• Nem Talált Eredményt

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Fejezet BEVEZETÉS

In document A VÍZ, MINT ERŐFORRÁS ÉS KOCKÁZAT (Pldal 197-200)

mechanizmusok lehetnek esemény láncolatok is, amelyek alapján követhetők a tönkremenetelhez

1. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Fejezet BEVEZETÉS

1.1 Mivel foglalkozik a hidrológiai tudomány és mit értünk vízkészlet-gazdálkodás alatt?

1.2 Milyen szerkesztési módszereket alkalmaznak tematikus hidrológiai térképek szerkesztésénél?

1.3 Milyen korrelációs összefüggéseket használnak a vízgyűjtő tszf. magassága és a vízháztartási elemek között?

1.4 Miért szükséges, és hogyan határozzuk meg a folyók felszíni és felszín alatti táplálásának arányát és értékét?

1.5 Milyen kiadványban találhatók meg a magyarországi folyószelvényekre vonatkozó napi vízállás és vízhozam adatok?

1.6 Milyen vízrajzi méréseket végeznek a rendszeres vízrajzi észlelőhálózathoz tartozó állomásoknál és hogyan jutnak el az adatok a hidrológiai értékelő- és előrejelző központokba?

1.7 Az adatfeldolgozás során milyen hidrológiai statisztikai jellemzőket határoznak meg és mi a jelentősége a különböző szélső valószínűségű vízállás/vízhozam értékeknek?

2. Fejezet ÓCEÁNOK, SZÁRAZFÖLDI VÍZEK, VÍZFORGALOM, VÍZHÁZTARTÁS 2.1 Mekkora az óceánok sótartalma?

2.2 Hogyan jönnek létre, és hogyan befolyásolják a tengeráramlatok az éghajlati jellemzőket?

2.3 Mi az oka annak, hogy egyes vízfolyások állandó jellegűek, mások időszakosak? Milyen vízjárása van az időszakos vízfolyásoknak?

2.4 Hogyan jöttek létre a tavak? Milyen jelenségeket okoznak a szelek a tavak vízfelületén?

2.5 Milyen összetevői vannak a vízháztartási egyenletnek?

2.6 Mi a lefolyási tényező, hogyan változik térben és időben?

3. Fejezet JOGI, SZAKIGAZGATÁSI ÉS SZERVEZETI KÖRNYEZET

3.1 Mikor adták ki Magyarországon az első vízjogi törvényt és meddig volt hatályban? Mit tudsz a jelenleg hatályos vízjogi törvényről?

3.2 Milyen szerepe van az irányelveknek az EU jogrendszerében, és milyen vízpolitikához kapcsolódó EU irányelveket ismersz?

3.3 Mi a vízjogi engedély és milyen vízjogi engedély típusok vannak? Kitől és milyen tevékenységekre kell a vízjogi engedélyt kérni?

3.4 Milyen országokkal van vízügyi egyezménye Magyarországnak és ezek miért fontosak?

4. Fejezet VÍZKÉSZLETEK

4.1 Mik a vízkészlet-gazdálkodás feladatai?

4.2 Mi a viszony a Magyarországra érkező és a Magyarországról távozó vízkészletek mennyisége és minősége között?

4.3 Mi az elméleti vízkészlet, és mi a hasznosítható vízkészlet?

4.4 Miért fontos a vízbázisvédelem az üzemelő és miért a távlati vízbázisok esetében?

4.5 Milyen védőterületei vannak vízbázis kutaknak? Milyen alapon lettek lehatárolva?

5. Fejezet VÍZHASZNÁLATOK ÉS VÍZMŰTÁRGYAK

5.1 Milyen vízhasználatokat ismer, ezekhez milyen vízilétesítmények (vízműtárgyak) kapcsolódnak?

5.2 Hol vannak nagy víztározók és vízerőművek a Kárpát-medencében? Mi az oka annak, hogy Magyarországon nem jelentős a vízenergia termelés?

5.3 Miért szükséges Magyarországon az öntözés? Hogyan változott az öntözött területek kiterjedése?

5.4 Milyen vízkészletekből történik Magyarországon a lakosság ivóvíz ellátása? Mindenütt megfelelő minőségű az ivóvíz?

5.5 Hogyan változott a vízi szállítás jelentősége Magyarországon? Melyek a fő hajóutjaink?

5.6 Mi a különbség az ivóvíz, ásványvíz és gyógyvíz között?

5.7 Milyen fő jellemzői vannak a hévíznek és miért fontos Magyarország számára a hévíz?

6. Fejezet A VIZEK JÓ ÁLLAPOTA ÉS AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV

6.1 Melyek az EU VKI általános célkitűzései és melyek a fontosabb teljesítendő határidők?

6.2 Mi a mesterséges víztest és a jelentősen módosított víztest?

6.3 Milyen terület egységekre kell elkészíteni, és mit kell tartalmazzon a VGT?

6.4 Mit értünk a vizek hidromorfológiai jellemzői alatt?

6.5 A vizeket állapotuk szerint milyen osztályokba soroljuk?

7. Fejezet A VIZEK ÁLTAL KIVÁLTOTT VESZÉLYHELYZETEK KEZELÉSE

7.1 Mi tartozik a vízkárelhárítás fogalomkörébe? Magyarországon milyen vizekkel kapcsolatos veszélyforrások?

7.2 Mi okozza az árvizeket, mi okozza a belvizeket?

7.3 Az árvízmentesítési munkák során milyen árvízvédelmi művek valósultak meg Magyarországon?

7.4 Milyen hidrológiai paraméterek alapján méretezik az árvízvédelmi gátakat?

7.5 Mi a VTT fő célja és milyen vízilétesítmények valósultak meg ennek keretében?

7.6 Milyen földtöltéseket veszélyeztető árvízi jelenségeket ismersz?

7.7 Mi a vízrendezés?

7.8 Hol jellemzők és milyen károkat okoznak hazánkban a belvízi elöntések, milyen intézkedéseket hoznak a károk csökkentésére?

8. Fejezet ÁRVIZEK-BELVIZEK ÉS AZ EU ÁRVÍZKEZELÉSI IRÁNYELVE 8.1 Mi az árvízi veszély és mi az árvízi kockázat?

8.2 Milyen négy fő feladat elvégzését írja elő a tagállamok számára az EU Árvíz Irányelv?

8.3 Milyen intézkedések történtek Magyarországon az Árvízi Irányelv teljesítése érdekében (jogi háttér, műszaki kidolgozás)?

8.4 Mire szolgál a hidrológiai modellezés az árvízi veszély térképezésben?

9. Fejezet VÍZHIÁNY

9.1 Milyen folyamatok vezetnek a vízhiány kialakulásához?

9.2 Mi az ariditási index, mi jellemzi, és hol vannak a Föld legszárazabb területei?

9.3 Beszélhetünk-e Magyarországon elsivatagosodásról?

9.4 Mi az aszály és mi a PAI?

9.5 Hol találhatók Magyarországon az aszálynak leginkább kitett területek? Mikor voltak a legsúlyosabb aszályos időszakok?

9.6 Hogyan határozzuk meg a kis vízhozam küszöbértéket Kille módszerével? Mi jellemzi a vízhozamok alakulását a kisvízi időszakokban?

9.7 Hogyan változtak a kisvízhozamok a Tisza vízgyűjtőben az elmúlt fél évszázadban?

10. Fejezet VÍZMINŐSÉG-VÍZSZENNYEZÉSEK

10.1 Mi a különbség a tiszta víz, folyóvíz és tengervíz összetétele között?

10.2 Mit értünk a víz kémiai minősítésén?

10.3 Melyek a folyók és tavak biológiai paraméterei?

10.4 Hány vízminőségi osztály van? Milyen jellemzők alapján különböztetjük meg egymástól az egyes osztályokba tartozó vizeket?

10.5 Van-e különbség a Tisza egyes szakaszainak és a Tisza mellékfolyónak vízminősége között?

10.6 Hogyan épül fel a magyarországi vízminőségi monitoring rendszere, hol és milyen gyakorisággal végeznek mintavételeket és vizsgálatokat?

10.7 Hol voltak, mi okozta és milyen következményekkel jártak a legsúlyosabb hazai rendkívüli vízszennyezések?

11. Fejezet LEFOLYÁSTÓL VÍZPÓTLÁSIG

11.1 Milyen bizonyítékai vannak a globális éghajlatváltozásnak? Mi okozza az éghajlatváltozást? Melyek a legsúlyosabb következmények?

11.2 A Kárpát-medencében hogyan változott a léghőmérséklet és a csapadék mennyisége az elmúlt évtizedekben?

11.3 Történt-e változás folyóink vízjárásában elmúlt évtizedekben, változtak-e a vízkészletek?

11.4 A XXI. század folyamán milyen változások várhatók az éghajlati elemek tekintetében és ezeknek, milyen vízjárási következményei lehetnek? Hogy fognak változni a hasznosítható vízkészletek?

11.5 Milyen okok következtében alakult ki a tartós vízhiány Duna-Tisza-közén? Hogyan alakult időben az évi csapadék és lefolyás?

11.6 Milyen hasonlóságok és eltérések mutathatók ki a Duna-Tisza-köze és a Nyírség (Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő) lefolyási jellemzői között?

11.7 Mi a szerepe a Lónyay-főcsatornán felépült árvízkapunak? Mi történik, ha egyidejűleg alakul ki a Tiszán árvíz és a főcsatornán belvízhullám?

11.8 Miért szükséges a mért csapadékértékek javítása az Erdélyi-fennsíkra és a hozzátartozó hegyvidékekre vonatkozó vízháztartási számítások esetén?

11.10. Miért van szükség a Fehér-Körös vízkészleteinek pótlására, és milyen műszaki megoldások lehetségesek?

12. Fejezet SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEK ÉS KISVIZEK

12.1 Mi váltotta ki, és mennyire volt szélsőséges a 2001. márciusi felső-tiszai árvíz?

12.2 Milyen hatása volt a Kányaházi víztározónak a Túr árhullámára 2001. márciusban?

12.3 Mekkora szerepe volt a 2006. tavaszi tiszai árvíz idején észlelt legmagasabb tetőzések kialakulásában, a vízgyűjtőn felhalmozódott hóban tárolt vízkészletnek?

12.4 Milyen vízjárási következményei voltak a 2003. évi aszálynak a Felső-Tiszán?

12.5 Hogyan változott az utóbbi évtizedekben az évi minimális vízhozam, a kisvízhozam küszöbérték alatti napok száma, a kisvízi időszakok víztömeghiánya a Tiszán és mellékfolyóin?

12.6 Hogyan magyarázható az a megfigyelés, hogy az utóbbi évtizedekben a Tisza vízgyűjtő területén jellemzően csökkent a csapadékmennyiség, gyakoribbá váltak a szélsőségesen aszályos időszakok, ennek ellenére a folyók évi minimális vízhozama emelkedett, a kisvízhozam küszöbérték alatti napok évenkénti száma csökkent?

1. IRODALOM

In document A VÍZ, MINT ERŐFORRÁS ÉS KOCKÁZAT (Pldal 197-200)