• Nem Talált Eredményt

Step 2: Implement the training program in the partners region

4. ÖSSZEGZÉS

A hazai turisztikai desztináció-menedzsment szervezeti rendszer kialakítása ugyan már 2007-ben megkezdődött, ugyanakkor a pénzhiány, a települési önkormányzatok és a turisztikai vállalkozások, érdekelt civil szervezetek közötti kívánatos összhang megteremtésének nehézségei – a 2012. februárjában közigazgatási egyeztetésre került turizmusról és vendéglátásról szóló törvénytervezetben megfogalmazott kormányzati szándékok ellenére – még számos nehézséget, buktatót rejtenek magukban.

A jelenleg még további egyeztetések alatt álló törvénytervezet – elfogadása esetén – biztosíthatja a közösségi turizmusfejlesztés állami/önkormányzati – vállalkozói – civil szféra együttes részvételével az európai jó gyakorlat alapján kialakult, alulról építkező vegyes modellje törvényi és részben finanszírozási keretét. Azonban a törvény önmagában nem elegendő a turizmus helyi, térségi, regionális, vagy országos szintű fejlesztéséhez, feltételeinek javításához, ahhoz az egyes desztinációk aktorainak aktivitása, a saját és közösségi érdekek helyes felismerése és összhangjának megteremtése elengedhetetlen.

A helyi és térségi TDM szervezetek létrehozása és működése a turisztikai szolgáltatók, valamint a helyi és a megyei önkormányzatok számára számos előnnyel járnak:

o Az önkormányzati, vállalkozói, egyházi és civil szervezetek együttműködése a helyi TDM szervezetekben a közösségi turizmusfejlesztés és menedzselés új minőségének lehetőségét teremti meg.

o A helyi TDM szervezet a desztináció területén pályázati támogatásból turisztikai beruházást tervezők terveit minősíti és az arra érdemesnek ítélt elképzelésekhez többletpontokat jelentő támogató leveleket ad ki, miáltal a civil szervezet (egyesület közössége) az előminősítés óhatatlanul keletkező ódiumát magára vállalja.

o A sikeresen működő helyi és térségi TDM szervezetek hozzájárulnak a desztináció települései imázsának építéséhez, marketingjéhez, miáltal élhetőbbé válik egy-egy vidéki térség, lassul az elvándorlás, az ingatlanok értékvesztése.

o A turisztikai ügyek önkormányzati menedzselésének feladata és felelőssége megoszlik a helyi TDM szervezet tagjai között.

o A helyi TDM a törvénytervezet szerint érdekelt lesz az IFA-t kivető települési önkormányzatok körének és az IFA bevételeknek a növelésében, az adómorál javításában.

o A helyi és térségi turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek működését a résztvevő szervezetek közösen finanszírozzák, ezáltal az önkormányzati és magánforrások összehangolt felhasználása a közös célok hatékonyabb megvalósítását eredményezi.

A helyi TDM regisztráció előnyei a turisztikai desztináció számára:

o Bekapcsolódás és részvétel a magyar turizmusirányítás és finanszírozás új rendszerébe, o Az adott helyi TDM szervezete szerepel az NGM honlapján, kiadványaiban, ezzel ingyen

reklámot biztosít a desztináció, annak települései számára,

o TDM pályázaton való részvétel lehetősége (ROP TDM pályázati feltétel), o Térségi, regionális TDM szervezetek alapításában való részvétel lehetősége,

o LEADER, ROP és egyéb turisztikai pályázaton a TDM szervezeti tagsággal bíró pályázó plusz pontokat kap a pályázata értékelésekor,

o A turisztikai pályázatokat a pályázóknak egyeztetniük kell a helyi TDM-el, s támogató nyilatkozatot kell beszerezniük (ezzel a TDM szervezet képet alkothat a desztinációban tervezett fejlesztésekről és értékelni, minősíteni tudja a pályázatokat),

o Az alulról kiépülő TDM struktúra országos informatikai (értékesítési) rendszeréhez való hozzáférés/kedvezményes hozzáférés lehetősége.

Érdemes lenne tanulmányozni a szintén Európai Unió által kezdeményezett vidékfejlesztési politika hazai intézményfejlesztési eredményeit, mert ott az önkormányzati – vállalkozói - civil szféra azonos arányú részvételével létrehozott LEADER egyesületek munkaszervezetei az MVH decentralizált egységeiként hatósági funkciókat is ellátva harmonikus szimbiózisban képesek a Kormány vidékfejlesztési törekvéseit helyi, térségi szinten támogatni és a

különböző pályázati rendszereket felelősen működtetni.

Zempléni gazdaságfejlesztési tanulmányok 2017

118 IRODALOMJEGYZÉK

[19.] „Europe, the world's No 1 tourist destination — a new political framework for tourism in Europe” Az EGSzB véleménye (COM(2010) 352 végleges) Hivatalos LapC376,

22/12/2011o.0044–0050

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:376:0044:01:EN:HTML

[20.] 1100/2005. (X. 7.) Korm. Határozat a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról és az

azzal kapcsolatos intézkedésekről

http://www.otm.gov.hu/web/otm_jogszab.nsf/0/12BDF228221986C9C125750E004677 32/$FILE/1100_2005_Korm-hat.pdf?OpenElement

[21.] 1380/2011. (XI.8) Korm. Határozata egyes kormányhatározatok deregulációs célú felülvizsgálatáról

[22.] 2005. évi CLXIV. Törvény A kereskedelemről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500164.TV

[23.] A kormány benyújtotta őszi jogalkotási programját. Jogi Fórum/Magyarorszag.hu http://www.jogiforum.hu/hirek/25597

[24.] A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata, Állami Számvevőszék Kutató Intézetének tanulmánya, Budapest, 2010. június

[25.] A turizmusról szóló törvény koncepciója

http://www.mth.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=83

[26.] Az Európai Parlament állásfoglalása a fenntartható európai idegenforgalom új

távlatairól és új kihívásairól (2004/2229(INI))

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=840

[27.] Az OKM Kulturális Turizmus Stratégiája 2006-2010.

http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/hiller_lamperth_070515.pdf

[28.] Az unióban is egyre fontosabb a turisztikai ágazat http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjga/0/16134/1

[29.] Barkó B.: Európa kapujában. A magyar turizmusfejlesztés lehetőségei az ír példa tükrében szakdolgozat, BGF-KKFK, Budapest, 2004.

[30.] Dankó L.: Közösségi turizmusfejlesztés In.: Marketingkaleidoszkóp, ME, Miskolc, 2010. pp. 63-94. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-42409/DL2.Turizmusfejl.pdf

[31.] Dankó L.(szerk.): Örökségértékek és turizmusfejlesztés konferenciakötet, Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület, Sárospatak, 2011. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-43443/1.k%F6tet.pdf

[32.] Dankó L.: Turisztikai desztináció menedzsment kialakítása és megvalósítása Zemplénben Marketingkaleidoszkóp 2008. ME-MI, Miskolc, 2008. pp. 188-208.

[33.] ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a turizmusról és a vendéglátásról szóló törvényről NGM-KIM, Budapest, 2012. február. (kézirat)

[34.] Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13.

www.norda.hu/_downloaddoc.php?docid=237&mode=documents

[35.] Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) http://europa.eu/legislation_summaries/agriculture/general_framework/l60032_hu.htm [36.] Hidvéginé Molnár J.: Turisztikai desztináció-menedzsment helyzete régiónkban

www.turizmusonline.hu/download.php?id=5184

[37.] http://www.bm.gov.hu/web/portal.nsf/web_hir_cat/C5A2B48D417B35ABC125768400 5EC614

[38.] http://www.turizmusonline.hu/cikk/az__elso_tdm_nap_

[39.] http://www.turizmusonline.hu/cikk/unios_bosegszaru__a_nyertes_tdm_ek_ujra_palyaz hatnak

[40.] Kovács B. – Soproni Gy.: Formálódó fejlesztéspolitikai tervek - A turizmus helye a II.

Nemzeti fejlesztési tervben Turizmus Bulletin. 2006. 1. szám.

[41.] Kovács B.: Az állami turizmusfejlesztés-politika közösségi pillére Turizmus Bulletin.

2004. 2. szám pp.28-47.

[42.] Lengyel M.: Az Európai Unió turizmussal kapcsolatos tevékenysége egyes tagországok

tapasztalatai tükrében – I. rész

http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/99_06/reflektor_2.html

[43.] Mező F.: Turizmusfejlesztés a területfejlesztésben előadás ppt.

http://www.mezoferenc.hu/pdf/okt_turizmusfejlesztesi-koncepciok.pdf

[44.] Miért és hogyan hozzuk létre a Tokaj-Zemplén Térségi Desztináció-menedzsment

(TDM) szervezetet?

http://www.prozemplen.hu/turizmusfejlesztes_elemei/8_4_tersegi_TDM_letrehozasa_p ublikacio.pdf

[45.] Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Turizmus Bulletin 2006. 03.

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=936

[46.] Piskóti I (szerk).: Desztináció-menedzsment lépésről lépésre Norda, Eger-Miskolc, 2007. www.nordtour.hu/letoltes//letoltheto-tdm-anyagok/tdm-kezikonyv.doc

[47.] Raffay Á.: Stakeholderek bevonása a városi turizmusfejlesztésbe http://twilight.vein.hu/phd_dolgozatok/raffayagnes/tezis.pdf

[48.] Rátz T.: A magyar Athén és a kálvinista Róma – kulturális üzenetek megjelenése magyar városok észlelt imázsában. Turizmus Bulletin XII/3. sz.

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-bulletin/turizmus-bulletin-2008-3

[49.] Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület (regisztrált helyi TDM) belső anyagai, Sárospatak, 2011-2012.

[50.] Sárospatak Városfejlesztési koncepciója

http://www.sarospatak.hu/11varosfejlesztes/11varosfejlesztesi_koncepcio_terv.pdf [51.] Tasnádi J.: A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon MKIK, Budapest

http://profitalhatsz.mkik.hu/vallalkozok/Turizmus.pdf

[52.] Tourism 2020 Vision

http://www.world-tourism.org/market_research/facts/market_trends.htm

[53.] Törvénytervezet a turizmusról

http://www.kormany.hu/download/5/d7/30000/turizm.pdf

[54.] Víg T.: A turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) rendszer kiépítése Magyarországon Turizmus Bulletin. XIV. Évf. 1-2. szám 118. p.

Zempléni gazdaságfejlesztési tanulmányok 2017

120 TOKAJ-ZEMPLÉN DESZTINÁCIÓ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI ÉS

MARKETING KONCEPCIÓJA DANKÓ LÁSZLÓ

Intézeti tanszékvezető, egyetemi docens ME-GTK, Marketing Intézet

I. TOKAJ-ZEMPLÉN TÉRSÉG KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI