Ü ZEMELTETÉSI KÖRÜLMÉNYEK

Az üzemeltetés tágabb értelemben a technikai eszközök használatának, különböző szintű kiszolgálásának és javításának az összetett folyamata. Az üzemeltetés során a üzembentartók használják (üzemben tartják), tárolják, és az üzemfenntartás keretében karbantartják, javítják a technikai eszközöket.[1]

Üzemeltetési állapotnak tekintjük, az eszköz rendeltetésének megfelelő használatát, karbantartását, javítását és ezen helyzetek bármelyikére történő várakozását.

Az üzemeltetési állapotok jól körülhatárolt, egymástól jól elválasztott állapotokat jelentenek. Ekkor az állapotok egymástól élesen elhatárolódnak, azaz nincsenek majdnem állapotok.

Egy vagy több technikai eszközt az összes funkcionális elemeivel, egységeivel, rendszereivel és berendezéseivel együtt az üzemeltetés tárgyának nevezzük.

Az üzemeltetés során az üzemeltetők a technikai eszközt egészében vagy részlegesen működtetik, üzemeltetik.

Az üzemeltetés lehet:

 Folyamatos: ilyenkor a vizsgált időszakban az eszköz működési időtartama a meghatározó az üzemen kívüli állapothoz képest.

 Szakaszos: ebben az esetben az üzemi és az üzemen kívüli állapot váltja egymást.

Üzemeltetésen kívüli állapotoknak tekinthetőek az üzemfenntartások időszakai, az üzemszünet, valamint az üzemeltetésen kívüli állapotok, pl. a tárolás.

Az üzembentartás az üzemeltetett (használt, alkalmazott) technikai eszközök üzemképes állapotban tartására és az adott feladat végrehajtására való alkalmazhatóságának növelésére irányuló tevékenységek összessége. Magában foglalja a technikai kiszolgálásokat és a különleges felkészítési feladatokat. Az üzembentartás egyrészt

biztosítja az üzemeltetés hatására fokozatosan csökkenő üzembiztonság időszakonkénti növelését, lassítva ezzel a technikai eszközök elhasználódásának folyamatát, másrészt fokozza az eszközök alkalmasságát különleges körülmények közötti üzemelésre, illetve sajátos feladatok végrehajtására. A tágabb értelemben vett üzemeltetés célja a technikai eszköz műszaki állapotának és a működés biztonságának fenntartása, valamint az üzemeltetés tárgyának rendeltetésszerű biztosítása.

A technikai eszközök üzemeltetése üzemeltetési rendszerben történik, ami:

 a technikai eszköz vagy eszközök,

 azok kiszolgálását, ellenőrzését, karbantartását, javítását szolgáló berendezések,

 az üzemeltetést végző (műszaki) állomány,

 a kezelőszemélyzet,

 az üzemeltetést irányító szervezet kölcsönös együttműködése folytán valósul meg.

Az üzemeltetési folyamat üzemvitelből, üzemállapotokból és a közöttük fennálló kapcsolatokból áll. Az üzemvitelt a technikai eszköz üzemeltetési állapotainak időbeni sorrendisége alkotja, amely egy adott üzemeltetési rendszerben előírásokkal előre szabályozott. Ezért ezt az üzemeltetési folyamat szubjektív összetevőjének nevezik, bár az előírt sorrendiségtől való eltérés gyakori.

Az üzemeltetés tárgyára üzemeltetése során sokféle, bonyolult hatásokat kiváltó és egyszerű módszerekkel nem vizsgálható, sztochasztikus jellegű üzemeltetési körülmény gyakorol hatást. Ennek következtében a technikai állapota állandóan és halmozottan változik. Az üzemeltetési folyamat objektív és szubjektív összetevőinek együttes hatására végbemenő állapotváltozásokat a technikai eszköz üzemállapotával adják meg, amit üzemi jellemzőkkel írhatunk le.

Az üzemeltetési folyamat szemléltetése:

Az üzemeltetési folyamat az üzemeltetési állapotoknak az időben és gyakoriságban a véletlen egymásutánisága. Az üzemeltetési állapotok e sorozatát úgynevezett üzemeltetési lánccal tudjuk szemléltetni.

8.1 ábra: Üzemeltetési lánc Forrás [1]

Az üzemeltetési lánc egy speciálisan irányított gráf, ahol a szögpontok mindegyikébe egy és csak egy él fut be, valamint szintén egy és csak egy él indul ki belőle. A szögpontok a különböző üzemeltetési állapotokat szemléltetik, az élek az állapotok közötti váltásokat mutatják.

8.2 ábra: Üzemeltetési gráf Forrás [1]

Egy teljes eszközpark rendszerszemléletű vizsgálata esetén az összes berendezés, rendszer üzemeltetési láncának ábrázolása nagyon körülményes lenne. Így az áttekinthetőbb szemléltetés és elemzés érdekében bevezették az üzemeltetési gráf fogalmát. Az üzemeltetési gráf egy olyan irányított gráf, amelynek a szögpontjai az üzemeltetési állapotokat, élei pedig a lehetséges állapotváltozásokat szemléltetik. Ha az élekhez hozzárendeljük az általuk szemléltetett állapotváltozásokat jellemző valószínűségi vagy más üzemeltetési paramétereket, akkor súlyozott, irányított gráfról beszélhetünk.

Üzemeltetési, karbantartási stratégiák

Az alkalmazott üzemeltetési stratégiát, illetve annak fejlődését a lehetőségek és a szükségletek határozzák meg. A leglényegesebb feltétel a kor műszaki-technikai szintje.

A másik fontos feltétel a haditechnikai eszköz konstrukciós sajátossága. Ez azt jelenti, hogy az üzemeltetés tárgyát az elképzelt módszer követelményeinek megfelelően kell tervezni, illetve ha már meglévő eszközhöz akarunk új módszert kidolgozni és alkalmazni, figyelembe kell venni a rendelkezésre álló technikai információforrásokat.

Az üzemeltetési stratégiák bemutatása, az úgynevezett beállt üzemű (stacioner) típus gráfjaival.

Meghibásodásig történő üzemeltetés

Ez a legrégebbi és legegyszerűbb üzemeltetési stratégia, amelynek lényege, hogy az üzemeltetés tárgyát annak meghibásodásáig üzemeltetjük.

8.3 ábra: Meghibásodásig történő üzemeltetés típusgráfja 1 használat, 2 meghibásodás, 3 javítás, 4 várakozás

Forrás [1]

Meghibásodás esetén vagy cseréljük (nem javítható berendezés esetén), vagy javítjuk az üzemeltetés tárgyát. Általában ezt a stratégiát alkalmazzuk olyan eszközöknél, amelyek meghibásodása következménymentes.

Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés

Ezt a stratégiát más néven kemény idő szerinti üzemeltetésnek vagy tervszerű megelőző karbantartásnak (TMK) is nevezik. Lényege, hogy az üzemeltetés tárgyát meghatározott teljesítmény után (üzem-, illetve naptári időnként vagy más teljesítményjellemző alapján) ciklikusan ellenőrzésnek és karbantartásnak vetik alá. Az ellenőrzések közötti időt úgy kell meghatározni, hogy a műszaki állapotra jellemző paraméter értéke megfelelő valószínűséggel ne tudjon a megengedett, illetve a meghibásodást jelentő értékek közti különbséggel változni. Itt már felfedezhető némi kölcsönhatás az információ és az egyszerű visszacsatolás között. Ez az ötvenes, hatvanas évek repülőiparának jellemző stratégiája.

8.4 ábra: Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés típusgráfja

1 használat, 2 meghibásodás, 3 karbantartás, javítás vagy csere, 4 várakozás Forrás [1]

Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés

Konkrét üzemeltetési tárgyra és üzemeltetési rendszerre kidolgozást igénylő és érvényes stratégia. Lényege, hogy a meghibásodások száma eléri a beüzemelési időszak után a szabályozás felső határát (adott gépparkra és időszakra meghatározott maximálisan megengedhető meghibásodások számát), külön ellenőrzésre vagy kemény idő szerinti üzemeltetésre történő áttérést kell elrendelni. Ellenkező esetben a technikai eszközön ellenőrzést, karbantartást nem kell végrehajtani. Ezt a feltételességet szemlélteti a

típusgráf szaggatott irányított éle. Ennél a stratégiánál természetesen a műszaki vezetőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie nemcsak a technikai eszközpark állapotát, de magát a pillanatnyi üzemeltetési stratégiát is. Ez megnöveli az irányítók munkáját és felelősségét, de egyben közelebb is kerülnek az üzemeltetés folyamatához.

8.5 ábra: Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés típusgráfja

1 használat, 2 meghibásodás, 3 karbantartás, javítás vagy csere, 4 várakozás Forrás [1]

Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés

Ebben az esetben az üzemeltetés tárgyának állapotát jellemző paraméter vagy paraméterek mérésével és a mért adatok kiértékelésével határozzuk meg. A paraméterek ellenőrzése lehet folyamatos (6.a ábra), vagy időszakos (6.b ábra) is.

Szakaszos paraméter-ellenőrzés esetén felléphet a használat közbeni meghibásodás is.

Mind folyamatos, mind szakaszos ellenőrzés esetén a mért adatok feldolgozása, azaz az üzemeltetés tárgya műszaki állapotának a meghatározása, a vizsgált (üzemeltetett) rendszer matematikai diagnosztikai modelljének ismeretét igényli.

Folyamatos ellenőrzés esetén az ellenőrzési állapot kimarad a gráfból, mivel azt a használat ideje alatt folyamatosan hajtják végre.

8.6 ábra: Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés típusgráfja

1 használat, 2 meghibásodás, 3 karbantartás, javítás vagy csere, 4 várakozás, 5 diagnosztika

Forrás [1]

A műszaki diagnosztika a vizsgált technikai rendszer, berendezés vagy elem állapotának meghatározásával, illetve az állapot változásának elemzésével foglalkozó tudomány.