ÖSSZEGZÉS – KITEKINTÉS

Doktori értekezésem kiindulópontja annak felismerése volt, hogy a vatikáni magyar kutatások eddig elhanyagolták a brévéket tartalmazó fondokat. A 14. század végén megjelenő irattípus létrejöttének célja éppen az volt, hogy a diplomáciai levelezéseket és az állami adminisztrációval kapcsolatos bizalmas rendelkezéseket az egyre jelentősebb befolyással rendelkező Apostoli Kancellária helyett közvetlenül a pápának alárendelt hivatalnokok, a titkárok állítsák ki. Ha tehát Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatával kívánunk foglalkozni, elkerülhetetlen a pápai brévék szisztematikus feltárása és kiadása.

Kutatásaim során a Vatikáni Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető 1490 és 1526 között kiadott brévéket gyűjtöttem össze. Ezenkívül több külföldi gyűjteményben is találtam iratokat (Bécs, Velence, Firenze, Milánó, London, Párizs), de ezen levéltárak szisztematikus átnézése a jövő feladata lesz.

A VII. Kelemen pápa trónra lépése és a mohácsi csata közötti időintervallum (1523–1526) alatt kiadott magyar vonatkozású brévék kritikai kiadása az Apostoli Szentszékhez írott magyar vonatkozású levelekkel, a pápai konzisztóriumok aktáival, a követjelentésekkel, valamint a magyarországi okleveles forrásanyaggal kiegészítve lehetővé vált, hogy behatóan elemezzem a két állam kapcsolatrendszerét. Az így felvázolt kép alapján kijelenthető, hogy Magyarország és a pápaság közötti összeköttetések jóval összetettebbek, szerteágazóbbak voltak, mint ahogy azt eddig képzeltük. A modern diplomácia korának – melynek alapjait az 1815-ös bécsi kongresszuson fektették le – hivatalos kapcsolattartási formáival ellentétben ekkor még meghatározó szerepet játszottak a személyes kapcsolatok bonyolult hálózatának informális csatornái (az európai humanisták kapcsolati hálója, a Fugger-faktorátusok rendszere stb.) is.

A Szentszék és Magyarország kapcsolatát több tényező is bonyolította. Ezt egyrészt a Szentatya személyének és Róma városának összetett szerepe is okozta:

követek, leveleket hozó futárok, pápai kegyért kérvényező vagy valamelyik kúriai bíróságon igazukat kereső klerikusok és világiak, az apostolok sírjához zarándoklók, tudósok és diákok egyaránt megfordultak az Örök Városban. Többen közülük összetett céllal érkeztek: az 1525. évi szentév idején a magyar királyi udvar leveleivel Rómába érkező Acél István pozsonyi várnagy például búcsúengedélyekkel tért haza. Mivel

Jagellók ültek a magyar, a cseh és a lengyel trónon is, ez azt eredményezte, hogy Brodarics István éveken keresztül képviselte Rómában Zsigmond lengyel király érdekeit is, és a cseh felekezeti unió ügyéről a budai királyi udvarral tárgyaltak. Emellett az egyre inkább önállósuló horvát külpolitika kibontakozásának is tanúi lehetünk.

Az egyik legkorszerűbb diplomáciai apparátussal rendelkező Apostoli Szentszék képviseletét bíboros legátus és állandó követ látta el Budán, Rómában a magyar ügyekben nagyrészt itáliaiak jártak el. A római magyar jelenlét tulajdonképpen teljesnek és folyamatosnak mondható: a legfelsőbb fórumon, a bíborosi kollégiumban a bíborosprotektor képviselte a magyar uralkodót, követi és ügyvivői megbízatással elsősorban a kúriai hivatalok útvesztőiben jártas olaszokat alkalmaztak. Az Örök Városban megforduló magyar és horvát követek (Brodarics István, Kálnai Imre, Thomas Niger) elsősorban az egyházi középréteg humanista műveltségű tagjai voltak, akik követségük után kivétel nélkül előreléptek az egyházi hierarchiában. Emellett több futárral is találkozunk, akik általában a magyar királyi udvar aulikusai voltak (Brodarics Mátyás, Beriszló János, Acél István).

A pápaság a magyar királyság török elleni harcát nemcsak pénzbeli támogatással, az európai uralkodóknak küldött segélykérő levelekkel, hanem a lelkiekben megnyilvánuló hatalmával, például búcsúengedélyekkel is segítette.

Őszentsége ezenkívül többször is beavatkozott hazánk belső erőviszonyainak alakulásába: az ország belső bajait okozó személyek helyett igyekezett a Szentszékhez messzemenően lojális szereplőket pozícióhoz juttatni. A követjelentésekben negatív színben feltüntetett nagyhatalmú Szalkai László esztergomi érsek helyett Brodarics István római követ a szentszéki diplomácia hathatós támogatásával nyerte el a kancellárságot. Mivel a pápának a csehországi felekezeti unió ügyében szüksége volt Szalkaira, ezért annak sikere esetén kilátásba helyezte az esztergomi érseknek a bíbort, amit később a kancellárságról való lemondástól tett függővé. A cseh felekezeti unió végül – a feszült cseh belpolitikai helyzet mellett – részben Campeggio legátus merevsége, részben pedig Szalkai ellehetetlenítése miatt nem jött létre. Az esztergomi érsek Burgio nuncius elmarasztaló jelentései és a bíborosi testület összetételének átalakítására irányuló pápai törekvés miatt nem lett bíboros. Brodarics István személyében pedig egy, a magyar belpolitikában súlytalan személy foglalta el az ország egyik legfontosabb tisztségét.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a gyakran változó összetételű és célú szövetségi rendszerek és a lutheri reformáció gyors terjedése miatt forrongó Európában

a végveszélybe sodródott Magyarország sorsa leginkább a pápát ösztönözte arra, hogy – amint leveleiben gyakran olvashatjuk – paterna cura, amore et caritate viseltessen hazánk iránt.

***

A értekezésben vizsgált csaknem három év kivételes forrásadottságai kiválóan alkalmasak arra, hogy a pápaság és Magyarország kapcsolatrendszerét részletekbe menően feltárjam. Ahhoz, hogy még teljesebb képet kapjunk, egyrészt elengedhetetlen a megismert folyamatok vizsgálatát kiterjeszteni az egész Jagelló-korra, másrézt pedig mindenképpen szükséges annak Mátyás-kori előzményeit is tanulmányozni. Roppant izgalmas lenne annak szemügyre vétele, hogy az itt feltárt kapcsolatrendszer miként változott a több szempontból korszakhatárt jelentő mohácsi csata és a Sacco di Roma után egészen a 16. század közepéig.⁶⁰⁶ A trienti zsinatot követő reform során ugyanis a kúriai intézményrendszer jelentős átalakuláson ment keresztül. A bréve fokozatosan kiszorította a bullát, a Segreteria dei Brevi pedig a legfontosabb iratkiállító hivatallá vált. A secretarius domesticus az egyik legfontosabb hatalmi pozícióval rendelkező tisztviselő lett, a nunciatúrák pedig hivatalos feladatkörrel ellátott professzionális követségekké váltak.⁶⁰⁷

Mindehhez szükséges a levéltári kutatások kiterjesztése is: az uralkodók és államok levéltárai (Simancas, Bécs, Párizs, London, Lisszabon, Velence, Firenze, Milánó) mellett az egyes követek, titkárok, kúriai tisztviselők irathagyatéka is számos új forrást rejthet.⁶⁰⁸

606 A 16. század végi római magyar agenziáról l. TUSOR–NEMES, Consistorialia Documenta Pontificia, lv–lvii.

607 Ezekről l. TUSOR,A barokk pápaság, 145–194.

608 Erre l. újabban LAKATOS, Bernhard von Cles és CIDT&C Corpus of Ioannes Dantiscus' Texts &

Correspondence (http://host20.obta.uw.edu.pl).

FORRÁSOK ÉS BIBLIOGRÁFIA

FORRÁSOK

ARCHIVES NATIONELES –PARIS

Archives de l’Ancien Régime

Trésor des Chartes, J 937, Dossier I, n. 19.

ARCHIVIO DI STATO DI VENEZIA – VENEZIA

Collezione Podocataro

Serie I, busta III, n. 761. 766.

ARCHIVIO DI STATO DI ROMA –ROMA

Aquisiti e doni vol. 26/1. 27/1.

Fondo Camerale I

Serie IV (Diversorum del Camerlegno), busta 369.

ARCHIVIO SEGRETO VATICANO –CITTÀ DEL VATICANO

A.A. I–XVIII. n. 1360. 1365. 1440–1442. 2408. 2456. 2469. 2497. 2523–2543.

2607. 3282. 4350. 5029. 5046. 6522.

Archivio Concistoriale

Acta Camerarii, vol. 1.

Acta Vicecancellarii, vol. 2. 3.

Arm. XXXIX. (Registra brevium) vol. 22–31. 33–38. 44–46.

Arm. XL. (Minutae brevium) vol. 1–13. 19.

Arm. XLIV. (Epistolae ad principes) vol. 5. 8. 9.

Camera Apostolica

Diversa Cameralia, vol. 74.

Introitus et Exitus, vol. 561.

Dataria Apostolica

Brevia Lateranensia, vol. 2. 4–9.

Instrumenta Miscellanea n. 4151.

Registri Lateranensi vol. 1399. 1417.

Registri Vaticani vol. 244.

Segreteria di Stato Principi vol. 1–4.

BAYERISCHES HAUPTSTAATSARCHIV –MÜNCHEN

Hochstift Passau, Urkunden n. 2990. 2995. 2996. 3036.

BIBLIOTECA AMBROSIANA –MILANO

Cod. Ambr. P 130.

BRITISH LIBRARY – LONDON

Cotton Manuscripts

Vitellius B/III, V, VIII.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KÖNYVTÁRA,KÉZIRATTÁR –BUDAPEST

Collectio Kaprinayana A, tom. XIV.

Collectio Kaprinayana B, tom. XXVII.

Ms. Ab 50., tom. XI.

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRA –BUDAPEST

Diplomatikai Levéltár (DL) 20862. 22454. 22531. 22626. 22680. 22686. 22764.

22925. 23201. 24282. 24355. 24397. 24408. 25312-3. 25467. 25640. 25713.

25715. 25718. 29092. 30996. 32689. 33085. 34428. 34435. 34463. 34545.

37062. 37684. 38465. 38567. 38569. 38739. 39344. 39348. 46605. 46842.

46875. 47461. 47582. 47599. 50506. 62011. 63880. 71183. 74679. 74763.

82631. 82653. 82655. 88863. 88875. 88942. 94755. 101463. 104282. 104413.

104420.

Diplomatikai Fényképtár (DF) 201538. 201574. 204255. 208073. 208132.

208214. 208217. 208748. 208851. 216577. 218183. 219362. 228118. 232090.

232452. 232496. 232555. 235388. 235406. 235516. 235599. 237338. 237352.

237364. 237373. 237375. 237382. 237384. 237343. 237347. 237368. 237389.

237392-3. 237395. 237703. 237709. 237738. 241303. 246273. 246278.

247568. 247629. 248021. 248438. 249065. 249068. 249429. 250378. 250380.

251603. 253273. 253770. 253772. 256275-6. 256288. 256707. 256755.

257148. 257530. 262506-7. 275549-50. 275555. 275559-60. 275938. 275527.

275541. 275543. 275546-8. 275551-2. 275556. 275560-3. 276109. 276134.

276881. 277730. 277791. 277802. 278954-55. 278964-5. 279365. 279847-8.

280238. 281262. 283087. 286469. 286488. 286624. 286671. 286684. 286689.

292006. 292014. 290699-796. 290797-8.

Mikrofilmtár 31107. 31109. 31111.

MAGYAR TUDONYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁR,KÉZIRATTÁR –BUDAPEST

Ms 4994.

ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR,KÉZIRATTÁR –BUDAPEST

Fol. Hung. vol. 1277.

Fol. Lat. vol. 425.

ÖSTERREICHISCHES STAATSARCHIV –WIEN

Haus-, Hof- und Staatsarchiv

Ungarische Akten, Allgemeine Akten, Fasc. 2.

PRÍMÁSI LEVÉLTÁR –ESZTERGOM

Archivum Ecclesiasticum Vetus, n. 82/1b

THE NATIONAL ARCHIVES –LONDON

Letters and Papers Henry VIII

General Series SP 1/34, 37, 38.

BIBLIOGRÁFIA ÁBEL, Analecta nova ad

historiam renascentium

Analecta nova ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia, ex scriptis EUGENIO ÁBEL relictis cum commentariis edidit partimque auxit Stephanus Hegedűs, Budapest 1903.

ÁBEL, Magyarországi humanisták

ÁBEL JENŐ: Magyarországi humanisták és a Dunai Tudós Társaság (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből), Budapest 1880.

Acta Tomiciana Acta Tomiciana I–VII. Epistolae et legationes, responsa, actiones, res gestae … Sigismundi I. regis Poloniae … ed.

STANISLAUS GÓRSKI, Poznaniae 1852–1857.

ANGYAL,Erdély politikai érintkezése Angliával

ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával, Századok 34 (1900) 309–325, 398–420, 495–508, 702–711, 873–904.

ARTNER,Magyarország és az Apostoli Szentszék

ARTNER EDGÁR: Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években (1521–1526), Mohácsi emlékkönyv 1526, 63–123.

ARTNER, Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája

ARTNER EDGÁR: Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája (CVH I/1; kiad. Szovák Kornél – Török József – Tusor Péter), Budapest–Róma 2004.

B.SZABÓ,Mohács B.SZABÓ JÁNOS (szerk.): Mohács (Nemzet és emlékezet) Budapest 2006.

BALAN, Monumenta reformationis Lutheranae

PETRUS BALAN (ed.): Monumenta reformationis Lutheranae ex tabulariis secretioribus S. Sedis 1521–1525, Ratisbonae–

Neo Eboraci–Cincinatii 1884.

BALAN,Monumenta saeculi XVI

PETRUS BALAN (ed.): Monumenta saeculi XVI. historiam illustrantia. I: Clementis VII. epistolae per Sadoletum scriptae, Oeniponte 1885.

BALOGH,Szalkay László BALOGH ISTVÁN:Szalkay László esztegomi érsek (†1526), Kassa 1942.

BALOGH, Velencei diplomaták

BALOGH ISTVÁN: Velencei diplomaták Magyarországról (1500–1526), Szeged 1929.

BARABÁS,Teleki család oklevéltára

BARABÁS SAMU: A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára, II. 1438–1526, Budapest 1895.

BÁRÁNY,Adalékok az 1524-es „szülejmáni ajánlathoz”

BÁRÁNY ATTILA: „Il n’est possible ni en nostre pouoir résister […] au Turcq”. Adalékok az 1524-es „szülejmáni ajánlathoz”, „A francia história hazai nagykövete”. Ünnepi kötet Papp Imre 65. születésnapjára, szerk. Bárány Attila – Györkös Attila – Pallai László, Debrecen 2013, 1–19.

BARRACLOUGH,Minutes of papal letters

GEOFFREY BARRACLOUGH: Minutes of papal letters (1316–

1317), Miscellanea archivistica Angelo Mercati, 109–127.

BARTONIEK, Mohács Magyarországa

BARTONIEK EMMA (ford.): Mohács Magyarországa. Báró Burgio pápai követ jelentései, Budapest 1926.

BAUER, Die Korrespondenz Ferdinands

WILHELM BAUER:Die Korrespondenz Ferdinands I. I.

Band: Familienkorrespondenz bis 1526

(Veröffentlichungen der Komission für neuere Geschichte Österreichs 11), Wien 1912.

BEKE,Az erdélyi BEKE ANTAL:Az erdélyi káptalan levéltára

káptalan Gyulafehérvárott I., TT 18 (1895) 230–259.

BÉKEFI,Káptalani iskolák

BÉKEFI REMIG:A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig, Budapest 1910.

BEMBUS, Epistolarum Leonis X

BEMBUS,PETRUS: Epistolarum Leonis X. pont. max. nomine scriptarum libri XVI, Lugdunum 1540.

BERZEVICZY, Beatrix BERZEVICZY ALBERT (ed.): Acta vitam Beatricis reginae Hungariae illustrantia (MHH I/39), Budapest 1914.

BESSENYEI,Lettere di principi

BESSENYEI JÓZSEF (kiad.): Lettere di principi. Fejedelmi levelek a pápának (1518–1578), ford.: Kulcsár Péter (olasz), Nagy Gábor (latin) (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes 3), Roma–Budapest 2002.

BOCK,Einführung in das Registerwesen

FRIEDRICH BOCK: Einführung in das Registerwesen des Avignonischen Papsttums, QFIAB 31 (1941) 1–107.

BOCK,Kodifizierung und Registrierung

FRIEDRICH BOCK: Kodifizierung und Registrierung in der spätmittelalterlichen kurialen Verwaltung. Eine

Immediatforschungsbericht über die päpstlichen Register, AZ 56 (1960) 11–75.

BOCK,Sekretregistern Benedikts XII

FRIEDRICH BOCK: Über Registrierung von Sekretbriefen.

Studien zu den Sekretregistern Benedikts XII, QFIAB 29 (1938–1939) 41–88.

BOCK,Sekretregistern Johanns XXII

FRIEDRICH BOCK: Über Registrierung von Sekretbriefen.

Studien zu den Sekretregistern Johanns XXII, QFIAB 28 (1937–1938) 147–234.

BÓNIS GYÖRGY: Szentszéki regeszták (Jogtörténeti Tár 1/1) Budapest 1997.

BORELLO,Le case dei Sergardi a Roma

BENEDETTA BORELLO: Comprare e investire. Le case dei Sergardi a Roma tra Cinquecento e Settecento. Appunti su una ricerca in corso, Siena 2004,

http://www.storia.unisi.it/uploads/media/borello_segardi.pdf (A letöltés dátuma: 2013. okt. 31.)

BORSA,A török ellen Magyarországon

hirdetett 1500. évi búcsú

BORSA GEDEON: A török ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok, Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1960, 241–279.

BOSSÁNYI,Regesta supplicationum

BOSSÁNYI ÁRPÁD: Regesta supplicationum. (A pápai kérvénykönyvek magyar vonatkozású adatai) I–II, 1342–

1394, Budapest 1916–1918.

BOYLE,A Survey of the Vatican Archives

LEONARD E. BOYLE OP: A Survey of the Vatican Archives and of its Medieval Holdings (Subsidia medievalia 1), Toronto 1972.

BREWER, Letters and Papers

JOHN SHERREN BREWER (ed.): Letters and Papers, Foreign and Domestic, of the reign of Henry VIII, I–IV, London 1862–1870.

BRODERICUS,De conflictu Hungarorum

STEPHANUS BRODERICUS: De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima, ed. Petrus Kulcsár – Oratio ad Adrianum VI.

Pontificem Maximum, ed. Csaba Csapodi (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova 6) Budapest 1985.

BROSIUS,Breven und

BUNYITAY VINCE: A római Szentlélek-Társulat anyakönyve 1446–1523 (MVH I/5), Budapest 1889.

BŮŽEK, Saját országában idegen

BŮŽEK,VÁCLAV: Saját országában idegen. Jagelló Lajos és Habsburg Mária csehországi tartózkodása 1522–1523 fordulóján, Habsburg Mária, Mohács özvegye, 57–61.

C.TÓTH, A ferencesek megtelepedése

C.TÓTH NORBERT: A ferencesek megtelepedése Nyírbátorban, Nyolcszáz esztendős a ferences rend.

Tanulmányok a rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális–művészeti szerepéről I–II, szerk. Medgyesy S.

Norbert – Ötvös István– Őze Sándor (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák 8), Budapest 2013, I, 153–163.

C.TÓTH, A királyi pár Csehországban

C.TÓTH NORBERT: A királyi pár Csehországban 1522–

1523, „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére, szerk. Bagi Dániel – Fedeles Tamás – Kiss Gergely, Pécs 2012, 83–95.

C.TÓTH,

Politikatörténeti források

C.TÓTH NORBERT: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522–1523), (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50), Budapest 2010.

Catalogus manuscriptorum

Catalogus manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient.

Universitatis Budapestinensis II/1–3, Budapestini 1889–

1907.

CHARRIÈRE, Négociations de la France

ERNEST CHARRIÈRE:Négociations de la France dans le Levant I (Collection de documents inédits sur l’histoire de France), Paris 1848.

CHERUBINI, Bullarium LAERTIUS CHERUBINI: Bullarium sive nova collectio plurimarum constitutionum apostolicarum diversorum Romanorum Pontificum …, I, Romae 1617.

COSMA,Due nuovi registri

RITA COSMA: Due nuovi registri di brevi di Sixto IV, ASRomSP 103 (1980) 305–312.

CZAICH,Regesták VI.

Sándor pápa korából

CZAICH Á.GILBERT: Regesták VI. Sándor pápa korából, TT 5 (1904) 160–181.

CZMAŃSKA,A lengyel-török kapcsolatok

ILONA CZMAŃSKA:A lengyel-török kapcsolatok

fordulópontjai a 16. század első felében¸ Közép-Európa harca a török ellen, 91–101.

CSUKOVITS,A római Szentlélek-Társulat

CSUKOVITS ENIKŐ: A római Szentlélek-Társulat magyar tagjai (1446–1523), Századok 134 (2000) 211–244.

CSUKOVITS, Középkori magyar zarándokok

CSUKOVITS ENIKŐ: Középkori magyar zarándokok (História Könyvtár. Monográfiák 20), Budapest 2003.

CSUKOVITS–MAJOROSSY, Pozsonyi peregrinusok

CSUKOVITS ENIKŐ –MAJOROSSY JUDIT:Pozsonyi peregrinusok (Végrendeleti zarándoklatok a középkori városi gykorlatban), Várak, templomok, ispotályok, 29–69.

DABROWSKI,

Lengyelország és a török veszedelem

DABROWSKI JÁNOS:Lengyelország és a török veszedelem 1526 előtt, Mohácsi emlékkönyv, 125–138.

DBI Dizionario Biografico degli Italiani I–LXXVIII, Istituto della Enciclopedia Italiana, Roma 1960–2013.

DE WITTE, Notes sur les plus anciens registres de brefs

CHARLES MARTIAL DE WITTE OSB: Notes sur les plus anciens registres de brefs, Bulletin de L’Institut historique Belge de Rome 31 (1958) 153–168.

DÉCSÉNYI-SCHÖNHERR, Olaszországi történelmi kutatások

DÉCSÉNYI-SCHÖNHERR GYULA: Olaszországi történelmi kutatások, Századok 26 (1892) 467–475, 550–559.

DERNSCHWAM, Útinapló HANS DERNSCHWAM: Erdély. Besztercebánya. Törökországi útinapló, közreadja Tardy Lajos (Bibliotheca Historica), Budapest 1984.

DIENER,Die grossen Registerserien

HERMANN DIENER:Die grossen Registerserien im Vatikanischen Archiv (1378–1523), Tübingen 1972.

DL-DF 4.3. RÁCZ GYÖRGY (szerk.): A középkori Magyarország digitális levéltára. Magyar Országos Levéltárban (MOL) a Mohács előtti gyűjteményekhez 1874–2008 között készült levéltári segédletek és oklevelek elektronikus feldolgozása (DL-DF 4.3.) Budapest 2008. DVD-ROM.

DRASKÓCZY, Szlavóniai nemesek

DRASKÓCZY ISTVÁN:Szlavóniai nemesek a Jagelló-kori Magyarországon (A Japricai család),A középkor szeretete.

Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére, szerk.

Klaniczay Gábor – Nagy Balázs, Budapest 1999, 257–268.

DÜMMERTH, Inchoffer DÜMMERTH DEZSŐ: Inchoffer Menyhért küzdelmei és tragádiája Rómában, 1641–1648. A magyar forráskritikai történetírás megszületése és a Jézus Társaság meghiúsult reformja. (A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványai 38), Budapest 1977.

E.KOVÁCS,Ferdinánd főherceg

E.KOVÁCS PÉTER: Ferdinánd főherceg és Magyarország (1521–1526), TSz 45 (2003) 25–44.

ENGEL, Genealógia ENGEL PÁL: Magyar Középkori Adattár. Középkori Magyar Genealógia, PC-CD-ROM 2001.

ENGEL,Monumenta Ungrica

JOHANN CHRISTIAN ENGEL:Monumenta Ungrica, Vienna 1809.

ERDÉLYI,Egy

kolostorper története

ERDÉLYI GABRIELLA:Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 38), Budapest 2005.

ERDÉLYI, The Register of a Convent Controversy

GABRIELLA ERDÉLYI: The Register of a Convent

Controversy (1517–1518). Pope Leo X, Cardinal Bakócz, the Augustinians, and the observant Franciscans in contest (CVH II/1), Budapest–Rome 2006.

ÉRSZEGI,A Curia Romana középkori levéltárai

ÉRSZEGI GÉZA: A Curia Romana középkori levéltárai, Levéltári Szemle 28 (1978) 321–339.

ETE Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából I–V, kiad. BUNYITAY VINCE –KARÁCSONYI JÁNOS

–KOLLÁNYI FERENC –LUKCSIS JÓZSEF –RAPAICS

RAJMUND, Budapest 1902–1912.

FAZEKAS,Szalaházy Tamás

FAZEKAS ISTVÁN: Szalaházy Tamás, egy Habsburg-hű főpap portréja, TSz 49 (2007) 1. sz. 19–34.

FEDELES,A pécsi székeskáptalan

FEDELES TAMÁS: A pécsi székeskáptalan személyi

összetétele a késő középkorban (1354–1526) (Tanulmányok

Pécs történetéből 17), Pécs 2005.

FEDELES, Csulai Móré Fülöp

FEDELES TAMÁS: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe.

Csulai Móré Fülöp (1476/77–1526), LK 78 (2007) 35–84.

FEDELES–SARBAK– SÜMEGI,A Pécsi Egyházmegye története

A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543), szerk. FEDELES TAMÁS –SARBAK GÁBOR – SÜMEGI JÓZSEF, Pécs 2009.

FINK,Das Vatikanische Archiv

KARL AUGUST FINK: Das Vatikanische Archiv. Einführung in die Bestände und ihre Erforschung, Rom 1951².

FINK, Die ältesten Breven

KARL AUGUST FINK: Die ältesten Breven und Brevenregister, QFIAB 20 (1934–1935) 292–307.

FINK, L’origine dei brevi KARL AUGUST FINK: L’origine dei brevi apostolici, Annali della Suola Speciale per Archivisti e Bibliotecari

dell’Università di Roma 11 (1971) 75–81.

FINK, Poggio-Autographen

KARL AUGUST FINK: Poggio-Autographen kurialer Herkunft, Miscellanea archivistica Angelo Mercati, 129–

133.

FINK, Untersuchungen über die päpstlichen Breven

KARL AUGUST FINK: Untersuchungen über die päpstlichen Breven des 15. Jahrhunderts, QFIAB 32 (1942) 55–86.

FINK,Zu den Brevia Lateranensia

KARL AUGUST FINK: Zu den Brevia Lateranensia des Vatikanischen Archivs, RQ 43 (1935) 260–266.

FODOR, A szimurg és a sárkány

FODOR Pál: A szimurg és a sárkány: az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1533), Közép-Európa harca a török ellen, 9–35.

FÓGEL, II. Lajos udvartartása

FÓGEL JÓZSEF: II. Lajos udvartartása 1516–1526, Budapest 1917.

FRAIKIN, Nonciatures de France

J[OSEPH]FRAIKIN: Nonciatures de France. Nonciatures de Clement VII, Tome I (Depuis la bataille de Pavie jusqu’au rappel d’Acciaiuoli), (Archives de l’historie religieuse de la France), Paris 1906.

FRAKNÓI –DÉCSÉNYI -SCHÖNHERR, Mátyás király levelezése a római pápákkal

FRAKNÓI VILMOS –DÉCSÉNYI-SCHÖNHERR GYULA (eds.):

Mátyás király levelezése a római pápákkal 1458–1490, (MVH I/6), Budapest 1891.

FRAKNÓI,Három magyar bíbornok-jelölt

FRAKNÓI (FRANKL)VILMOS:Három magyar bíbornok-jelölt a XVI. században, Magyar Sion 5 (1874) 81–100.

FRAKNÓI,Levelestár FRKANÓI (FRANKL)VILMOS:Levelestár,Magyar Sion4 (1866)56–59,126–132,203–212.

FRAKNÓI,Magyarország a mohácsi vész előtt

FRAKNÓI VILMOS: Magyarország a mohácsi vész előtt. A pápai követek jelentései alapján (Házi könyvtár 49), Budapest 1884.

FRAKNÓI,Magyarország és a római Szentszék

FRAKNÓI VILMOS: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel I–III, Budapest 1901–

1903.

FRAKNÓI, Magyarországi pápai követek jelentései

FRAKNÓI VILMOS (kiad.): Magyarországi pápai követek jelentései 1524–1526 (MVH II/1), Budapest 1884.

FRAKNÓI,Nyomozások pápai levéltárakban

FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások pápai levéltárakban, Századok 26 (1892) 97–106, 187–200.

FRAKNÓI,Oklevéltár FRAKNÓI VILMOS:Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez, Budapest 1899.

FRAKNÓI, Számadáskönyv

FRAKNÓI VILMOS:II. Lajos király számadáskönyve 1525.

január 12. – június 16.,MTT22(1877)45–236.

FRAKNÓI VILMOS:Tomori Pál kiadatlan levelei, MTT 30 (1882) 78–95.

FRAKNÓI,Werbőczy István életrajza

FRAKNÓI VILMOS: Werbőczy István életrajza (Magyar Történelmi Életrajzok), Budapest 1899.

FRAKNÓI, Werbőczy István kiadatlan levelei

FRAKNÓI VILMOS: Werbőczy István kiadatlan levelei és egy országgyűlési beszéde 1513–1526, MTT 23 (1877) 123–

149.

FRENZ,Armarium XXXIX. vol. 11

THOMAS FRENZ: Armarium XXXIX. vol. 11. im

Vatikanischen Archiv. Ein Formelbuch für Breven aus der Zeit Julius’ II, Studien zu Ehren von Hermann Hoberg, I, 197–209.

FRENZ,Das Eindringen humanistischer

Schriftformen

THOMAS FRENZ: Das Eindringen humanistischer

Schriftformen in die Urkunden und Akten der päpstlichen Kurie im 15. Jahrhundert, AfD 19 (1973) 287–418, 20 (1974) 384–506.

FRENZ,Die Kanzlei der Päpste

THOMAS FRENZ: Die Kanzlei der Päpste der

Hochrenaissance 1471–1527 (Bibliothek des deutschen Instituts in Rom 63), Tübingen 1986.

FRENZ,Die verlorenen Brevenregister

THOMAS FRENZ: Die verlorenen Brevenregister 1421–1527, QFIAB 57 (1977) 354–365.

FRENZ, Documenti pontifici

THOMAS FRENZ: I documenti pontifici nel medioevo e nell’età moderna (Littera Antiqua 6), Città del Vaticano 1998².

FRENZ,L’introduzione della scrittura

umanistica

THOMAS FRENZ: L’introduzione della scrittura umanistica nei documenti e negli atti della curia pontificia del secolo XV (Littera Antiqua 12), Città del Vaticano 2005.

FRENZ, Papsturkunden des Mittelalters und der Neuzeit

THOMAS FRENZ: Papsturkunden des Mittelalters und der Neuzeit (Historische Grundwissenschaften in

Einzeldarstellungen 2), Stuttgart 1986.

FRENZ, Zur äußeren Form der Papsturkunden

THOMAS FRENZ: Zur äußeren Form der Papsturkunden 1230–1530, AfD 22 (1976) 347–375.

GATTONI,Clemente VII e la geo-politica

MAURIZIO GATTONI:Clemente VII e la geo-politica dello Stato pontificio (1523–1534) (Collectanea Archivi Vaticani 49), Città del Vaticano 2002.

GATTONI,Leone X e la geo-politica

MAURIZIO GATTONI:Leone X e la geo-politica dello Stato pontificio (1513–1521) (Collectanea Archivi Vaticani 47), Città del Vaticano 2000.

GELCICH–THALLÓCZY, Raguza és Magyarország

GELCICH JÓZSEF –THALLÓCZY LAJOS (kiad.): Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára, Budapest 1887.

GINDELY,Geschichte der Böhmischen Brüder

ANTON GINDELY: Böhmen und Mähren im Zeitalter der

ANTON GINDELY: Böhmen und Mähren im Zeitalter der

In document különösen VII. Kelemen pápa idején (1523–1526) (Pldal 162-200)