ÖSSZETETT ETO SZÁMOK SORRENDJE A KATALÓGUSOKBAN
3.2 ÖSSZETETT ETO SZÁMOK KÉPZÉSE SEGÉDTÁBLÁZATOK NÉLKÜL
3.2 1 összegezés. Kiterjesztés Jelzet + /
3.211 Fogalmi meghatározás : \
H a két egyszerű fogalomból összetett olyan fogalomnak nincs megfelelő főtáblázati ETO száma, amelyek nem következnek egymás után a főtáblázatokban^ akkor a két egyszerű fogalom ETO számának + jellel való összegezésével alkotunk összetett ETO számot:
Példák:
622 + 669 Bányászat és kohászat 002 + 02 Dokumentáció és könyvtárügy
H a egy összetett fogalom több olyan fogalmat ölel fel, amelyek ETO számai egymást szorosan követik a táblázatban, akkor az első és utolsó tag / jellel való összekapcsolásával alkotunk kiterjesztő összetett ETO számot:
Példák:
592/599 Állatrendszertan
(Ez ugyanazt jelenti mint 592 + 593. , . . +599) 796/799 Sportok
(Ez ugyanazt jelenti, mint 796 + 797 + 798 + 799) 26
Közös alosztások 3.212 A + jelzet
Jelentése : összegezés Kiejtése: plusz
Besorolási helye: közvetlenül a / jelzet előtt 3.213 A / jelzet
Jelentése: kiterjesztés egyik E TO számtól a másikig Kiejtése: törve vagy -tói -ig
Besorolási helye: közvetlenül az egyszerű ETO szám előtt 3 .2 2 Viszonyítás
3.221 Fogalmi meghatározás
Két, vagy több fogalom, vagy tárgy egymásra vonatkoztatva, egymáshoz viszo
nyítva összetett fogalmat vagy tárgyat alkot. Ennek megfelelően egyszerű ETO számok viszonyításával alkothatunk, összetett ETO számokat összetett fogalmak és tárgyak jelölésére. A vonatkoztatás, viszonyítás az egyszerű ETO számoknak összekapcsolása : jellel, vagy [. .. ] jellel.
Példák:
016 Szakbibliográfiák
016:7 Művészeti szakbibliográfiák, vagy 016 [7] Művészeti szakbibliográfiák 31 Statisztika
31:63 Mezőgazdasági statisztika, vagy 63 [31] Mezőgazdasági statisztika
Figyelemt Ha az összetett fogalom mindkét ETO száma alatt kívánjuk a kérdést nyilvántartani, akkor : jel£jt használunk, ha csak egyik alatt, a másodikat szögletes zárójelbe, [ . . . ]-be tesszük.
Ha az összetett fogalom egyszerű ETO főtáblázati számmal kifejezhető, nem használhatunk összetett számot, pl.
628.9 Világítás 622 Bányászat
622.47 Bányavilágítás (és nem 628.9:622), (sem 622 [628.9])
3.222 A : jelzet, ill. [ . . . ] jelzet
Jelentése: vonatkoztatás, viszonyítás Kiejtése: kettőspont, ill. szögletes zárójel
Sorrendi helye: közvetlenül az egyszerű ETO szám mögött á kettőspont, majd a szögletes zárójel.
3.223 Többszörös besorolások
A : jellel összekapcsolt egyszerű ETO számok sorrendje az értelem lényegbeli megváltoztatása nélkül felcserélhető. Kettőspontos formájában az összetett ETO szám mindkét elemének a helyére besorolandó. A [. . . ] jelű viszonyítás csak a zárójelen kívüli ETO szám alá sorolható, pl. 657:674 Faipari könyvvitel mind 657 Könyv
vitel, mind 674 Faipar alá, míg 657 [674] csak Könyvvitel, vagy 674 [657] csak Faipar alá.
Ha szakrendi raktározást alkalmazunk, az összetett fogalmat tárgyaló könyv vagy dokumentum természetesen csak egy helyen raktározható. A gyakorlat általában az alacsonyabb ETO számnál való lerakást — fenti példában a 657 Könyvvitelnél való lerakást alkalmazza — hacsak különleges körülmények nem indokolják az ellen
kezőjét.
Közös álosztások
3.224 Többszörös viszonyítások. Közös alosztások viszonyítása ' A viszonyítás értelemszerűen a közös alosztásokra is kiterjeszthető és nincsen kor
látozva az egymással vonatkozásba hozható fogalmak száma sem.
Példák:
341.222 (44:45) Államhatár Franciaország és Olaszország között 629.118.3.002.3:669.15:669.24(42)
Angol nikkelacél, m int kerékpárnyersanyag 3.225 A + és : jelzetek megkülönböztetése
Élesen meg kell különböztetni a + és a : jelzeteket. A + jelzet kiterjeszti a fogalmat, a : jelzet — éppen ellenkezőleg — leszűkíti, pontosabban körülhatárolja. Egy materna
tikával és fizikával foglalkozó könyv egészen más jellegű, mint egy matematikával a fizika szempontjából foglalkozó, a matematikai fizikát tárgyaló könyv.
3.2 3 Korlátozottan közös alosztások Jelzet .0 vagy — 3.231 Fogalmi meghatározás
A korlátozottan közös alosztások összetett fogalmak kifejezésére és az anyag finomabb tagolására szolgálnak. Míg a többi közös alosztás általában értelemszerűen a főtáblázati ETO számok mindegyikénél felhasználható, addig a korlátozottan közös alosztások alkalmazása minden esetben a főtáblázatoknak, illetve a segédtáblázati számok esetében a segédtáblázatoknak szigorúan körülhatárolt /észére korlátozódik.
3.232 A .0 és a — jelzetek
A kétféle jelzet kétféle korlátozottan közös alosztást jelöl. A — jelzetűek sokkal általánosabbak, átfogóbbak, kevésbé korlátozottak, m int a .0 jelzetűek, amelyek rend
szerint csak igen szűk körben érvényesek.
A jelzetek kiejtése: pont n u lla ... és mínusz.
A jelzetek sorrendi helye a) katalógusba való besorolásnál a — jelzetek az egyéni közös alosztások mögé és a szempont szerinti közös alosztások elé, a .0 jelzetek pedig a szempont szerinti közös alosztások mögé a legutolsó helyre kerülnek; b) a jelzet
alkotásnál a korlátozottan közös alosztás közvetlenül a főtáblázati szám végéhez kap
csolandó. Több korlátozottan közös alosztás használata esetén a közös alosztások egymás közötti sorrendjében a .0 alosztásoké az elsőbbség, ezt követik a — jelzetű alosztások.
\ z előírásos 3 számj egyenkénti pont jelzés a korlátozottan közös alosztásokra természetesen nem alkalmazható:
Példa:
661.16 Táblaüveg
661.16.038 Táblaüveg hőkezelése 3.233 Alkalmazási terület
A korlátozottan közös alosztásokat a főtáblázatok közlik az alkalmazásuknak meg
felelő területen. Minden korlátozottan közös alosztás általában csakis azon a főtáblázati számon, illetve annak alosztásain belül alkalmazható, ahol szerepel; ezenkívül csak ott alkalmazható, ahol a táblázatok erre kifejezetten utalnak. A segédtáblázatokban egyes általános közös alosztásokon belül is találunk korlátozottan közös alosztásokat, ezek is csak az adott általános közös alosztásoknál alkalmazhatók.
28
Közös alosztások Példák:
666.1 Üveggyártás általában 666.1.038 Hőkezelés
A 666.1 osztályon belül, de csakis ezen belül, minden alosztálynál .038 hozzá
fűzésével jelölhető a hőkezelés:
666.16.038 Táblaüveg hőkezelése 666.187.038 Ornamens üveg hőkezelése
Figyelem! Nem szabad korlátozottan közös alosztást alkalmazni, ha a fogalom főtáblázatbeli számmal is kifejezhető!
3.234 A korlátozottan közös alosztások alkalmazása a dokumentációban és a bibliográfiában
Ha Összetett fogalmakat korlátozottan közös alosztások segítségével fejezünk ki, akkor az ETO'számok szerint való rendezés után az egyes közös alosztásokhoz fűződő fogalmak teljes sorozata nem kerül egymás mellé. Ha azt akarjuk, hogy utóbbiak egymás mellé kerüljenek, egyidejű viszonyítást is kell alkalmazzúnk.
Példa:
666.1.038 Üveg hőkezelése 666.16 Táblaüveg
666.16:666.1.038 Táblaüveg hőkezelése 666.16.038 helyett 666.187:666.1.038 Ornamens üveg hőkezelése
666.187.038 helyett
így biztosítható, hogy a katalógusban 666.1.038 alatt az üveg hőkezelésére vonat
kozó dokumentáció Összekerüljön.
3 .2 4 Betűrendes egyéni közö» alosztások Jelzet A/Z 3.241 Fogalmi meghatározás
A főtáblázatok többnyire csak közös fogalmakig részleteznek. Az egyedekig (egyé
nekig) való részletezést az egyéni közös alosztásokkal jelölhetjük. A jelöléshez betű
jeleket és számjeleket egyaránt alkalmazhatunk.
Példák:
51 Bolyai F. Bolyai Farkas matematikus 656.222(439)1019. sz. Az 1019. sz. vonat
a MÁV menetrendjében
Az egyéni közös alosztásokat leginkább az ügyviteli (belső) dokumentációban használják.
3.242 Az A/Z jelzet
Ez a jelzet csak szimbolikusan írja le az egyéni közös alosztások jelzési lehetőségeit, mert ezek jelzésére betűk, betű összetételek, szavak, számok, számcsoportok, jelek egyaránt alkalmazhatók. Lényege azonban, hogy az egyénit kifejező jelzet könnyen érthető és egyértelmű legyen. Különösen neveknél, rövidítéseknél kell erre ügyelni.
Az előző példákban helytelen lett volna az 51 Bolyai megjelölés, mert nem volna világos és egyértelmű, hogy Bolyai Farkasról, Bolyai Jánosról, esetleg mindkettőjükről
van-e szó. ’
Az egyéni közös alosztások sorrendi helye katalógusba való besorolásoknál az idő
beli közös alosztások mögött és a — jelzésű korlátozottan közös alosztások előtt van.
Közös alosztások 3.243 Betűrendes felosztás
A betűrendes felosztás a következő elemekből állhat:
a) Tulajdonnevek 1. Személynevek
2. Természeti jelenségek (égitestek, vegyi elemek, növények, állatok stb.) 3. Gépek, tárgyak
b) Tizedes számjelzettel nem rendelkező egyedi fogalmak megjelölésére szol
gáló tárgyszavak c) Betűjelek
1. Rövidített nevek kezdőbetűi
2. Általánosan használt betűösszetételek