(
1526
.)B u r g io ig y e k e z e t e i B r o d a r ic s I s t v á n n a k c a n c e llá r r á n e v e z t e t é s e é r d e k é b e n . — A z e s z te r g o m i é r s e k m a g a ta r tá s a . — A z e s z te r g o m i érsek b íb o r n o k s á g á n a k ü g y e . — B r o d a r ic s c a n c e llá r r á n e v e z te tik . — B u r g io ig y e k e z e t e i T ö m ö r i P á ln a k k in c s tá r
n o k k á n e v e z t e t é s e é r d e k é b e n .
A pápai nuntius, a mióta Magyarországban mű
ködését megkezdette, föladatának ismerte oda hatni, hogy az ország főhivatalait önzetlen, buzgó és tapasz
talt férfiak foglalják el. Különösen azon volt, hogy a c a n c e l l á r i tisztet B r o d a r i c s I s t v á n nyerje el.
Szálkái László, a mikor az egri püspökségről (1524 tavaszán) az esztergomi érsekségre emeltetett, nem mondott le a cancellárságról, és régi szokás elle
nére, megtartotta a kir. cancellaria vezetését.x) Csak az 1525-ik év tavaszán, a rákosi országgyűlés után, a köznemesség fenyegető m agatartásának nyomása alatt, nyújtotta be lemondását. Utódjává S z a l a - h á z i T a m á s veszprémi püspököt ajánlotta; míg Burgio B r o d a r i c s kinevezése érdekében tett lépé
seket. * 2)
*) A z e sz te r g o m i é r s e k e k a fő c a n c e llá r i m é l t ó s á g o t v is e lté k . E t t ő l m in d ig e l v o lt k ü lö n ít v e a c a n c e llá r i h i v a t a l , m e ly ly e l a k ir á ly i c a n c e lla r ia ü g y e in e k v e z e té s e já r t.
2) B r o d a r ic s a le n g y e l u d v a r tá m o g a tá s á t is k ik é r te , a ELSŐ F E JE Z E T .
184 ÖTÖDIK KÖNYV.
A király az eldöntést halogatta. Közbejött a hatvani gyűlés, a melyen a köznemesség egy része V á r d a i P á l egri püspököt cancellárrá kiáltotta ki. De a király ezen illetéktelen választást nem erő
sítette meg. Es Várdai a cancellárságra maga sem ta rto tt igényt.
Ellenben az esztergomi érsek, a kinek állását a Zápolyai-párttal való szövetkezése újból megszilár
dította, a cancellári hivatal vezetését tényleg foly
tatta. Bizonyára azt az időpontot akarta bevárni, a mikor jelöltje kinevezését keresztülviheti. Ugyanekkor a királyné G r o s z t h o n y i J á n o s erdélyi püspök kinevezése érdekében m űködött.*)
A király belátta ugyan, hogy a pártokon kivűl álló, lelkes és tevékeny Brodarics jobb szolgálatokat fogna neki tenni, mint bárki m ás; mindazáltal jelleme gyengeségénél fogva, a királyné és az esztergomi érsek akarata ellen cselekedni nem merészelt. ígérte ugyan, hogy Brodaricsot ki fogja nevezni, de hogy időt nyer
jen, elhatározása közzétételét akkorra halasztotta, a mikor a Rómában időző Brodarics visszatért. Nehogy pedig szándékát idő előtt elárulja, nem akarta őt maga visszahívni. A pápát kérte föl, hogy ő küldje Brodaricsot, valamely megbízással, Magyarországba.2) mint ez Krziczki przemislei püspök, 1525. július 26-án, Broda- ricshoz intézett válaszából kitűnik. Acta Tomiciana V II. 309.
J) A királyné azt állította, hogy a király megígérte G-oszthonyi kinevezését. De Lajos, a pápai nuntius előtt, ki
nyilatkoztatta, hogy arra nem emlékszik.
2) Burgio 1524. július 2., 11., 18. és és szeptember 13-iki jelentései.
ELSŐ FE JEZE T. 185 A pápa fölfogta az ügy jelentőségét. Nagy re
ményeket kapcsolt Brodarics személyéhez. Tüzetes utasítással látta őt el föladatai iránt, és komoly szavak
kal figyelmeztette a felelősség súlyára, mely hivata
lával jár. »A világ elismerése és az ég jutalm a vára
kozik rád — így szólt a pápa — ha a várakozásnak megfelelsz; az emberek kárhoztató ítéletét és az örök kárhozatot vonod magadra, ha királyodnak hűtelenűl szolgálsz.« Egyúttal, a király kivánata szerint, külön megbízásokkal visszahocsátotta hazájába. *)
Brodarics szeptember elején érkezett Budára, a királyhoz és az esztergomi érsekhez intézett ajánló
levelekkel ellátva. »Nagy örömmel töltött el — írja V II. Kelemen pápa Lajos királynak — Felséged sa
játkezű levele, mely reményt kelt bennünk, hogy ma
gadat jó tanácsosokkal körülvéve, mindazt, a mit egy nagy királytól várhatni, országod, népeid és a keresz
ténység javára teljesíteni fogod. Erényeidet ism erjük;
jól tudjuk, hogy erkölcseid, lelkűleted és jószívűséged mily várakozásra jogosítanak. Atyai szeretetünk által késztetve, még csak arra kérjük Felségedet, hogy or
*) Brodarics november 30-ikán Budáról a pápához inté
zett levélben egyebek között így ír : »Memor ero clementissime Pater sanctissimorum praeceptorum Vestrae Sanctitatis, quae mihi a se discedenti dedit . . . Memor etiam sententiae . . . in me in utramque partem latae, sive bene, seu (quod Deus aver
tat) perperam servirem ei, ad cuius obsequia a sanctissimo Christi Vicario mittebar. Quae cum ego nostro Abstemio . . . narrassem, non potuit . . . lachrimas, prae gaudio, continere, considerans Sanctitatem Tuam tantam de filio communi (nam et ipse Begem filium sibi, iure educationis vindicat) curam et sollicitudinem habere.«
186 ÖTÖDIK KÖNYV.
szága ügyeivel maga ismerkedjék meg, ne mindig má
sok szemeivel lásson, és mások füleivel halljon. Hazád gazdagságát és hatalmát, fiai erejét és bátorságát szin
tén ismerjük. A világ egy országa sem múlja fölül, ha királyának bölcsesége helyesen kormányozza és kel
lően használja föl. E zért kívánjuk, hogy a nagyfon- tosságú ügyek igazgatásában, a mit Isten bízott rád, királyi hatalm adat érvényesítsed. De a jó kormány
zásnak két kelléke v a n : először, hogy az ügyeket ma
gad jól fogjad fö l; másodszor, hogy jó tanácsosok, hu kormányférfiak, a kik a Te dicsőségedet és országod javát, nem magánérdekeiket igyekeznek előmozdítani, álljanak rendelkezésedre.« Ezért ajánlja Brodaricsot, a ki az említett tulajdonságokat hírja.
»Mi — ezzel fejezi be a szép iratot — a régi jóakaratot és atyai szeretetet, melyet irántad, mintha gyermekünk volnál, táplálunk, meg fogjuk őrizni; or
szágod javáról gondoskodni nem szűnünk meg. Fel
ségedet az Urban intjük, hogy buzgalmad- és hatal
maddal, bölcseséged- és tekintélyeddel törekvéseinkben társunk és támaszunk legyen. Kedvesebb dolgot nem tehetsz nekünk, mintha Tenjavad és dicsőséged elő
mozdításán fáradozol!«1)
A király kész volt Brodaricsot haladék nélkül kinevezni; nejét is rábírta, hogy jelöltjét ejtse el.* 2) De nehezebb föladat volt az esztergomi érseket meg
3) A pápa 1525. augusztus 8-iki levele TheinernéL II. 651.
2) A király személyesen kérte G-oszthonyit, hogy a ki
rálynét ígéretétől mentse föl. (Burgio 1525. szeptember 13. és november 16-iki jelentései.)