ÚJ ÉS ÚJSZERŰ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. A hazai állatvédelmi jogszabályok megfelelnek az EU

jogharmonizáció követelményeinek.A vizsgált tojótelepek mintegy 50 %-a felelt meg az EU állatvédelmi normáinak 2001-ben. Az egy tojóra jutó megnövelt ketrecterületnek a vizsgált tojóházak 31 %-a tett eleget 2004-ben.

2. A hazai tojástermelés megfelelő termelési volumenének megtartása érdekében új tojóistállók létesítésére lesz szükség. A 2004. évi vizsgálat eredményeit alapul véve mintegy 1,7 millió darabbal több tojó férőhelyre lesz szükség 2012-ig.

3. A viszonylagosan magas elhullás ellenére a rácspadlós technológia esetében volt a legalacsonyabb a tojás előállításának összköltsége. A szignifikanciavizsgálat a tojóidőszakra vetített elhullás esetében kimutatta, hogy 10

%-os valószínűségi szinten szignifikáns különbség mutatható ki a ketreces és a rácspadlós, valamint a mélyalmos és rácspadlós rendszerek között.

4. A termék modellek újszerűek, mivel ilyen formában és összefüggésben még nem kerültek megfogalmazásra. A modellek a gyakorlati szakemberek számára is fontos információkkal szolgálnak, mivel elősegítik az etikai minőség szemléletének terjedését, és ezen keresztül hozzájárulnak a minden tekintetben biztonságos élelmiszerelőállítás megvalósulásához.

5. A magyar tojástermelőknek – az Európai Uniós csatlakozást követően – a legfőbb konkurenciát az úgynevezett harmadik országok jelentik, (USA, Brazília, Ukrajna) mivel ezen országokban nem kapnak ekkora hangsúly és publicitást az állatvédelemi szempontok.

7. ÖSSZEFOGLALÁS

Az Európai Unió arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelőket a tömegtermelés irányából inkább a minőségi és a fenntartható termelés megvalósítása felé irányítsa. Ezen cél elérése érdekében az állatvédelmet is felhasználja, mint a termelés intenzitását csökkentő eszközt. A tojótyúkok esetében az állatvédelmi előírások hatására csökken az állatsűrűség, nő a madarak komfortérzete és a természetközelibb tartásnak köszönhetően csökken a termelés intenzitása. A brojlercsirke- tartás esetében az állatvédelmi irányelv tervezet szintén a telepítési sűrűség csökkentésének irányába hat. A húscsirke szektorban már jelenleg is hatályos jogszabályok a szállítás és a levágás körülményeit teszik állatbarátabbá. A baromfiágazat könnyű (puha) szabályozása nem tesz lehetővé intervenciós, vagy egyéb piaci beavatkozást, de az állatvédelem az állatok jólétének megvalósítása mellett a termelés csökkenést is eredményezi. Az állatjólét megvalósítása nem csak az állatoknak kedvező, hanem az „etikai minőségre” érzékeny fogyasztóknak is megnyugtató megoldást jelent, valamint a túltermelés megakadályozásának is fontos eszköze lehet. A módosított tartástechnológia számos előnye emellett azonban korábban már kiküszöbölt állategészségügyi és munkaszervezései kérdéseket is felvet.

Összességében megállapítható, hogy a hazai általános állatvédelmi jogszabályok megfelelnek az EU jogharmonizáció követelményeinek. Magyarország az állatjóléti előírások területén csatlakozott az Európai Közösség országaiban a ketreces tartást szabályozó normákhoz. A brojlercsirkék

védelmét szolgáló hazai szabályozás - bár öt évvel később látott napvilágot - már egy évvel a csatlakozást megelőzően az uniós irányelveknek megfelelően és azok mintájára szabályozta a vágóállatok levágásának és leölésének feltételeit.

A tojóistállók állapotfelmérésének eredményei alapján a telepek mintegy 50 %-a felel meg az EU állatvédelmi normáinak. Kedvező tendencia figyelhető meg, mivel 2001-2004 között 10 %-kal növekedett az állatvédelmi szempontból megfelelő tojóistállók száma. Az 1 tojóra jutó ketrecfelületre vonatkozó szabályozás időközbeni módosítása kedvezőtlenül érintette a hazai termelőket, mivel a megnövekedett területigénynek a tojóistállók 31 %-a tudott csak eleget tenni. A hazai tojástermelés megfelelő termelési volumenének fenntartása érdekében új tojóistállók létesítésére lesz szükség, a megnövekedett tojónkénti férőhelyszükségletnek köszönhetően.

A 2004. évi vizsgálat eredményeit és a jelenlegi férőhely szükségleti normákat alapul véve mintegy 1.742.000 darabbal több tojó férőhelyre lesz szükség 2012-ig.

A tojástermelés fajlagos költségei a különféle tartástechnológiák esetében nagyon különbözőek. A viszonylagosan magas elhullás ellenére a rácspadlós technológia esetében volt a legalacsonyabb a tojás előállításának összköltsége. A ketreces rendszerekben az elhullás kedvezőbb képet mutat, de ez a termelési költségek növekedése mellett valósul meg. A mélyalmos istállók esetében voltak a legmagasabbak a termelési költségek, mind pedig az elhullási mutatók.

Az összehasonlító vizsgálatokhoz modellként kiválasztott vállalkozás fontosabb naturális mutatói nem rosszabbak, mint az EU-ban élenjáró brojlertermelő országok

átlagos eredményei. A hízlalási napok számát, az átlagos vágósúlyt és az 1 kg élőtömeg előállításához felhasznált takarmánymennyiséget tekintve a mutatók minimális eltérést mutatnak a három legnagyobb brojlertermelő EU-s tagország átlagaihoz képest. Ilyen vonatkozásban a vállalkozás a hazai brojlertermelők számára etalonnak tekinthető.

Svájc már betiltotta, Németország pedig 2007-től tiltja be a ketreces termelés minden formáját, de a ketreces tojás importja továbbra is lehetséges. A feldolgozóipart csak akkor érdekli a tartástechnológia, ha annak többletköltségeit érvényesíteni tudja az értékesítési árban. A magyar tojásszektornak fel kell ismernie ezt a piaci rést, és a hazai feljavított ketrecekben megtermelt tojást tovább feldolgozva az Unió piacain értékesítenie kell, mint egy magas hozzáadott értékű terméket. A magyar tojástermelőknek – az Európai Uniós csatlakozást követően – a legfőbb konkurenciát az EU-n kívüli jelentős világpiaci részesedéssel és termelési potenciállal rendelkező országok jelentik, mivel ezen országokban nem kapnak akkora hangsúly és publicitást az állatvédelemi szempontok.

8. IRODALOMJEGYZÉK

1. ANDERSON-MORRISON in LAJOS (2004): Az élelmiszerfogyasztásra ható tényezők Gazdálkodás 2004. 5.

sz. p.74-80.