A dolgozat bemutatta történeti síkon a manilai badjaok migrációját, elemezte annak jellegzetességeit, majd megvizsgálta különböző aspektusokon keresztül az urbanizációs folyamatokat. A tanulmány legfőbb célja volt megérteni a badjaok motivációját, manilai létét és annak dinamikáját, mindezt több szempontból körüljárva. A vizsgálati aspektusok magukban foglalták a gazdasági, az etnikai, a társadalmi kapcsolathálózatok és a társadalmi-kulturális adaptáció kérdéskörét.
Mivel a kutatás egy helyen zajlott, az emberek részéről elhangzott történetek és a témára vonatkozó irodalom elsajátítása révén volt lehetséges bármiféle összehasonlítási alapot lefektetni a manilai körülményekre és az eredeti és/vagy jelenlegi lakhelyre94 vonatkozóan. Noha ezt el lehet könyvelni a dolgozat hiányosságának, én mégis amellett érvelnék, hogy mivel a badjaok manilai jelenlétét kutattam, melynek fókuszpontja az volt, hogy ők hogyan élik meg és észlelik a városi életet, ezért elégségesnek tekinthető, hogy csupán az ő felfogásukat, percepcióikat tekintettem mérvadónak és azokon keresztül történt a vizsgálódás.
A városantropológiának azt a kutatási szemszögét alkalmaztam, mely fenntartja a hagyományos antropológia gyakorlatát, azaz nem magára az urbanizációra mint modernizációs jelenségre fókuszál, hanem a városon belül egy kisebb egységre, mely jelen esetben egy etnikai csoport (vö. Fejős–Niedermüller 1983; Fox 1977; Al-Zubaidi, stb.).95
A migráció gyakori és sok embert érintő társadalmi jelenség. Ami a badjaok esetében egyedi, az a hatalmas kontraszt, mely az eredeti lakhely és a Manila között húzódik. Míg egyik az otthonukat képezi, házakkal, a másikban az utcára
94 Eredeti lakhely lehet Zamboanga vagy a Sulu régió azoknak az embereknek, akik jelenleg már Luzon szigetének egyik városában laknak, s így mostani otthonuk Batangas, Angeles stb.
95 http://publikon.hu/htmls/cikkek.html?articleID=337
69 kényszerülnek, otthontalanokká és a többségi társadalom által kirekesztetté válnak.
De nem csak a fizikai valóságban fedezhető fel a különbözőség – noha az a leginkább szembetűnő és evidens.
A badjaok egy hátrányos helyzetű etnikumot alkotnak (hiszen iskolázatlanok, szakképzetlenek stb.), mely egy reményekkel teli városi migráció eredményeképpen tulajdonképpen a szegénységben találja magát. A vidéki környezetben gyökeredző kultúrájuk átalakul egyfajta városi „szegénység kultúrájába”. A városi hajsza, a túlélésért folytatott napi küzdelem által háttérbe szorulnak bizonyos kulturális elemek, gyakorlatok (a vallás, a kölcsönös önzetlenség, a segítségnyújtás stb.), míg mások előtérbe kerülnek (az etnikai tudat, a nők tevékenységének aktivizálódása stb.), és van, ami nem változik meg (például a nukleáris család fontossága). A manilai utcai élet bizonyos badjaoknak egy ideiglenes, pár hónapra felvett életmódot, pár családnak pedig egy huzamosabb állapotot jelent. Mivel a kutatásomat főleg azokban a hónapokban végeztem, amikor az ’ideiglenes közösség’ a fővárosban van, így ők képezték a fókuszcsoportot.
A közösség 30-40 családból állt (körülbelül 200-250 ember), s a többségük csak a karácsonyi időszak idejére költözik Manilába. Általában a férfiak a kenyérkeresők, akik, amikor nem Manilában vannak, halászok vagy utcai árusok – így adja magát, hogy Manilában árusokként dolgozzanak (hiszen a városban nyilvánvalóan nem lehetséges halászni). A nőkre egyébként jellemző, hogy otthon maradnak, s nem dolgoznak – ám ez a városi környezetben megváltozik, és koldulnak, hogy kiegészítsék férjeik keresetét (ezzel pedig megváltozik a családon belüli férfi-női nemi szerep). A gyerekek is beállnak koldusnak; a nagyon kicsik anyjukkal, az idősebbek kortársaikkal, testvéreikkel.
Miután egyszer kérdeztem Safidát,96 miért vannak Manilában, azt felelte:
- Otthon nincs semmink, van házunk, de nincs munka, úgyhogy pénzünk sincs. Itt legalább tudunk egy kicsit keresni, és akkor félre tudunk tenni.
Noha az új városi környezetben relatíve csekély javulás figyelhető meg a badjaok életkörülményeiben, a nehézségek és a nélkülözések ellenére, a város így is több előnnyel szolgál, mint a vidéki környezet. Dayang egyszer megjegyezte azt is, hogy ez egy jó alkalom arra is, hogy a badjaok összegyűljenek és együtt legyenek.
Az általam kutatott badjao közösség tagjai tehát több vidékről származnak, akik együttesen a fővárosba jönnek abban az időszakban, amikor a manilai polgárok adakozóbbak a karácsony előszelében. Szezonális (gazdasági) migránsok, hiszen ahonnan migrálnak, ott van az ’otthonuk’, azaz a lakhelyük, ám ott a kereseti lehetőség nagyon csekély. Így megjelennek Manilában szerencsét próbálni, és találkozni sorstársaikkal, akik ugyanabban a helyzetben vannak, mint ők – ez (úgy tűnik) egyfajta megerősítést ad az egyéneknek. „Szeretek megismerni más badjaokat, meg megtudni, hogy ők hogyan élnek… bár, azt hiszem, nagyjából mindannyian ugyanúgy vagyunk. Szegények vagyunk és minket senki nem lát szívesen. Így volt ez Zamboangában is, meg Lucenában is, de ugyanezt hallom mindenhonnan”.97
Úgy tűnik, a badjaok már olyannyira megszokták a szegénységet – hiszen immáron erősen beleszövődött az életükbe, és nagyon kitörni sem akarnak belőle –,
96 Safida (40 éves) Muin partnere, nem házasok, de vannak gyerekeik és együtt laknak az év nagy részében Angelesben.
97 Idézet Samueltől.
70 hogy nagy mértékben a kultúrájukká vált, amint elsajátították jelenlegi viselkedési és normarendszerüket. Valószínűsíthető az is, hogy azért tartanak annyira össze, mert a társadalom részéről állandó elutasítást tapasztalnak és a sorstársi érzet megkönnyíti számukra a „nehéz sors”98 (azaz a szegénység és a kirekesztettség érzetének) elviselését. Ahogy ezt Albert-Dávid fogalmazza meg a hajléktalanokra vonatkoztatva (ám a badjaokra is igaz): „Ördögi kör alakul tehát ki (amire több kutató utalt már, lásd pl. Snow–Anderson 1993), mivel a túlélés szükségleteinek előteremtésében az egyént segíti a hajléktalan-identitás vállalása, és más hajléktalanokkal támogató hálózatok kiépítése, ez viszont gátolja a társadalomba való visszailleszkedést”.99
Felvetődik a következő generáció boldogulásának kérdése, mely párhuzamban lesz a badjaok mint etnikum jövőbeni sorsával. Vajon iskolázottság híján és a szegénységbe való szocializáció által újratermelik-e, azaz fenntartják-e majd a jelenlegi szezonális migrációs hullámokat, maradnak-e a városban, vagy (esetleges új lehetőségek megteremtése után) felhagynak a Manilába való jövetellel.
Vajon Jeffrey gyermekei mesterei lesznek-e a kéregetésnek vagy az árusításnak? Vajon ki fogja őket segíteni, hogy kitörjenek a szegénységből?
Számomra ezekkel a kérdésekkel zárult le a terepmunka, s így a dolgozat is.
Bibliográfia
A. Gergely András
2005 Kulturális antropológia: egy elmélet gyakorlata vagy egy történet elmélete? Világosság, XLVI. évf. /7-8:15-36.
A. Gergely András – Papp Richárd szerk.
2004 Kisebbség és Kultúra. Antropológiai tanulmányok 1. Budapest: Könyv Kiadó. On-line:
http://mek.oszk.hu/06800/06818 Aliaza, Nazer Hassan
1998 The Sama-Laut (Badjao) migrants in Metro Manila: A study of their socio-cultural and economic adaptation. Phd Dissertation. The Asian Center, University of the Philippines, Diliman, Quezon City.
Alvaro, Bello M.
2007 Editorial. In Parellada, Alejandro – Bello M. Alvaro szerk. Indigenous Affairs. Migration Issue.
3/07. Koppenhága, International Work Group for Indigenous Affairs, 4-5.
Alvaro, Bello M.
2007 Indigenous migration in Chile: Trends and Processes. In Parellada, Alejandro – Bello M., Alvaro szerk. Indigenous Affairs. Migration Issue. 3/07. Koppenhága, International Work Group for Indigenous Affairs, 6-17.
Antolihao, Lou
2004 Culture and Improvisation. Informal settlements and slum upgrading in a Metro Manila Locality. Quezon City, Ateneo de Manila University Press.
Barbosa, Artemio C.
2009 Urbanization among the Waray Squatters of Tacloban City, Leyte, Philippines. In Goda, Toh szerk. Urbanization and Formation of Ethnicity in Southeast Asia. Quezon City, Philippines, New Day Publishers, 49-76.
Barnouw, Victor
1985 Culture and Personality. Homewood, Illinois. The Dorsey Press. Negyedik kiadás.
Benedict, Ruth
98 Idézet Dayangtól.
99 http://www.mtapti.hu/mszt/19984/albert.htm. Letöltés dátuma: 2010. február.
71
1943 Race: Science and Politics. New York: Modern Age.
Boglár Lajos
2001 Szimbolizáció és akkulturáció. In A kultúra arcai. Mozaikok a kulturális antropológia köréből. Budapest, Napvilág Kiadó, 73-82.
Bogue, Donald J.
1959 Internal migration. In Philip Hauser – Otis Dudley Duncan szerk. The Study of Population:
An Inventory and Appraisal. 21. Fejezet, 486-509 oldal. Chicago: University Press.
Bottigollo, Bruno
1995 Celebration with the sun: An overview of the religious Pehomena Among Badjaos. Ateneo de Manila University Press, Quezon City.
Borsányi László
2000 A megfigyelés az antropológiai terepmunkában. Kultúra és Közösség, (5.) 2000/4–
2001/1:77-83.
Buechler, Hans C. – Buechler, Judith Marta
1975 Los Suizos: Galician Migration to Switzerland. In Safa, Helen I. – Toit, Brian M. Du szerk.
Migration and Development. Implications for Ethnic Identity and Political Conflict. Hague, Paris, Mouton Press, 17-29.
Clifford, James
2003 Térbeli gyakorlatok (terepmunka, utazás). Magyar Lettre Internationale. Nyár, 49:11-17.
Dalton, David
2007 The Rough Guide to the Philippines. Rough Guides, New York, London, Delhi. Második kiad.
Darul, Ibrahim M.
1990 The impact of Islam on the Social Development of Badjao in Sitangkal. M.A. Thesis.
Univesity of the Philippines, Diliman, Quezon City.
Demewozu, Woubishet
2003 Begging as a Survival Strategy: Conferring with the Poor at the Orthodox Religious Ceremonial Day sin Addis Adaba. Szakdolgozat. Adis Adaba: Adis Adaba University, School of Social Anthropology.
Durkheim, Émile
2000 A szociológia módszertani szabályai. In Felkai Gbor – Némedi Dénes – Somlai Péter szerk.
Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig I. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 272-313.
Erni, Christian szerk.
2008 Resolving the Asian Controversy. Identification of Indigenous Peoples in the Philippines. In Erni, Christian szerk. The Concept of Indigenous Peoples in Asia. A Resource Book.
Copenhagen/Chiang Mai, IWGIA & AIPP (Asia Indigenous Peoples Pact Foundation), 275-302.
2008 The Concept of Indigenous Peoples in Asia. A Resource Book. International Work Group for Indigenous Affairs (IWGIA), Document No. 123. Copenhagen/Chiang Mai, IWGIA & AIPP (Asia Indigenous Peoples Pact Foundation).
Fejős Zoltán – Niedermüller Péter
1983 Témák és irányzatok a városok antropológiai-néprajzi kutatásában. Valóság, XXVI. évf.
2:48-59.
Geertz Clifford
1994 A sokféleség édes haszna. In Az értelmezés hatalma. Századvég, Budapest, 170-199.
1969 The cerebral savage: on the work of Claude Lévi-Strauss. In Robert A. Manners – David Kaplan szerk. Theory in anthopology: a sourcebook, 1969: 551-568.
Geiger, Danilo
2008 Some Toughts on „Indigeneity” in the Context of Migration and Conflicts at Contemporary Asian Frontiers. In Erni, Christian szerk. The Concept of Indigenous Peoples in Asia. A Resource Book. Copenhagen/Chiang Mai, IWGIA & AIPP (Asia Indigenous Peoples Pact Foundation), 183-198.
Goda, Toh szerk.
2009 Introduction: Problems and Prospetcs in Anthropological Study of Urbanization and Formation of Ethnicity in Southeast Asia. In Goda, Toh szerk. Urbanization and Formation of Ethnicity in Southeast Asia. Quezon City, Philippines, New Day Publishers.
72
2009 The formulation of Igorot Village in Cainta, Rizal Province, Philippines. In Goda, Toh szerk.
Urbanization and Formation of Ethnicity in Southeast Asia. Quezon City, Philippines, New Day Publishers.
Han, Benjamon A.
1996 A perspective of the life and death cycle among the Sama of Tawi-Tawi. Quezon City, Education Research Program, Center for Integrative and Development Studies, University of the Philippines & Department of Education, Culture and Sports, Bureau of Non-Formal Education.
Harvey, M. E. – Riddell, J. B.
1975 Development, urbanization and migration: a test of a hipothesis in the Third World. In Koseinski, L. A. – Prothero, R. M. szerk. People on the move. London, Metuen & Co. Ltd.
51-65.
Hollós Marida
1995 Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest, Szimbiózis.
Hoppál Mihály
2006 Jegyzetek a terepmunkáról: módszer és technika. In Vargyas Gábor szerk. Ethno-Lore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének évkönyve XXIII. Budapest: Akadémiai Kiadó, 11-26.
Hull, Cindy L.
2007 From field to factory and beyond: New strategies for new realities in a Yucatecan village. In Spindler, G. – Stockward, J. E. szerk. Globalization and Change in Fifteen Countries. Born in one world living in another. Canada, Thomson Wadsworth, 172-198.
Jansen, Clifford J.
1970 Reading in the sociology of migration. Oxford, Pergamon Press.
Jocano, F. Landa
1998 Filipino Indigenous Ethnic Communities. Patterns, Variations and Typologies. Metro Manila, Philippines, PUNLAD Research House, Inc.
2001 Filipino Worldview. Ethnography of Local Knowledge. Metro Manila, Philippines, PUNLAD Research House, Inc.
2002 Slum as a way of life. A Study of Coping Behaviour in an Urban Environment. Quezon City, Philippines, PUNLAD Research House, Inc.
Jundam, Mashur Bin-Ghalib – Sabalvaro, Jose B.
1978 Badjaw. Field report. Series No. 4. Phillipine Center for Advanced Studies. Museum and University of the Phillipnes; Diliman, Quezon City.
Keyes, Charles F. szerk.
1979 Ethnic adaptation and identity. The Karen on the Thai frontier with Burma. Philadelphia, A publication of the Institute for the Study of Human Issues, Inc.
Kolozsi Ádám
2004 Pest környéki bolgár identitáselemek. In A.Gergely András – Papp Richárd szerk. Kisebbség és kultúra. Antropológiai tanulmányok I. Budapest: Könyv Kiadó, 116-148. On-line:
http://mek.oszk.hu/06800/06818 László János szerk.
1998 Élettörténet és megismerés: tanulmányok Pataki Ferenc tiszteletére. Budapest, Scientia Humana.
Leach, Edmund
1954 Political systems of Highland Burma: A study of Kachin social structure. Massachusetts, Harvard University Press.
Lewis, Oscar
1951 Life in a Mexican village: Tepoztlan restudied. Urbana, University of Illinois Press.
1968 La Vida: A Puerto Rican family in the culture of poverty. San Juan és New York, Vintage Book.
1968 Sanchez gyermekei. Budapest, Európa Kiadó.
1973 Some perspectives on urbanization with special reference to Mexico City. In Southall, Aidan William szerk. Urban Anthropology. Cross-cultural studies on Urbanization. New York, Oxford University Press.
Merton, Robert K.
73
1980 Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat Kiadó.
Nagasaka, Itaru
2009 The Contemporary Rural-Urban Linkage: A Case of the Philippines. In Goda, Toh szerk.
Urbanization and Formation of Ethnicity in Southeast Asia. Quezon City, Philippines, New Day Publishers. László szerk. Tér és Terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből. Azt MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének évkönyve II. Budapest, Akadémiai Kiadó 347-366.
Pryor, R. J.
1975 Migration and the process of modernization. In Koseinski, L. A. – Prothero, R. M. szerk.
People on the move. London, Metuen & Co. Ltd, 24-37.
Ravenstein, Ernest George
1885 The Laws of Migration. In Journal of the Royal Statistical Society. 52:2. 167 – 235 oldal.
Safa, Helen I. – Du Toit, Brian M. szerk.
1975a Migration and Development. Implications for Ethnic Identity and Political Conflict. Hague, Paris, Mouton Press.
1975b Migration and Urbanization. Models and adaptive strategies. Hague, Paris, Mouton Press.
Sárkány Mihály
2000 Kultúra, etnikum, etnikai csoport. In Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában.
Budapest, L’Harmattan Kiadó, 89-99.
Shack, W. A.
1973 Urban Ethnicity and the Cultural Process of Urbanization in Ethiopia. In Aidan William Southall szerk. Urban Anthropology. Cross-cultural studies on urbanization. New York, London, Toronto, Oxford University Press, 251-284.
Spindler, George – Stockard, Janice E.
2007 Globalization and Change in Fifteen Cultures. Born in one world, living in another. Canada, Thomson Wadsworth
Sutton, Constance R.
1975 Comments. In Safa, Helen I. – Toit, Brian M. Du szerk. Migration and Development.
Implications for Ethnic Identity and Political Conflict. Hague, Paris, Mouton Press.
Taft, R.
1972 Coping with different cultures. In Warren, N. szerk. Studies in cross-cultural psychology.
London, Academic Press. Vol. 1:125-153.
Tamaki, Yasuaki
2009 City, Civil Society and Minority: The Case of the Aeta and the City of Tayabas and Lucena, Quezon, Philippines. In Urbanization and Formation of Ethnicity in Southeast Asia. Goda, Toh szerk. Quezon City, Philippines, New Day Publishers, 1-21.
Tax, Sol
1977 Horizons of Anthropology. Második kiadás. Chicago: Aldine Teo, S. S.
1989 Lifestyles of the Badjaos. Manila, Centro Escolar University Research and Development Center.
Trujano, Carlos Yescas Angeles
2008 Indigenous Routes: A Framework for Understanding Indigenous Migration. Prepared for International Organiztaion for Migration (IOM).
Valentine, C. A.
1968 Culture and poverty: Critique and counter-proposals. Chicago, The University of Chicago Press.
74
Weboldalak A. Gergely András
Tudományterületi át(-)tekintések. Alkalmazott antropológiai és társ-tudások (tanulmánykötet) http://vmek.uz.ua/04500/04531/04531.htm
Albert Fruzsina – Dávid Beáta (tanulmány)
A hajléktalanság az emberi kapcsolatok szemszögéből: Szakirodalmi áttekintés http://www.socialnetwork.hu/cikkek/hl.htm
Anderson-Lewitt, Kathryn M.
Az etnográfiai terepmunka (tanulmány). Fordította Kiss Adél.
http://terd.unideb.hu/doc/modszertan/az_etnografia.pdf Barth, Fredrik
Régi és új problémák az etnicitás elemzésében (tanulmány) http://epa.oszk.hu/00000/00036/00024/pdf/01.pdf
Berry, John W. 1997 Lead Article: Immigration, Acculturation, and Adaptation. Applied Psychology, an International Review, 46. (1):5-68. (tanulmány)
Begging as a Survival Strategy: Conferring with the Poor at the Orthodox Religious Ceremonial Days in Addis Ababa (tanulmány)
http://etd.aau.edu.et/dspace/bitstream/123456789/923/1/Woubishet%20Demewozu.pdf Frida Balázs
Csövesek és kép-csövesek, a szociális ernyő és a kép-ernyő. A celluloid tűrőképessége: hajléktalanság és média – antropológiai perspektívák (cikk)
http://www.anthropolis.hu/celluloid_frida.html Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor
Rövid túlélési stratégiák 2. (cikk) klimabarat-hirlevel-1-12 - NOCO2.HU http://www.klimabarat.hu/node/101
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor Rövid túlélési stratégiák 3. (cikk) http://www.klimabarat.hu/node/110 Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor
Mindennapi életünk és történelmünk tele van válsághelyzetekkel 5. (cikk) http://www.klimabarat.hu/node/123
Kovács Éva 2004 Vakmerő tézisek az identitásról. In Fedinec Csilla ed. Nemzet a társadalomban.
TLA, Budapest 221-234.
Etnicitás és politika a késő modern nagyvárosokban (tanulmány) http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/38/07nieder.htm Pooley, Colin G.
A migráció szerepe a nem domináns etnikai csoportok fejlődésében Európában, 1850-1940 (tanulmány)
http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2005_01/cikk.php?id=907 Tóth Kinga Dóra
75
„Túlságosan cigány vagy a gádzsóknak, és túlságosan gádzsó a cigányoknak”
Kiemelkedett cigányok (gyspy/traveller-ek) etnikai identitásának jellegzetességei Angliában (tanulmány)
http://www.tki.pte.hu/admin/documents/frk/europacig/angolcigany.doc
76 Helyi (saját) fotográfiák
Az utca
77
Dayang
78 Samuel és Námrá
Samuel árul az öbölmenti sétányon
Étkezések
79
80 Jeffrey és Jammil, a fia
Jeffrey előkészíti az ékszerekből álló árukészletét (felesége és veje is segítenek)
81 Jerry is ékszereket árul
Kéregető gyerek este az Adriatico utca bárok közötti részén
Bumarita esti koldulás közben
82 Alfida koldul az autósoktól
83 Kárámmal a parkban
Egy fiatal badjao fiú a jeepneyn osztja a borítékot, hogy az utasok abba tegyék az alamizsnát
Gyerekek
84 Melissa kiszedi a tetveket és kihúzza az ősz hajszálakat Adlina fejéről
Ayla fehérítő krémet használat, s emiatt hámlik a bőre
Nők az utcán
85 Gyerekek
86
Az Antroport könyvek további, tervezett kötetei (2014 – 2015)
Féner ’75 (Festschrift)
Prónai Csaba: Antropológiai cigánykutatások
Tárgykultúra, nemzettudat, látványosságok (Papp Richárd – Bali János szerk.)
A Társadalomtudományi OTDK díjazott antropológiai dolgozatai Szimbolizáció, szimbólumkutatások (Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor
szerk.)
Antropológiai genderkutatások
Falukép, faluantropológia a kortárs tereptanulmányokban (A.Gergely András szerk.)
A Buddhizmus Kutatóműhely tanulmány-válogatása Vallásantropológiai dolgozatok (Papp Richárd szerk.) Roma pedagógia, „roma antropológia” (Bakó Boglárka szerk.)