A tanulmánykötet, melyben két magyar kutató, Józsa Krisztián és D. Molnár Éva tanulmánya is helyet kapott, az önszabályozás
fejlődésben játszott szerepét mutatja be a releváns nemzetközi szakirodalom feltárásával, különböző tudományterületi háttérrel rendelkező empirikus vizsgálatokkal. Elemzi mind a tipikus, mind az
Iskolakultúra 2014/7–8
alapjainak feltárása. George A. Morgan az elsajátítási motiváció vizsgálatának kiemelkedő szaktekintélye. Deborah J.
Fidler elsősorban a korai atipikus fejlődés-sel, azon belül a Down-szindrómával fog-lalkozik behatóan. A kognitív és a viselke-désbeli fejlődést elemzi különböző neuro-genetikus zavarnál a korai intervenciós célok azonosítása és a nevelési-oktatási folyamatok fejlesztése érdekében. Lisa A.
Danhauer fő kutatási területei az interven-ció és a terápia, az iskolai eredményesség Down-szindrómások és más fejlődési zavarral küzdők körében.
A kötet a legkiemelkedőbb, de egy-mástól jelentősen különböző tanulmá-nyok gyűjteménye. Egyediségét fokozza a minden gyermekre kiterjedő vizsgáló-dás, tárgyalja a tipikus és az atipikus fej-lődési utakat egyaránt. Áttekinti az ön- és érzelemszabályozás fejlődését a kora gyermekkortól a serdülőkoron át a felnőtt-korig. A szerzők kapcsolatot teremtenek a neurobiológiai, kognitív, affektív és szo-ciobiológiai nézőpontok között. Minded-dig külön-külön témakörhöz tartozó szak-irodalmakat szintetizálnak. Így az agyi és fiziológiai folyamatok, az elsajátítási moti-váció és az atipikus fejlődés vonatkozásá-ban egyaránt információkhoz jut az olva-só. Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az egyes területek között és megvilágítsák egymásra gyakorolt hatásukat. Annak elle-nére, hogy a hangsúly a kvantitatív vizsgá-latokon van, kvalitatív kutatások eredmé-nyei is fellelhetők a könyvben.
A könyv négy nagy egységre tagolódik.
Valamennyi előtt egy áttekintés olvasható a benne található fejezetekről, ezek segítik a kötetben való tájékozódást és az egyes témakörök mélyebb megértését azáltal, hogy kapcsolatot teremtenek a szerzők munkái között. Az első rész (Érzelmi sza-bályozás és az önszasza-bályozás fejlődése) célja, hogy segítse az önszabályozás, a viselkedésszabályozás, az érzelemszabá-lyozás, valamint az érzelmek és a kogníció mint elméleti konstruktumok értelmezé-sét, egymástól való megkülönböztetését és egymáshoz való kapcsolódásainak megér-tését. Bemutatja a top-down és bottom-up
szabályozási folyamatok szerepét, a tuda-tos és akaratlagos, illetve a tudattalan és az akaratlan szabályozás, valamint a kognitív és érzelmi szabályozás különb-ségeit. Thompson, Vilmani, Waters, Rai-kes és Meyer tanulmányukban az érzel-mi szabályozás top-down és bottom-up folyamatainak leírásával foglalkoznak mind neurológiai, mind viselkedési szin-ten. Gyermekeknél elemzik az érzelmek megértését és szabályozását, azokat a szü-lői attribúciókat és szocializációs folya-matokat, amelyek kapcsolatban állnak a gyermek megértésével, gondolkodásával és viselkedésével. Holodynski, Seeger, Kortas-Hartman és Wörmann egy koncep-tuális keretet adnak, megkülönböztetve a különböző, egymást átfedő szabályozási folyamatokat, amelyek az érzelmi szabá-lyozással kapcsolatban állnak. Szerintük a fejlődés végső célja, hogy lehetővé váljon a magas szintű, kognitív, akarati érzelem-szabályozás. Barrett másfajta nézőpontot nyújt az átfedések és a megkülönbözteté-sek értelmezéséhez. Kiemeli, hogy a sza-bályozási folyamatok és a magas szintű akarati érzelmi szabályozás is lehet adap-tív és maladapadap-tív (amikor nem megfelelő az alkalmazkodás), függően a kontextustól és az egyén céljaitól. Bemutatja a szoci-ális érzelmek szerepét az önszabályozó folyamatokban és az ebben rejlő egyéni különbségeket. Zeman, Cassano és Adri-an, megvizsgálva az érzelmi szabályozás szakirodalmát, összeillesztik a fejlődési pszichopatológiai és funkcionális néző-pont elveit. Kiemelik a szocializáció fon-tosságát, bemutatják, hogy a különböző szociális környezet miként hat a gyermek adaptív és maladaptív érzelmi szabályozá-sának fejlődésére.
A második egység címe az Önszabá- lyozás fejlődése: fiziológiai és agyi folya-matok. Az öt tanulmányban a neurológiai fejlődés kognitív és affektív területeit is figyelembe véve tárgyalják az önsza-bályozás agyi és viselkedési folyamatit.
Egyaránt tekintetbe véve az elméletet és a kutatási eredményeket, a fejezetek bemutatják a gyermekkortól felnőtt korig zajló fejlődést a tipikusan és az atipikusan
Kritika
fejlődők, illetve a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek esetében. A fejezeteket sorra olvasva egyúttal követhet fejlődési és kronológiai utat az olvasó. Henderson és Mundy történeti áttekintést ad az első életévekben megjelenő önszabályozásról, kiemelve, hogy a fejlődést a korai szociá-lis interakciók jelentősen meghatározzák.
Felvázolják a fokozatos átmenetet a ref-lexszerű önszabályozástól a szándékosig.
Dennis, O’Toole és DeCicco széleskörű áttekintést nyújt az érzelmi szabályozás fejlődéséről, a pontos definícióalkotás fon-tosságából kiindulva az életkori fejlődésen át a kognitív folyamatokig. A bemutatott elméleti modellben négy terület mentén elemzik az érzelmi szabályozást: mi szabá-lyozza az érzelmeket és mit szabályoznak az érzelmek, hol játszódnak a folyamatok (intrinzik, extrinzik), mikor jelenik meg az érzelmi szabályozás és mikor válik az egyénre jellemzővé, valamint mi az érzelmi szabályozás célja. Hum és Lewis a reaktív és a proaktív (automatikusan végbeme-nő) kontrollra építve mutatja be az érzelmi szabályozás elméleti kereteit. Különbö-ző agyi működések vizsgálatával is alátá-masztják a két kontrolltípus elválasztásnak szükségességét. Az agyi és viselkedésbeli fejlődési változásokat a kontroll e két típu-sa mentén írják le, majd kapcsolatba hoz-zák a különböző viselkedési problémákkal.
Koolschijn és Crone a végrehajtási funk-ciók fejlődését tekintik át gyermekkortól felnőtt korig. Bemutatják azokat a vizsgá-latokat, amelyekben az agy és a viselke-dés kapcsolatát a végrehajtási készségek vonatkozásában tanulmányozták.
McNa-való összefüggéseibe. Két magyar szerző, Józsa Krisztián és D. Molnár Éva Az elsa-játítási motiváció, az önszabályozó tanulás és az iskolai sikeresség közötti összefüggé-sek: Magyar és tágabb európai nézőpont című tanulmánya az elsajátítási motivá-ció és az önszabályozó tanulás kapcsolatát neveléstudományi szempontból vizsgálja.
Több, magyar iskolások körében végzett empirikus vizsgálat eredményei alapján mutatják be a két terület egymással, szá-mos iskolai eredményességre vonatkozó változóval és készségek fejlődésével való összefüggését. A fejezet áttekinti és szinte-tizálja a korábban külön-külön vizsgált két terület szakirodalmát, kiemeli a célmegha-tározás jelentőségét mindkét folyamatban.
Megismerhetjük, hogy a motiváltság és az önszabályozás hogyan alakul a fejlődés során, az életkor előrehaladtával, illetve mi jellemzi az atipikus fejlődést, milyen nemi különbségek tapasztalhatók, milyen szerepe van a családi háttérnek. Morgan, Wang, Liao és Xu tanulmányukban egy 3000 fős angol és kínai mintán végzett vizsgálatot mutatnak be, mely során tipi-kusan és atipitipi-kusan fejlődő gyermekeket egyaránt elemeztek. Kiemelik, hogy az elsajátítási motiváció mértéke az életkor előrehaladtával csökken, illetve felhívják a figyelmet a környezet, a szociális inter-akciók meghatározó voltára is. Wang és Barrett új elméleti modellt vázol az elsa-játítási motivációra és annak az önszabá-lyozással való kapcsolatára. Véleményük szerint az elsajátítási motiváció az én, nemszociális (tárgyi) és szociális terüle-ten jut kifejezésre. Az empirikus alapon is
Iskolakultúra 2014/7–8
A negyedik rész címe: Önszabályo-zás atipikus fejlődés esetén. Az itt helyet kapott tanulmányok szerzői hangsúlyoz-zák, hogy az atipikusan fejlődő gyerme-keknél, ezen belül a figyelemzavaros és hiperaktív, az autizmus spektrumzavar és a Down-szindróma esetében az önszabályo-zás korai károsodásának sajátos vonatko-zása lehet, mert az egy területen jelentkező deficit más területekre is negatív hatást gyakorolhat. A tanulmányokban a szerzők amellett, hogy bemutatják a specifikus fej-lődési zavarral küzdő gyermekek önszabá-lyozását, alternatív elméleteket fogalmaz-nak meg, hogy ezzel is segítsék a klinikai értékelést és az intervenciót. Walcott ala-pos áttekintést nyújt az ADHD-ról óvo-dás korúakkal kapcsolatban. Bemutatja a problémákat, vitatott kérdéseket és a diag-nosztizálás nehézségeit is. Kiemeli, hogy az ADHD negatív kapcsolatban áll a pro-szociális viselkedéssel és az iskolaérett-séggel, az iskolába lépéshez szükséges készségekkel. Az intervenció terén kitér a viselkedésterápiára és a gyógyszeres keze-lésre. Hapburn és Wolff az önszabályozás-ban megfigyelhető tünetek sokszínűségére figyelmeztet autistáknál. A problémát az önszabályozás fejlődése szempontjából közelítik meg, különös tekintettel arra, hogy a neurobiológiai háttér mennyiben befolyásolja a szabályozási nehézségeket.
Daunhauer és Fidlera Dawn-szindrómával összefüggésben tárgyalják az önszabályo-zást, kiemelve a végrehajtási funkciók és a szindróma kognitív fenotípusa közötti kapcsolatot. Választ keresnek arra a kér-désre, hogy a Down-szindrómás gyerme-kek számára mennyire okoz nehézséget a tervezés és ez mit jelent az intervenció szempontjából.
E tanulmánykötet, mely az önszabá-lyozó folyamatok fejlődése témakör köré
szerveződött, a benne fellelhető 20 feje-zet segítségével áttekinti a téma releváns nemzetközi szakirodalmát, így naprakész betekintést nyújt az önszabályozás vizsgá-latába, a legfrissebb kutatási eredmények-be és elméleti modellekeredmények-be. Ugyanakkor alapot is teremt a jövő kutatásai számá-ra azzal, hogy rávilágít további kutatási lehetőségekre, irányvonalakat vázol fel, illetve újabb megválaszolandó kérdése-ket vet fel. A sokszínű, nemzetközileg is elismert kutatói háttér, a több nézőpontú megközelítés, a nézőpontok közötti össz-hang megteremtésének igénye, az infor-mációk naprakészsége olyan jellemzői a kötetnek, amelyek az olvasók széles réte-gének érdeklődését kelthetik fel. A köny-vet egyaránt ajánlják kutatók, egyetemi hallgatók és mindazok figyelmébe, akik a pszichológia, neurológia, emberi fejlődés és az oktatás területén tevékenykednek és érdeklődnek az ön- és érzelemszabá-lyozás folyamatai iránt. A kötet magyar nyelvre történő fordítása mindenképpen fontos lenne annak érdekében, hogy a benne fellelhető információk mind szé-lesebb olvasói rétegek számára váljanak elérhetővé.
Barrett, K. C., Fox, N. A., Morgan, G. A., Fid-ler, D. J. és Daunhauer, L. A. (2013, szerk.):
Handbook of self-regulatory processes in deve-lopment. New directions and international perspectives. Psychology Press, New York.
Kis Noémi Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi
Doktori Iskola, PhD-hallgató
iskolakultúra könyvek
Szerkesztőség: Pannon Egyetem, Modern Filológiai
és Társadalomtudományi Kar ' kolakultúra Szerkesztőség,
¡00 Veszprém, Vár u. 20.
el.: 06 30 2354558 mail: geczijanos@vnet.hu ektronikus változat, közlési Itételek:
>vw.iskolakultura.hu őfizetésben terjeszti
Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága udapest, Orczy tér 1.),
<önyvtárellátó Kht.
udapest, Váci u. 19.), Magyar Lapterjesztő Rt.
udapest. Táblás u. 32.), 1ÍRKER Zrt.
udapest. Táblás u. 32.),
lamint egyéb alternatív terjesztők.
őfizethető még közvetlenül zerkesztőség címén.
'őfizetési díj számonként 500 Ft.
iljes évfolyam: 6000 Ft.) .'gjelenik havonta.
púnk példányai megvásárolhatók jondolat Kiadó könyvesboltjában ondolat Könyvesház,
53 Budapest, Károlyi u. 16.), amint az írók Boltjában
>61 Budapest, Andrássy u. 45.).
11. Petőfi S. János - Benke Zsuzsa (2002):
A multimédiái!* szöveg megközelítései 12. Kárpáti Eszter - Szűcs Tibor (2002, szcrk.):
Nyelvpedagógia
13. Reisz Terézia -A n d o r Mihály (2002, szerk.):
A cigányság társadalomismerete 14. Fóris Ágotu (2002): Szótár és oktatás
15. H. Nagy Péter (2002, szerk.): Ady-értclmezések 16. Kéri Katalin (2002): Nevelésügy a középkori
iszlámban
17. Géczi János (2003): Rózsahagyományok 18. Kocsis Mihály (2003): A tanárképzés megítélése 19. Gelencsér Gábor (2003): Filmolvasókönyv 20. Takács Viola (2003): Baranya megyei tanulók
tudásstruktúrája
21. Lajtai L. László (2004): Nemzetkép és iskola, 1777-1888
22. Franyó István (2004): Biológiai műveltségünk 23. Golnhofer Erzsébet (2004): Pedagógiai nézetek
Magyarországon, 1945-1948 24. Bárdos Jenő'(2004): Nyelvpedagógiai
tanulmányok
25. Kamarás István (2005): Olvasásügy 26. Géczi János (2005): Pedagógiai tudásátadás 27. Révay I 'utéria (2005, szerk.): Nyelvészeti
tanulmányok
28. Pukánszky Béla (2005, 2006): Gyermekszemlélet a 19. században
29. Szépe György - Medve Anna (2005, 2006, szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanulmányok I.
30. B. Nagy Ágnes - Medve Anna - Szépe György (2006, szerk.): Anyanyelvi nevelési
tanulmányok II.
31. Géczi János (2006): Az iskola kultúrája: nevelés és tudomány
32. Kelemen Elemér (2007): A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből
33. Medve Anna - Szépe György (2008, szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanumányok III.
34. Boros János (2009): Filozófia!
35. Hoffmann Zsuzsanna (2009): Antik nevelés 36. Orbán Jolán (2010): Jacques Derrida szakmai
hitvallása
37. Boros János (2010): A tudomány, a tudás és az