Az elmúlt években lezajlott, tanárokra irányuló kutatások nagyon ritkán vagy egyáltalán nem vizsgálták azt, hogy a pedagógusok „tanulási útvonalai” hogyan alakultak addig az időpontig, amíg elnyerték az iskolai munkához nélkülözhetetlen diplomát. Az egész napos iskola prog-ram kapcsán – mint láttuk – ezt nélkülözhetetlennek tartottuk. Egyrészt azért, mert itt – kivétel nélkül – hosszú, többnyire másfél évtizedet meghaladó tanulási útvonalakról van szó, amelyek ha másról nem is, de a tanulásról – és annak különböző formáiról – elegendő tapasztalatot kínálhatnak a jövendő pedagógusai számára. Másrészt azt is célszerűnek tartottuk vizsgálni, hogy – különösen a felsőfokú tanulás – milyen környezetben történt. Ezért van nagy jelentősé-ge annak, hogy a főiskolai/egyetemi tanulmányok milyen rendszerű képzés keretében folytak.4 A nappali tagozat a hallgatók számára intenzív tudományos környezetet biztosított, amelyben a tudományos végzettségű főiskolai/egyetemi oktatók részben a plenáris előadások, részben pedig a kisebb csoportokban működtetett szemináriumok megtartásával kulcsszerepet ját-szottak. A levelező/esti tagozatra járó hallgatók ebből keveset érzékeltek, hiszen számukra az úgynevezett konzultációk gyakorlatilag kimerültek a plenáris előadások megtartásában.
(To-4 Meg kell jegyeznünk, hogy a rendszerváltás előtti időszakban − ennek történelmi okaira most nem tudunk kitérni 23. ábra: Nemek és kor szerinti megoszlás – 1. A válaszadó neme (fő)
0 20 40 60 80 100
% Férfi
Nő 2
13
Forrás: Itt és a további ábráknál a kutatás során alkalmazott kérdőívek A válaszadók életkora (fő) 24. ábra. Nemek és kor szerinti megoszlás
1
7
1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 3
21-30 év
31-40 év
41-50 év
51 - év
nem válaszolt
3
vábbi okok miatt feltehetőleg kevéssé részesülhettek a felsőoktatási intézmény számos más, a tudományosságot biztosító létesítményeinek a használatában, mint például a tanszéki vagy intézményi könyvtárak, később az internethasználat lehetőségei.) A hátrányokat az egyéni, ön-képzésre épülő tanulás segítségével kellett vagy lehetett pótolni.
Az alábbi ábrákon a tanulási útvonalakat foglaltuk össze. Rendkívül kedvezőnek tűnik a jelen helyzet szempontjából, hogy az iskola pedagógusainak a többsége általános iskolai tanulmányait kistelepülések iskoláiban végezte, így mindenképpen rendelkezik azokkal a tapasztalatokkal (saját, feleleveníthető élményekkel), amelyek szükségesek lehetnek az in-tézményben napi szinten felmerülő problémák megoldásához. Bár nem magától értetődő, de fontos annak a megemlítése, hogy a tantestület jelenlegi tagjai kivétel nélkül az általános is-kolát követően érettségit (is) nyújtó intézményben folytatták tanulmányaikat. Álta-lában az a hazai gyakorlat (sok esetben ez fontos elvárás a család részéről), hogy az érettségit követően a tanuló felsőfokú tanulmányokat folytasson. A mintában szereplők ezt a feladatot megoldották, hiszen mindenki befejezte a tanulmányait a tanítóképző vagy a tanárképző főiskolákon. Kérdés azonban, hogy az érettségit követően erre mikor került sor.5
A táblázat számszerűsített ábráiból kitűnik, hogy a tantestület valamivel több mint egyhar-mada nem nappali rendszerben végezte tanulmányait. A középiskola befejezését követően
5 Figyelembe véve a „történelmi szempontokat”, most nem tulajdonítunk annak nagy jelentőséget, hogy miért került sor az érettségit követően „évkihagyásra”. Több oka lehet ennek, például a gyengébb tanulmányi eredmény, esetleg a családot sújtó politikai indíttatású probléma vagy egyszerűen a tanuló részéről megnyilvánuló érdektelenség, a családi elvárásokkal történő szembeszegülés.
25. ábra. Milyen településtípuson található az az általános iskola, ahol Ön nyolcadikos tanulmányait végezte? (fő)
Budapest
Megyeszékhely
Város
Falu
Egyéb 0 1
3
1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 10
26. ábra: Az általános iskolát követően milyen iskolatípusban tanult tovább? (fő)
0 20 40 60 80 100 Gimnázium
Szakközépiskola 10 5
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
28. ábra: Mikor kezdte meg felsőfokú (főiskolai, egyetemi) tanulmányait? (fő)
Közvetlenül az érettségit követően Egy évet kihagyott az éretségit követően Egy évnél többet hagyott ki at érettségit köve-tően
3 8
4
27. ábra. Milyen felsőfokú befejezett tanulmányokkal rendelkezik?
(az említések számában)
Főiskola – tanítóképző diploma
Főiskola – tanárképző diploma
Főiskola – egyéb diploma
Egyetemi diploma
Egyetemi diploma, nem pedagógiai jellegű
Felsőfokú szakmai (OKJ) végzettség
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
6 9
1
1 0
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
29. ábra: Milyen módon (munkarendben) szerezte meg az első főiskolai / egyetemi diplomáját? (fő)
Nappali tagozaton
Esti tagozaton
Levelező tagozaton 1
8
6
így többen vélhetőleg munkába álltak, amit nem tartunk kedvezőtlen fejlemények. A munka-erőpiacon szerezett tapasztalatok később a tanítási gyakorlat során − például a pályaválasztá-si tanácsadás kapcsán − rendkívül jól hasznosíthatók.6
Jelenleg a tantestület zöme több mint egy évtizedes munkavállalói – ez esetben iskolai ke-retben szerzett – tapasztalattal rendelkezik. Ez részben az életkorukból adódik, de számunk-ra ebben az esetben fontosabb szempont volt, hogy a pedagógusok ebben az iskolában hány tanévet töltöttek el. Jól látszik, és vizsgálatunk szempontjából ez is kedvező képet mutat, hiszen 9 fő nyilatkozott úgy, hogy biztosan több mint fél évtizede ebben az intézmény-ben tanít, ami azt jelzi, hogy stabil, összeszokott munkavállalói közösségről beszélhetünk.
Valószínű, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában szerepet játszott az is, hogy ki és mi-lyen okok miatt („saját döntés szakmai ismérvek alapján”) került a szóban forgó intézménybe.
(Lásd 25–32.ábrákat.)
6 Ennek a jelentőségét nemcsak a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet és a fiatalok munkába állásával összefüggő nehézségek miatt érdemes hangsúlyoznunk, hanem amiatt az egyébként ritkán hangsúlyozott tény miatt is, hogy mekkora problémát jelent azoknak a pedagógusoknak a tapasztalatlansága az ilyen és hasonló kérdésekben, akik egész életüket gyakorlatilag különböző iskolák falai között töltötték.
30. ábra. Jelenleg hány évnyi iskolában/iskolákban töltött munkaviszonnyal rendelkezik? (fő)
1
7
1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 0–5 év
6–10 év
11–20 év
21–25 év
25 év felett 3
31. ábra. Jelenlegi munkahelyén mennyi az eltöltött évek száma? (fő)
21 - év
16 - 20 év
11 - 15 év
6 - 10 év
0- 5 év
2
3
4
5 0
0 1 2 3 4 5