében,

7. szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben, 8. a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása, 9. a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása,

10. a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása, 11. a  termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése,

12. közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában,

13. tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint,

* A törvényt az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján fogadta el.

15. a nemzeti szabványosítási programról a miniszter útján folyamatos tájékoztatás a Kormány részére,

16. jogszabály által nem szabályozott műszaki előírások előkészítése, megalkotása, felülvizsgálata és az  ezzel kapcsolatos feladatok ellátása, illetve koordinálása, valamint a működés és a feladatok ellátása egyéb feltételeinek biztosítása az MSZB útján a Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, 17. mindazon további feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy törvény alapján az  alapszabály a  feladatkörébe utal.”

3. § A Szabványosítási törvény a következő 40. §-sal egészül ki:

„40.  § Felhatalmazást kap a  miniszter, hogy rendeletben határozza meg az  MSZB feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.”

4. § A Szabványosítási törvény

a) 7.  § (1)  bekezdésében az „a Magyar Szabványügyi Testület (a  továbbiakban: MSZT)” szövegrész helyébe az „az MSZT” szöveg,

b) 13. § f) pontjában a „8. § (1) bekezdésének f) pontjában” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdés 6. pontjában”

szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a Szabványosítási törvény 7. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 65. §)” szövegrész.

2. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása 6. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) 4. §

(3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:)

„a) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik, vagy”

7. § A KKVtv. 13. és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„13.  § Az elkülönített állami pénzalap és a  központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) elnöke, valamint a  Közbeszerzési Hatóság elnöke összesített adatokat szolgáltat a  miniszter részére a  KKV-k részesedéséről a  támogatásokból, a  vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.

14. § A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az állami adóhatóság adatot szolgáltat a miniszter részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról.”

8. § (1) A KKVtv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VfT tagja:)

„a) a Kormány tagjainak egy-egy képviselője,”

(2) A KKVtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VfT tagja:)

„c) az  Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az  Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a  Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a  Magyar Iparszövetségnek (OKISZ), a  Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), a  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), a  Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetségnek (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (MVA), a  Magyarok a  Piacon Klubnak elnöke vagy a  helyettesítésére meghatalmazott személy és a  Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványnak (SEED) ügyvezető igazgatója vagy a  helyettesítésére meghatalmazott személy.”

9. § A KKVtv.

a) 10.  §-ában a  „gazdaságpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a  „gazdaságfejlesztésért felelős miniszter”,

b) 18. §-ában az „a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)” szövegrész helyébe az „az MNB”

szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a KKVtv.

a) 16. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke,” szövegrész, b) 21. § (1) bekezdésében az „és rendeletben jelölje ki a VfT-be képviselőt delegáló minisztereket” szövegrész.

3. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 187-192)