HATODIK SZAKASZ
I. Összetett főnevek
a) V a l ó d i ö s s z e t é t e l e k , midőn két egymástól független szót kapcsolunk egybe, melyek közül az alapszó többnyire igéből származott főnév.
Ily összetételeknél
1. az értelmező szó tövének véghangzója 1-vé gyöngül, vagy néha ki is esik; pl.
(ager és colere) agri-cola, földmivelő (arma és gerere) armi-ger, fegyverhordó (causa és dieere) causi-dicus, ügyvédő
ÜARTAL-MALMOSI LATIN ALAKTAN.
(manus és eapere) man-ceps, vevő (tibia » canere) übl-cen, (e. h.
tibii-cm) sípos (tuba » canere) tubi-cen, trombitás.
9
1
vagy utána kötőhangzót vesz fö l; pl.
(homo és caedere) homi-cida, embergyilkoló (lapis és caedere) lapi-cida, kőfaragó.
3. Ide tartozik még több praepositióval összetett főnév, melyek na- gyobbára praepositióval összetett igéből származtak; pl.
(ad-venlre) advéna h. n., jövevény cognomen, melléknév
condiscipulus, tanulótárs (inter-regere) interrex,
időközi király
(pro-gredi) pro-gressus, haladás (trans-fugere) transfüga,
szökevény
b) Ö s s z e v o n á s o k , midőn két oly szó van egybevonva, melyeknek egyike a másiktól függvén, bizonyos esetalakban á ll; pl.
paterfamilias ( — pater familias v. fa- miliae), családatya senatusconsultum (= sen atu s consultum)
senatus határozata iurisperitus ( = iuris peritus), jogtudós
legislator ( = legis lator), törvényhozó
Ha az így összetett szók mindegyike Nominativus, mindeniket külön kell ragozni; pl.
iusiürandum, eskü Gén. illrisitlrandi tresviri, Acc. tresviros Gén. triumvirum respublica, Acc. rempublicam Gén. reipublicae.
122. §. II. Összetett melléknevek.
A z összetétel szabályai itt is olyanok, mint a főneveknél. (121. §.) A z összetett melléknevek lehetnek olyanok, hogy
1. a z a l a p s z ó i g é b ő l s z á r m a z o t t , közönségesen úgy, hogy az igetőhöz US (a, um) képző já r u l; pl.
fátiloquus, a, um, (fátum és loqui) vég- j montivagtts, a, um, (mons és vagári)_
zethirdető, jós lücifugus, — — (lux és fügére) nap
világot kerülő ignivomus, — — (ignis és vömére), tűz
hányó
hegyeken kóborló münificus, — — (mHnus és facéré)
adakozó sacrilegus, — — (sacrum és legere)
szentségsértír azonban: f e r r e , g e r é r e és c a p e r e az összetételekben fé r , ger, és ceps alakokra változnak ; pl.
monger, a, um, (de így is : moriyerus, a, um, = mos és gerére) engedékeny.
létifer, a, um (letum és ferre), halál
hozó particeps [t ő : particip ( i ) ; = pars és
capere], résztvevő
f r a n g e r e és d i c e r e az összetételekben megrövidítik tövüket és lesz pl. naufrági s (navis és frangere), hajótörést szenvedő ; véridicus (vérum és dicere), igazmondó.
2. A z a l a p s z ó m e l l é k n é v v é l e t t f ő n é v , és pedig vagy úgy, hogy az alapszó alakja változatlan marad; pl.
affinis, e' (finis), határos discolor (color), különböző sziníí anguipes (p e s), kigyólábu
démens (mens), esztelen
inops (ops), gyámoltalan
magnanimus, a, um (animus), nagylelkű ha pedig a főnév a tövű vagy semleges nemű, akkor US (a, um) vagy is (e) vagy csak S képzőt kap, caput szó pedig c e p s alakú le s z ; pl.
biiugus, a, um (iugum) két- fogatu bimaris, e (maré), két ten
gerre fekvő
concors (cor), egyetértő anceps (caput), kettős.
déformis, e (forma), for
mátlan obvius, a, um (via), szem
bejövő
Megjegj'zendö még menns-bő 1 m e s t r i s ; pl. sémestris ( = sex és mensis) félévi ; továbbá nrbs-\)6l u r b á n u s ; pl. suburhanus, város melletti.
3. A z a l a p s z ó m e l l é k n é v . Ezeknél az értelmező szó praepositio és pedig: in tagadja, per és prae fokozza vagy megerősíti, sah pedig gyengíti az alapszó értelmét; pl.
indignus, a, um, méltatlan infélix, boldogtalan
pergravis, e, igen fontos praecldrus, a, um, igen
hires
subagre-stis, e, kissé pa
rasztos subamárus, a, um, kissé
keserű.
123. §. III. Összetett igék.
Az összetett igék első része azaz értelmező szója leh et:
1. © végű i g e t ő, mely azonban véghangzóját megrövidíti, ehhez alap
szóként járul facéré ige, mely által az értelmező belszenvedö igéből átható ige lesz ; pl. are/acere, szárítani (arére) ; calefacere, melegíteni (caltíre) ; patefacere, kinyitni (pátere).
2. F ő n é v , melynek véghangja többnyire í-vé lesz vagy kiesik, de az ü megmarad; pl.
anim-advertere, észrevenni (animum) hclli-gérare, küzdni (bellum)
mam-mittere, elbocsátani (manu. Abl.) tergi-versári, hátat fordítani (tergum).
J e g y z e t. Az ily összetételekben ha facéré az alapszó, az mindig f i c a r e v. f i c a r i alakúvá lesz ; pl. aedificare, significáre, gratificari.
3. H a t á r o z ó ; pl. satis-facere, eleget tenni; male-dicere, roszatmondani;
ne-scire, nem tudni. Ide tartozik maile és nolle is. (103. §.)
4. P r a e p o s i t i o, melynek véghangja többnyire az alapszó elöhang- jához hasonul; pl.
a ( l : ac-cédére, hozzájárulni; ag-gerere, odahordani; an-nuére, ráhagyni; ap-po- nére, odatenni; ar-ridére, megnevetni; af-ferre (ad-tüli, al-látum), odavinni.
CUIII (eredetileg c o m ) ; col-ligére, összeszedni; con-nectere, összekötni; cor- ruere, összedőlni,
e x : ef-fugere, kikerülni; ef-ficere, kieszközölni.
UK il-lüdere, játszani; im-mittere, bebocsátani f irruére, berontani, o b : oc-cumbere, lesülyednÜ; of-ferre, op-pönere, szembeállítani.
9*
p e r: pel-licére, elcsábítani.
sut) t mf-ferre, eltűrni; sug-gerere, sup-pönére, alátenni; surrípére, elragadni.
Néha másként is változnak ; pl. i n : im-bibére, im-pőnére; emu : (com) con- ferre, con-gerere; a v. ab v. abs : au-ferre, au-fugére ; sü l): su-spicere, sus-tinére,
sus-cipere (s u b s - helyett).
Megjegyzendő, hogy a valódi propositiókon kivül még más, csakis össze
tételekben előforduló, elválaszthatatlan praepositiók is vannak, m int:
ami)
5
pl. amibír«, körüljárni; a m b igém, ide s tova hajtani, kétségeskedni. — Ha a m b után p következik, akkor a végső mássalhangzó kiesik ; pl.amplecti, amputáre; ilyenkor néha az m 11-né le sz ; pl. anhélöre, an- quirére.
d is.v a g y tli d i s mpáre, elszórni; d i s iungére, elválasztani; d Imittére, elkül
deni ; d 1 ruére, szétrontani; d i ffillére, nem bízni.
pOl* pl. p o r tendere, jósolni.
r e vagy magánhangzó és h előtt l’ecl ; pl. r e darguére, m egcáfolni; r e d ire, visszamenni; r e d kibe re, visszaadni; r e núttére, visszaküldeni; r e pe
tére, ismételni; r e sistére, ellenállani; r e verti, visszatérni.
Se 5 pl. s é eédére, félremenni; s e iungére, szétválasztani.
A z igék összetételénél az igető hangzója is, kivált ha rövid, gyakran el
változik ; íg y :
1. az a ¿-re, néha e-re; pl.
fátéri, confitéri, megvallani gradi, aggrüdi, hozzámenni iacere, adileére, hozzávetni scandere, descendere, lelépni.
cadére, incldére, beleesni capere, acclpére, kapni carpere, décQrpére, leszakítani facéré, perflcere, megtenni
2. ae, többnyire ¿-re, pl.
caedere, incldére, belevágni j quaerere, inqulrére, vizsgálni.
De : haerére, adhaerére, összefüggni.
3. au vagy «-rá vagy Ö-ra, pl.
claudere, inclüdére, bezárni. | plaudere, explQdére, kitapsolni.
D e : appl&lldére, megtapsolni.
4. e gyakran a-re, de meg is marad e; pl.
legere, colllgere, összeszedni preinere, reprXmére, visszanyomni tenere, retlnére, visszatartani
gerere, congGrére, összehordani legére, peringére, átolvasni petére, appvtére, odamenni.
124. §. Hangváltozások.
A tövek, képzők, ragok eredeti hangjai (magánhangzók és más
salhangzók) a declinatio s szóképzés folytán idomult szóalakokban sok
szor változásokon mennek keresztül. Legtöbbször okozza a változást, hogy az egymás mellé kerülő hangok egyike a másikra vagy a hang
súlyos szótag a hangsúlytalanra befolyást gyakorol, sokszor annyira, hogy némely hang egészen el is tűnik.
A legközönségesebb hangváltozások — a mennyire az eddig tárgyaltakban előfordultak — a következők: